
Fotó: Borbély Fanni
Látványos régészeti ásatás folyik a Mikó-vár nyugati és északi oldalán: Darvas Lóránt régész vezetésével a korábbi századok várárok- és sáncrendszerét, a külső bástyák alapját kutatják több szelvényben. Ennek kapcsán felmerült a kérdés, hogy az ásatások helyszínén valamikor voltak-e hadisírok. Talán igen.
2024. március 23., 09:002024. március 23., 09:00
2024. március 23., 18:132024. március 23., 18:13
Részlegesen feltárják a csíkszeredai a Mikó-vár környékét. A hírt a Székelyhonon olvasta Fekete Gyula csíkszeredai testnevelő tanár, aki úgy tudja, hogy a vár és a régi kórház közötti részen a második világháborúban elesett katonák nyugszanak.

A csíkszeredai lakosok számára tennék közösségi térré a Mikó-vár hátsó udvarát. A projekt első része a várárokrendszer feltárása, ennek lehettünk szemtanúi a keddi sajtótájékoztatón.
Fekete Gyula csíkszeredai testnevelő tanár 2008 és 2012 között önkormányzati képviselő volt.
„Abban az időszakban, az egyik interpellációm alkalmával jeleztem az akkori városvezetésnek – épp amikor szóba került a Mikó-vár felújítása –, hogy
És én ezt próbáltam a családi történetekből, elmesélésekből rekonstruálni. Apósom, aki most 90 éves, mesélte, hogy tíz évesen, a második háborúban elveszítette édesapját. A csíkszeredai régi kórház 1943-ban és 1944 elején hadikórházként működött. Apósomnak a nagynénje, Karda Marcella főnővér volt ebben a kórházban. Az édesanyjával többször meglátogatták Marcella nénjét, szekérrel mentek le Csíkjenőfalváról Csíkszeredába. Ő tízéves gyerek volt, és arra emlékszik, hogy nem engedték be a kórházba, és amíg az édesanyja bent a kórházban a lánytestvérével találkozott, ő kint a kórház környékén várta.
– mesélte a testnevelő tanár.
Fotó: Borbély Fanni
Pár évvel ezelőtt megkérte, hogy menjenek el a helyszínre, és azonosítsák be a sírok helyét. „Apósom úgy emlékezett, hogy
Visszaemlékezése szerint odáig nyúlt a hadi temető. Elmondása szerint azon a területen száznál több sírhant volt akkor.
Korabeli képeslapok a Mikó-vár mellett lévő sírhantokat ábrázolják
Fotó: Erőss Vilmos gyűjteménye
„Ezt később – nyugodjon békében! – Szőcs János régész is megerősítette, aki történelem szakos kollégám volt a csíkszeredai József Attila Általános Iskolában. Ő is arra emlékezett, hogy ott voltak keresztekkel jelölt sírhantok. Ő úgy mesélte el nekem, hogy valamikor az 1950-es években azt a területet ledózerezték. Eltakarították az egészet.
– fejtegette Fekete Gyula.
Egyébként ezen régi temetők kapcsán van egy érdekes történetük. „Apósom tíz éves volt a második világháború idején, amikor árva maradt, de csak 70 éves korában tudta meg, hogy az édesapja Szegeden van eltemetve. Elmentünk oda, és kopjafát állítottunk. Még mindig tart tehát meglepetéseket a második világháború, derülhetnek ki eddig nem ismert történeketek a háborús időkből” – mesélte Fekete Gyula.
Fotó: Borbély Fanni
Darvas Lóránttal, a Mikó-vár környékén zajló ásatásokat vezető régésszel is beszélt Fekete Gyula; a régésszel mi is felvettük a kapcsolatot. „A tanár úr elmesélte nekem, hogy az apósa visszaemlékezései szerint a Mikó-vár észak-keleti bástyájának a közelében sírhatok voltak a második világháború idején. Temetkeztek arra a részre.
Hivatalos dokumentum, okirat nincs arról, hogy ott temető lenne. Azt azonban tudjuk, hogy a hátsó részen, ahol most a Hősök temetője van, azt a részt végig temetkezésre használták. Ott vannak is sírhantok, de hogy elől is lennének, arról nem volt tudomásunk. Várunk és szívesen veszünk minden pluszinformációt ezzel kapcsolatban” – nyilatkozta a Székelyhonnak Darvas Lóránt.
Fotó: Erőss Vilmos gyűjteménye
Erőss Vilmos évtizedek óta kutatja Csíkszék történetét. Az ő szerkesztésében megjelent
„Mind a két képeslap kicsi magyar világban (1940–1944) készült, csak magyar feliratok vannak rajta. A képeslapos könyvemben az egyiknek, a 81. számú képeslapnak Vákár Lajosné (férje nyomdász volt, 1926-ban halt meg), a másiknak (a 82-esnek) pedig Péter Ferenc volt a kiadója. Mindkét képeslap a budapesti Karinger nyomdában készült” – tudtuk meg Erőss Vilmostól.
A csíksomlyói búcsú előtt néhány nappal idén is hagyományos eseménynek adott otthont Harasztkerék: hétfő este a Maros megyei magyar közösségek képviselői átadták az imaszalagokat a lovas zarándoklatnak, hogy elvigyék az imákat Csíksomlyóra.
Ludwig van Beethoven hegedű és zongoraszonátáit játszák kedden délután Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatalának Szent István Termében.
Elfogadta hétfőn a szenátus a Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) azt a törvénytervezetét, amely szerint az egyesületeknek, alapítványoknak és szövetségeknek évente nyilatkozniuk kell a finanszírozási forrásaikról az Országos Adóhatóságnak.
Elfogadták a pénzügyminisztérium módosító indítványát, amely mentesíti az e-Factura rendszer kötelező használata alól a szerzői jogdíjból és mezőgazdasági tevékenységből jövedelmet szerző magánszemélyeket.
Május 1. és 18. között 60 lakossági bejelentés érkezett a Hargita megyei csendőr-felügyelőséghez lakott területek közelében megjelent medvékről, ami jelentős növekedést jelent az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest.
Kiengedték hétfőn a kórházból azt az ötéves Szeben megyei gyermeket, aki csaknem két napot töltött egyedül az erdőben, mielőtt megtalálták a keresésére indult hatóságok.
Az Arad megyei közegészségügyi igazgatóság (DSP) szakemberei a hantavírus-fertőzés hétfői bukaresti megerősítése után közölték, hogy a szerológiai vizsgálatok szerint régebbi, krónikussá vált fertőzésről van szó.
A sokéves átlagnak megfelelő, ugyanakkor változékony időjárás várható május második felében, csapadékra szinten naponta számíthatunk – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat május 18–31. közötti időszakra érvényes előrejelzéséből.
Az idei év első négy hónapjában 737 682 online iratot bocsátott ki ingyenesen az ingatlan- és telektulajdonosoknak az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Elindult a regisztráció a 34. Bolyai Nyári Akadémia pedagógus-továbbképzéseire, amelyek több helyszínen kínálnak szakmai fejlődési lehetőséget pedagógusok számára június 29. és július 24. között.
2 hozzászólás