Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

07:32

Minden, amit az e-SIGUR rendszerről tudni érdemes

07:00

Lehet-e olyan elnöke Romániának, aki tiszteli a magyarokat?

21:37

Érett a meglepetés, a végén pillanatok alatt fordított Vásárhelyen az FK Udvarhely

21:31

Nincs söprés, botlott a Sportklub, visszamennek a csapatok Budapestre

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Mindkét sofőr meghalt, amikor összeütközött a két kamion

Két autó ütközött, egyik jármű felborult

Fejszével sújtott a támadó medve felé, így védte meg magát egy túrázó – videóval

Széfet loptak egy Hargita megyei lakásból

Eszméletlen állapotban volt a roncsok közül kiszabadított nő

Bántalmazásig fajuló konfliktus egy kutyatartó és lakótelepi szomszédja között

Zöldövezetet alakítottak ki, ám ezt nem becsülték meg a lakók

Víz- és szennyvízhálózat épül Piricskén

Crin Antonescu támogatására kérte a romániai magyarokat Kelemen Hunor

Több mint 15 millió lejre van szükség a büdösfürdői kezelőközpont befejezéséhez

Válaszra váró kérdés, hogy vannak-e hadisírok a csíkszeredai Mikó-vár északi részén

Fotó: Borbély Fanni

Látványos régészeti ásatás folyik a Mikó-vár nyugati és északi oldalán: Darvas Lóránt régész vezetésével a korábbi századok várárok- és sáncrendszerét, a külső bástyák alapját kutatják több szelvényben. Ennek kapcsán felmerült a kérdés, hogy az ásatások helyszínén valamikor voltak-e hadisírok. Talán igen.

Dobos László

2024. március 23., 09:002024. március 23., 09:00

2024. március 23., 18:132024. március 23., 18:13

Részlegesen feltárják a csíkszeredai a Mikó-vár környékét. A hírt a Székelyhonon olvasta Fekete Gyula csíkszeredai testnevelő tanár, aki úgy tudja, hogy a vár és a régi kórház közötti részen a második világháborúban elesett katonák nyugszanak.

korábban írtuk

Közösségi teret alakítanának ki a Mikó-vár udvarán

A csíkszeredai lakosok számára tennék közösségi térré a Mikó-vár hátsó udvarát. A projekt első része a várárokrendszer feltárása, ennek lehettünk szemtanúi a keddi sajtótájékoztatón.

Fekete Gyula csíkszeredai testnevelő tanár 2008 és 2012 között önkormányzati képviselő volt.

„Abban az időszakban, az egyik interpellációm alkalmával jeleztem az akkori városvezetésnek – épp amikor szóba került a Mikó-vár felújítása –, hogy

amikor ásatásokat végeznek, legyenek tekintettel arra, hogy a Mikó-vár és a régi kórház között hősök temetője van.

És én ezt próbáltam a családi történetekből, elmesélésekből rekonstruálni. Apósom, aki most 90 éves, mesélte, hogy tíz évesen, a második háborúban elveszítette édesapját. A csíkszeredai régi kórház 1943-ban és 1944 elején hadikórházként működött. Apósomnak a nagynénje, Karda Marcella főnővér volt ebben a kórházban. Az édesanyjával többször meglátogatták Marcella nénjét, szekérrel mentek le Csíkjenőfalváról Csíkszeredába. Ő tízéves gyerek volt, és arra emlékszik, hogy nem engedték be a kórházba, és amíg az édesanyja bent a kórházban a lánytestvérével találkozott, ő kint a kórház környékén várta.

Emlékezett arra, hogy első alkalommal sírokat látott, a következő látogatáskor pedig sokkal több sírhantot számolt meg”

– mesélte a testnevelő tanár.

Fotó: Borbély Fanni

Pár évvel ezelőtt megkérte, hogy menjenek el a helyszínre, és azonosítsák be a sírok helyét. „Apósom úgy emlékezett, hogy

a Mikó-várnak az észak-keleti bástyájától olyan tíz méterrel kezdődtek a sírok, és egészen a kórház udvarának a hátsó feléig tartottak, ahol most is van egy régi épület, amelyik akkor hidegház volt.”

Visszaemlékezése szerint odáig nyúlt a hadi temető. Elmondása szerint azon a területen száznál több sírhant volt akkor.

Korabeli képeslapok a Mikó-vár mellett lévő sírhantokat ábrázolják

Fotó: Erőss Vilmos gyűjteménye

„Ezt később – nyugodjon békében! – Szőcs János régész is megerősítette, aki történelem szakos kollégám volt a csíkszeredai József Attila Általános Iskolában. Ő is arra emlékezett, hogy ott voltak keresztekkel jelölt sírhantok. Ő úgy mesélte el nekem, hogy valamikor az 1950-es években azt a területet ledózerezték. Eltakarították az egészet.

Tudjuk, hogy több romániai helyszínen kihantolták a második világháborúban elhunyt katonákat, és elszállították. Arról nincs tudomásom, hogy itt, a Mikó vár mellett ugyanez megtörtént volna”

– fejtegette Fekete Gyula.

Egyébként ezen régi temetők kapcsán van egy érdekes történetük. „Apósom tíz éves volt a második világháború idején, amikor árva maradt, de csak 70 éves korában tudta meg, hogy az édesapja Szegeden van eltemetve. Elmentünk oda, és kopjafát állítottunk. Még mindig tart tehát meglepetéseket a második világháború, derülhetnek ki eddig nem ismert történeketek a háborús időkből” – mesélte Fekete Gyula.

Fotó: Borbély Fanni

Darvas Lóránt: óvatosan dolgozunk

Darvas Lóránttal, a Mikó-vár környékén zajló ásatásokat vezető régésszel is beszélt Fekete Gyula; a régésszel mi is felvettük a kapcsolatot. „A tanár úr elmesélte nekem, hogy az apósa visszaemlékezései szerint a Mikó-vár észak-keleti bástyájának a közelében sírhatok voltak a második világháború idején. Temetkeztek arra a részre.

Mi még sírokat nem találtunk azon a részen. Várom azokat a régi felvételeket, képeslapokat, amelyek erről bizonyítékok lehetnek. Óvatosan dolgozunk, abban a pillanatban, ha csontok, vázak kerülnének elő, azokat feltárjuk.

Hivatalos dokumentum, okirat nincs arról, hogy ott temető lenne. Azt azonban tudjuk, hogy a hátsó részen, ahol most a Hősök temetője van, azt a részt végig temetkezésre használták. Ott vannak is sírhantok, de hogy elől is lennének, arról nem volt tudomásunk. Várunk és szívesen veszünk minden pluszinformációt ezzel kapcsolatban” – nyilatkozta a Székelyhonnak Darvas Lóránt.

Fotó: Erőss Vilmos gyűjteménye

Korabeli képeslapok

Erőss Vilmos évtizedek óta kutatja Csíkszék történetét. Az ő szerkesztésében megjelent

Csíkszereda és környéke régi képes levelezőlapokon című kötetben látható két olyan, gyűjteményében lévő korabeli képeslap, amely a Mikó-vár mellett lévő sírhantokat ábrázolja.

„Mind a két képeslap kicsi magyar világban (1940–1944) készült, csak magyar feliratok vannak rajta. A képeslapos könyvemben az egyiknek, a 81. számú képeslapnak Vákár Lajosné (férje nyomdász volt, 1926-ban halt meg), a másiknak (a 82-esnek) pedig Péter Ferenc volt a kiadója. Mindkét képeslap a budapesti Karinger nyomdában készült” – tudtuk meg Erőss Vilmostól.

Csíkszék Történelem