
Fotó: Borbély Fanni
Látványos régészeti ásatás folyik a Mikó-vár nyugati és északi oldalán: Darvas Lóránt régész vezetésével a korábbi századok várárok- és sáncrendszerét, a külső bástyák alapját kutatják több szelvényben. Ennek kapcsán felmerült a kérdés, hogy az ásatások helyszínén valamikor voltak-e hadisírok. Talán igen.
2024. március 23., 09:002024. március 23., 09:00
2024. március 23., 18:132024. március 23., 18:13
Részlegesen feltárják a csíkszeredai a Mikó-vár környékét. A hírt a Székelyhonon olvasta Fekete Gyula csíkszeredai testnevelő tanár, aki úgy tudja, hogy a vár és a régi kórház közötti részen a második világháborúban elesett katonák nyugszanak.

A csíkszeredai lakosok számára tennék közösségi térré a Mikó-vár hátsó udvarát. A projekt első része a várárokrendszer feltárása, ennek lehettünk szemtanúi a keddi sajtótájékoztatón.
Fekete Gyula csíkszeredai testnevelő tanár 2008 és 2012 között önkormányzati képviselő volt.
„Abban az időszakban, az egyik interpellációm alkalmával jeleztem az akkori városvezetésnek – épp amikor szóba került a Mikó-vár felújítása –, hogy
És én ezt próbáltam a családi történetekből, elmesélésekből rekonstruálni. Apósom, aki most 90 éves, mesélte, hogy tíz évesen, a második háborúban elveszítette édesapját. A csíkszeredai régi kórház 1943-ban és 1944 elején hadikórházként működött. Apósomnak a nagynénje, Karda Marcella főnővér volt ebben a kórházban. Az édesanyjával többször meglátogatták Marcella nénjét, szekérrel mentek le Csíkjenőfalváról Csíkszeredába. Ő tízéves gyerek volt, és arra emlékszik, hogy nem engedték be a kórházba, és amíg az édesanyja bent a kórházban a lánytestvérével találkozott, ő kint a kórház környékén várta.
– mesélte a testnevelő tanár.
Fotó: Borbély Fanni
Pár évvel ezelőtt megkérte, hogy menjenek el a helyszínre, és azonosítsák be a sírok helyét. „Apósom úgy emlékezett, hogy
Visszaemlékezése szerint odáig nyúlt a hadi temető. Elmondása szerint azon a területen száznál több sírhant volt akkor.
Korabeli képeslapok a Mikó-vár mellett lévő sírhantokat ábrázolják
Fotó: Erőss Vilmos gyűjteménye
„Ezt később – nyugodjon békében! – Szőcs János régész is megerősítette, aki történelem szakos kollégám volt a csíkszeredai József Attila Általános Iskolában. Ő is arra emlékezett, hogy ott voltak keresztekkel jelölt sírhantok. Ő úgy mesélte el nekem, hogy valamikor az 1950-es években azt a területet ledózerezték. Eltakarították az egészet.
– fejtegette Fekete Gyula.
Egyébként ezen régi temetők kapcsán van egy érdekes történetük. „Apósom tíz éves volt a második világháború idején, amikor árva maradt, de csak 70 éves korában tudta meg, hogy az édesapja Szegeden van eltemetve. Elmentünk oda, és kopjafát állítottunk. Még mindig tart tehát meglepetéseket a második világháború, derülhetnek ki eddig nem ismert történeketek a háborús időkből” – mesélte Fekete Gyula.
Fotó: Borbély Fanni
Darvas Lóránttal, a Mikó-vár környékén zajló ásatásokat vezető régésszel is beszélt Fekete Gyula; a régésszel mi is felvettük a kapcsolatot. „A tanár úr elmesélte nekem, hogy az apósa visszaemlékezései szerint a Mikó-vár észak-keleti bástyájának a közelében sírhatok voltak a második világháború idején. Temetkeztek arra a részre.
Hivatalos dokumentum, okirat nincs arról, hogy ott temető lenne. Azt azonban tudjuk, hogy a hátsó részen, ahol most a Hősök temetője van, azt a részt végig temetkezésre használták. Ott vannak is sírhantok, de hogy elől is lennének, arról nem volt tudomásunk. Várunk és szívesen veszünk minden pluszinformációt ezzel kapcsolatban” – nyilatkozta a Székelyhonnak Darvas Lóránt.
Fotó: Erőss Vilmos gyűjteménye
Erőss Vilmos évtizedek óta kutatja Csíkszék történetét. Az ő szerkesztésében megjelent
„Mind a két képeslap kicsi magyar világban (1940–1944) készült, csak magyar feliratok vannak rajta. A képeslapos könyvemben az egyiknek, a 81. számú képeslapnak Vákár Lajosné (férje nyomdász volt, 1926-ban halt meg), a másiknak (a 82-esnek) pedig Péter Ferenc volt a kiadója. Mindkét képeslap a budapesti Karinger nyomdában készült” – tudtuk meg Erőss Vilmostól.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
2 hozzászólás