Hirdetés
Hirdetés

Mi legyen a romos állapotú Katalin-kápolna sorsa?

•  Fotó: Mihály Ferenc

Fotó: Mihály Ferenc

Nehéz szakmai kérdésnek bizonyul, hogy mi legyen a kászonfeltízi, romos állapotú Katalin-kápolna sorsa. A helyiek kezdeményezésére első lépésként az egykori oltárasztalt mentették meg, nemrég pedig a 17. századi oltártöredékekből építettek új oltárt, amelynek felszentelését vasárnap, a nagymisét követően tartják a kászonaltízi kápolnában.

Barabás Hajnal

2024. április 13., 08:472024. április 13., 08:47

„Romosodik egy kápolna Kászonfeltízen, a múltja sem teljesen ismert, építési idejét a 14–15. századra becsülik. Nem szerepel a hivatalos romániai műemlékjegyzékben, így jogilag semmi nem védi. Van egy helyi, igencsak dicséretes kezdeményezés, hogy jobb sorsot szánjanak eme kincsnek annál, hogy hagyják tovább romosodni, és végül teljesen az enyészetté váljon” – hívta fel a figyelmet a szovátai Mihály Ferenc restaurátor erre a megmentésre váró helyi értékre.

Oltármaradványok útja

Mint mesélte, miután a kápolnának a 20. század elején beomlott a teteje, az oltártöredékek, a 17.századi értékes fafaragványok bekerültek a plébániatemplomba, és hosszú ideig ott kallódtak a papi lak padlásán és pincéjében.

Idézet
Egy olyan késő reneszánsz vagy kora barokk oltárnak a darabjai, amelyhez hasonlót a csíksomlyói Salvator-kápolnában és több székelyföldi faluban is láthatunk a 17. századból

– jegyezte meg a szakember. Hozzátette, ezeket a töredékeket állagmegőrzésre és fertőtlenítésre évekkel ezelőtt magához vette a Teleki László Alapítvány megbízásából. Tavalyelőtt viszont a kászonfeltíziek megkeresték, hogy szeretnék, ha a töredékek bemutatásra kerülnének; így készült el nemrég az alkotás, amelyet vasárnap, a nagymisét követően a kászonaltízi régi plébániából átalakított kápolnában szentelnek fel.

Hirdetés

Az oltár közepén egy Szent Katalint ábrázoló vászonkép van, fölötte Szent István és Szent László szobrai. Utóbbiakról semmilyen írott feljegyzés nem maradt fenn, ismeretlen 17. századi faragványok.

A fedett oltárasztal a romoknál, korábban mentették meg •  Fotó: Mihály Ferenc Galéria

A fedett oltárasztal a romoknál, korábban mentették meg

Fotó: Mihály Ferenc

A restaurátor elmondta azt is, hogy a kápolna oltárasztalának felső, ereklyetartóval ellátott kőlapját sikerült már korábban megmenteni, évekkel ezelőtt találták meg,

másodlagosan baromfiitatónak használták.

Gondosan megtakarították, a kápolnához vitték, építettek egy lefödést az oltárasztal fölé, így azóta ott évente Katalin-búcsút tartanak. Ide állították évente, búcsúkor a Szent Katalin-képet, azonban most készül róla egy másolat, hogy búcsúkor azt helyezzék ki a kápolnához, az eredetit pedig – mint fentebb írtuk – beépítették a felszentelés előtt álló oltárba, hogy látható legyen, és biztonságosan őrizzék meg az utókornak.

Elindult a folyamat a kápolna megmentéséért

Mint Mihály Ferenc megjegyezte, ugyan ez a Katalin-kápolna nem szerepel a műemlékjegyzékben, de egy kiemelkedő érték, ezért elindult egy folyamat, egy közös gondolkodás a helyiekkel, hogy mit lehet tenni a megmentéséért.

Az oltár a szobrokkal és a Szent Katalin-képpel. A kászonaltízi kápolnában van •  Fotó: Mihály Ferenc Galéria

Az oltár a szobrokkal és a Szent Katalin-képpel. A kászonaltízi kápolnában van

Fotó: Mihály Ferenc

„Szakmailag nehéz kérdés. Elsőre lehet, hogy könnyebb és etikus lenne romként konzerválni, hogy látogatható és kutatható legyen, viszont így tovább pusztul, főként hogy a szentélynek az embermagasságú falai dűlőfélben vannak. A másik változat, hogy valamilyen szinten födjük be, mert akkor megőrizhető hosszabb távra. A kérdés megválaszolására építész szakemberekkel is egyeztetünk, hogy lássuk, milyen járható utak vannak az értékmentésre” – magyarázta a restaurátor. Hozzátette, a helyiek hozzáállása kimondottan pozitív, nyitottak a párbeszédre, a kászonfeltízi közbirtokosság is támogatja,

a közösség szakszerűen akarja megvédeni a kápolnát.

Fülöp László helyi plébános arról beszélt, jelenleg nem tudnak időt, energiát, anyagiakat fordítani a kápolnára, hogy pasztorációs célt szolgáljon, ezért úgy véli, inkább konzerválni kellene a romjait a turizmust erősítve. Hozzátette,

a kászonimpéri templomuk 700 éves, azt is jobban kellene népszerűsíteni.

Sztojka Tamás nyugalmazott helyi orvos – aki ugyancsak a szívén viseli a Katalin-kápolna sorsát – elmondta, megvan a szándék a megmentésére. Azt ő is megjegyezte, hogy eltérnek a vélemények, hogy ezt hogyan is valósítsák meg.

•  Fotó: Mihály Ferenc Galéria

Fotó: Mihály Ferenc

„Akad, aki szerint csak a falakat kéne megőrizni, megerősíteni, valamennyire visszaállítani úgy, ahogy lehettek régen. Van olyan, aki azt mondja, hogy föl kellene építeni hasonló formában, mint ahogy volt, hiszen van régi fénykép róla 1916-ból. Külső-belső felvétel is létezik. Más azt mondja, hogy föléje kéne építeni egy építményt, egy födelet, ami óvja a megmaradt romokat. Ezt majd el kell dönteni, hogy mi az, amire lesz pénzforrás, és mi az, ami tényleg megfelelő” – magyarázta. Tőle tudjuk, hogy

a kápolna hozzávetőleg 1400 körül épülhetett,

1802-ben egy földrengés megrongálta. Az első világháború idején már nem használták. A fennmaradt oltármaradványokból készült el idén az oltár, amelynek központi eleme, az Alexandriai Szent Katalin kép közel 300 éves lehet, és egy brassói német képíró műhelyében készült. A kép fölött látható két, fából készült szobor és a többi díszítő elem régebbi, legalább 350 éves. Megemlítette Darvas Kozma József római katolikus címzetes esperes Pálosok Erdélyben című könyvét, amelyben az áll, hogy a Katalin-kápolnánál pálos szerzetesek lehettek.

Legendáját máig ismerik

„Eléggé ismert mai napig itt nálunk a kápolna legendája. Azt beszélik, hogy a kápolnát eredetileg egy másik dombra akarták építeni, ezért odahordták a követ, de másnap reggelre a kő eltűnt, és

Idézet
valakik láttak (vagy látni véltek) egy fehér ruhás alakot, angyalnak mondják, aki valamilyen formában tudtára adta az akkori embereknek, hogy nem oda kellene építeni, hanem máshova”

– mesélte el a máig fennmaradt szóbeszédet Sztojka Tamás. Így épült a kápolna oda, ahol ma van, Kászonfeltíz észak-nyugati részén, amelyet a helyiek Pápországnak neveznek.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 01., szerda

Törvénytelenül kihelyezett fémsorompó okozott balesetet Dicsőszentmártonban

Törvénytelenül kihelyezett fémsorompónak ütközött egy autó Dicsőszentmártonban, ami miatt jelentősen megrongálódott. A rendőrség szerdán indított vizsgálatot az ügyben, a feltételezett elkövetőt pedig 24 órára őrizetbe vették.

Törvénytelenül kihelyezett fémsorompó okozott balesetet Dicsőszentmártonban
Hirdetés
2026. április 01., szerda

Jogosítvány nélkül autót vezető férfit kapcsoltak le a rendőrök

Felfüggesztett jogosítvánnyal vezetett egy 32 éves, Brassó megyei férfi, akit a rendőrök Gyergyóholló térségében állítottak meg. Az ellenőrzés során kiderült, hogy nem rendelkezett érvényes vezetői engedéllyel, ezért bűnügyi eljárás indult ellene.

Jogosítvány nélkül autót vezető férfit kapcsoltak le a rendőrök
2026. április 01., szerda

Látványos fordulat az üzemanyagpiacon: a dízel ára „benézett” tíz lej alá

Mintegy 40 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára szerdán, egyelőre az OMV és a Petrom-töltőállomásokon.

Látványos fordulat az üzemanyagpiacon: a dízel ára „benézett” tíz lej alá
2026. április 01., szerda

Csapadékos, szeles lesz az időjárás húsvétvasárnapig

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdai előrejelzése szerint csütörtök reggeltől szombat estig a szél erősödése és jelentősebb mennyiségű csapadék várható az ország nagy részén, hegyvidéken havazásra is számítani lehet.

Csapadékos, szeles lesz az időjárás húsvétvasárnapig
Hirdetés
2026. április 01., szerda

Közös dróngyártásról tárgyalt Románia és Ukrajna

Az ukrán-román védelmi együttműködés lehetőségeiről, főként harci drónok közös fejlesztéséről és gyártásáról tárgyalt Radu Miruță védelmi miniszter kedden a hivatalában Szerhij Bojev ukrán védelmi miniszterhelyettessel.

Közös dróngyártásról tárgyalt Románia és Ukrajna
2026. április 01., szerda

Jó ha tudjuk: szigorították a tűzvédelmi szabályokat

Szigorodnak a tűzvédelmi szabályok: nyilvánossá válnak az engedéllyel rendelkező egységek listái, az új tömbházlakásokba kötelező lesz az önálló tűzérzékelő, és a tűzvédelmi felelősöknek külön engedélyt kell szerezniük.

Jó ha tudjuk: szigorították a tűzvédelmi szabályokat
2026. április 01., szerda

Románia kitart Ukrajna támogatása mellett

Oana Țoiu külügyminiszter Kijevben, az uniós külügyminiszterek informális tanácskozásán megerősítette, hogy Románia továbbra is támogatni fogja Ukrajnát – tájékoztatta az Agerprest kedden a külügyminisztérium.

Románia kitart Ukrajna támogatása mellett
Hirdetés
2026. március 31., kedd

Meghosszabbították az alapélelmiszerek árréskorlátozását

A kormány kedden sürgősségi rendelettel június 30-áig meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását – közölte a kormányszóvivő.

Meghosszabbították az alapélelmiszerek árréskorlátozását
2026. március 31., kedd

Megosztja a romániaiakat az óraátállítás kérdése

A romániaiak közel fele megszüntetné az óraátállítást, míg valamivel több mint felük megtartaná a jelenlegi rendszert - derül ki az INSCOP Research március 2–6. között készült felméréséből.

Megosztja a romániaiakat az óraátállítás kérdése
2026. március 31., kedd

Hiába a teljes tilalom, továbbra is sok a tarlóégetés Hargita megye északi részén

Megugrott a tarlóégetések miatti tűzoltói beavatkozások száma Hargita megyében: márciusban 46 esethez riasztották az egységeket, tavaly ugyanebben a hónapban 28-hoz. A jelenség inkább a megye északi részén okoz gondot, noha teljes tilalom van érvényben.

Hiába a teljes tilalom, továbbra is sok a tarlóégetés Hargita megye északi részén
Hirdetés