Hirdetés
Hirdetés

Mi legyen a romos állapotú Katalin-kápolna sorsa?

•  Fotó: Mihály Ferenc

Fotó: Mihály Ferenc

Nehéz szakmai kérdésnek bizonyul, hogy mi legyen a kászonfeltízi, romos állapotú Katalin-kápolna sorsa. A helyiek kezdeményezésére első lépésként az egykori oltárasztalt mentették meg, nemrég pedig a 17. századi oltártöredékekből építettek új oltárt, amelynek felszentelését vasárnap, a nagymisét követően tartják a kászonaltízi kápolnában.

Barabás Hajnal

2024. április 13., 08:472024. április 13., 08:47

„Romosodik egy kápolna Kászonfeltízen, a múltja sem teljesen ismert, építési idejét a 14–15. századra becsülik. Nem szerepel a hivatalos romániai műemlékjegyzékben, így jogilag semmi nem védi. Van egy helyi, igencsak dicséretes kezdeményezés, hogy jobb sorsot szánjanak eme kincsnek annál, hogy hagyják tovább romosodni, és végül teljesen az enyészetté váljon” – hívta fel a figyelmet a szovátai Mihály Ferenc restaurátor erre a megmentésre váró helyi értékre.

Oltármaradványok útja

Mint mesélte, miután a kápolnának a 20. század elején beomlott a teteje, az oltártöredékek, a 17.századi értékes fafaragványok bekerültek a plébániatemplomba, és hosszú ideig ott kallódtak a papi lak padlásán és pincéjében.

Idézet
Egy olyan késő reneszánsz vagy kora barokk oltárnak a darabjai, amelyhez hasonlót a csíksomlyói Salvator-kápolnában és több székelyföldi faluban is láthatunk a 17. századból

– jegyezte meg a szakember. Hozzátette, ezeket a töredékeket állagmegőrzésre és fertőtlenítésre évekkel ezelőtt magához vette a Teleki László Alapítvány megbízásából. Tavalyelőtt viszont a kászonfeltíziek megkeresték, hogy szeretnék, ha a töredékek bemutatásra kerülnének; így készült el nemrég az alkotás, amelyet vasárnap, a nagymisét követően a kászonaltízi régi plébániából átalakított kápolnában szentelnek fel.

Hirdetés

Az oltár közepén egy Szent Katalint ábrázoló vászonkép van, fölötte Szent István és Szent László szobrai. Utóbbiakról semmilyen írott feljegyzés nem maradt fenn, ismeretlen 17. századi faragványok.

A fedett oltárasztal a romoknál, korábban mentették meg •  Fotó: Mihály Ferenc Galéria

A fedett oltárasztal a romoknál, korábban mentették meg

Fotó: Mihály Ferenc

A restaurátor elmondta azt is, hogy a kápolna oltárasztalának felső, ereklyetartóval ellátott kőlapját sikerült már korábban megmenteni, évekkel ezelőtt találták meg,

másodlagosan baromfiitatónak használták.

Gondosan megtakarították, a kápolnához vitték, építettek egy lefödést az oltárasztal fölé, így azóta ott évente Katalin-búcsút tartanak. Ide állították évente, búcsúkor a Szent Katalin-képet, azonban most készül róla egy másolat, hogy búcsúkor azt helyezzék ki a kápolnához, az eredetit pedig – mint fentebb írtuk – beépítették a felszentelés előtt álló oltárba, hogy látható legyen, és biztonságosan őrizzék meg az utókornak.

Elindult a folyamat a kápolna megmentéséért

Mint Mihály Ferenc megjegyezte, ugyan ez a Katalin-kápolna nem szerepel a műemlékjegyzékben, de egy kiemelkedő érték, ezért elindult egy folyamat, egy közös gondolkodás a helyiekkel, hogy mit lehet tenni a megmentéséért.

Az oltár a szobrokkal és a Szent Katalin-képpel. A kászonaltízi kápolnában van •  Fotó: Mihály Ferenc Galéria

Az oltár a szobrokkal és a Szent Katalin-képpel. A kászonaltízi kápolnában van

Fotó: Mihály Ferenc

„Szakmailag nehéz kérdés. Elsőre lehet, hogy könnyebb és etikus lenne romként konzerválni, hogy látogatható és kutatható legyen, viszont így tovább pusztul, főként hogy a szentélynek az embermagasságú falai dűlőfélben vannak. A másik változat, hogy valamilyen szinten födjük be, mert akkor megőrizhető hosszabb távra. A kérdés megválaszolására építész szakemberekkel is egyeztetünk, hogy lássuk, milyen járható utak vannak az értékmentésre” – magyarázta a restaurátor. Hozzátette, a helyiek hozzáállása kimondottan pozitív, nyitottak a párbeszédre, a kászonfeltízi közbirtokosság is támogatja,

a közösség szakszerűen akarja megvédeni a kápolnát.

Fülöp László helyi plébános arról beszélt, jelenleg nem tudnak időt, energiát, anyagiakat fordítani a kápolnára, hogy pasztorációs célt szolgáljon, ezért úgy véli, inkább konzerválni kellene a romjait a turizmust erősítve. Hozzátette,

a kászonimpéri templomuk 700 éves, azt is jobban kellene népszerűsíteni.

Sztojka Tamás nyugalmazott helyi orvos – aki ugyancsak a szívén viseli a Katalin-kápolna sorsát – elmondta, megvan a szándék a megmentésére. Azt ő is megjegyezte, hogy eltérnek a vélemények, hogy ezt hogyan is valósítsák meg.

•  Fotó: Mihály Ferenc Galéria

Fotó: Mihály Ferenc

„Akad, aki szerint csak a falakat kéne megőrizni, megerősíteni, valamennyire visszaállítani úgy, ahogy lehettek régen. Van olyan, aki azt mondja, hogy föl kellene építeni hasonló formában, mint ahogy volt, hiszen van régi fénykép róla 1916-ból. Külső-belső felvétel is létezik. Más azt mondja, hogy föléje kéne építeni egy építményt, egy födelet, ami óvja a megmaradt romokat. Ezt majd el kell dönteni, hogy mi az, amire lesz pénzforrás, és mi az, ami tényleg megfelelő” – magyarázta. Tőle tudjuk, hogy

a kápolna hozzávetőleg 1400 körül épülhetett,

1802-ben egy földrengés megrongálta. Az első világháború idején már nem használták. A fennmaradt oltármaradványokból készült el idén az oltár, amelynek központi eleme, az Alexandriai Szent Katalin kép közel 300 éves lehet, és egy brassói német képíró műhelyében készült. A kép fölött látható két, fából készült szobor és a többi díszítő elem régebbi, legalább 350 éves. Megemlítette Darvas Kozma József római katolikus címzetes esperes Pálosok Erdélyben című könyvét, amelyben az áll, hogy a Katalin-kápolnánál pálos szerzetesek lehettek.

Legendáját máig ismerik

„Eléggé ismert mai napig itt nálunk a kápolna legendája. Azt beszélik, hogy a kápolnát eredetileg egy másik dombra akarták építeni, ezért odahordták a követ, de másnap reggelre a kő eltűnt, és

Idézet
valakik láttak (vagy látni véltek) egy fehér ruhás alakot, angyalnak mondják, aki valamilyen formában tudtára adta az akkori embereknek, hogy nem oda kellene építeni, hanem máshova”

– mesélte el a máig fennmaradt szóbeszédet Sztojka Tamás. Így épült a kápolna oda, ahol ma van, Kászonfeltíz észak-nyugati részén, amelyet a helyiek Pápországnak neveznek.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 03., kedd

Részleteket közölt a 2026-os költségvetésről a pénzügyminiszter

A 2026-os állami költségvetés felelős és kiegyensúlyozott lesz, minden eddiginél nagyobb összeget fordítanak beruházásokra és rekordösszegű uniós forrás lehívásával számolnak - jelentette ki kedden Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Részleteket közölt a 2026-os költségvetésről a pénzügyminiszter
Hirdetés
2026. március 03., kedd

Három autó ütközött Csíkdelne bejáratánál

Közlekedési baleset történt csütörtök reggel a 12A jelzésű országút és a 123E megyei út kereszteződésében, Csíkdelne település bejáratánál.

Három autó ütközött Csíkdelne bejáratánál
2026. március 03., kedd

Éjszaka landolt a két mentőjárat Bukarestben

A közel-keleti konfliktus térségében rekedt összesen 318 román állampolgár térhetett haza Romániába azzal a két különjárattal, amelyek a keddre virradó éjszaka szálltak le az otopeni-i repülőtéren – számolt be Oana Țoiu külügyminiszter.

Éjszaka landolt a két mentőjárat Bukarestben
2026. március 03., kedd

Megduplázódott a cégfeloszlatások száma Székelyföldön

Kétszer annyi cég kezdte az idei évet a bezáráshoz vezető folyamat elindításával Hargita, Maros és Kovászna megyében, mint tavaly januárban. Országos viszonylatban csak feleannyival nőtt a cégfeloszlatások száma, mint a három székelyföldi megyében.

Megduplázódott a cégfeloszlatások száma Székelyföldön
Hirdetés
2026. március 02., hétfő

Több erdélyi településről is Dubajban rekedtek tanárok, diákok és családjaik

Kilenc Szeben megyei tanár és tíz diák is Dubajban rekedt a közel-keleti háborús helyzet okozta légtérzár miatt – tájékoztatott hétfőn a Szeben megyei tanfelügyelőség sajtószóvivője.

Több erdélyi településről is Dubajban rekedtek tanárok, diákok és családjaik
2026. március 02., hétfő

Kétméteres a hóréteg, nagy a lavinaveszély a Déli-Kárpátokban

Az egytől ötig terjedő skálán négyes fokozatú a lavinaveszély a Déli-Kárpátokban, 1800 méter fölötti magasságban – figyelmeztettek a meteorológusok.

Kétméteres a hóréteg, nagy a lavinaveszély a Déli-Kárpátokban
2026. március 02., hétfő

Nem ment át a szenátuson a Demeter András menesztését kezdeményező indítvány

Elutasította hétfői ülésén a szenátus a Demeter András kulturális miniszter elleni egyszerű indítványt.

Nem ment át a szenátuson a Demeter András menesztését kezdeményező indítvány
Hirdetés
2026. március 02., hétfő

Kvízjáték a Székelyhonon: Nők, akik nyomot hagytak

Márciusban nemcsak a tavasz érkezését várjuk, hanem szeretettel és örömmel köszöntjük a nőket, akik életet adnak, gondoskodnak és szeretnek.

Kvízjáték a Székelyhonon: Nők, akik nyomot hagytak
2026. március 02., hétfő

Rekord a brassói repülőtéren: csaknem negyvenezer utas, három népszerű úti cél februárban

Megnyitása óta a legeredményesebb hónapot zárta a székelyföldi utasokat is kiszolgáló légikikötő. A Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtéren februárban mintegy 38 ezer utast regisztráltak, a legnépszerűbb úti célok között Budapest is szerepel.

Rekord a brassói repülőtéren: csaknem negyvenezer utas, három népszerű úti cél februárban
2026. március 02., hétfő

Az országos helyreállítási program révén kap modern eszközöket és felszereléseket több gyergyószentmiklósi tanintézmény

Több mint tízmillió lejes beruházással gyarapodnak a gyergyószentmiklósi iskolák. Hét tanintézménybe és az iskolás sportklubhoz is korszerű digitális eszközök, laborfelszerelések és új bútorzat érkezik.

Az országos helyreállítási program révén kap modern eszközöket és felszereléseket több gyergyószentmiklósi tanintézmény
Hirdetés