
Fotó: Mihály Ferenc
Nehéz szakmai kérdésnek bizonyul, hogy mi legyen a kászonfeltízi, romos állapotú Katalin-kápolna sorsa. A helyiek kezdeményezésére első lépésként az egykori oltárasztalt mentették meg, nemrég pedig a 17. századi oltártöredékekből építettek új oltárt, amelynek felszentelését vasárnap, a nagymisét követően tartják a kászonaltízi kápolnában.
2024. április 13., 08:472024. április 13., 08:47
„Romosodik egy kápolna Kászonfeltízen, a múltja sem teljesen ismert, építési idejét a 14–15. századra becsülik. Nem szerepel a hivatalos romániai műemlékjegyzékben, így jogilag semmi nem védi. Van egy helyi, igencsak dicséretes kezdeményezés, hogy jobb sorsot szánjanak eme kincsnek annál, hogy hagyják tovább romosodni, és végül teljesen az enyészetté váljon” – hívta fel a figyelmet a szovátai Mihály Ferenc restaurátor erre a megmentésre váró helyi értékre.
Mint mesélte, miután a kápolnának a 20. század elején beomlott a teteje, az oltártöredékek, a 17.századi értékes fafaragványok bekerültek a plébániatemplomba, és hosszú ideig ott kallódtak a papi lak padlásán és pincéjében.
– jegyezte meg a szakember. Hozzátette, ezeket a töredékeket állagmegőrzésre és fertőtlenítésre évekkel ezelőtt magához vette a Teleki László Alapítvány megbízásából. Tavalyelőtt viszont a kászonfeltíziek megkeresték, hogy szeretnék, ha a töredékek bemutatásra kerülnének; így készült el nemrég az alkotás, amelyet vasárnap, a nagymisét követően a kászonaltízi régi plébániából átalakított kápolnában szentelnek fel.
Az oltár közepén egy Szent Katalint ábrázoló vászonkép van, fölötte Szent István és Szent László szobrai. Utóbbiakról semmilyen írott feljegyzés nem maradt fenn, ismeretlen 17. századi faragványok.
A fedett oltárasztal a romoknál, korábban mentették meg
Fotó: Mihály Ferenc
A restaurátor elmondta azt is, hogy a kápolna oltárasztalának felső, ereklyetartóval ellátott kőlapját sikerült már korábban megmenteni, évekkel ezelőtt találták meg,
Gondosan megtakarították, a kápolnához vitték, építettek egy lefödést az oltárasztal fölé, így azóta ott évente Katalin-búcsút tartanak. Ide állították évente, búcsúkor a Szent Katalin-képet, azonban most készül róla egy másolat, hogy búcsúkor azt helyezzék ki a kápolnához, az eredetit pedig – mint fentebb írtuk – beépítették a felszentelés előtt álló oltárba, hogy látható legyen, és biztonságosan őrizzék meg az utókornak.
Mint Mihály Ferenc megjegyezte, ugyan ez a Katalin-kápolna nem szerepel a műemlékjegyzékben, de egy kiemelkedő érték, ezért elindult egy folyamat, egy közös gondolkodás a helyiekkel, hogy mit lehet tenni a megmentéséért.
Az oltár a szobrokkal és a Szent Katalin-képpel. A kászonaltízi kápolnában van
Fotó: Mihály Ferenc
„Szakmailag nehéz kérdés. Elsőre lehet, hogy könnyebb és etikus lenne romként konzerválni, hogy látogatható és kutatható legyen, viszont így tovább pusztul, főként hogy a szentélynek az embermagasságú falai dűlőfélben vannak. A másik változat, hogy valamilyen szinten födjük be, mert akkor megőrizhető hosszabb távra. A kérdés megválaszolására építész szakemberekkel is egyeztetünk, hogy lássuk, milyen járható utak vannak az értékmentésre” – magyarázta a restaurátor. Hozzátette, a helyiek hozzáállása kimondottan pozitív, nyitottak a párbeszédre, a kászonfeltízi közbirtokosság is támogatja,
Fülöp László helyi plébános arról beszélt, jelenleg nem tudnak időt, energiát, anyagiakat fordítani a kápolnára, hogy pasztorációs célt szolgáljon, ezért úgy véli, inkább konzerválni kellene a romjait a turizmust erősítve. Hozzátette,
Sztojka Tamás nyugalmazott helyi orvos – aki ugyancsak a szívén viseli a Katalin-kápolna sorsát – elmondta, megvan a szándék a megmentésére. Azt ő is megjegyezte, hogy eltérnek a vélemények, hogy ezt hogyan is valósítsák meg.
Fotó: Mihály Ferenc
„Akad, aki szerint csak a falakat kéne megőrizni, megerősíteni, valamennyire visszaállítani úgy, ahogy lehettek régen. Van olyan, aki azt mondja, hogy föl kellene építeni hasonló formában, mint ahogy volt, hiszen van régi fénykép róla 1916-ból. Külső-belső felvétel is létezik. Más azt mondja, hogy föléje kéne építeni egy építményt, egy födelet, ami óvja a megmaradt romokat. Ezt majd el kell dönteni, hogy mi az, amire lesz pénzforrás, és mi az, ami tényleg megfelelő” – magyarázta. Tőle tudjuk, hogy
1802-ben egy földrengés megrongálta. Az első világháború idején már nem használták. A fennmaradt oltármaradványokból készült el idén az oltár, amelynek központi eleme, az Alexandriai Szent Katalin kép közel 300 éves lehet, és egy brassói német képíró műhelyében készült. A kép fölött látható két, fából készült szobor és a többi díszítő elem régebbi, legalább 350 éves. Megemlítette Darvas Kozma József római katolikus címzetes esperes Pálosok Erdélyben című könyvét, amelyben az áll, hogy a Katalin-kápolnánál pálos szerzetesek lehettek.
„Eléggé ismert mai napig itt nálunk a kápolna legendája. Azt beszélik, hogy a kápolnát eredetileg egy másik dombra akarták építeni, ezért odahordták a követ, de másnap reggelre a kő eltűnt, és
– mesélte el a máig fennmaradt szóbeszédet Sztojka Tamás. Így épült a kápolna oda, ahol ma van, Kászonfeltíz észak-nyugati részén, amelyet a helyiek Pápországnak neveznek.
A parlament joga eldönteni, hogyan szankcionálja az érdekellentét miatt elmarasztalt köztisztségviselőket – indokolta hétfőn az alkotmánybíróság a feddhetetlenségi törvénnyel kapcsolatos határozatát.
Év végéig a székelyföldi tejtermelő gazdaságok csaknem fele megszűnhet, az állatok a vágóhídra jutnak – figyelmezettek a gazdák érdekvédelmi szervezetei, akik az üzemanyagköltségek emelkedése, illetve a tej felvásárlási ára miatt elégedetlenek.
Az alkotmánybíróság szerint nem lehet vagyon- és érdeknyilatkozatok benyújtására kötelezni olyan személyeket, akik az állam által hivatalosan el nem ismert párkapcsolatban állnak a köztisztségviselőkkel.
Személyes hangvételű dokumentumfilm készül Pigniczky Réka rendezésében Orbán Viktor volt miniszterelnök politikai „átalakulásáról és bukásáról”, a premiert 2027 első felére tervezik – adta hírül a Filmhu.
Alkotmányos volt Sulyok Tamás eltávolítása, a 12 éves képviselői cikluskorlát és a 70 éves alkotmánybírói korhatár is – reagált Magyar Péter miniszterelnök egy Facebook-bejegyzésben az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői döntésére.
Huszönöt aláírás hiányzik a háromezerhez, vagyis cikkünk megjelenéséig 2975-en támogatják a Kovászna megyei Agrosic Egyesület által kezdeményezett petíciót, amellyel a medvék túlszaporulatától való védelmet kérnek.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) e-Terra alkalmazása működik, és a kiesése alatt felhalmozódott nagy mennyiségű kérelem feldolgozása folyamatban van.
Százhuszonkét tisztségviselőt érinthet a feddhetetlenségi törvény hétfőn alkotmányosnak ítélt módosítása, amely a megbízatás megszűnését írja elő az összeférhetetlenség vagy érdekellentét miatt elmarasztalt személyek esetében.
A jövedéki adó ideiglenes csökkentése ellenére a 10 lejes lélektani küszöb felett maradt Romániában a gázolaj literenkénti átlagára – közölte a Peco-online.ro árfigyelő szakportál hétfőn.
Holtan találtak hétfőn a Szamosban egy 18 éves fiatalembert Szatmárnémetiben, aki vasárnap este tűnt el a folyóban – tájékoztatott a Szatmár megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
szóljon hozzá!