Hirdetés
Hirdetés

Mi legyen a romos állapotú Katalin-kápolna sorsa?

•  Fotó: Mihály Ferenc

Fotó: Mihály Ferenc

Nehéz szakmai kérdésnek bizonyul, hogy mi legyen a kászonfeltízi, romos állapotú Katalin-kápolna sorsa. A helyiek kezdeményezésére első lépésként az egykori oltárasztalt mentették meg, nemrég pedig a 17. századi oltártöredékekből építettek új oltárt, amelynek felszentelését vasárnap, a nagymisét követően tartják a kászonaltízi kápolnában.

Barabás Hajnal

2024. április 13., 08:472024. április 13., 08:47

„Romosodik egy kápolna Kászonfeltízen, a múltja sem teljesen ismert, építési idejét a 14–15. századra becsülik. Nem szerepel a hivatalos romániai műemlékjegyzékben, így jogilag semmi nem védi. Van egy helyi, igencsak dicséretes kezdeményezés, hogy jobb sorsot szánjanak eme kincsnek annál, hogy hagyják tovább romosodni, és végül teljesen az enyészetté váljon” – hívta fel a figyelmet a szovátai Mihály Ferenc restaurátor erre a megmentésre váró helyi értékre.

Oltármaradványok útja

Mint mesélte, miután a kápolnának a 20. század elején beomlott a teteje, az oltártöredékek, a 17.századi értékes fafaragványok bekerültek a plébániatemplomba, és hosszú ideig ott kallódtak a papi lak padlásán és pincéjében.

Idézet
Egy olyan késő reneszánsz vagy kora barokk oltárnak a darabjai, amelyhez hasonlót a csíksomlyói Salvator-kápolnában és több székelyföldi faluban is láthatunk a 17. századból

– jegyezte meg a szakember. Hozzátette, ezeket a töredékeket állagmegőrzésre és fertőtlenítésre évekkel ezelőtt magához vette a Teleki László Alapítvány megbízásából. Tavalyelőtt viszont a kászonfeltíziek megkeresték, hogy szeretnék, ha a töredékek bemutatásra kerülnének; így készült el nemrég az alkotás, amelyet vasárnap, a nagymisét követően a kászonaltízi régi plébániából átalakított kápolnában szentelnek fel.

Hirdetés

Az oltár közepén egy Szent Katalint ábrázoló vászonkép van, fölötte Szent István és Szent László szobrai. Utóbbiakról semmilyen írott feljegyzés nem maradt fenn, ismeretlen 17. századi faragványok.

A fedett oltárasztal a romoknál, korábban mentették meg •  Fotó: Mihály Ferenc Galéria

A fedett oltárasztal a romoknál, korábban mentették meg

Fotó: Mihály Ferenc

A restaurátor elmondta azt is, hogy a kápolna oltárasztalának felső, ereklyetartóval ellátott kőlapját sikerült már korábban megmenteni, évekkel ezelőtt találták meg,

másodlagosan baromfiitatónak használták.

Gondosan megtakarították, a kápolnához vitték, építettek egy lefödést az oltárasztal fölé, így azóta ott évente Katalin-búcsút tartanak. Ide állították évente, búcsúkor a Szent Katalin-képet, azonban most készül róla egy másolat, hogy búcsúkor azt helyezzék ki a kápolnához, az eredetit pedig – mint fentebb írtuk – beépítették a felszentelés előtt álló oltárba, hogy látható legyen, és biztonságosan őrizzék meg az utókornak.

Elindult a folyamat a kápolna megmentéséért

Mint Mihály Ferenc megjegyezte, ugyan ez a Katalin-kápolna nem szerepel a műemlékjegyzékben, de egy kiemelkedő érték, ezért elindult egy folyamat, egy közös gondolkodás a helyiekkel, hogy mit lehet tenni a megmentéséért.

Az oltár a szobrokkal és a Szent Katalin-képpel. A kászonaltízi kápolnában van •  Fotó: Mihály Ferenc Galéria

Az oltár a szobrokkal és a Szent Katalin-képpel. A kászonaltízi kápolnában van

Fotó: Mihály Ferenc

„Szakmailag nehéz kérdés. Elsőre lehet, hogy könnyebb és etikus lenne romként konzerválni, hogy látogatható és kutatható legyen, viszont így tovább pusztul, főként hogy a szentélynek az embermagasságú falai dűlőfélben vannak. A másik változat, hogy valamilyen szinten födjük be, mert akkor megőrizhető hosszabb távra. A kérdés megválaszolására építész szakemberekkel is egyeztetünk, hogy lássuk, milyen járható utak vannak az értékmentésre” – magyarázta a restaurátor. Hozzátette, a helyiek hozzáállása kimondottan pozitív, nyitottak a párbeszédre, a kászonfeltízi közbirtokosság is támogatja,

a közösség szakszerűen akarja megvédeni a kápolnát.

Fülöp László helyi plébános arról beszélt, jelenleg nem tudnak időt, energiát, anyagiakat fordítani a kápolnára, hogy pasztorációs célt szolgáljon, ezért úgy véli, inkább konzerválni kellene a romjait a turizmust erősítve. Hozzátette,

a kászonimpéri templomuk 700 éves, azt is jobban kellene népszerűsíteni.

Sztojka Tamás nyugalmazott helyi orvos – aki ugyancsak a szívén viseli a Katalin-kápolna sorsát – elmondta, megvan a szándék a megmentésére. Azt ő is megjegyezte, hogy eltérnek a vélemények, hogy ezt hogyan is valósítsák meg.

•  Fotó: Mihály Ferenc Galéria

Fotó: Mihály Ferenc

„Akad, aki szerint csak a falakat kéne megőrizni, megerősíteni, valamennyire visszaállítani úgy, ahogy lehettek régen. Van olyan, aki azt mondja, hogy föl kellene építeni hasonló formában, mint ahogy volt, hiszen van régi fénykép róla 1916-ból. Külső-belső felvétel is létezik. Más azt mondja, hogy föléje kéne építeni egy építményt, egy födelet, ami óvja a megmaradt romokat. Ezt majd el kell dönteni, hogy mi az, amire lesz pénzforrás, és mi az, ami tényleg megfelelő” – magyarázta. Tőle tudjuk, hogy

a kápolna hozzávetőleg 1400 körül épülhetett,

1802-ben egy földrengés megrongálta. Az első világháború idején már nem használták. A fennmaradt oltármaradványokból készült el idén az oltár, amelynek központi eleme, az Alexandriai Szent Katalin kép közel 300 éves lehet, és egy brassói német képíró műhelyében készült. A kép fölött látható két, fából készült szobor és a többi díszítő elem régebbi, legalább 350 éves. Megemlítette Darvas Kozma József római katolikus címzetes esperes Pálosok Erdélyben című könyvét, amelyben az áll, hogy a Katalin-kápolnánál pálos szerzetesek lehettek.

Legendáját máig ismerik

„Eléggé ismert mai napig itt nálunk a kápolna legendája. Azt beszélik, hogy a kápolnát eredetileg egy másik dombra akarták építeni, ezért odahordták a követ, de másnap reggelre a kő eltűnt, és

Idézet
valakik láttak (vagy látni véltek) egy fehér ruhás alakot, angyalnak mondják, aki valamilyen formában tudtára adta az akkori embereknek, hogy nem oda kellene építeni, hanem máshova”

– mesélte el a máig fennmaradt szóbeszédet Sztojka Tamás. Így épült a kápolna oda, ahol ma van, Kászonfeltíz észak-nyugati részén, amelyet a helyiek Pápországnak neveznek.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 07., péntek

Nem csak a medvék, a szemetelők ellen is védekezik Gyergyószentmiklós

Medvebiztos hulladéktárolókat helyezett ki Gyergyószentmiklós önkormányzata a 4-es kilométerként ismert üdülőövezetben. Ezzel már jól bevált példát követnek, és a medvék mellett az illegális hulladéklerakást is visszaszorítanák.

Nem csak a medvék, a szemetelők ellen is védekezik Gyergyószentmiklós
Hirdetés
2026. augusztus 07., péntek

Augusztus végéig még ingyenes lesz az első elektronikus személyi kiállítása

A helyreállítási forrásokból elkülönített összeg kimerüléséig ingyenes marad az első elektronikus személyi igazolvány kiállítása. Az erről szóló határozatot pénteki ülésén fogadta el a kormány.

Augusztus végéig még ingyenes lesz az első elektronikus személyi kiállítása
2026. augusztus 07., péntek

Pénteken is rengett a föld Romániában

A Richter-skála szerint 3,2-as erősségű földrengés történt pénteken 14 óra 23 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Pénteken is rengett a föld Romániában
Pénteken is rengett a föld Romániában
2026. augusztus 07., péntek

Pénteken is rengett a föld Romániában

2026. augusztus 07., péntek

Szeptember elejéig még marad a veszélyhelyzet Parajdon

Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi katasztrófavédelmi bizottság.

Szeptember elejéig még marad a veszélyhelyzet Parajdon
Hirdetés
2026. augusztus 07., péntek

Pénteken történelmi mélyponton maradt a Duna vízhozama az országhatárnál

A Duna vízhozama Báziásnál, ahol a folyam belép Romániába, pénteken továbbra is 1400 köbméter másodpercenként, amely az 1985-ben jegyzett történelmi mélypontnak felel meg – közölte pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).

Pénteken történelmi mélyponton maradt a Duna vízhozama az országhatárnál
2026. augusztus 07., péntek

Felelős hozzáállással el lehetne fogadni a bértörvényt a következő napokban az ügyvivő miniszterelnök szerint

Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy az közalkalmazotti bértörvénynek még nincs olyan konszenzusos változata, amelyet megszavazna a parlament, de a pártok felelős hozzáállásával a következő napokban el lehetne fogadni.

Felelős hozzáállással el lehetne fogadni a bértörvényt a következő napokban az ügyvivő miniszterelnök szerint
2026. augusztus 07., péntek

Elsőfokú árvízvédelmi készültség több székelyföldi folyón

Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több folyó vízgyűjtő medencéjére.

Elsőfokú árvízvédelmi készültség több székelyföldi folyón
Hirdetés
2026. augusztus 07., péntek

Viharok hozhatnak felfrissülést a székelyföldi megyékben

A meteorológusok újabb figyelmeztetéseket adtak ki légköri instabilitás, megerősödő szél, viharok és jelentős mennyiségű csapadékot hozó felhőszakadások miatt. A riasztások pénteken és szombaton Románia 33 megyéjére érvényesek.

Viharok hozhatnak felfrissülést a székelyföldi megyékben
2026. augusztus 07., péntek

Hetek óta először csökkent az üzemanyagok ára

Három hét folyamatos drágítás után pénteken újra csökkentették a benzin és a gázolaj árát az üzemanyag-forgalmazók. A benzin 15 banival, a gázolaj 20 banival lett olcsóbb literenként.

Hetek óta először csökkent az üzemanyagok ára
2026. augusztus 07., péntek

Ismét jegyezhetők a Fidelis államkötvények, akár 7,5 százalékos kamattal

Újabb Fidelis-kötvényeket bocsát ki péntektől a pénzügyminisztérium.

Ismét jegyezhetők a Fidelis államkötvények, akár 7,5 százalékos kamattal
Hirdetés