Mi legyen a romos állapotú Katalin-kápolna sorsa?

– jegyezte meg a szakember. Hozzátette, ezeket a töredékeket állagmegőrzésre és fertőtlenítésre évekkel ezelőtt magához vette a Teleki László Alapítvány megbízásából. Tavalyelőtt viszont a kászonfeltíziek megkeresték, hogy szeretnék, ha a töredékek bemutatásra kerülnének; így készült el nemrég az alkotás, amelyet vasárnap, a nagymisét követően a kászonaltízi régi plébániából átalakított kápolnában szentelnek fel.

Az oltár közepén egy Szent Katalint ábrázoló vászonkép van, fölötte Szent István és Szent László szobrai. Utóbbiakról semmilyen írott feljegyzés nem maradt fenn, ismeretlen 17. századi faragványok.

Gondosan megtakarították, a kápolnához vitték, építettek egy lefödést az oltárasztal fölé, így azóta ott évente Katalin-búcsút tartanak. Ide állították évente, búcsúkor a Szent Katalin-képet, azonban most készül róla egy másolat, hogy búcsúkor azt helyezzék ki a kápolnához, az eredetit pedig – mint fentebb írtuk – beépítették a felszentelés előtt álló oltárba, hogy látható legyen, és biztonságosan őrizzék meg az utókornak.

Elindult a folyamat a kápolna megmentéséért

Mint Mihály Ferenc megjegyezte, ugyan ez a Katalin-kápolna nem szerepel a műemlékjegyzékben, de egy kiemelkedő érték, ezért elindult egy folyamat, egy közös gondolkodás a helyiekkel, hogy mit lehet tenni a megmentéséért.

Fülöp László helyi plébános arról beszélt, jelenleg nem tudnak időt, energiát, anyagiakat fordítani a kápolnára, hogy pasztorációs célt szolgáljon, ezért úgy véli, inkább konzerválni kellene a romjait a turizmust erősítve. Hozzátette,

Sztojka Tamás nyugalmazott helyi orvos – aki ugyancsak a szívén viseli a Katalin-kápolna sorsát – elmondta, megvan a szándék a megmentésére. Azt ő is megjegyezte, hogy eltérnek a vélemények, hogy ezt hogyan is valósítsák meg.

1802-ben egy földrengés megrongálta. Az első világháború idején már nem használták. A fennmaradt oltármaradványokból készült el idén az oltár, amelynek központi eleme, az Alexandriai Szent Katalin kép közel 300 éves lehet, és egy brassói német képíró műhelyében készült. A kép fölött látható két, fából készült szobor és a többi díszítő elem régebbi, legalább 350 éves. Megemlítette Darvas Kozma József római katolikus címzetes esperes Pálosok Erdélyben című könyvét, amelyben az áll, hogy a Katalin-kápolnánál pálos szerzetesek lehettek.

Legendáját máig ismerik

„Eléggé ismert mai napig itt nálunk a kápolna legendája. Azt beszélik, hogy a kápolnát eredetileg egy másik dombra akarták építeni, ezért odahordták a követ, de másnap reggelre a kő eltűnt, és

– mesélte el a máig fennmaradt szóbeszédet Sztojka Tamás. Így épült a kápolna oda, ahol ma van, Kászonfeltíz észak-nyugati részén, amelyet a helyiek Pápországnak neveznek.