/ Történelem

Jelenleg két nagy elméletet tartanak számon a székelyek eredetét illetően: az egyik szerint a székelyek eredendően magyarok, a másik szerint pedig egykor más népekhez tartoztak, később csatlakoztak csak a magyarokhoz, majd elmagyarosodtak.

Augusztus 13-a gyásznap a magyar történelemben: 175 évvel ezelőtt ez a nap jelentette az 1848–49-szabadságharc tragikus végét. Az Arad melletti Világosnál földinkre, egy rétyi alezredesre hárult az a feladat, hogy elsőként tegye le a fegyvert.

Az Ojtozi-szoros és az Úz völgyének védelmében elesett székely katonák emlékére szervez többnapos emléktúrát a Lemhényi Ifjúsági Szervezet.

Megemlékező ünnepséget tartanak csütörtökön 16 óra 45 perctől a nyergestetői Honvéd emlékműnél. Az eseményt a nyergestetői csata 175. évfordulójának alkalmából szervezi meg az RMDSZ Csíki Területi Szervezete és Csíkkozmás Község Önkormányzata.

Kerekasztal-beszélgetésen mutatták be az Andreanum 800, Az európai önrendelkezés kezdetei a Magyar királyságban című könyvet Tusványos első napján. A panelbeszélgetés során szó esett arról, miért volt fontos az Andreanum 1224-ben, és miért fontos most is.

Július 23-a nevezetes nap Tusnádfürdő életében. Idén ekkor kezdődik a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, azaz a Tusványos, pontosan nyolcvan évvel ezelőtt pedig itt avatták fel az utolsó országzászlót Székelyföldön.

Az impériumváltással járó trauma, megaláztatások sorozata ugyanakkor olyan mítoszok születését is eredményezte, amelyek közül némelyik a mai napig tartja magát. Ilyen például a „székely tanítónő”, Kárpáti Piroska legendája.

„A Somlyó névnek Csíkban s egyáltalán hazánk más vidékein való gyakori ismétlése, s főleg itt hegyekre való alkalmazása arra mutat, hogy a Somlyó névnek valami jelentése volt, mely most feledésbe ment.”

A Marosvásárhelyen megszervezett Tematikus séták rendvénysorozat keretében most vasárnap a szecessziós épületeket ismerhetik meg az érdeklődők, akiknek a város polgármestere mesél.

Egy éven át tartó rendezvénysorozattal ünnepelte a csíkszeredai Mikó-vár történetének négyszáz évét, amelyet ezen a hétvégén zárnak be – ennek kapcsán adnak helyet a Mikó-vár története című kiállításnak.

Képekbe zárt haza címmel nyílik kiállítás szerdán 17 órakor a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban. A fotókat Weinstock Ernő készítette 1940–1944 között Észak-Erdélyben.

Lezárult a Mikó-vár várárok-rendszerének részleges feltárása, a munkálatok során több restaurálásra szoruló tárgyat találtak.

A ma ismert Erdély címer közismert három alkotóeleme az Erdélyi Fejedelemség idején, 1580-ban jelent meg először együtt, így a nap, a hold és a sas; fontos azonban, hogy ekkor a nap és a hold szimbóluma nem a székelyekkel volt összeköthető.

Nehéz szakmai kérdésnek bizonyul, hogy mi legyen a kászonfeltízi, romos állapotú Katalin-kápolna sorsa. A helyiek kezdeményezésére első lépésként az egykori oltárasztalt mentették meg, nemrég pedig a 17. századi oltártöredékekből építettek új oltárt.