Nyolcvan évvel ezelőtti eseményekre emlékeztek szombaton a gyimesbükki Bilibók-tetőn. Az ezeréves határnál 1944. szeptember 1-jén a 4. Székely Határőrezred csapata visszafoglalta az oroszoktól a Keleti-Kárpátok egyik stratégiai magaslati pontját.
A kommunizmus utolsó két évtizedében Romániából csaknem százezer állampolgár távozott illegálisan, közülük mintegy húsz százalék volt magyar nemzetiségű – derült ki a Securitate irattárát tanulmányozó országos tanács összesítéséből.
1944. augusztus 26-án, amikor a sokszoros túlerőben támadó Vörös Hadsereg az Úz mentén áttörte a Székely Határőrség védvonalát, Nagy Andor sepsiszentgyörgyi hírvivőnek visszavonulás közben kezébe került szülővárosa székely határőr-zászlóaljának kürtje.
Jelenleg két nagy elméletet tartanak számon a székelyek eredetét illetően: az egyik szerint a székelyek eredendően magyarok, a másik szerint pedig egykor más népekhez tartoztak, később csatlakoztak csak a magyarokhoz, majd elmagyarosodtak.
Augusztus 13-a gyásznap a magyar történelemben: 175 évvel ezelőtt ez a nap jelentette az 1848–49-szabadságharc tragikus végét. Az Arad melletti Világosnál földinkre, egy rétyi alezredesre hárult az a feladat, hogy elsőként tegye le a fegyvert.
Az Ojtozi-szoros és az Úz völgyének védelmében elesett székely katonák emlékére szervez többnapos emléktúrát a Lemhényi Ifjúsági Szervezet.
Megemlékező ünnepséget tartanak csütörtökön 16 óra 45 perctől a nyergestetői Honvéd emlékműnél. Az eseményt a nyergestetői csata 175. évfordulójának alkalmából szervezi meg az RMDSZ Csíki Területi Szervezete és Csíkkozmás Község Önkormányzata.
Kerekasztal-beszélgetésen mutatták be az Andreanum 800, Az európai önrendelkezés kezdetei a Magyar királyságban című könyvet Tusványos első napján. A panelbeszélgetés során szó esett arról, miért volt fontos az Andreanum 1224-ben, és miért fontos most is.
Július 23-a nevezetes nap Tusnádfürdő életében. Idén ekkor kezdődik a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, azaz a Tusványos, pontosan nyolcvan évvel ezelőtt pedig itt avatták fel az utolsó országzászlót Székelyföldön.
Az impériumváltással járó trauma, megaláztatások sorozata ugyanakkor olyan mítoszok születését is eredményezte, amelyek közül némelyik a mai napig tartja magát. Ilyen például a „székely tanítónő”, Kárpáti Piroska legendája.
„A Somlyó névnek Csíkban s egyáltalán hazánk más vidékein való gyakori ismétlése, s főleg itt hegyekre való alkalmazása arra mutat, hogy a Somlyó névnek valami jelentése volt, mely most feledésbe ment.”
Nagyon szép fejlődéstörténetet tudhat a magáénak a kézdivásárhelyi Dr. Csiha Kálmán Református Kollégium, amely a közelmúltban ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját.
P. Réthy Apollinár ferencrendi pap pontosan száz évvel ezelőtt, 1924-ben állította össze Csíksomlyói kalauzát „a csudákkal ékes somlyói Mária kegyhelyét látogató katholikus székely nép lelki épülésére.”
A Marosvásárhelyen megszervezett Tematikus séták rendvénysorozat keretében most vasárnap a szecessziós épületeket ismerhetik meg az érdeklődők, akiknek a város polgármestere mesél.
Egy éven át tartó rendezvénysorozattal ünnepelte a csíkszeredai Mikó-vár történetének négyszáz évét, amelyet ezen a hétvégén zárnak be – ennek kapcsán adnak helyet a Mikó-vár története című kiállításnak.
Képekbe zárt haza címmel nyílik kiállítás szerdán 17 órakor a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban. A fotókat Weinstock Ernő készítette 1940–1944 között Észak-Erdélyben.
Lezárult a Mikó-vár várárok-rendszerének részleges feltárása, a munkálatok során több restaurálásra szoruló tárgyat találtak.
A ma ismert Erdély címer közismert három alkotóeleme az Erdélyi Fejedelemség idején, 1580-ban jelent meg először együtt, így a nap, a hold és a sas; fontos azonban, hogy ekkor a nap és a hold szimbóluma nem a székelyekkel volt összeköthető.
Nehéz szakmai kérdésnek bizonyul, hogy mi legyen a kászonfeltízi, romos állapotú Katalin-kápolna sorsa. A helyiek kezdeményezésére első lépésként az egykori oltárasztalt mentették meg, nemrég pedig a 17. századi oltártöredékekből építettek új oltárt.