
Az edények díszítése nem hasonlít az Erdély területén található wietenbergi kultúra tárgyi emlékeiről ismerthez
Fotó: Keleti Kárpátok Múzeuma/Facebook
Gazdag és egyedi régészeti leletanyag került elő Sepsiszentgyörgyön a Sapientia egyetem leendő kampuszának területén végzett ásatásoknál. A leleteket a szélesebb nyilvánosság elé fogják tárni a muzeológusok.
2025. február 02., 21:022025. február 02., 21:02
Puskás József, a sepsiszentgyörgyi Keleti Kárpátok Múzeumának munkatársa a világhálón is bemutatta azokat a bronzkori leleteket, amelyeket az Árkos-Hosszú nevű lelőhelyen talált sírokban tártak fel még 2019–2020 folyamán. Miért csak most szerezhetünk tudomást róluk? – kérdeztük a szakembert.
„Mostanra lezajlott a leletek (csontok) korának radiokarbonos kormeghatározása, antropológiai vizsgálata, az edények és aranytárgyak tisztítása, restaurálása” – világosított fel a régész kutató.
A négy lovas temetkezési sírhelyen kívül
Fontos megemlíteni, hogy ebben a történelmi korszakban Erdély területén az elhunytakat elhamvasztották és a hamvaikat tartalmazó edényeket egy erre a célra szolgáló gödörbe tették. A most feltárt sírok, amelyek körülbelül 3500 évesek (Kr. e. 1700–1400), a Kárpátokon kívülről (a Dél-Moldva területén található ún. Monteoru-kultúrából) érkezett népek temetkezési szokásaira utalnak, egyúttal arra is, hogy jelentős népmozgások voltak abban az időben.
A földbe temetkezés háromezer éve idegen szokásnak számított
Fotó: Keleti Kárpátok Múzeuma/Facebook
„A leletek nagyon egyediek abból a szempontból, hogy csontvázas sírhelyekről van szó.
mert az edények formája és díszítése nem mutat helyi jellegzetességeket, illetve ékszereket sem találtunk az ebből a korból származó, korábban feltárt sírokban.”
A sírokban több arany hajkarikát és bronz hajtűt is találtak a régészek, amelyekhez hasonlók egész Európa területén felbukkantak. Akkoriban nehezen hozzáférhető és megszerezhető fémnek számított az ólom, amelyhez rezet talán könnyebb volt beszerezni, de ónt legközelebb a mai Csehország területén bányásztak. Tehát feltételezhetően tehetős urakról lehet szó, akiknek olyan kapcsolatrendszert kellett akkor kiépíteni, amely által meg lehetett oldani a fém vagy a kész tárgy beszerzését, és ezek a kapcsolatok nem egy generáció alatt épültek ki, hanem akár évszázadokig működhettek, mutatott rá Puskás József.
A bekarikázott területen, a Sepsi Arénával szembeni telken találták a leleteket
Fotó: Keleti Kárpátok Múzeuma/Facebook
Egyelőre nem tudni, hogy milyen népességhez tartozhattak az itt eltemetett vezetők, illetve a szellemi örökségükről sem tudni semmit,
Egyes leletek, amelyekhez hasonlóra az Ural-hegység környékén is rábukkantak, utalhatnak arra, hogy jöttek onnan Európába mesterek, vagy volt egy onnan érkező hatás – éppúgy működhetett annak idején is, mint ma, amikor utánozzuk például az amerikai trendeket, magyarázta a szakértő.
A magyar tudomány napja alkalmából előadáson ismertetik meg a magyar Nobel-díjas tudósok életét és munkásságát november 5-én, szerdán, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban.
Kóbor kutya harapott meg több embert is szombaton az egyik sepsiszentgyörgyi kávézó teraszán. Az illetékes intézmények mindenszentek miatt nem tudtak közbelépni, ezért a kávézó alkalmazottai próbálták az ebet távol tartani a vendégektől.
Hiánypótló szolgáltatást indított két évvel ezelőtt a Kovászna megyei Vöröskereszt segélyszervezet magánmentővel történő szállítás biztosításával. Az eltelt időszakról érdeklődtünk.
Egy valaha virágzó faipari vállalkozás, a Mikes Ármin gróf által alapított „Zabolai” mára nyomtalanul elenyészett, de jelentősége ma is vitathatatlan. Mi több, európai szinten felfigyeltek a János Csongor kutató által felgöngyölített történetére.
A sepsiszentgyörgyi képviselő-testület csütörtöki ülésén több határozattervezet is a helyi és térségi tömegközlekedés fejlesztésére vonatkozott. Ugyanakkor a testület jóváhagyta egy medvecsapda megvásárlását is.
Módosul a forgalmi rend a sepsiszentgyörgyi köztemető környékén péntektől vasárnapig a könnyebb megközelíthetőség érdekében.
Tízezer hektárral nőtt a medvék élőhelye Kovászna megyében, ennek ellenére az ország legkisebb megyéjének nagyon sok a 2343 hivatalosan nyilvántartott medve. Mindezekről Gheorghe Neagu, a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője beszélt.
A halálról és az emberi méltóságról szóló írásaival érkezik Kovásznára Demeter Sándor Lóránd unitárius lelkész, aki október 30-án, csütörtökön 18 órától mutatja be legújabb, Vigasztaló – történetek emberről, halálról című kötetét.
Szándékosan okozott tűz miatt indítottak büntetőeljárást Kovásznán, miután egy autó és mintegy 80 bálányi széna és szalma vált a lángok martalékává egy elhagyatott gyár területén.
Nem kevés pénzért szerezhetik meg a munkaéveiket és jövedelmeiket igazoló dokumentumokat azok az idősek, akik az egykori, időközben felszámolt állami nagyvállalatoknál dolgoztak. A jelenleg aktívan dolgozóknak is ajánlott időben kikérni az iratokat.
1 hozzászólás