Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

01:09

Hiába az egykapuzás, Anglia nem bírt Ghánával

22:14

Cristiano Ronaldo duplázott, Portugália kiütötte Üzbegisztánt a világbajnokságon

21:29

Kisebbségi kormány körvonalazódik, ugyanazt a pártot nevesítették többen is

21:14

Kiskérődző-pestis nyomaira bukkantak Hargita megyében

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Átlagfizetés Magyarországon és Romániában: összehasonlítottuk a legfrissebb adatokat

Elpusztított egy lovat és jött a tehénért is a behemót medve, amikor kilőtték

Megsebesítették, majd elmenekült a medve, és amikor újra felbukkant, akkor támadt

A napenergia fedezte a fogyasztás 70 százalékát, mégsem lett olcsóbb az áram

Kiderült, mi okozta a székelyudvarhelyi lakásban történt robbanást

Jogi lépéseket fontolgatnak a Vasárnap menesztett újságírói

Magyar Péter: kezdeményezzük Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetését

Tudtuk, csak nem sejtettük

Átlagfizetés Magyarországon és Romániában: összehasonlítottuk a legfrissebb adatokat

Ősszel beüzemelik az intelligens forgalommenedzsment-rendszert

Arany ékszereket is találtak a Székelyföldön feltárt háromezer éves sírokban

Az edények díszítése nem hasonlít az Erdély területén található wietenbergi kultúra tárgyi emlékeiről ismerthez

Fotó: Keleti Kárpátok Múzeuma/Facebook

Gazdag és egyedi régészeti leletanyag került elő Sepsiszentgyörgyön a Sapientia egyetem leendő kampuszának területén végzett ásatásoknál. A leleteket a szélesebb nyilvánosság elé fogják tárni a muzeológusok.

Bodor Tünde

2025. február 02., 21:022025. február 02., 21:02

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Puskás József, a sepsiszentgyörgyi Keleti Kárpátok Múzeumának munkatársa a világhálón is bemutatta azokat a bronzkori leleteket, amelyeket az Árkos-Hosszú nevű lelőhelyen talált sírokban tártak fel még 2019–2020 folyamán. Miért csak most szerezhetünk tudomást róluk? – kérdeztük a szakembert.

„Mostanra lezajlott a leletek (csontok) korának radiokarbonos kormeghatározása, antropológiai vizsgálata, az edények és aranytárgyak tisztítása, restaurálása” – világosított fel a régész kutató.

A négy lovas temetkezési sírhelyen kívül

tíz emberi sírhelyet is azonosítottak a kutatók, amelyek a bronzkor különböző korszakaiból származnak.

Fontos megemlíteni, hogy ebben a történelmi korszakban Erdély területén az elhunytakat elhamvasztották és a hamvaikat tartalmazó edényeket egy erre a célra szolgáló gödörbe tették. A most feltárt sírok, amelyek körülbelül 3500 évesek (Kr. e. 1700–1400), a Kárpátokon kívülről (a Dél-Moldva területén található ún. Monteoru-kultúrából) érkezett népek temetkezési szokásaira utalnak, egyúttal arra is, hogy jelentős népmozgások voltak abban az időben.

A földbe temetkezés háromezer éve idegen szokásnak számított

Fotó: Keleti Kárpátok Múzeuma/Facebook

„A leletek nagyon egyediek abból a szempontból, hogy csontvázas sírhelyekről van szó.

Ebből a korból nincsenek csontvázas temetkezések a környéken, és ezért gondoljuk azt, hogy a Kárpátokon kívülről érkezett népességről van szó,

mert az edények formája és díszítése nem mutat helyi jellegzetességeket, illetve ékszereket sem találtunk az ebből a korból származó, korábban feltárt sírokban.”

Amik a régészeknek is különleges örömöt jelentenek

A sírokban több arany hajkarikát és bronz hajtűt is találtak a régészek, amelyekhez hasonlók egész Európa területén felbukkantak. Akkoriban nehezen hozzáférhető és megszerezhető fémnek számított az ólom, amelyhez rezet talán könnyebb volt beszerezni, de ónt legközelebb a mai Csehország területén bányásztak. Tehát feltételezhetően tehetős urakról lehet szó, akiknek olyan kapcsolatrendszert kellett akkor kiépíteni, amely által meg lehetett oldani a fém vagy a kész tárgy beszerzését, és ezek a kapcsolatok nem egy generáció alatt épültek ki, hanem akár évszázadokig működhettek, mutatott rá Puskás József.

A bekarikázott területen, a Sepsi Arénával szembeni telken találták a leleteket

Fotó: Keleti Kárpátok Múzeuma/Facebook

Egyelőre nem tudni, hogy milyen népességhez tartozhattak az itt eltemetett vezetők, illetve a szellemi örökségükről sem tudni semmit,

ebből a korszakból ugyanis nincsenek írásos emlékek, csak az anyagi kultúra maradt hátra.

Egyes leletek, amelyekhez hasonlóra az Ural-hegység környékén is rábukkantak, utalhatnak arra, hogy jöttek onnan Európába mesterek, vagy volt egy onnan érkező hatás – éppúgy működhetett annak idején is, mint ma, amikor utánozzuk például az amerikai trendeket, magyarázta a szakértő.

Sepsiszentgyörgy Történelem