/ Történelem

A Bukaresti Városi Múzeumnak a csíkszeredai Felső Olt és Maros Múzeumban kedden megnyílt és november 12-ig látogatható kiállítása megnyitóján elhangzott, hogy 1914-ben Bukarestben hivatalosan 40 ezer, összesen mintegy 60 ezer magyar élhetett.

Augusztus 31. és szeptember 3. között immáron negyedik alkalommal hozzák tető alá az Erdélyi Történésztábort Gyergyóremetén. Csütörtöktől vasárnapig neves erdélyi és magyarországi történészek tartanak előadásokat, kutatási beszámolókat, könyvbemutatókat.

Magyar Bukarest. Egy szórvány története címmel nyílik kiállítás Csíkszeredában a Felső Olt és Maros Múzeumban augusztus 29-én 18 órakor (Csíkszereda, Petőfi Sándor utca 23. szám).

Hosszú előzetest kapott a Móricz Zsigmond regénye alapján készült magyar, történelmi sorozat, ami ősztől lesz látható a Duna Televízió műsorán.

Az UNESCO képviselője a római limes útvonalat tekintette meg Mikházán és Libánfalván a napokban. Hamarosan kiderül, hogy a több mint ezer kilométeren húzódó limes romániai szakasza felkerül-e a világörökségi jegyzékre.

A nyergestetői csatára való emlékezéskor említettük, hogy miután meghátrálni kényszerültek a többszörös túlerővel szemben, mind Gál Sándor, mind Tuzson János megfogyatkozott egysége a Mitácson keresztül nyert egérutat az ellenség elől.

Feláldozhatták őket – összesen hét csontvázat találtak a csíkpálfalvi Várdomb régészeti lelőhelyen. Évek óta folyik a feltárás ennél a földvárnál, minden alkalommal újabb felfedezéseket tesznek a kutatók. Júliusban zajlott az ásatás.

Nem sokat tudunk a Somlyó-hegy csúcsán egykoron álló, feltehetően őskori várról vagy erődítményről. A helyszín kiterjedtebb régészeti feltárására lenne szükség, hogy annak eredménye pontosabb képet adjon az építmény keletkezési idejéről és funkciójáról.

Bemutatják Orbán Balázsról szóló első monográfiát Székelyudvarhelyen csütörtökön, 18 órától. A találkozón Balázs Ádám, szerző és Kápolnási Zsolt, történelemtanár beszélgetnek a könyvről.

Székelyek első tatárjás idején címmel tart előadást Sashalmi-Fekete Tamás történész, a Magyarságkutató Intézet munkatársa, pénteken a csíkszeredai városháza dísztermében.

Hunyadi János származása a mai napig nem tisztázott egyértelműen. Remélhetőleg a Hunyadi-filmből is szembeköszön velünk, hogy bármilyen géneket is hordozott magában, Hunyadi János magyarként élt, harcolt, és magyarként halt meg.

A világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófája 1986. április 26-án következett be az akkor a Szovjetunióhoz tartozó ukrán szovjet szocialista köztársaság területén, a Kijevtől kevesebb mint száz kilométerre északra fekvő csernobili erőműben.

Szombaton a Duna Televízióban mutatják be a II. Andrásról szóló ismeretterjesztő filmet. Jeles királyunkról legtöbbünknek Katona József Bánk bánja vagy éppenséggel az Aranybulla juthat elsőként eszébe, pedig nekünk, székelyeknek is közünk van hozzá.

Székelyföldön március 17-én kezdték vetíteni, Csíkszeredában, Kézdivásárhelyen, Maroshévízen az elkövetkezendő napokban mutatják be a Hadik című magyar történelmi kalandfilmet, amelynek forgatókönyvét Berlin 1757-es megsarcolása ihlette.