Fotó: Borbély Fanni
Ma is méltón él a magyarok emlékezetében az aradi vértanúk hősies halálának emléke – magánéletük azonban közel sem kapott ekkora reflektorfényt. Propper Valéria csíkszeredai előadásában a részleteiben nem ismert történetet osztott meg az érdeklődőkkel.
2024. október 26., 20:272024. október 26., 20:27
Visszajáró vendégként tartott előadást Propper Valéria Csíkszeredában: ezúttal A honfoglalás előttől az Európai Unió utánig című előadássorozat 297. részének volt a meghívottja. A magyarországi irodalomtörténész szívesen tér vissza újra és újra a csíkszeredai „színpadra”, saját bevallása szerint itt mindig olyan lelki feltöltődést kap, ami biztatja őt a további kutatásokra.
A pénteki előadás témája október apropóján az aradi vértanúk életéről és haláláról szólt, kiemelten az október 6-án kivégzett tizenhárom mártír magánéletéről és kivégzéséről. „Hősök voltak, de egyben családapák, szerelmes férjek” – fogalmazott az előadó.
Mielőtt azonban rátért volna a hősökként ünnepelt vértanúkra, a szabadságharc utolsó napjairól mesélt, illetve néhány háttérinformációval helyezte kontextusba az elhangzottakat. Elhangzott például a Haynau táborszernagy halála körül keringő szóbeszéd is, miszerint habár hivatalosan agyvérzés végzett vele, valójában a boncasztalon halt meg.
Fotó: Borbély Fanni
Egy másik ilyen álhír is foglalkoztatta a kor emberét, eszerint a legenda szerint Haynau halála után lánya kérte a koporsójának felnyitását, amiben megfordulva, véres körmökkel találtak a tábornokra. Az előadó kiemelte, ezek természetesen nem igazak, csupán a 19. századi harag táplálta rémmesék.
Október 6-án tizenhárom szabadságharcos életét oltották ki ártatlanul. Négy vértanút golyó általi halálra ítéltek, kilencet pedig felakasztottak. Ami viszont kevésbé ismert, hogy személy szerint kik voltak az októberi mártírok, hogy a kivégzett katonák szívében érzékeny lélek lapult – ők a szerelmes vértanúk. Propper Valéria olyan nem közismert tényeket osztott meg az aradi vértanúkról, amelyek a családi életükbe engednek betekintést, így a szerelmeiknek írt utolsó levelekbe, illetve a gyermekeikkel való viszonyukba.
Fotó: Borbély Fanni
Lázár Vilmos például utolsó levelében arra biztatta kedvesét, hogy legyen erős, és utódainak adjon egy-egy emléket tőle. Dessewffy Arisztid is feleségéhez címezte utolsó leírt szavait, amiben úgy fogalmazott, hogy
Kiss Ernő kivégzésekor már özvegy volt, hiszen felesége lányuk szülésébe halt bele. Schweidel Józsefnek és hitvesének öt közös gyermekük született, legrégebben ők voltak a házasok a vértanúk között. Pöltenberg Ernő utolsó levelében arra kérte feleségét, hogy
Török Ignác némiképp kilóg a szerelmes vértanúk sorából, hiszen agglegény volt, hű kutyája azonban az akasztófáig kísérte őt. Lahner György és párja a sorstársaikhoz képest szerencsés helyzetben voltak, ugyanis felesége végig látogathatta őt a fogságban. Knézich Károly felesége azonban már sokkal inkább beleillik a vértanúk sorába, hiszen vele férje halálhíre végzett.
Fotó: Borbély Fanni
Nagysándor József menyasszonyával a harcok miatt nem tudott összeházasodni, kedveséről pedig egyetlen festmény maradt fenn, igen provokatívan fehér ruhában és fekete fátyolban ábrázolva. Leiningen-Westerburg Károly búcsúlevelében utódaira gondolva feleségének az alábbi sorokat fogalmazta meg:
Nem Török Ignác volt az egyetlen agglegény az októberben kivégzett harcosok között, hiszen Aulich Lajos is hitves és utód nélkül került az akasztófára.
Damjanich János története már inkább beivódott a köztudatba, az viszont talán kevésbé jutott el az emberekhez, hogy mérhetetlenül nyugodt ember volt, aki kivégzése előtt gyóntatópapját vigasztalta. Végül pedig Vécsey Károly vértanú történetét hallhatta a csíkszeredai közönség, aki búcsúlevelében bocsánatot kért feleségétől az okozott fájdalomért.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.
szóljon hozzá!