Hirdetés
Hirdetés

Bűnös soha nem egy nép, hanem csak egy átkos rendszer lehet

•  Fotó: Borbély Fanni

Fotó: Borbély Fanni

Az 1944-es átállásról tartott előadást Benkő Levente történész. Előadása fókuszában a magyarellenes intézkedések és megszólalások kaptak hangot, illetve a székelyföldi foglyok sorsát ismertette.

Nagy Lilla

2024. november 16., 22:092024. november 16., 22:09

A Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadássorozat 300. előadását tartotta pénteken Benkő Levente történész: Székelyföldiek háborújárása. 1944-1948 címmel. Mint mondta, előadása sokkal inkább egy gondolatébresztő jegyzet, mintsem teljes áttekintése a témának. Abból az alapállásból indult ki az előadó, hogy

nincs kollektív bűnösség, az értelmi szerzők, az elkövetők, a tettestársak nem közösségek, hanem személyek, akik azonosíthatók és megnevezhetők.

Tehát a történelmi csapásokért nem egy egész nemzetet kell hibáztatni, hanem azokat, akik eszmei szerzői voltak.

Hirdetés

Az előadásban az 1941. június 22. és 1944. augusztus 23. közötti romániai fogolytáborokról volt szó, a Szovjetunió elleni háború foglyairól. Papíron 12 ilyen fogolytábort, lágert tartottak számon: Slobozián, Barcaföldváron, Bărbăteștien, Romulan, Calafaton, Budeștien, Turnu Măgurelen, Vulcanon, Corbenien, Maian, Independențan, illetve Lugoson. A feljegyzések szerint 19 szovjet katona hunyt el Barcaföldváron. Benkő Levente elmondtása szerint

papíron 12 lágert tartottak számon Romániában az 1940-es években, viszont feleségével, Papp Annamáriával 1945-ig 40 fogolytábort azonosítottak.

Felmerült a kérdés, hogy mi történt Románia átállását követően 1944 őszén? 1943 júniusában és decemberében a cseh elnök, Edvard Benes tárgyalásokat folytatott Moszkvában Molotov szövetségi biztossal arról, hogy mi legyen a háború befejezése után, hogyan kezeljék a magyar és a német kérdést. Ezeknek a tárgyalásoknak az egyikén Molotov kijelentette: „a magyarokat meg kell büntetni”, így

pont az ellenkezőjét mondta annak a tényállásnak, hogy nincs kollektív bűnösség.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

A román ellenállást követően a magyar hatóságok fokozatosan kivonultak Észak Erdélyből, ami azt jelentette, hogy a magyar ajkú lakosság kiszolgáltatott állapotba került. A bevonuló szovjet és román erők, illetve a magukat felfegyverző, önkéntes szabadcsapatok randalíroztak, fosztogattak, gyilkoltak.

1944. augusztus 23-án megtörtént Románia átállása, ezzel együtt a magyar hatóságok kivonulása, ennek következményeképp a magyar lakosság védtelen és magára hagyott lett.

Általános volt 1944 őszén a magyar és németellenes hangulat Romániában, amit tetézett és fokozott azon sajtóhadjárat, amit a Nemzeti Parasztpárt lapja és a Liberális Párt lapja szított.

Idézet
Olyan megfogalmazásokkal találkozhatunk, hogy a magyarokat meg kell semmisíteni, hogy vissza kell őket üldözni Ázsiába, illetve, hogy valamennyi német nemzetiségű állampolgárt internálni kell”

– idézett a korabeli sajtóból az előadó. A sajtó azonban felült a minisztertanácsi hangokra, Grigore Niculescu-Buzești tábornok és külügyminiszter a Sănătescu-kormány 1944. szeptember 16-i ülésén úgy vélekedett, hogy „ha a magyaroknak kell a magyar lakosság, vigyék innen”.

Az előadás további részében az előadó ismertette, hogy a székelyeket miként vitték különböző átmeneti fogolytáborokba. Például Csíkszentmártonból is van ilyen feljegyzés, ahol négy helyi férfit fogtak el „néhány napi munkára”, a Karakó-híd építésére.

A munkásokat vonattal szállították volna az építkezés helyszínére, a vonat azonban a brassói lágercsarnoknál állt meg.

Tették mindezt annak ellenére, hogy a szovjetek kijelentették: „civilkere nincs szükség, engedjék szabadon őket”.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 15., szerda

Magyar Péter a Kossuth Rádióban: minden jó intézkedést megtart a Tisza-kormány

Minden eddigi jó intézkedést megtart a Tisza-kormány, ez benne van a 240 oldalas programjukban is – mondta Magyar Péter a Kossuth Rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorában szerdán.

Magyar Péter a Kossuth Rádióban: minden jó intézkedést megtart a Tisza-kormány
Hirdetés
2026. április 15., szerda

Földrengéssel indult a szerdai nap

A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt szerdán 5 óra 53 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Földrengéssel indult a szerdai nap
Földrengéssel indult a szerdai nap
2026. április 15., szerda

Földrengéssel indult a szerdai nap

2026. április 15., szerda

Mentesül a szankciók alól a romániai Lukoil – 45 napon belül újraindulhat a Petrotel-Lukoil finomító

Bogdan Ivan energiaügyi miniszter kedd esti bejelentése szerint az amerikai kormány hivatalosan megerősítette, hogy a romániai Lukoil ideiglenesen mentesül a szankciók alól, így 45 napon belül újraindulhat a Petrotel-Lukoil finomító.

Mentesül a szankciók alól a romániai Lukoil – 45 napon belül újraindulhat a Petrotel-Lukoil finomító
2026. április 14., kedd

24 órás folytonos sebességmérést ígér a rendőrség a Speedmarathon akcióban

Egyhetes sebességellenőrzési akciót tart országszerte a közutakon a rendőrség április 13–19. között, egy kiemelt nappal, amikor ígéretük szerint 24 órás folyamatos mérést végeznek.

24 órás folytonos sebességmérést ígér a rendőrség a Speedmarathon akcióban
Hirdetés
2026. április 14., kedd

Átment a Porsche a záróvonalon – közzétették a fedélzeti kamerás felvételt a tegnapi súlyos balesetről

Négy ember megsérült az Olt völgyén, a 7-es országúton hétfőn délután, miután két személyautó összeütközött. Az egyik sérültet SMURD-helikopterrel szállították a craiovai kórházba.

Átment a Porsche a záróvonalon – közzétették a fedélzeti kamerás felvételt a tegnapi súlyos balesetről
2026. április 14., kedd

Kelemen Hunor elmondta, miről beszélt telefonon Magyar Péterrel

Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor kedden a magyarországi választások eredményével kapcsolatban kijelentette, hogy fontos a román és a magyar kormány közötti szoros együttműködés fenntartása.

Kelemen Hunor elmondta, miről beszélt telefonon Magyar Péterrel
2026. április 14., kedd

Román politikust kérdeztek az RMDSZ-ről a magyarországi választások fényében

Mircea Abrudean szenátusi elnök kedden kijelentette, hogy a magyarországi választások eredménye az egész térség európai irányultságát erősíti meg.

Román politikust kérdeztek az RMDSZ-ről a magyarországi választások fényében
Hirdetés
2026. április 14., kedd

A Mester és Margarita: különleges kísérleti produkció a Figurától

A Figura Stúdió Színház ismét olyan bemutatóra készül, amely túlmutat a hagyományos színházi kereteken. Legújabb produkciója, címében A Mester és Margarita világát idézi, de „csak nyomokban tartalmazza” az eredeti mű elemeit.

A Mester és Margarita: különleges kísérleti produkció a Figurától
2026. április 14., kedd

A romániaiak közel fele gondolja úgy, hogy az ország politikai rendszerét teljesen le kellene cserélni

A romániaiak csaknem 40 százaléka szerint az ország politikai rendszere annyira hibás, hogy teljes egészében le kell cserélni – derül ki az ARP közvélemény-kutató április 1-10. között készített felméréséből.

A romániaiak közel fele gondolja úgy, hogy az ország politikai rendszerét teljesen le kellene cserélni
2026. április 14., kedd

Közvélemény-kutatás: a romániaiak többsége az áremelkedésektől és az üzemanyag-drágulástól tart az iráni háború kapcsán

A legtöbb romániai lakos erősen érzi az áremelkedések hatásait, és jobban fél az iráni háború árakra gyakorolt hatásától és az üzemanyagválságtól, mint a konfliktus kiterjedésétől – derül ki az ARP közvélemény-kutató intézet felméréséből.

Közvélemény-kutatás: a romániaiak többsége az áremelkedésektől és az üzemanyag-drágulástól tart az iráni háború kapcsán
Hirdetés