A székelyek helytállására emlékeztek Austerlitznél

Több ezer székely harcolt a napóleoni háborúkban a franciák ellen, sokan adták vérüket az akkori Habsburg Birodalom uralkodójáért. Nemrég az austerlitzi székely emlékműnél hajtottak fejet azok, akik a csata idei évfordulóján ellátogattak a helyszínre.

Gergely Imre

2024. december 14., 21:212024. december 14., 21:21

•  Fotó: Gergely Imre

Fotó: Gergely Imre

Több ezer székely harcolt a napóleoni háborúkban a franciák ellen, sokan adták vérüket az akkori Habsburg Birodalom uralkodójáért. Nemrég az austerlitzi székely emlékműnél hajtottak fejet azok, akik a csata idei évfordulóján ellátogattak a helyszínre.

Gergely Imre

2024. december 14., 21:212024. december 14., 21:21

1805. december elsejének estéjén két őrjáratozó székely huszár Austerlitznél (ma: Slavkov u Brna, Csehország) a francia tábor közelébe kerülve meglátta Napóleont. Le is lőhették volna. De nem lőttek, így a francia császár életben maradt, másnap pedig megnyerte az ütközetet. A többi már történelem, ami teljesen másként alakulhatott volna, ha a székelyek elsütik a fegyverüket...

•  Fotó: Gergely Imre

Fotó: Gergely Imre

Az iskolában tanítják ugyan a napóleoni háborúk korát, hogy hol győzött és hol veszített csatákat a korzikai ügyvéd fiából császárrá lett hadvezér, de a tananyag nem tér ki arra, hogy több ezer székely is harcolt ezekben az ütközetekben. Így volt ez Austerlitznél is, a három császár csatájaként emlegetett összecsapásban, ahol az I. Napóleon császár által vezetett francia haderő az I. Sándor orosz cár és I. Ferenc osztrák császár és magyar király egyesített seregével nézett szembe.

Az osztrák csapatok része volt a csíkiakból, kászoniakból és gyergyóiakból álló 1. székely határőr gyalogezred, és a háromszéki 2. székely határőr gyalogezred, valamint a z 1. székely határőr huszárezred is.

Mintegy 4000 székely katonából több mint 600-an kerültek veszteséglistára.

•  Fotó: Györfy László

Fotó: Györfy László

Hadijáték a csata évfordulóján

A csata évfordulóján évente megrendezik Európa egyik legnagyobb hadijátékát, ahol

korhű egyenruhákban „ütköznek meg” egymással a seregek, ágyúkkal és elöltöltős puskákkal tüzelnek egymásra az ellenfelek, és ha a lóháton nyargaló parancsnokok úgy döntenek szuronyrohamra indulnak egymás ellen.

Erre dr. Csikány Tamás hadtörténész professzor hívta fel még 2008-ban az akkor Budapesten tanuló gyergyóremetei Nagy József figyelmét, aki egy háromszéki és egy csíki társával együtt először képviselte a székelyeket a megemlékezésen. Őket azóta még sokan követték. Csak nézőként, hiszen a „csatában” résztvevőknek szükségük lenne egy előzetes felkészítésre, „kiképzésre”, hogy játék ne okozzon sebesülést, esetleges tragédiát. Volt abból éppen elég 1805-ben.

•  Fotó: Dimény Attila

Fotó: Dimény Attila

A lovaknak volt emlékműve, most már az elesett székelyeknek is van

Az akkori élmény adta a késztetést Nagy Józsefnek (aki közben diákból történésszé vált), hogy 2010-től évente székelyföldi hagyományőrzőkkel együtt kiutazzanak a mai Csehország területén, a most Slavkov u Brna nevet viselő kisvárosnál fekvő helyszínre és megemlékezzenek az ott elesett székelyekről is.

Az első utazás során merült fel a gondolat, hogy ha már az ott elpusztult tízezer lónak is van emlékműve, akkor mindenképpen létre kell hozni egy emlékhelyet a székely hősök számára is.

Kövér György gidófalvi faragómester is ott volt az utazáson, aki fel is vállalta, hogy elkészíti az emlékművet, melyet aztán 2011-ben állították fel Telnice (Tellnitz) községben, ahol 2020-ig minden évben megemlékezést tartottak.

•  Fotó: Dimény Attila

Fotó: Dimény Attila

Amikor a cseh ember szeme is könnybe lábad a székely népdaltól

A koronavírua-világjárvány utáni első utazásra került sor a mostani évfordulón, ahol a község polgármestere, Leona Bímová, Csikány Tamás történész, és Ferencz Tibor, Szépvíz volt polgármestere (akinek kiemelkedő szerepe volt a Székely Határőr Emlékközpont létrehozásában) is ünnepi beszédet mondtak.

A székelyföldi és magyarországi megemlékezők mellett egyébként számos helybéli cseh lakos is hallhatta a gyergyóalfalvi Gál Abigél által előadott népdalokat.

Az egyikük láthatóan elérzékenyülten jegyezte meg: semmit sem értett belőle, de így is csodálatos volt az énekszó.

Az emlékművet rendesen gondozzák, amiben komoly szerepe van Monika Hanikovának, aki a településen élő egyetlen magyar, ő felvidéki származású.

•  Fotó: Dimény Attila

Fotó: Dimény Attila

Azért ott, mert a csatatér területe egy 30 kilométeres zóna, ahol az osztrák haderő bal szárnyán harcoló székelyek a falunál küzdöttek meg Napóleon velük szemben álló erőivel. A falu többször is gazdát cserélt a nap során, de végül a székelyek megtartották állásaikat mindaddig, míg csata végén meg nem érkezett az általános visszavonulási parancs. A faluért való harc súlyos véráldozattal járt.

A dokumentumok szerint több mint 600 székely határőr katonát veszített az osztrák sereg, közülük 160-an haltak meg. Az elesett székely határőröket a falu melletti tömegsírban hantolták el, francia halottakkal együtt.

Az idei évfordulóra kiutazó 55 székelyföldi megemlékezése itt, a tömegsírnál álló mészkő oszlopnál folytatódott, ahol a résztvevők számára még inkább tudatosodhatott, hogy az itt harcolókhoz nem csupán a történelmi emlékezet köti a mai embereket, hanem olyan emberek voltak, akikhez személyes családi kötelékek is fűzhetik.

•  Fotó: Dimény Attila

Fotó: Dimény Attila

Felsoroltak húsz nevet azok közül a határőrök közül, akiket akkor Gyergyóditróból és Gyergyóremetéről Ferencz császár parancsára idevezényeltek: Bajkó, Pál, Korpos, Mezei, Puskás, Hompoth, Csibi, Ádám, Balázs, Nagy, Márton... olyan családnevek, amelyek most is nagy számban fordulnak elő Gyergyószéken. De valószínűleg, ha csíki, vagy háromszéki katonák neveit sorolták volna fel, szintén olyanok lettek volna, amely neveket ma is sokan viselik.

És hogy miért nem harcoltak a székely határőr századokban udvarhelyszéki vagy marosszéki férfiak?

Mert e két szék területén nem szerveztek határőr ezredeket 1764-ben. Prózai oka van ennek: az akkori haditörvények szerint ha a szomszédos székben teljesítettek volna határőrszolgálatot, azaz saját otthonuktól távolabb, akkor magasabb zsold járt volna nekik. A császári kincstárnak nem érte volna meg.

•  Fotó: Dimény Attila

Fotó: Dimény Attila

Az ellopott (?) fegyverszüneti okmány legendája

De visszatérve az austerlitzi ütközetre, illetve annak következményeire, a vereség után I. Ferenc császár kénytelen volt fegyverszünetet kötni Napóleonnal, amelyre a francia táborban került sor. Létezik egy legenda ezzel kapcsolatban, ami szintén székelyekhez kötődik. Eszerint Napóleonhoz mások mellett negyven székely huszár is elkísérte az osztrák császárt, aki miután megtörtént a megállapodás aláírása, hazafele tartva keserűen panaszolta, hogy megbánta és élete szégyenének tartja, hogy aláírta a dokumentumot.

A mellette lovagló székelyek erre hirtelen azt mondták neki, hogy ne aggódjon, tesznek róla, hogy az okmány eltűnjön: el fogják lopni.

Hogy ez így történt-e nem tudjuk biztosan, de ami tény: az okmány eltűnt, sehol, egyetlen levéltárban sem találják. Mindenesetre a fegyverszünet életbe lépett, és pár héttel később december 26-án megköttetett a pozsonyi béke a pozsonyi prímási palota Tükörtermében. A Habsburg Birodalom ennek következtében elvesztette többek közt Isztriát, Dalmáciát, Tirolt és egyes nyugati területeit is.

•  Fotó: Dimény Attila

Fotó: Dimény Attila

Székelyföld, az Erdélyi Nagyfejedelemség akkor nem került veszteséglistára. Az már egy másik, későbbi történet... Ki tudja, ha az a két járőröző katona 1805-ben a csata előestéjén lelőtte volna Napóleont... Biztosan más emlékművek lennének ma Európa-szerte.

Csata után békés sörözés

De a csata nem maradt el, és volt hadijáték idén, a 219. évfordulón is. Előzőleg az austerlitzi kastélynál volt lehetőségünk körülnézni, ahol a kirakodóvásárban sokféle ólomkatonát lehetett vásárolni, vagy éppen fotózkodni a látványos egyenruhákban pózoló, 14 országból érkezett hagyományőrzőkkel. Nyilván a cseh sör és cseh kolbász is jól fogyott. Mindkettőnek jó a híre, és a megkóstolás után sokan meggyőződhettek, valóban nem okoztak csalódást. Főleg a sör nem.

Aki szerencsés volt, az magával Napóleonnal is találkozhatott.

Aztán a csatatérre vonult mindenki, ahol körülbelül ezren csatáztak egymással látványos egyenruhákban. Az oroszok hiányoztak. Ők az ukrán-orosz háború miatt nem lehettek itt.

•  Fotó: Dimény Attila

Fotó: Dimény Attila

Nehéz volt mai ésszel megérteni, hogy mi késztette az akkori hadvezéreket arra, hogy egymás mellé szorosan felsorakoztatva masíroztassa a csapatait szembe az ugyanúgy közeledő ellenséggel, védtelenül kitéve a katonákat a sortűznek. Kapunk erre is magyarázatot:

az akkori puskákkal célba lőni nemigen lehetett, a golyók csak úgy „találomra” szálltak a szemben állók felé, és egy sortűznek akkor volt hatékonysága, ha sok puska tüzelt egymás mellett, egyszerre.

Aztán akit eltaláltak... nos annak nem volt szerencséje.

•  Fotó: Dimény Attila

Fotó: Dimény Attila

A másik kérdés, hogy a katonáknak hogyan volt bátorságuk arra, hogy szembe meneteljenek a sortüzet lövő ellenséggel? A válasz nem túl bonyolult: ez volt a hadviselés hatékony módja akkor. Továbbá jobban féltek a saját őrmestereiktől, mint az ellenségtől.

Az ágyúdörgés, torkolattüzek látványa, a csatateret néha teljesen beborító füstben különböző nyelvű vezényszavakra vonuló csapatok látványa egyedülálló élményt nyújtott a kordonok mellett álló több ezer nézőnek.

Sokan felemelt kézzel követték az eseményeket, de ez nem a megadást jelezte részükről, hanem mobiltelefonjaikkal igyekeztek jó pozíciókat felvenni, hogy legyen mit posztolni a közösségi médiában.

•  Fotó: Dimény Attila

Fotó: Dimény Attila

Végül – a történelem ismételte önmagát – Napóleon seregei győztek. Ekkor azonban megbomlott a rend. Mindenki szervezetlenül menekült a hideg, csípős szél elől. A mobiltelefonok most tényleg jó szolgálatot tettek, megmutatták az utat a legközelebbi kocsmához, ahol aztán

a legnagyobb békességben fogyasztotta a sört és slivovicát a helybéli cseh gazda, az osztrák tiszt és francia gyalogos. Na meg a székely résztvevők is. Mindenféle békeszerződés nélkül is.

Az utazás során a székelyföldiek nem csak az austerlitzi hadijáték és a tellnitzi megemlékezés élménye adatott meg, hanem a komáromi erődöt is bejárhatták, egy rövid séta erejéig Pozsony óvárosát is megismerhették, Eljutottak a königratzi (Hradec Králové) csata színhelyére is (ahol 1866-ban szintén sok székely harcolt), valamint Brünnben (Brno) is volt alkalom kikapcsolódásra és újabb érdekes történelmi adalékok megismerésére. De erről egy másik riport szól majd.

•  Fotó: Gergely Imre

Fotó: Gergely Imre

•  Fotó: Gergely Imre

Fotó: Gergely Imre

•  Fotó: Gergely Imre

Fotó: Gergely Imre

•  Fotó: Gergely Imre

Fotó: Gergely Imre

•  Fotó: Gergely Imre

Fotó: Gergely Imre

•  Fotó: Gergely Imre

Fotó: Gergely Imre

•  Fotó: Gergely Imre

Fotó: Gergely Imre

•  Fotó: Gergely Imre

Fotó: Gergely Imre

•  Fotó: Gergely Imre

Fotó: Gergely Imre

•  Fotó: Gergely Imre

Fotó: Gergely Imre

•  Fotó: Gergely Imre

Fotó: Gergely Imre

•  Fotó: Gergely Imre

Fotó: Gergely Imre

•  Fotó: Gergely Imre

Fotó: Gergely Imre

•  Fotó: Gergely Imre

Fotó: Gergely Imre

•  Fotó: Gergely Imre

Fotó: Gergely Imre

•  Fotó: Gergely Imre

Fotó: Gergely Imre

•  Fotó: Gergely Imre

Fotó: Gergely Imre

•  Fotó: Gergely Imre

Fotó: Gergely Imre

•  Fotó: Magyarosi Sándor

Fotó: Magyarosi Sándor

•  Fotó: Magyarosi Sándor

Fotó: Magyarosi Sándor

•  Fotó: Magyarosi Sándor

Fotó: Magyarosi Sándor

•  Fotó: Magyarosi Sándor

Fotó: Magyarosi Sándor

•  Fotó: Magyarosi Sándor

Fotó: Magyarosi Sándor

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 08., kedd

Vízbe esett embert mentettek ki a tűzoltók Marosludason

Vízbe esett ember megmentésére riasztották a tűzoltókat Marosludason. Az eset a város szélén, az egykori üveggyár közelében található tónál történt – írja közleményében a Maros megyei tűzoltóság.

Vízbe esett embert mentettek ki a tűzoltók Marosludason
2025. július 08., kedd

A miniszterelnök elismerte, hogy Nicușor Dan nem akart áfát emelni

Nicușor Dan kérte, hogy ne legyen áfaemelés, de az államháztartás helyzetének elemzése után a kormány döntése az volt, hogy ezt meg kell lépni – jelentette ki hétfőn este Ilie Bolojan.

A miniszterelnök elismerte, hogy Nicușor Dan nem akart áfát emelni
2025. július 08., kedd

Lesz-e turista Korondon és Szovátán? Augusztus végén tisztábban fogunk látni

Egyelőre nehéz meghatározni, mekkora veszteséget okoz a parajdi bányakatasztrófa Korondon és Szovátán: előbbi település árusai 15-20 százalékos kiesést jósolnak, az üdülővárosban inkább a vakációs jegyek értékének csökkentése miatt aggódnak.

Lesz-e turista Korondon és Szovátán? Augusztus végén tisztábban fogunk látni
2025. július 07., hétfő

Bolojan: a végleges állású tanárok nem veszítik el a munkahelyüket, az ösztöndíjak nem szűnnek meg

Ilie Bolojan kijelentette, hogy a deficitcsökkentő intézkedések hatálybalépése után a végleges állású tanárok nem veszítik el a munkahelyüket, nem csökken a fizetésük, és nem szűnnek meg az ösztöndíjak sem, csupán átszervezik a

Bolojan: a végleges állású tanárok nem veszítik el a munkahelyüket, az ösztöndíjak nem szűnnek meg
2025. július 07., hétfő

Mintha nekimenne: autójával heccelte az útszéli medvét – videó

A Transzfogarason történt halálos medvetámadást követően számtalan reakció érkezett a közösségi oldalakat használók részéről.

Mintha nekimenne: autójával heccelte az útszéli medvét – videó
2025. július 07., hétfő

Különnyugdíj, kisebb államapparátus – részleteket osztott meg a miniszterelnök a második deficitcsökkentő csomagról

Ilie Bolojan miniszterlenök a képviselőház és a szenátus hétfő délutáni együttes ülésén kijelentette, hogy július végéig a második deficitcsökkentő csomaggal is a parlament elé járul, és ezek az intézkedések már a méltányosságra helyezik hangsúlyt.

Különnyugdíj, kisebb államapparátus – részleteket osztott meg a miniszterelnök a második deficitcsökkentő csomagról
2025. július 07., hétfő

Ez a kezdet – így értékelte Bolojan az első deficitcsökkentő csomagot

Vészhelyzetben hozott felelősségteljes döntésnek nevezte hétfőn délután a parlamentben Ilie Bolojan az első deficitcsökkentő csomagról szóló törvénytervezet beterjesztését.

Ez a kezdet – így értékelte Bolojan az első deficitcsökkentő csomagot
2025. július 07., hétfő

Csonka épület az óriáslepel mögött – eltűnőben a Bodok szálló

Napról napra kevesebb marad a sepsiszentgyörgyi városközpont egyik meghatározó épületéből. A valamikori Bodok szálló bontásával járó zaj és por az épület közelében levő vendéglátóegységek számára is megnehezíti a nyári szezont.

Csonka épület az óriáslepel mögött – eltűnőben a Bodok szálló
2025. július 07., hétfő

Általános sztrájk körvonalazódik az egészségügyben

A megszorító intézkedések ellen tiltakoztak hétfőn a parlament melletti Izvor parkban a tanügyi és az egészségügyi alkalmazottak szakszervezetei.

Általános sztrájk körvonalazódik az egészségügyben
2025. július 07., hétfő

Károkat okozott a szélvihar Csíkszéken

Egy fa dőlt ki Csíkszeredában, valamint több mint 2500 felhasználó maradt áram nélkül Csíkszéken a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt hétfőn délután – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelem.

Károkat okozott a szélvihar Csíkszéken
Károkat okozott a szélvihar Csíkszéken
2025. július 07., hétfő

Károkat okozott a szélvihar Csíkszéken