Több ezer székely harcolt a napóleoni háborúkban a franciák ellen, sokan adták vérüket az akkori Habsburg Birodalom uralkodójáért. Nemrég az austerlitzi székely emlékműnél hajtottak fejet azok, akik a csata idei évfordulóján ellátogattak a helyszínre.
2024. december 14., 21:212024. december 14., 21:21
Fotó: Gergely Imre
Több ezer székely harcolt a napóleoni háborúkban a franciák ellen, sokan adták vérüket az akkori Habsburg Birodalom uralkodójáért. Nemrég az austerlitzi székely emlékműnél hajtottak fejet azok, akik a csata idei évfordulóján ellátogattak a helyszínre.
2024. december 14., 21:212024. december 14., 21:21
1805. december elsejének estéjén két őrjáratozó székely huszár Austerlitznél (ma: Slavkov u Brna, Csehország) a francia tábor közelébe kerülve meglátta Napóleont. Le is lőhették volna. De nem lőttek, így a francia császár életben maradt, másnap pedig megnyerte az ütközetet. A többi már történelem, ami teljesen másként alakulhatott volna, ha a székelyek elsütik a fegyverüket...
Fotó: Gergely Imre
Az iskolában tanítják ugyan a napóleoni háborúk korát, hogy hol győzött és hol veszített csatákat a korzikai ügyvéd fiából császárrá lett hadvezér, de a tananyag nem tér ki arra, hogy több ezer székely is harcolt ezekben az ütközetekben. Így volt ez Austerlitznél is, a három császár csatájaként emlegetett összecsapásban, ahol az I. Napóleon császár által vezetett francia haderő az I. Sándor orosz cár és I. Ferenc osztrák császár és magyar király egyesített seregével nézett szembe.
Mintegy 4000 székely katonából több mint 600-an kerültek veszteséglistára.
Fotó: Györfy László
Hadijáték a csata évfordulóján
A csata évfordulóján évente megrendezik Európa egyik legnagyobb hadijátékát, ahol
Erre dr. Csikány Tamás hadtörténész professzor hívta fel még 2008-ban az akkor Budapesten tanuló gyergyóremetei Nagy József figyelmét, aki egy háromszéki és egy csíki társával együtt először képviselte a székelyeket a megemlékezésen. Őket azóta még sokan követték. Csak nézőként, hiszen a „csatában” résztvevőknek szükségük lenne egy előzetes felkészítésre, „kiképzésre”, hogy játék ne okozzon sebesülést, esetleges tragédiát. Volt abból éppen elég 1805-ben.
Fotó: Dimény Attila
Az akkori élmény adta a késztetést Nagy Józsefnek (aki közben diákból történésszé vált), hogy 2010-től évente székelyföldi hagyományőrzőkkel együtt kiutazzanak a mai Csehország területén, a most Slavkov u Brna nevet viselő kisvárosnál fekvő helyszínre és megemlékezzenek az ott elesett székelyekről is.
Kövér György gidófalvi faragómester is ott volt az utazáson, aki fel is vállalta, hogy elkészíti az emlékművet, melyet aztán 2011-ben állították fel Telnice (Tellnitz) községben, ahol 2020-ig minden évben megemlékezést tartottak.
Fotó: Dimény Attila
A koronavírua-világjárvány utáni első utazásra került sor a mostani évfordulón, ahol a község polgármestere, Leona Bímová, Csikány Tamás történész, és Ferencz Tibor, Szépvíz volt polgármestere (akinek kiemelkedő szerepe volt a Székely Határőr Emlékközpont létrehozásában) is ünnepi beszédet mondtak.
A székelyföldi és magyarországi megemlékezők mellett egyébként számos helybéli cseh lakos is hallhatta a gyergyóalfalvi Gál Abigél által előadott népdalokat.
Az emlékművet rendesen gondozzák, amiben komoly szerepe van Monika Hanikovának, aki a településen élő egyetlen magyar, ő felvidéki származású.
Fotó: Dimény Attila
Azért ott, mert a csatatér területe egy 30 kilométeres zóna, ahol az osztrák haderő bal szárnyán harcoló székelyek a falunál küzdöttek meg Napóleon velük szemben álló erőivel. A falu többször is gazdát cserélt a nap során, de végül a székelyek megtartották állásaikat mindaddig, míg csata végén meg nem érkezett az általános visszavonulási parancs. A faluért való harc súlyos véráldozattal járt.
Az idei évfordulóra kiutazó 55 székelyföldi megemlékezése itt, a tömegsírnál álló mészkő oszlopnál folytatódott, ahol a résztvevők számára még inkább tudatosodhatott, hogy az itt harcolókhoz nem csupán a történelmi emlékezet köti a mai embereket, hanem olyan emberek voltak, akikhez személyes családi kötelékek is fűzhetik.
Fotó: Dimény Attila
Felsoroltak húsz nevet azok közül a határőrök közül, akiket akkor Gyergyóditróból és Gyergyóremetéről Ferencz császár parancsára idevezényeltek: Bajkó, Pál, Korpos, Mezei, Puskás, Hompoth, Csibi, Ádám, Balázs, Nagy, Márton... olyan családnevek, amelyek most is nagy számban fordulnak elő Gyergyószéken. De valószínűleg, ha csíki, vagy háromszéki katonák neveit sorolták volna fel, szintén olyanok lettek volna, amely neveket ma is sokan viselik.
Mert e két szék területén nem szerveztek határőr ezredeket 1764-ben. Prózai oka van ennek: az akkori haditörvények szerint ha a szomszédos székben teljesítettek volna határőrszolgálatot, azaz saját otthonuktól távolabb, akkor magasabb zsold járt volna nekik. A császári kincstárnak nem érte volna meg.
Fotó: Dimény Attila
De visszatérve az austerlitzi ütközetre, illetve annak következményeire, a vereség után I. Ferenc császár kénytelen volt fegyverszünetet kötni Napóleonnal, amelyre a francia táborban került sor. Létezik egy legenda ezzel kapcsolatban, ami szintén székelyekhez kötődik. Eszerint Napóleonhoz mások mellett negyven székely huszár is elkísérte az osztrák császárt, aki miután megtörtént a megállapodás aláírása, hazafele tartva keserűen panaszolta, hogy megbánta és élete szégyenének tartja, hogy aláírta a dokumentumot.
Hogy ez így történt-e nem tudjuk biztosan, de ami tény: az okmány eltűnt, sehol, egyetlen levéltárban sem találják. Mindenesetre a fegyverszünet életbe lépett, és pár héttel később december 26-án megköttetett a pozsonyi béke a pozsonyi prímási palota Tükörtermében. A Habsburg Birodalom ennek következtében elvesztette többek közt Isztriát, Dalmáciát, Tirolt és egyes nyugati területeit is.
Fotó: Dimény Attila
Székelyföld, az Erdélyi Nagyfejedelemség akkor nem került veszteséglistára. Az már egy másik, későbbi történet... Ki tudja, ha az a két járőröző katona 1805-ben a csata előestéjén lelőtte volna Napóleont... Biztosan más emlékművek lennének ma Európa-szerte.
De a csata nem maradt el, és volt hadijáték idén, a 219. évfordulón is. Előzőleg az austerlitzi kastélynál volt lehetőségünk körülnézni, ahol a kirakodóvásárban sokféle ólomkatonát lehetett vásárolni, vagy éppen fotózkodni a látványos egyenruhákban pózoló, 14 országból érkezett hagyományőrzőkkel. Nyilván a cseh sör és cseh kolbász is jól fogyott. Mindkettőnek jó a híre, és a megkóstolás után sokan meggyőződhettek, valóban nem okoztak csalódást. Főleg a sör nem.
Aztán a csatatérre vonult mindenki, ahol körülbelül ezren csatáztak egymással látványos egyenruhákban. Az oroszok hiányoztak. Ők az ukrán-orosz háború miatt nem lehettek itt.
Fotó: Dimény Attila
Nehéz volt mai ésszel megérteni, hogy mi késztette az akkori hadvezéreket arra, hogy egymás mellé szorosan felsorakoztatva masíroztassa a csapatait szembe az ugyanúgy közeledő ellenséggel, védtelenül kitéve a katonákat a sortűznek. Kapunk erre is magyarázatot:
Aztán akit eltaláltak... nos annak nem volt szerencséje.
Fotó: Dimény Attila
A másik kérdés, hogy a katonáknak hogyan volt bátorságuk arra, hogy szembe meneteljenek a sortüzet lövő ellenséggel? A válasz nem túl bonyolult: ez volt a hadviselés hatékony módja akkor. Továbbá jobban féltek a saját őrmestereiktől, mint az ellenségtől.
Sokan felemelt kézzel követték az eseményeket, de ez nem a megadást jelezte részükről, hanem mobiltelefonjaikkal igyekeztek jó pozíciókat felvenni, hogy legyen mit posztolni a közösségi médiában.
Fotó: Dimény Attila
Végül – a történelem ismételte önmagát – Napóleon seregei győztek. Ekkor azonban megbomlott a rend. Mindenki szervezetlenül menekült a hideg, csípős szél elől. A mobiltelefonok most tényleg jó szolgálatot tettek, megmutatták az utat a legközelebbi kocsmához, ahol aztán
Az utazás során a székelyföldiek nem csak az austerlitzi hadijáték és a tellnitzi megemlékezés élménye adatott meg, hanem a komáromi erődöt is bejárhatták, egy rövid séta erejéig Pozsony óvárosát is megismerhették, Eljutottak a königratzi (Hradec Králové) csata színhelyére is (ahol 1866-ban szintén sok székely harcolt), valamint Brünnben (Brno) is volt alkalom kikapcsolódásra és újabb érdekes történelmi adalékok megismerésére. De erről egy másik riport szól majd.
Fotó: Gergely Imre
Fotó: Gergely Imre
Fotó: Gergely Imre
Fotó: Gergely Imre
Fotó: Gergely Imre
Fotó: Gergely Imre
Fotó: Gergely Imre
Fotó: Gergely Imre
Fotó: Gergely Imre
Fotó: Gergely Imre
Fotó: Gergely Imre
Fotó: Gergely Imre
Fotó: Gergely Imre
Fotó: Gergely Imre
Fotó: Gergely Imre
Fotó: Gergely Imre
Fotó: Gergely Imre
Fotó: Gergely Imre
Fotó: Magyarosi Sándor
Fotó: Magyarosi Sándor
Fotó: Magyarosi Sándor
Fotó: Magyarosi Sándor
Fotó: Magyarosi Sándor
Június végén megérkezett a mozik kínálatába a Brad Pitt főszereplésével készült F1, ami egy, a Formula-1 világában játszódó fikciós dráma, amit valós események ihlettek. Ajánló.
Elutasítják és nem tartják hatékonynak a román kormány közoktatást érintő válságkezelési intézkedéstervezetét – állást foglalt a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége.
A hatalmas forgalom és a zsúfoltság miatt bedugult a Transzfogarasi út, a parkoló autók egymás útját zárták el.
A marosvásárhelyi VIBE Fesztivál nemcsak buliról, hanem közösségről, hangulatról és magyar identitásról is szól – legalábbis ezt mondják azok a fiatalok, akik ott voltak.
Vörös beavatkozási tervet léptettek életbe vasárnap délben Konstanca megyében, miután az A2-es autópályán tömegbaleset történt több jármű részvételével – közölte a Konstanca megyei tűzoltóság.
A kormány adóügyi intézkedései ellen tiltakoznak hétfőn a parlament épülete előtt az egészségügyi dolgozókat tömörítő Sanitas szakszervezeti szövetség, valamint az oktatási szakszervezetek tagjai.
Mindössze öt megyét nem érint az országos kánikulariasztás, köztük Hargita és Kovászna megyét sem, de Maros megyére is csak elsőfokú hőségriasztás érvényes. Ezzel szemben Románia déli részén vörös jelzésű riadót fújnak az elviselhetetlen hőség miatt.
Július 14-étől elérhető lesz az egészségügyi minisztérium honlapján egy online űrlap a kórházi étkeztetéssel kapcsolatos panaszok bejelentésére – közölte egy szombati Facebook-bejegyzésben Alexandru Rogobete tárcavezető.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt vasárnap reggel 6 óra 29 perckor Gorj megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Felcsíki, alcsíki, kászoni, vagy éppen gyimesi és moldvai – számos tájegység népviseletbe öltözött képviselője ünnepelt együtt szombaton a csíksomlyói nyeregben, az Ezer Székely Leány Napján. Videón mutatjuk.
szóljon hozzá!