
Voltak ugyan települések, ahol az érdekvédelmi tömörülés tagjai nagy arányban támogatták az általános sztrájk megszervezését, ám úgy tűnik, az országos átlag jócskán 50 százalék alatt marad. Archív
Fotó: Haáz Vince
Túl alacsony az általános sztrájk kirobbantásának a támogatottsága a tanügyben, így – bár a felmérés kiértékelése még nem zárult le – szinte biztosan elmarad a tiltakozás. A szakszervezet képviselője szerint az időzítés már nem is lenne szerencsés.
2026. május 12., 20:332026. május 12., 20:33
Véget ért a figyelmeztető, majd a munkabeszüntetéssel járó általános sztrájk megszervezésére vonatkozó szakszervezeti felmérés, és a még nem teljesen feldolgozott adatok szerint nem támogatják kellő mértékben az oktatási rendszerben dolgozók a tervezett tiltakozásokat.
A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) május 18-án tartott volna figyelmeztető sztrájkot, majd május 25-én általános sztrájkot robbantottak volna ki az ágazatban az elégedetlenségek miatt.
„Maros megyében, a mi szakszervezetünkben 31,6 százalék voksolt a sztrájk mellett, és 42,1 százalék szavazott nemmel, a többiek nem írták alá. Tehát a tagság 73,7 százaléka adta le voksát. Országos szinten még nincs összeszámolva teljesen, hétfőn csak egy részleges eredmény volt, de az ennél (a Maros megyeinél – szerk. megj.) alacsonyabb arány volt” – közölte érdeklődésünkre Molnár Zoltán, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége Maros megyei szervezetének vezetője.
Voltak ugyan települések, ahol az érdekvédelmi tömörülés tagjai nagy arányban támogatták a tiltakozások megszervezését – például Székelyudvarhelyen, ahol 55 százalékos volt ez az arány –, ám
A végleges eredmény alapján az országos szakszervezet szerdán hoz döntést a tervezett tiltakozásokról, „de a jelenlegi kép messze nem azt mutatja”, hogy elérhető egy olyan arány, amellyel megszervezhető a tiltakozás, mondta Molnár Zoltán.
Hogy mi az alacsony támogatottság oka – frusztrációk, elégedetlenség, kiábrándultság –, még nem tudni, „de nyilván, ebben az is benne van, hogy kormánybukás történt”, vélekedett az érdekvédelmi tömörülés megyei vezetője, aki szintén úgy gondolja, hogy nem lenne megfelelő az eredetileg tervezett időpont a tiltakozásokra.
Akkor nincs semmiféle tétje a sztrájknak. És ez is benne van a nemben, tehát vannak, akik azt mondták, hogy nincs értelme most sztrájkolni, akkor kell ezzel foglalkozni, amikor van esély a tárgyalásra” – magyarázta.
Ha a majdani kormány nem ül tárgyalóasztalhoz a szakszervezetekkel, akkor egészen biztosan ismét kezdeményezni fogják az általános sztrájk megszervezését, válaszolta kérdésünkre Molnár Zoltán.
A megszorítások mellett ugyanis a legfőbb probléma az, és ő maga is így látja, hogy az érdekvédelem által kifogásolt intézkedések bevezetése „úgy történt, mintha egy diktatorikus államban élnénk, nem egy jogállamban, ahol a szociális partnerek tárgyalnak, megbeszélik, megértik” a problémákat, és ha morogva, kényszerezetten is, de valahogy egyezségre jutnak a megoldást illetően.
Sőt – folytatta –, ha az új kormány nem vezet be további megszorításokat, az eddigi intézkedések és a kiszivárgott új egységes bértörvénytervezet már önmagukban is messzemenően elegendő okot adnak a tiltakozásra.
A szakszervezet így még a sztrájk elmaradása esetén is fenntartja eddigi álláspontját, és követeli:
a kötelező tanóraszám visszaállítását a növelés előtti szintre;
a visszatérést a 2025/141-es törvény módosításai előtt meghatározott osztálylétszámokhoz;
az alkalmazási tiltás feloldását;
a kisegítő didaktikai, valamint a nem didaktikai személyzet által elvégzett túlórák kifizetését;
a ki nem vett pihenőszabadságok, valamint a bírósági ítéletek alapján járó bérek kifizetését;
a munkakörülményekért járó pótlékok megadását;
továbbá a jogszabályokban rögzített egyéb juttatások, például az ingázási és lakhatási támogatás kifizetését, valamint a kollektív munkaszerződésben meghatározott többletszabadság biztosítását.

Lecsökken a kezdő és a tapasztalt pedagógusok bére közti különbség, és éppen a nagy pályarégiséggel rendelkezők járnak rosszul, ha jelenlegi formájában véglegesítik az új egységes bértörvénytervezetet. Az érdekvédelem általános sztrájkra készül.
Több mint 3500 bíró tiltakozik az igazságszolgáltatás politikai alárendelésének kísérlete ellen – tájékoztatott szerdán a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) bírói részlege.
A bérreformot nem a közalkalmazottak ellenében, hanem velük együtt kell megvalósítani, és elengedhetetlen az érveken és megoldási javaslatokon alapuló párbeszéd – közölte szerdán a Facebook-oldalán Dragoș Pîslaru.
Hargita megyéből 180, juhokból és kecskékből vett vérmintát küldött Bukarestbe az állategészségügyi hatóság, ezekben a juhhimlő és a kiskérődző-pestis kórokozója, vagy antitestek jelenlétét próbálják kimutatni. A gazdákat fokozott óvatosságra intik.
A marosvásárhelyi ítélőtábla szerdán elutasította a drogkereskedelemmel gyanúsított Cristian Pomohaci fellebbezését, így a volt ortodox pap és népdalénekes előzetes letartóztatásban marad.
Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök szerdán közölte, hogy a román állampolgárság megszerzésekor minden kapcsolata megszűnt az ukrán hatóságokkal, és évekkel ezelőtt, önként lemondott az ukrán állampolgárságról.
A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) szerdán közölte, hogy elérhetővé vált a látás- és/vagy hallássérültek vészhelyzeti kommunikációját segítő Apel 112 mobilalkalmazás.
Az emberek kormányt akarnak, nem érdeklik őket a politikusok választási vitái – jelentette ki szerdán Nicușor Dan.
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán bejelentette, kezdeményezni fogja az Európai Bizottságnál (EB), hogy vegyék le a barnamedvét a szigorúan védett fajok listájáról és helyezzék át egy másik listára.
A Hargita megyei tűzoltók összesen 18 sürgősségi esethez vonultak ki a hét első két napján, miközben 16 Ro-Alert figyelmeztetést is kiadtak a településeken megjelenő medvék miatt.
1 hozzászólás