
Voltak ugyan települések, ahol az érdekvédelmi tömörülés tagjai nagy arányban támogatták az általános sztrájk megszervezését, ám úgy tűnik, az országos átlag jócskán 50 százalék alatt marad. Archív
Fotó: Haáz Vince
Túl alacsony az általános sztrájk kirobbantásának a támogatottsága a tanügyben, így – bár a felmérés kiértékelése még nem zárult le – szinte biztosan elmarad a tiltakozás. A szakszervezet képviselője szerint az időzítés már nem is lenne szerencsés.
2026. május 12., 20:332026. május 12., 20:33
Véget ért a figyelmeztető, majd a munkabeszüntetéssel járó általános sztrájk megszervezésére vonatkozó szakszervezeti felmérés, és a még nem teljesen feldolgozott adatok szerint nem támogatják kellő mértékben az oktatási rendszerben dolgozók a tervezett tiltakozásokat.
A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) május 18-án tartott volna figyelmeztető sztrájkot, majd május 25-én általános sztrájkot robbantottak volna ki az ágazatban az elégedetlenségek miatt.
„Maros megyében, a mi szakszervezetünkben 31,6 százalék voksolt a sztrájk mellett, és 42,1 százalék szavazott nemmel, a többiek nem írták alá. Tehát a tagság 73,7 százaléka adta le voksát. Országos szinten még nincs összeszámolva teljesen, hétfőn csak egy részleges eredmény volt, de az ennél (a Maros megyeinél – szerk. megj.) alacsonyabb arány volt” – közölte érdeklődésünkre Molnár Zoltán, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége Maros megyei szervezetének vezetője.
Voltak ugyan települések, ahol az érdekvédelmi tömörülés tagjai nagy arányban támogatták a tiltakozások megszervezését – például Székelyudvarhelyen, ahol 55 százalékos volt ez az arány –, ám
A végleges eredmény alapján az országos szakszervezet szerdán hoz döntést a tervezett tiltakozásokról, „de a jelenlegi kép messze nem azt mutatja”, hogy elérhető egy olyan arány, amellyel megszervezhető a tiltakozás, mondta Molnár Zoltán.
Hogy mi az alacsony támogatottság oka – frusztrációk, elégedetlenség, kiábrándultság –, még nem tudni, „de nyilván, ebben az is benne van, hogy kormánybukás történt”, vélekedett az érdekvédelmi tömörülés megyei vezetője, aki szintén úgy gondolja, hogy nem lenne megfelelő az eredetileg tervezett időpont a tiltakozásokra.
Akkor nincs semmiféle tétje a sztrájknak. És ez is benne van a nemben, tehát vannak, akik azt mondták, hogy nincs értelme most sztrájkolni, akkor kell ezzel foglalkozni, amikor van esély a tárgyalásra” – magyarázta.
Ha a majdani kormány nem ül tárgyalóasztalhoz a szakszervezetekkel, akkor egészen biztosan ismét kezdeményezni fogják az általános sztrájk megszervezését, válaszolta kérdésünkre Molnár Zoltán.
A megszorítások mellett ugyanis a legfőbb probléma az, és ő maga is így látja, hogy az érdekvédelem által kifogásolt intézkedések bevezetése „úgy történt, mintha egy diktatorikus államban élnénk, nem egy jogállamban, ahol a szociális partnerek tárgyalnak, megbeszélik, megértik” a problémákat, és ha morogva, kényszerezetten is, de valahogy egyezségre jutnak a megoldást illetően.
Sőt – folytatta –, ha az új kormány nem vezet be további megszorításokat, az eddigi intézkedések és a kiszivárgott új egységes bértörvénytervezet már önmagukban is messzemenően elegendő okot adnak a tiltakozásra.
A szakszervezet így még a sztrájk elmaradása esetén is fenntartja eddigi álláspontját, és követeli:
a kötelező tanóraszám visszaállítását a növelés előtti szintre;
a visszatérést a 2025/141-es törvény módosításai előtt meghatározott osztálylétszámokhoz;
az alkalmazási tiltás feloldását;
a kisegítő didaktikai, valamint a nem didaktikai személyzet által elvégzett túlórák kifizetését;
a ki nem vett pihenőszabadságok, valamint a bírósági ítéletek alapján járó bérek kifizetését;
a munkakörülményekért járó pótlékok megadását;
továbbá a jogszabályokban rögzített egyéb juttatások, például az ingázási és lakhatási támogatás kifizetését, valamint a kollektív munkaszerződésben meghatározott többletszabadság biztosítását.

Lecsökken a kezdő és a tapasztalt pedagógusok bére közti különbség, és éppen a nagy pályarégiséggel rendelkezők járnak rosszul, ha jelenlegi formájában véglegesítik az új egységes bértörvénytervezetet. Az érdekvédelem általános sztrájkra készül.
Az idei Tusványos talán legbarátságosabb estéjén már érezni lehetett, hogy közeleg a búcsú, de a nagyszínpad előtti hangulaton ennek nyoma sem látszott.
A fesztiválélmény megmarad, csak közben folyamatos matekozás zajlik: mire menjen el a napi keret? Egy nap Tusványoson könnyen elvisz 60–100 lejt, de tapasztalataink szerint a legtöbb fiatal igyekezett okosan beosztani a pénzét.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt szombaton 15 óra 13 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Alexandru Rogobete volt egészségügyi miniszter szerint a kormány az állások befagyasztásával és az egészségügyi dolgozók jövedelmének csökkentésével az állam védelmének egyik legfontosabb pillérét, az egészségügyi rendszert gyengíti.
A volt miniszterelnök tusványosi beszéde iránt nem lankadt az érdeklődés az előző évekhez képest. A Fidesz elnökét rengetegen hallgatták a nagyszínpad előtti téren, kormánykritikus molinókat, üzeneteket is emelve a magasba.
A szovátai szabadtéri színpadon adja elő a Bekecs Táncszínház vasárnap a Táncolva öröklődik című előadását.
A svájci Plan-les-Ouates településtől kapott adományba egy tűzoltóautót Erdőszentgyörgy.
Menthetetlen, bukott maffiafőnökkel foglalkozni felesleges – reagált Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, volt kormányfő Tusnádfürdőn szombaton elmondott beszédére.
Tusnádfürdő nem változott, ez továbbra is az a hely, ahol a magyarok nem csak beszélnek a jövőről, de próbálják azt megérteni – jelentette ki tusványosi beszédében Orbán Viktor, aki pártja jövőbeni szerepéről beszélt.
A 35. Tusványos szombati napján Tőkés László a romániai magyarság fogyatkozásáról, az autonómia ügyéről, Márton Áron örökségéről és Orbán Viktor nemzetpolitikájáról beszélt, történelmi és aktuálpolitikai párhuzamokat is felvonultatva.
1 hozzászólás