
Voltak ugyan települések, ahol az érdekvédelmi tömörülés tagjai nagy arányban támogatták az általános sztrájk megszervezését, ám úgy tűnik, az országos átlag jócskán 50 százalék alatt marad. Archív
Fotó: Haáz Vince
Túl alacsony az általános sztrájk kirobbantásának a támogatottsága a tanügyben, így – bár a felmérés kiértékelése még nem zárult le – szinte biztosan elmarad a tiltakozás. A szakszervezet képviselője szerint az időzítés már nem is lenne szerencsés.
2026. május 12., 20:332026. május 12., 20:33
Véget ért a figyelmeztető, majd a munkabeszüntetéssel járó általános sztrájk megszervezésére vonatkozó szakszervezeti felmérés, és a még nem teljesen feldolgozott adatok szerint nem támogatják kellő mértékben az oktatási rendszerben dolgozók a tervezett tiltakozásokat.
A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) május 18-án tartott volna figyelmeztető sztrájkot, majd május 25-én általános sztrájkot robbantottak volna ki az ágazatban az elégedetlenségek miatt.
„Maros megyében, a mi szakszervezetünkben 31,6 százalék voksolt a sztrájk mellett, és 42,1 százalék szavazott nemmel, a többiek nem írták alá. Tehát a tagság 73,7 százaléka adta le voksát. Országos szinten még nincs összeszámolva teljesen, hétfőn csak egy részleges eredmény volt, de az ennél (a Maros megyeinél – szerk. megj.) alacsonyabb arány volt” – közölte érdeklődésünkre Molnár Zoltán, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége Maros megyei szervezetének vezetője.
Voltak ugyan települések, ahol az érdekvédelmi tömörülés tagjai nagy arányban támogatták a tiltakozások megszervezését – például Székelyudvarhelyen, ahol 55 százalékos volt ez az arány –, ám
A végleges eredmény alapján az országos szakszervezet szerdán hoz döntést a tervezett tiltakozásokról, „de a jelenlegi kép messze nem azt mutatja”, hogy elérhető egy olyan arány, amellyel megszervezhető a tiltakozás, mondta Molnár Zoltán.
Hogy mi az alacsony támogatottság oka – frusztrációk, elégedetlenség, kiábrándultság –, még nem tudni, „de nyilván, ebben az is benne van, hogy kormánybukás történt”, vélekedett az érdekvédelmi tömörülés megyei vezetője, aki szintén úgy gondolja, hogy nem lenne megfelelő az eredetileg tervezett időpont a tiltakozásokra.
Akkor nincs semmiféle tétje a sztrájknak. És ez is benne van a nemben, tehát vannak, akik azt mondták, hogy nincs értelme most sztrájkolni, akkor kell ezzel foglalkozni, amikor van esély a tárgyalásra” – magyarázta.
Ha a majdani kormány nem ül tárgyalóasztalhoz a szakszervezetekkel, akkor egészen biztosan ismét kezdeményezni fogják az általános sztrájk megszervezését, válaszolta kérdésünkre Molnár Zoltán.
A megszorítások mellett ugyanis a legfőbb probléma az, és ő maga is így látja, hogy az érdekvédelem által kifogásolt intézkedések bevezetése „úgy történt, mintha egy diktatorikus államban élnénk, nem egy jogállamban, ahol a szociális partnerek tárgyalnak, megbeszélik, megértik” a problémákat, és ha morogva, kényszerezetten is, de valahogy egyezségre jutnak a megoldást illetően.
Sőt – folytatta –, ha az új kormány nem vezet be további megszorításokat, az eddigi intézkedések és a kiszivárgott új egységes bértörvénytervezet már önmagukban is messzemenően elegendő okot adnak a tiltakozásra.
A szakszervezet így még a sztrájk elmaradása esetén is fenntartja eddigi álláspontját, és követeli:
a kötelező tanóraszám visszaállítását a növelés előtti szintre;
a visszatérést a 2025/141-es törvény módosításai előtt meghatározott osztálylétszámokhoz;
az alkalmazási tiltás feloldását;
a kisegítő didaktikai, valamint a nem didaktikai személyzet által elvégzett túlórák kifizetését;
a ki nem vett pihenőszabadságok, valamint a bírósági ítéletek alapján járó bérek kifizetését;
a munkakörülményekért járó pótlékok megadását;
továbbá a jogszabályokban rögzített egyéb juttatások, például az ingázási és lakhatási támogatás kifizetését, valamint a kollektív munkaszerződésben meghatározott többletszabadság biztosítását.

Lecsökken a kezdő és a tapasztalt pedagógusok bére közti különbség, és éppen a nagy pályarégiséggel rendelkezők járnak rosszul, ha jelenlegi formájában véglegesítik az új egységes bértörvénytervezetet. Az érdekvédelem általános sztrájkra készül.
Hétfőn figyelmeztető sztrájkot tart az egészségügyi rendszerben a Sanitas szakszervezet, július 28-án pedig általános sztrájkot indítanának a fokozódó elégedetlenségek miatt. Nagy támogatottsággal indul a tiltakozás.
Nicușor Dan államfő ukrán hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel tárgyalt szerdán Kijevben.
Gyököt kell vonni a Parajddal kapcsolatos eurómilliós politikusi bejelentésekből: a bányakatasztrófa által sújtott sóvidéki település az Európai Unió Szolidaritási Alapjából nemrég megítélt 14,3 millió euró töredékét kaphatja meg.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a kézdivásárhelyi bíróság azt a 30 éves férfit, aki a gyanú szerint féltékenységből brutálisan bántalmazott egy 20 éves nőt. Az ügyészség tájékoztatása szerint az áldozat súlyos sérüléseket szenvedett.
Megrongálta az aszfaltutat és fákat döntött ki a szerda délutáni vihar Székelyvarságon.
Az Európai Unióban a 16–24 évesek csaknem háromnegyede rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, Románia azonban továbbra is az utolsók között szerepel: csak Bulgáriát előzi meg az Eurostat friss felmérése szerint.
Július 20-ától jelentkezhetnek a magánszemélyek a 2026-os roncsautóprogramra, amelynek keretében állami támogatással vásárolhatnak új gépkocsit. A program idei költségvetése 300 millió lej.
Két jogosítvány nélküli sofőrt is kiszűrtek a közúti forgalomból kedden a Hargita megyei rendőrök, egyikük ráadásul jelentős mennyiségű alkoholt is fogyasztott vezetés előtt.
Az elmúlt hat napban összesen 55 sürgősségi beavatkozást hajtottak végre a Hargita megyei hivatásos tűzoltók. Tűzesetekhez, közlekedési balesetekhez és árvízi károk elhárításához is vonultak az egységek.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerdán kijelentette, hogy a helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó törvények elfogadása létfontosságú Románia számára.
1 hozzászólás