Székelyföldön március 17-én kezdték vetíteni, Csíkszeredában, Kézdivásárhelyen, Maroshévízen az elkövetkezendő napokban mutatják be a Hadik című magyar történelmi kalandfilmet, amelynek forgatókönyvét Berlin 1757-es megsarcolása ihlette.
Milyen fegyverekkel volt felszerelve a gyalogság, milyennel a könnyűlovasság? És melyik fegyvernem számított a legmodernebbnek az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban?
Százhetvenöt év telt el a magyar történelem legszebb fejezetének kezdete óta, és nem kis büszkeséggel tölt el bennünket, hogy eme fejezet megírásában szűkebb hazánk, Székelyföld, azon belül pedig különösen Háromszék teljes erőbedobással kivette a részét.
A székely szabadság napja apropóján történésszel foglaljuk össze a Kárpátok őrei helytállásának fontosabb mérföldköveit az 1848–49-es szabadságharcot követő közel száz év történései tükrében.
Gyergyószentmiklóson 120 évvel ezelőtt, Székelyföldön elsőként jött létre villanytelep, villamossági vállalat. Az akkori nagyközségen 1903-ban még nem vezetett át vasútvonal, a „villamos erőtelepre” szánon húzták a gőzgépet, a kazánt és a generátort.
Az 1943-as doni katasztrófára emlékeztek a Felső-Háromszék és a Kászonok között húzódó Katrosa-völgyben szombaton. A doni frontvonalat is magában foglaló sztálingrádi csatában komoly veszteséget szenvedtek a románok is, mégsem emlékeznek csinnadrattával.
A történelmünk egyik legtragikusabb eseményének számító Don-kanyari offenzíva 80. évfordulóján, január 12-én az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete és a Marosvásárhelyi 23. Hagyományőrző Csoport megemlékezést szervez.

Jakab Zoltán, a VSK Székelyudvarhely edzője mesél a futsal múltjáról, jelenéről és jövőjéről: bajnoki emlékek, válogatott játékosok, kihívások és célok.