Hirdetés
Hirdetés

Ami ma természetes, annak mesébe illő múltja van

A gyergyószentmiklósi villamossági vállalat székhelye ma •  Fotó: Gergely Imre

A gyergyószentmiklósi villamossági vállalat székhelye ma

Fotó: Gergely Imre

Gyergyószentmiklóson 120 évvel ezelőtt, Székelyföldön elsőként jött létre villanytelep, villamossági vállalat. Az akkori nagyközségen 1903-ban még nem vezetett át vasútvonal, a „villamos erőtelepre” szánon húzták a gőzgépet, a kazánt és a generátort. Az akkori kezdeteknek nyilván még nem volt tanúja Székely Péter, aki az 50-es évektől dolgozott ebben a szakmában egészen 1995-ös nyugdíjazásáig. Ő idéz fel nekünk ma már érdekes gyergyószentmiklósi, de Székelyföld szempontjából is jelentős ipartörténeti adalékoknak mondható történéseket.

Gergely Imre

2023. január 29., 21:052023. január 29., 21:05

Az 1980-as években csak a gyergyószentmiklósi öntödében 5000 kilowatt volt a napi fogyasztás. Ma is működik az a transzformátor-állomás, amely kiszolgálta az akkori üzemet. Most annak a helyén 17 kisebb fogyasztó 300 kilowattot használ el egy nap. Ezzel szemben alaposan megugrott az áramfogyasztás a lakásokban. Nem is olyan régen még egy villanyégője és esetleg egy rádiója volt János bácsinak, ma pedig tele van a ház elektromos készülékekkel – mutat rá egy lényeges különbségre, ami az áramfogyasztással, szükséglettel kapcsolatosan megváltozott pár évtized alatt.

Székely Péternek a nagyapja is a villamosvállalatnál dolgozott, ő maga már gyermekként érdeklődött a szakma iránt. Akkoriban a vakációban természetes volt, hogy dolgozni kellett a gyermeknek, ott láthatta, ahogy a ládagyárból a fűrészport (mosztot) síneken szállították a villanytelepre, abból lett a gőz, az energia. Ezért ment aztán Marosvásárhelyre, ahol villamossági mesteri képesítést szerezhetett. De még előtte, szintén az áramtermeléshez kötődött a munkája, a békási vízi erőmű építésénél dolgozott évekig.

Idézet
Nem emlegetik sehol azokat a magyar mérnököket, akik ott dolgoztak, csak a románokat. Arról sem beszél senki, hogy nagyon sok, akár több ezer politikai fogoly építette az erőművet. Az úgynevezett kizsákmányoló osztály

– idézi fel Péter bácsi.

Székely Péter már gyermekkorától érdeklődött a szakma iránt •  Fotó: Gergely Imre Galéria

Székely Péter már gyermekkorától érdeklődött a szakma iránt

Fotó: Gergely Imre

Az iskola után lett volna lehetősége Marosvásárhelyen maradni, jó állást ajánlottak neki, ő azonban hazament. „Akkor indult a nagy románosítási folyamat, egy személy kivételével minden magyar osztályvezetőt leváltottak, hozták a helyükre a moldvaiakat. Így nem akartam maradni, azt mondtam, ha csak egyszerű villanyszerelő leszek is, akkor is hazajövök Gyergyóba.”

A vasárnapi karbantartástól a kötelező áramszünetig

1966-ban költözött haza és kezdett dolgozni az IRE-nél, vagyis a villamossági vállalatnál, mint részlegvezető. Akkoriban volt egy szabály, hogy

a szolgáltatást csakis vasárnap lehet megszakítani, akkor kellett ugyanis elvégezni a karbantartási munkálatokat.

A biztonsági szabályok és a körülmények nem igazán voltak olyanok, mint ma. Ezt saját bőrén is megtapasztalta: még Marosvásárhelyen egy alkalommal 6000 voltos áramütést kapott. Az előírások, szabályok, egy szerencsétlen munkabaleset után szigorodtak az országban. Történt, hogy egy nem megfelelő kábel használata miatt 11 ember veszítette az életét Nagysármás közelében. Székely Péternek hetekig naponta kellett járnia a postára – ott volt ugyanis telefon –, hogy telekonferenciákon vegyen részt; a biztonsági előírások kérdése volt a téma. Ezután cserélték ki modernebbekre a korábbi vezetékeket Gyergyószentmiklóson is. Az azt megelőző állapotot jellemzi, hogy

a Selyem utcában volt olyan szakasz, hogy 15 méter hosszan szögesdrótot használtak az áram vezetéséhez...

Székely Péter úgy tudja, hogy az 1960-as évek második felében kiépített vezetékek egy része még mindig működik, pedig ezeknek a megengedett élettartama 25 év. Felidézi azt is, hogy miként történtek a 80-as években a kötelező áramszünetek. „Ezeket nem bízták emberre. Voltak erre beépített készülékek (úgynevezett DAS-ok), amelyek kikapcsolták az áramot, hogy spóroljunk, mert az áramtermelésének nagy részét Románia eladta külföldre” – jegyezte meg. Ő maga akkoriban már az öntödénél dolgozott, azaz egy fontos ipari létesítménynél, de ott is ügyeskedni kellett. „Bementünk Csíkszeredába, és sikerült meggyőzni az ottani illetékest, hogy az öntöde hőközpontját nem fogják kikapcsolni, mert felrobbanhat, ha a pompák nem működnek. Innen a hőközponttól loptuk az áramot, hogy az öntés ne kelljen megálljon”.
1995-ben innen ment nyugdíjba.

Idézet
A híres rendszerváltozás után amit csak lehetett, elloptak a gyárból: gépeket, eszközöket. Amikor már a biztosítéktáblák is kezdtek hiányozni, felmentem és letettem a nyugdíjazási kérelmemet. Később még láttam egyet-egyet ezekből a biztosítéktáblákból. Magáncégnél működtek.


Fejlesztések, fejlődés

A gyergyószentmiklósi villanytelepet 220 ezer voltos vonal köti össze a radnóti hőerőművel és a békási vízi erőművel, innen osztják el más kisebb kapacitású állomásokhoz. Székely Péter munkaévei alatt történt meg a vasút villamosítása, ami a legnagyobb ilyen jellegű fejlesztésnek számít a környéken.

Idézet
A vasút villamosítása egy fantasztikus fejlesztés volt. 1973–1974-ben ezzel párhuzamosan épült meg a madéfalvi, maroshévízi, és a Vasláb és Tekerőpatak közötti áramelosztó-állomás is. Én el is csodálkoztam azon, hogy Románia ekkora fejlesztést végez Székelyföldön.

Ezeket a telepeket Gyergyószentmiklósról látták el árammal, de Balánbányát is összekötötték egy 110 kilovoltos vonallal a bánya miatt, és Borszéken is egy hasonlóval, ahol akkoriban a szénbányászat beindítását tervezték. Ezt megelőzően, a 60-as évek második felében történt meg a gyergyói falvak villamosítása, azelőtt mindenhol kisebb helyi áramfejlesztő telepek biztosítottak áramot a települések központjának éjszakai világításához és egyebekhez.

A 100 éves évfordulón elhelyezett emléktábla a gyergyószentmiklósi villamossági vállalatnál •  Fotó: Gergely Imre Galéria

A 100 éves évfordulón elhelyezett emléktábla a gyergyószentmiklósi villamossági vállalatnál

Fotó: Gergely Imre

„Az akkori faoszlopokon dolgozni nem volt egyszerű feladat. Emlékszem, volt egy oszlop a Gyilkos-tó felett a Cohárd tetején (az a vonal már nem létezik), amit júliusban kellett megmászni, mert szigetelést kellett ott cserélni. Az oszlopok egy folyadékkal voltak átitatva, és meg kellett ölelni, ha fel akart mászni az ember. Akkoriban még munkáskesztyűnk sem volt. Mindenünk degenyeges lett.”

Hirdetés

Székely Péter mesélés közben egy megsárgult paksamétát vesz elő. László Antal egykori gyergyószentmiklósi városi főmérnök visszaemlékezéseit. Ezek a mérnök halála után a szemétbe kerültek, onnan szedte össze (a 120 éves évfordulóra majd ebből is közreadunk érdekes részleteket – szerk. megj.).

Egy fénykép 1903-ból. Ők voltak a gyergyószentmiklósi „villamos erőtelep” elindítói •  Fotó: Gergely Imre Galéria

Egy fénykép 1903-ból. Ők voltak a gyergyószentmiklósi „villamos erőtelep” elindítói

Fotó: Gergely Imre

Megemlíti még, hogy van olyan dokumentum is, miszerint létezett terv arra vonatkozóan is, hogy a Gyilkos-tó közelében a Kisbékás-patakon épült volna vízi erőmű. Ez azonban sosem valósult meg.

A mostani időkről, az áram árának hirtelen megsokszorozódásával kapcsolatban csak annyit mond: „ez már csak politika”.


Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 17., hétfő

Már járják a feliratozott, gázüzemű buszok Csíkszereda utcáit

Hétfőtől már a tömegközelekedés részét képezik azok a gázüzemű buszok, amelyeket pénteken mutatott be a csíkszeredai városvezetés.

Már járják a feliratozott, gázüzemű buszok Csíkszereda utcáit
Hirdetés
2025. november 17., hétfő

Európai Bizottság: a megszorítások miatt lassul a román gazdaság növekedése

A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.

Európai Bizottság: a megszorítások miatt lassul a román gazdaság növekedése
2025. november 17., hétfő

Felfüggesztették a tevékenységét a bukaresti fogászatnak, ahol meghalt egy kétéves kislány

Az Egészségügyi Felügyelet hétfőn közzétette a bukaresti fogászati klinikánál végzett ellenőrzésének eredményeit, ahol november 13-án mélyaltatásos fogászati kezelés közben meghalt egy 2 éves kislány.

Felfüggesztették a tevékenységét a bukaresti fogászatnak, ahol meghalt egy kétéves kislány
2025. november 17., hétfő

Teleormani nőgyilkosság: hiányosságokat tártak fel a rendőrség és az ügyészség munkájában

A legfőbb ügyészség hétfőn bejelentette, hogy értesítette a belügyminisztériumot, miután hiányosságokat tárt fel a Teleorman megyében volt férje által megölt fiatal nő ügyét vizsgáló rendőrök és ügyész munkájában.

Teleormani nőgyilkosság: hiányosságokat tártak fel a rendőrség és az ügyészség munkájában
Hirdetés
2025. november 17., hétfő

Ismét a parlament elé terjeszti Székelyföld autonómiastatútumát az EMSZ

Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) ismét kezdeményezi a Székelyföld autonómiastatútumával kapcsolatos törvénytervezet benyújtását Románia parlamentjébe, a feladattal Zakariás Zoltán parlamenti képviselőt, a párt elnökét bízta meg.

Ismét a parlament elé terjeszti Székelyföld autonómiastatútumát az EMSZ
2025. november 17., hétfő

Evakuálni kell egy Tulcea megyei falut, miután orosz dróntámadás ért egy tartályhajót – videóval

Eddig tizenöt embert evakuáltak a Tulcea megyei Plauru településről, miután az ukrán területeket ért orosz dróntámadások nyomán egy LPG-vel megrakott hajó kigyulladt hétfőn Izmajil ukrán város közelében.

Evakuálni kell egy Tulcea megyei falut, miután orosz dróntámadás ért egy tartályhajót – videóval
2025. november 17., hétfő

Hűvös hétfő hajnal: Bodzaforduló volt a leghidegebb pont az országban, de Csíkszereda sem maradt el sokkal

Ugyan nem számottevően alacsony hőmérséklettel, mégis az egész országban Bodzafordulón volt a leghidegebb hétfőre virradóan, Csíkszereda pedig szorosan a nyomában volt a maga reggeli mínuszával.

Hűvös hétfő hajnal: Bodzaforduló volt a leghidegebb pont az országban, de Csíkszereda sem maradt el sokkal
Hirdetés
2025. november 17., hétfő

Nicușor Dan szerint a bírák és ügyészek nyugdíját alkotmánymódosítás nélkül is lehet csökkenteni

Nicușor Dan kijelentette, hogy a bírák és ügyészek nyugdíját a fizetésükhöz viszonyítva csökkenteni kell, de ehhez nem szükséges az alkotmány módosítása.

Nicușor Dan szerint a bírák és ügyészek nyugdíját alkotmánymódosítás nélkül is lehet csökkenteni
2025. november 17., hétfő

Másképp is lehetett volna cselekedni – az elnök mérleget vont a Bolojan-kormány döntéseiről

Nicușor Dan államelnök szerint a Bolojan-kormány által hozott intézkedések összességében sikeresek voltak, de „ha megnézzük, hogy ezek milyen hatással voltak az állampolgárokra, talán másképp is lehetett volna cselekedni.”

Másképp is lehetett volna cselekedni – az elnök mérleget vont a Bolojan-kormány döntéseiről
2025. november 17., hétfő

Sűrű köd csökkenti a látótávolságot Hargita és Kovászna megyében

Ködre vonatkozó elsőfokú figyelmeztetést adott ki hétfő reggel az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Hargita és Kovászna megyére.

Sűrű köd csökkenti a látótávolságot Hargita és Kovászna megyében
Hirdetés