
A gyergyószentmiklósi villamossági vállalat székhelye ma
Fotó: Gergely Imre
Gyergyószentmiklóson 120 évvel ezelőtt, Székelyföldön elsőként jött létre villanytelep, villamossági vállalat. Az akkori nagyközségen 1903-ban még nem vezetett át vasútvonal, a „villamos erőtelepre” szánon húzták a gőzgépet, a kazánt és a generátort. Az akkori kezdeteknek nyilván még nem volt tanúja Székely Péter, aki az 50-es évektől dolgozott ebben a szakmában egészen 1995-ös nyugdíjazásáig. Ő idéz fel nekünk ma már érdekes gyergyószentmiklósi, de Székelyföld szempontjából is jelentős ipartörténeti adalékoknak mondható történéseket.
2023. január 29., 21:052023. január 29., 21:05
Az 1980-as években csak a gyergyószentmiklósi öntödében 5000 kilowatt volt a napi fogyasztás. Ma is működik az a transzformátor-állomás, amely kiszolgálta az akkori üzemet. Most annak a helyén 17 kisebb fogyasztó 300 kilowattot használ el egy nap. Ezzel szemben alaposan megugrott az áramfogyasztás a lakásokban. Nem is olyan régen még egy villanyégője és esetleg egy rádiója volt János bácsinak, ma pedig tele van a ház elektromos készülékekkel – mutat rá egy lényeges különbségre, ami az áramfogyasztással, szükséglettel kapcsolatosan megváltozott pár évtized alatt.
Székely Péternek a nagyapja is a villamosvállalatnál dolgozott, ő maga már gyermekként érdeklődött a szakma iránt. Akkoriban a vakációban természetes volt, hogy dolgozni kellett a gyermeknek, ott láthatta, ahogy a ládagyárból a fűrészport (mosztot) síneken szállították a villanytelepre, abból lett a gőz, az energia. Ezért ment aztán Marosvásárhelyre, ahol villamossági mesteri képesítést szerezhetett. De még előtte, szintén az áramtermeléshez kötődött a munkája, a békási vízi erőmű építésénél dolgozott évekig.
– idézi fel Péter bácsi.
Székely Péter már gyermekkorától érdeklődött a szakma iránt
Fotó: Gergely Imre
Az iskola után lett volna lehetősége Marosvásárhelyen maradni, jó állást ajánlottak neki, ő azonban hazament. „Akkor indult a nagy románosítási folyamat, egy személy kivételével minden magyar osztályvezetőt leváltottak, hozták a helyükre a moldvaiakat. Így nem akartam maradni, azt mondtam, ha csak egyszerű villanyszerelő leszek is, akkor is hazajövök Gyergyóba.”
1966-ban költözött haza és kezdett dolgozni az IRE-nél, vagyis a villamossági vállalatnál, mint részlegvezető. Akkoriban volt egy szabály, hogy
A biztonsági szabályok és a körülmények nem igazán voltak olyanok, mint ma. Ezt saját bőrén is megtapasztalta: még Marosvásárhelyen egy alkalommal 6000 voltos áramütést kapott. Az előírások, szabályok, egy szerencsétlen munkabaleset után szigorodtak az országban. Történt, hogy egy nem megfelelő kábel használata miatt 11 ember veszítette az életét Nagysármás közelében. Székely Péternek hetekig naponta kellett járnia a postára – ott volt ugyanis telefon –, hogy telekonferenciákon vegyen részt; a biztonsági előírások kérdése volt a téma. Ezután cserélték ki modernebbekre a korábbi vezetékeket Gyergyószentmiklóson is. Az azt megelőző állapotot jellemzi, hogy
Székely Péter úgy tudja, hogy az 1960-as évek második felében kiépített vezetékek egy része még mindig működik, pedig ezeknek a megengedett élettartama 25 év. Felidézi azt is, hogy miként történtek a 80-as években a kötelező áramszünetek. „Ezeket nem bízták emberre. Voltak erre beépített készülékek (úgynevezett DAS-ok), amelyek kikapcsolták az áramot, hogy spóroljunk, mert az áramtermelésének nagy részét Románia eladta külföldre” – jegyezte meg. Ő maga akkoriban már az öntödénél dolgozott, azaz egy fontos ipari létesítménynél, de ott is ügyeskedni kellett. „Bementünk Csíkszeredába, és sikerült meggyőzni az ottani illetékest, hogy az öntöde hőközpontját nem fogják kikapcsolni, mert felrobbanhat, ha a pompák nem működnek. Innen a hőközponttól loptuk az áramot, hogy az öntés ne kelljen megálljon”.
1995-ben innen ment nyugdíjba.
A gyergyószentmiklósi villanytelepet 220 ezer voltos vonal köti össze a radnóti hőerőművel és a békási vízi erőművel, innen osztják el más kisebb kapacitású állomásokhoz. Székely Péter munkaévei alatt történt meg a vasút villamosítása, ami a legnagyobb ilyen jellegű fejlesztésnek számít a környéken.
Ezeket a telepeket Gyergyószentmiklósról látták el árammal, de Balánbányát is összekötötték egy 110 kilovoltos vonallal a bánya miatt, és Borszéken is egy hasonlóval, ahol akkoriban a szénbányászat beindítását tervezték. Ezt megelőzően, a 60-as évek második felében történt meg a gyergyói falvak villamosítása, azelőtt mindenhol kisebb helyi áramfejlesztő telepek biztosítottak áramot a települések központjának éjszakai világításához és egyebekhez.
A 100 éves évfordulón elhelyezett emléktábla a gyergyószentmiklósi villamossági vállalatnál
Fotó: Gergely Imre
„Az akkori faoszlopokon dolgozni nem volt egyszerű feladat. Emlékszem, volt egy oszlop a Gyilkos-tó felett a Cohárd tetején (az a vonal már nem létezik), amit júliusban kellett megmászni, mert szigetelést kellett ott cserélni. Az oszlopok egy folyadékkal voltak átitatva, és meg kellett ölelni, ha fel akart mászni az ember. Akkoriban még munkáskesztyűnk sem volt. Mindenünk degenyeges lett.”
Székely Péter mesélés közben egy megsárgult paksamétát vesz elő. László Antal egykori gyergyószentmiklósi városi főmérnök visszaemlékezéseit. Ezek a mérnök halála után a szemétbe kerültek, onnan szedte össze (a 120 éves évfordulóra majd ebből is közreadunk érdekes részleteket – szerk. megj.).
Egy fénykép 1903-ból. Ők voltak a gyergyószentmiklósi „villamos erőtelep” elindítói
Fotó: Gergely Imre
Megemlíti még, hogy van olyan dokumentum is, miszerint létezett terv arra vonatkozóan is, hogy a Gyilkos-tó közelében a Kisbékás-patakon épült volna vízi erőmű. Ez azonban sosem valósult meg.
A mostani időkről, az áram árának hirtelen megsokszorozódásával kapcsolatban csak annyit mond: „ez már csak politika”.
A marosvásárhelyi bíróság elrendelte csütörtökön Cristian Pomohaci népdalénekes harmincnapos előzetes letartóztatását.
Mintegy 200 ember jelenlétében zajlott Sepsiszentgyörgy főterén a trianoni döntés évfordulójáról való megemlékezés csütörtök délután, melynek fő szónoka Toroczkai László, a Mi Hazánk pártelnöke volt.
Az RMDSZ a kormányprogram és a miniszterek listájának ismeretében dönti el, hogy megszavazza-e parlamentben az Eugen Tomac vezette kormányt – nyilatkozta csütörtökön Kelemen Hunor.
Pénteken lezárul az idei egységes mezőgazdasági támogatások közel három hónapos igénylési időszaka. Megnéztük, hogy állnak a támogatásigénylés véghajrájában a székelyföldi megyék.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) a jövő héten „komolyan” elemezni fogja az Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök által javasolt kormányprogramot és politikai konstrukciót – jelentette be az alakulat csütörtökön.
Egy hónap alatt csaknem négyszáz bevetése volt a Kovászna megyei tűzoltóságnak. A közúti balesetek mellett tűzesetekhez, valamint bajba jutott állatokhoz riasztották őket.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu csütörtökön kijelentette, hogy alakulata feltételekhez köti az új kormány támogatását.
Kovásznán szennyvíz öntött el több pincét és udvart a májusi esős időjárás során. A háromszéki szolgáltató szerint ez a szennyvízcsatorna-hálózat túlterheltsége miatt következett be, ezért bírságolást, ledugózást helyezett kilátásba.
Az RMDSZ jövő héten dönti el, hogy bizalmat szavaz-e az Eugen Tomac vezette kormánynak, miután a kijelölt miniszterelnök ismerteti a terveit – nyilatkozta csütörtökön az Agerpres hírügynökségnek Csoma Botond.
Egy férfi meghalt és egy nő megsérült csütörtök kora este a Temesvár körgyűrűjén történt közúti balesetben, amelyben három autó és egy téglákat szállító kamion ütközött össze.
szóljon hozzá!