Hirdetés
Hirdetés

Ami ma természetes, annak mesébe illő múltja van

A gyergyószentmiklósi villamossági vállalat székhelye ma •  Fotó: Gergely Imre

A gyergyószentmiklósi villamossági vállalat székhelye ma

Fotó: Gergely Imre

Gyergyószentmiklóson 120 évvel ezelőtt, Székelyföldön elsőként jött létre villanytelep, villamossági vállalat. Az akkori nagyközségen 1903-ban még nem vezetett át vasútvonal, a „villamos erőtelepre” szánon húzták a gőzgépet, a kazánt és a generátort. Az akkori kezdeteknek nyilván még nem volt tanúja Székely Péter, aki az 50-es évektől dolgozott ebben a szakmában egészen 1995-ös nyugdíjazásáig. Ő idéz fel nekünk ma már érdekes gyergyószentmiklósi, de Székelyföld szempontjából is jelentős ipartörténeti adalékoknak mondható történéseket.

Gergely Imre

2023. január 29., 21:052023. január 29., 21:05

Az 1980-as években csak a gyergyószentmiklósi öntödében 5000 kilowatt volt a napi fogyasztás. Ma is működik az a transzformátor-állomás, amely kiszolgálta az akkori üzemet. Most annak a helyén 17 kisebb fogyasztó 300 kilowattot használ el egy nap. Ezzel szemben alaposan megugrott az áramfogyasztás a lakásokban. Nem is olyan régen még egy villanyégője és esetleg egy rádiója volt János bácsinak, ma pedig tele van a ház elektromos készülékekkel – mutat rá egy lényeges különbségre, ami az áramfogyasztással, szükséglettel kapcsolatosan megváltozott pár évtized alatt.

Székely Péternek a nagyapja is a villamosvállalatnál dolgozott, ő maga már gyermekként érdeklődött a szakma iránt. Akkoriban a vakációban természetes volt, hogy dolgozni kellett a gyermeknek, ott láthatta, ahogy a ládagyárból a fűrészport (mosztot) síneken szállították a villanytelepre, abból lett a gőz, az energia. Ezért ment aztán Marosvásárhelyre, ahol villamossági mesteri képesítést szerezhetett. De még előtte, szintén az áramtermeléshez kötődött a munkája, a békási vízi erőmű építésénél dolgozott évekig.

Idézet
Nem emlegetik sehol azokat a magyar mérnököket, akik ott dolgoztak, csak a románokat. Arról sem beszél senki, hogy nagyon sok, akár több ezer politikai fogoly építette az erőművet. Az úgynevezett kizsákmányoló osztály

– idézi fel Péter bácsi.

Székely Péter már gyermekkorától érdeklődött a szakma iránt •  Fotó: Gergely Imre Galéria

Székely Péter már gyermekkorától érdeklődött a szakma iránt

Fotó: Gergely Imre

Az iskola után lett volna lehetősége Marosvásárhelyen maradni, jó állást ajánlottak neki, ő azonban hazament. „Akkor indult a nagy románosítási folyamat, egy személy kivételével minden magyar osztályvezetőt leváltottak, hozták a helyükre a moldvaiakat. Így nem akartam maradni, azt mondtam, ha csak egyszerű villanyszerelő leszek is, akkor is hazajövök Gyergyóba.”

A vasárnapi karbantartástól a kötelező áramszünetig

1966-ban költözött haza és kezdett dolgozni az IRE-nél, vagyis a villamossági vállalatnál, mint részlegvezető. Akkoriban volt egy szabály, hogy

a szolgáltatást csakis vasárnap lehet megszakítani, akkor kellett ugyanis elvégezni a karbantartási munkálatokat.

A biztonsági szabályok és a körülmények nem igazán voltak olyanok, mint ma. Ezt saját bőrén is megtapasztalta: még Marosvásárhelyen egy alkalommal 6000 voltos áramütést kapott. Az előírások, szabályok, egy szerencsétlen munkabaleset után szigorodtak az országban. Történt, hogy egy nem megfelelő kábel használata miatt 11 ember veszítette az életét Nagysármás közelében. Székely Péternek hetekig naponta kellett járnia a postára – ott volt ugyanis telefon –, hogy telekonferenciákon vegyen részt; a biztonsági előírások kérdése volt a téma. Ezután cserélték ki modernebbekre a korábbi vezetékeket Gyergyószentmiklóson is. Az azt megelőző állapotot jellemzi, hogy

a Selyem utcában volt olyan szakasz, hogy 15 méter hosszan szögesdrótot használtak az áram vezetéséhez...

Székely Péter úgy tudja, hogy az 1960-as évek második felében kiépített vezetékek egy része még mindig működik, pedig ezeknek a megengedett élettartama 25 év. Felidézi azt is, hogy miként történtek a 80-as években a kötelező áramszünetek. „Ezeket nem bízták emberre. Voltak erre beépített készülékek (úgynevezett DAS-ok), amelyek kikapcsolták az áramot, hogy spóroljunk, mert az áramtermelésének nagy részét Románia eladta külföldre” – jegyezte meg. Ő maga akkoriban már az öntödénél dolgozott, azaz egy fontos ipari létesítménynél, de ott is ügyeskedni kellett. „Bementünk Csíkszeredába, és sikerült meggyőzni az ottani illetékest, hogy az öntöde hőközpontját nem fogják kikapcsolni, mert felrobbanhat, ha a pompák nem működnek. Innen a hőközponttól loptuk az áramot, hogy az öntés ne kelljen megálljon”.
1995-ben innen ment nyugdíjba.

Idézet
A híres rendszerváltozás után amit csak lehetett, elloptak a gyárból: gépeket, eszközöket. Amikor már a biztosítéktáblák is kezdtek hiányozni, felmentem és letettem a nyugdíjazási kérelmemet. Később még láttam egyet-egyet ezekből a biztosítéktáblákból. Magáncégnél működtek.


Fejlesztések, fejlődés

A gyergyószentmiklósi villanytelepet 220 ezer voltos vonal köti össze a radnóti hőerőművel és a békási vízi erőművel, innen osztják el más kisebb kapacitású állomásokhoz. Székely Péter munkaévei alatt történt meg a vasút villamosítása, ami a legnagyobb ilyen jellegű fejlesztésnek számít a környéken.

Idézet
A vasút villamosítása egy fantasztikus fejlesztés volt. 1973–1974-ben ezzel párhuzamosan épült meg a madéfalvi, maroshévízi, és a Vasláb és Tekerőpatak közötti áramelosztó-állomás is. Én el is csodálkoztam azon, hogy Románia ekkora fejlesztést végez Székelyföldön.

Ezeket a telepeket Gyergyószentmiklósról látták el árammal, de Balánbányát is összekötötték egy 110 kilovoltos vonallal a bánya miatt, és Borszéken is egy hasonlóval, ahol akkoriban a szénbányászat beindítását tervezték. Ezt megelőzően, a 60-as évek második felében történt meg a gyergyói falvak villamosítása, azelőtt mindenhol kisebb helyi áramfejlesztő telepek biztosítottak áramot a települések központjának éjszakai világításához és egyebekhez.

A 100 éves évfordulón elhelyezett emléktábla a gyergyószentmiklósi villamossági vállalatnál •  Fotó: Gergely Imre Galéria

A 100 éves évfordulón elhelyezett emléktábla a gyergyószentmiklósi villamossági vállalatnál

Fotó: Gergely Imre

„Az akkori faoszlopokon dolgozni nem volt egyszerű feladat. Emlékszem, volt egy oszlop a Gyilkos-tó felett a Cohárd tetején (az a vonal már nem létezik), amit júliusban kellett megmászni, mert szigetelést kellett ott cserélni. Az oszlopok egy folyadékkal voltak átitatva, és meg kellett ölelni, ha fel akart mászni az ember. Akkoriban még munkáskesztyűnk sem volt. Mindenünk degenyeges lett.”

Hirdetés

Székely Péter mesélés közben egy megsárgult paksamétát vesz elő. László Antal egykori gyergyószentmiklósi városi főmérnök visszaemlékezéseit. Ezek a mérnök halála után a szemétbe kerültek, onnan szedte össze (a 120 éves évfordulóra majd ebből is közreadunk érdekes részleteket – szerk. megj.).

Egy fénykép 1903-ból. Ők voltak a gyergyószentmiklósi „villamos erőtelep” elindítói •  Fotó: Gergely Imre Galéria

Egy fénykép 1903-ból. Ők voltak a gyergyószentmiklósi „villamos erőtelep” elindítói

Fotó: Gergely Imre

Megemlíti még, hogy van olyan dokumentum is, miszerint létezett terv arra vonatkozóan is, hogy a Gyilkos-tó közelében a Kisbékás-patakon épült volna vízi erőmű. Ez azonban sosem valósult meg.

A mostani időkről, az áram árának hirtelen megsokszorozódásával kapcsolatban csak annyit mond: „ez már csak politika”.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 15., vasárnap

A fekete-tengeri biztonsági helyzetről készül tárgyalni Brüsszelben hivatali kollégáival a román külügyminiszter

Ștefan-Radu Oprea védelmi miniszter bejelentette, hogy a keddi és szerdai brüsszeli egyeztetésen megvitatja hivatali kollégáival a fekete-tengeri biztonsági helyzetet.

A fekete-tengeri biztonsági helyzetről készül tárgyalni Brüsszelben hivatali kollégáival a román külügyminiszter
Hirdetés
2026. november 15., vasárnap

Tánczos Vilmos író, néprajzkutató kapta az Év Erdélyi Magyar Szerzője-díjat

Tánczos Vilmos író, néprajzkutató, antropológus kapta idén az Év Erdélyi Magyar Szerzője-díjat a 32. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron - közölték a rendezvény szervezői a Facebookon.

Tánczos Vilmos író, néprajzkutató kapta az Év Erdélyi Magyar Szerzője-díjat
2026. november 15., vasárnap

Műszaki problémák miatt szünetel az ivóvíz-szolgáltatás a Gyilkos-tónál

Határozatlan ideig szünetel az ivóvíz-szolgáltatás a Gyilkostó üdülőtelepen a vízellátó rendszeren keletkezett műszaki problémák miatt.

Műszaki problémák miatt szünetel az ivóvíz-szolgáltatás a Gyilkos-tónál
2026. november 15., vasárnap

Ingyenes szűrésre várják a férfiakat Csíkszeredában

Hétfőtől lehet jelentkezni az ingyenes prosztatarák-szűrésre a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban, amihez nincs szükség küldőpapírra. A vizsgálatokat száz férfi számára biztosítják térítésmentesen.

Ingyenes szűrésre várják a férfiakat Csíkszeredában
Hirdetés
2026. november 15., vasárnap

Magasra tette a lécet a 36. Népzene és Néptánctalálkozó Sepsiszentgyörgyön

Nincs veszve a magyarság, amíg ilyen mozgalmas az Aréna, mondta az egyik gyermekével a Sepsi Arénába látogató hölgy, látván, hogy a 36. Népzene és Néptánctalálkozó (NNT) második napján táncoslábú gyermekekkel telt meg a hatalmas tér.

Magasra tette a lécet a 36. Népzene és Néptánctalálkozó Sepsiszentgyörgyön
2026. november 15., vasárnap

Latorcai Csaba: fegyelmi eljárás indul Seszták Miklós ellen, felfüggesztik a párttagságát

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) fegyelmi és etikai bizottságának eljárását és ennek időtartamára Seszták Miklós párttagságának felfüggesztését kezdeményezte az ellenzéki párt ügyvezető alelnöke szombaton.

Latorcai Csaba: fegyelmi eljárás indul Seszták Miklós ellen, felfüggesztik a párttagságát
2026. november 15., vasárnap

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Hirdetés
2026. november 15., vasárnap

Dróntalálat ért két hajót a Sulina-csatorna közelében

Dróntalálat ért két hajót vasárnapra virradóra a Fekete-tengeren, a Sulina-csatorna közelében. Mindkét hajón tűz ütött ki, de a legénységnek sikerült eloltania a lángokat – közölte a védelmi minisztérium a Facebook-oldalán.

Dróntalálat ért két hajót a Sulina-csatorna közelében
2026. november 15., vasárnap

Csíkszereda megint „odatette” – az újabb lehűlés itt érződött a legjobban

Az elmúlt napok szokatlanul enyhe időjárását fagyos reggelek váltották fel az újabb lehűlés következtében. Lakott területen Csíkszeredában volt a leghidegebb.

Csíkszereda megint „odatette” – az újabb lehűlés itt érződött a legjobban
2026. november 15., vasárnap

Miként érhetjük el a legegyszerűbben a német kancellárt?

Közönséges földi halandónak nem olyan egyszerű Friedrich Merzet felhívni mobiltelefonon. Adott esetben azonban még a német kancellárral is szóba elegyedhetünk – derült ki A kézdivásárhelyi rádióamatőrizmus története című könyv minapi bemutatóján.

Miként érhetjük el a legegyszerűbben a német kancellárt?
Hirdetés