
A gyergyószentmiklósi villamossági vállalat székhelye ma
Fotó: Gergely Imre
Gyergyószentmiklóson 120 évvel ezelőtt, Székelyföldön elsőként jött létre villanytelep, villamossági vállalat. Az akkori nagyközségen 1903-ban még nem vezetett át vasútvonal, a „villamos erőtelepre” szánon húzták a gőzgépet, a kazánt és a generátort. Az akkori kezdeteknek nyilván még nem volt tanúja Székely Péter, aki az 50-es évektől dolgozott ebben a szakmában egészen 1995-ös nyugdíjazásáig. Ő idéz fel nekünk ma már érdekes gyergyószentmiklósi, de Székelyföld szempontjából is jelentős ipartörténeti adalékoknak mondható történéseket.
2023. január 29., 21:052023. január 29., 21:05
Az 1980-as években csak a gyergyószentmiklósi öntödében 5000 kilowatt volt a napi fogyasztás. Ma is működik az a transzformátor-állomás, amely kiszolgálta az akkori üzemet. Most annak a helyén 17 kisebb fogyasztó 300 kilowattot használ el egy nap. Ezzel szemben alaposan megugrott az áramfogyasztás a lakásokban. Nem is olyan régen még egy villanyégője és esetleg egy rádiója volt János bácsinak, ma pedig tele van a ház elektromos készülékekkel – mutat rá egy lényeges különbségre, ami az áramfogyasztással, szükséglettel kapcsolatosan megváltozott pár évtized alatt.
Székely Péternek a nagyapja is a villamosvállalatnál dolgozott, ő maga már gyermekként érdeklődött a szakma iránt. Akkoriban a vakációban természetes volt, hogy dolgozni kellett a gyermeknek, ott láthatta, ahogy a ládagyárból a fűrészport (mosztot) síneken szállították a villanytelepre, abból lett a gőz, az energia. Ezért ment aztán Marosvásárhelyre, ahol villamossági mesteri képesítést szerezhetett. De még előtte, szintén az áramtermeléshez kötődött a munkája, a békási vízi erőmű építésénél dolgozott évekig.
– idézi fel Péter bácsi.
Székely Péter már gyermekkorától érdeklődött a szakma iránt
Fotó: Gergely Imre
Az iskola után lett volna lehetősége Marosvásárhelyen maradni, jó állást ajánlottak neki, ő azonban hazament. „Akkor indult a nagy románosítási folyamat, egy személy kivételével minden magyar osztályvezetőt leváltottak, hozták a helyükre a moldvaiakat. Így nem akartam maradni, azt mondtam, ha csak egyszerű villanyszerelő leszek is, akkor is hazajövök Gyergyóba.”
1966-ban költözött haza és kezdett dolgozni az IRE-nél, vagyis a villamossági vállalatnál, mint részlegvezető. Akkoriban volt egy szabály, hogy
A biztonsági szabályok és a körülmények nem igazán voltak olyanok, mint ma. Ezt saját bőrén is megtapasztalta: még Marosvásárhelyen egy alkalommal 6000 voltos áramütést kapott. Az előírások, szabályok, egy szerencsétlen munkabaleset után szigorodtak az országban. Történt, hogy egy nem megfelelő kábel használata miatt 11 ember veszítette az életét Nagysármás közelében. Székely Péternek hetekig naponta kellett járnia a postára – ott volt ugyanis telefon –, hogy telekonferenciákon vegyen részt; a biztonsági előírások kérdése volt a téma. Ezután cserélték ki modernebbekre a korábbi vezetékeket Gyergyószentmiklóson is. Az azt megelőző állapotot jellemzi, hogy
Székely Péter úgy tudja, hogy az 1960-as évek második felében kiépített vezetékek egy része még mindig működik, pedig ezeknek a megengedett élettartama 25 év. Felidézi azt is, hogy miként történtek a 80-as években a kötelező áramszünetek. „Ezeket nem bízták emberre. Voltak erre beépített készülékek (úgynevezett DAS-ok), amelyek kikapcsolták az áramot, hogy spóroljunk, mert az áramtermelésének nagy részét Románia eladta külföldre” – jegyezte meg. Ő maga akkoriban már az öntödénél dolgozott, azaz egy fontos ipari létesítménynél, de ott is ügyeskedni kellett. „Bementünk Csíkszeredába, és sikerült meggyőzni az ottani illetékest, hogy az öntöde hőközpontját nem fogják kikapcsolni, mert felrobbanhat, ha a pompák nem működnek. Innen a hőközponttól loptuk az áramot, hogy az öntés ne kelljen megálljon”.
1995-ben innen ment nyugdíjba.
A gyergyószentmiklósi villanytelepet 220 ezer voltos vonal köti össze a radnóti hőerőművel és a békási vízi erőművel, innen osztják el más kisebb kapacitású állomásokhoz. Székely Péter munkaévei alatt történt meg a vasút villamosítása, ami a legnagyobb ilyen jellegű fejlesztésnek számít a környéken.
Ezeket a telepeket Gyergyószentmiklósról látták el árammal, de Balánbányát is összekötötték egy 110 kilovoltos vonallal a bánya miatt, és Borszéken is egy hasonlóval, ahol akkoriban a szénbányászat beindítását tervezték. Ezt megelőzően, a 60-as évek második felében történt meg a gyergyói falvak villamosítása, azelőtt mindenhol kisebb helyi áramfejlesztő telepek biztosítottak áramot a települések központjának éjszakai világításához és egyebekhez.
A 100 éves évfordulón elhelyezett emléktábla a gyergyószentmiklósi villamossági vállalatnál
Fotó: Gergely Imre
„Az akkori faoszlopokon dolgozni nem volt egyszerű feladat. Emlékszem, volt egy oszlop a Gyilkos-tó felett a Cohárd tetején (az a vonal már nem létezik), amit júliusban kellett megmászni, mert szigetelést kellett ott cserélni. Az oszlopok egy folyadékkal voltak átitatva, és meg kellett ölelni, ha fel akart mászni az ember. Akkoriban még munkáskesztyűnk sem volt. Mindenünk degenyeges lett.”
Székely Péter mesélés közben egy megsárgult paksamétát vesz elő. László Antal egykori gyergyószentmiklósi városi főmérnök visszaemlékezéseit. Ezek a mérnök halála után a szemétbe kerültek, onnan szedte össze (a 120 éves évfordulóra majd ebből is közreadunk érdekes részleteket – szerk. megj.).
Egy fénykép 1903-ból. Ők voltak a gyergyószentmiklósi „villamos erőtelep” elindítói
Fotó: Gergely Imre
Megemlíti még, hogy van olyan dokumentum is, miszerint létezett terv arra vonatkozóan is, hogy a Gyilkos-tó közelében a Kisbékás-patakon épült volna vízi erőmű. Ez azonban sosem valósult meg.
A mostani időkről, az áram árának hirtelen megsokszorozódásával kapcsolatban csak annyit mond: „ez már csak politika”.
Enyhén melegebb időjárásunk lesz az ilyenkor megszokottnál egészen év végéig, beleértve a karácsonyt is. A négyhetes előrejelzés szerint majd januártól térhetünk vissza a megszokott hőmérsékleti tartományokba.
Köszönetet mondott pénteken a Facebook-oldalán a bukaresti ítélőtábla vezetőségével szembeszálló Raluca Moroșanu mindazoknak, akik támogatják őt és a Recorder dokumentumfilmjében megszólaló Laurențiu Beșu bírót.
A legfrissebb tanulmány szerint Romániának a legnagyobb a medveállománya Európában, 10 600 és 12 700 közötti a barnamedvék száma az országban – számolt be pénteki brassói sajtótájékoztatóján a környezetvédelmi miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken megtekintette az észak-erdélyi (A3-as) autópálya két Bihar megyei szakaszának – a 26,35 kilométeres Berettyószéplak–Bisztraterebes és a 28,5 kilométeres Bisztraterebes–Bihar – munkálatait.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Dr. Corina Criste elmondta, hogy a fertőzött személy kezelésre szorul, de a kilétét nem részletezte.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.
Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
szóljon hozzá!