Ami ma természetes, annak mesébe illő múltja van

A gyergyószentmiklósi villamossági vállalat székhelye ma •  Fotó: Gergely Imre

A gyergyószentmiklósi villamossági vállalat székhelye ma

Fotó: Gergely Imre

Gyergyószentmiklóson 120 évvel ezelőtt, Székelyföldön elsőként jött létre villanytelep, villamossági vállalat. Az akkori nagyközségen 1903-ban még nem vezetett át vasútvonal, a „villamos erőtelepre” szánon húzták a gőzgépet, a kazánt és a generátort. Az akkori kezdeteknek nyilván még nem volt tanúja Székely Péter, aki az 50-es évektől dolgozott ebben a szakmában egészen 1995-ös nyugdíjazásáig. Ő idéz fel nekünk ma már érdekes gyergyószentmiklósi, de Székelyföld szempontjából is jelentős ipartörténeti adalékoknak mondható történéseket.

Gergely Imre

2023. január 29., 21:052023. január 29., 21:05

Az 1980-as években csak a gyergyószentmiklósi öntödében 5000 kilowatt volt a napi fogyasztás. Ma is működik az a transzformátor-állomás, amely kiszolgálta az akkori üzemet. Most annak a helyén 17 kisebb fogyasztó 300 kilowattot használ el egy nap. Ezzel szemben alaposan megugrott az áramfogyasztás a lakásokban. Nem is olyan régen még egy villanyégője és esetleg egy rádiója volt János bácsinak, ma pedig tele van a ház elektromos készülékekkel – mutat rá egy lényeges különbségre, ami az áramfogyasztással, szükséglettel kapcsolatosan megváltozott pár évtized alatt.

Székely Péternek a nagyapja is a villamosvállalatnál dolgozott, ő maga már gyermekként érdeklődött a szakma iránt. Akkoriban a vakációban természetes volt, hogy dolgozni kellett a gyermeknek, ott láthatta, ahogy a ládagyárból a fűrészport (mosztot) síneken szállították a villanytelepre, abból lett a gőz, az energia. Ezért ment aztán Marosvásárhelyre, ahol villamossági mesteri képesítést szerezhetett. De még előtte, szintén az áramtermeléshez kötődött a munkája, a békási vízi erőmű építésénél dolgozott évekig.

Idézet
Nem emlegetik sehol azokat a magyar mérnököket, akik ott dolgoztak, csak a románokat. Arról sem beszél senki, hogy nagyon sok, akár több ezer politikai fogoly építette az erőművet. Az úgynevezett kizsákmányoló osztály

– idézi fel Péter bácsi.

Székely Péter már gyermekkorától érdeklődött a szakma iránt •  Fotó: Gergely Imre Galéria

Székely Péter már gyermekkorától érdeklődött a szakma iránt

Fotó: Gergely Imre

Az iskola után lett volna lehetősége Marosvásárhelyen maradni, jó állást ajánlottak neki, ő azonban hazament. „Akkor indult a nagy románosítási folyamat, egy személy kivételével minden magyar osztályvezetőt leváltottak, hozták a helyükre a moldvaiakat. Így nem akartam maradni, azt mondtam, ha csak egyszerű villanyszerelő leszek is, akkor is hazajövök Gyergyóba.”

A vasárnapi karbantartástól a kötelező áramszünetig

1966-ban költözött haza és kezdett dolgozni az IRE-nél, vagyis a villamossági vállalatnál, mint részlegvezető. Akkoriban volt egy szabály, hogy

a szolgáltatást csakis vasárnap lehet megszakítani, akkor kellett ugyanis elvégezni a karbantartási munkálatokat.

A biztonsági szabályok és a körülmények nem igazán voltak olyanok, mint ma. Ezt saját bőrén is megtapasztalta: még Marosvásárhelyen egy alkalommal 6000 voltos áramütést kapott. Az előírások, szabályok, egy szerencsétlen munkabaleset után szigorodtak az országban. Történt, hogy egy nem megfelelő kábel használata miatt 11 ember veszítette az életét Nagysármás közelében. Székely Péternek hetekig naponta kellett járnia a postára – ott volt ugyanis telefon –, hogy telekonferenciákon vegyen részt; a biztonsági előírások kérdése volt a téma. Ezután cserélték ki modernebbekre a korábbi vezetékeket Gyergyószentmiklóson is. Az azt megelőző állapotot jellemzi, hogy

a Selyem utcában volt olyan szakasz, hogy 15 méter hosszan szögesdrótot használtak az áram vezetéséhez...

Székely Péter úgy tudja, hogy az 1960-as évek második felében kiépített vezetékek egy része még mindig működik, pedig ezeknek a megengedett élettartama 25 év. Felidézi azt is, hogy miként történtek a 80-as években a kötelező áramszünetek. „Ezeket nem bízták emberre. Voltak erre beépített készülékek (úgynevezett DAS-ok), amelyek kikapcsolták az áramot, hogy spóroljunk, mert az áramtermelésének nagy részét Románia eladta külföldre” – jegyezte meg. Ő maga akkoriban már az öntödénél dolgozott, azaz egy fontos ipari létesítménynél, de ott is ügyeskedni kellett. „Bementünk Csíkszeredába, és sikerült meggyőzni az ottani illetékest, hogy az öntöde hőközpontját nem fogják kikapcsolni, mert felrobbanhat, ha a pompák nem működnek. Innen a hőközponttól loptuk az áramot, hogy az öntés ne kelljen megálljon”.
1995-ben innen ment nyugdíjba.

Idézet
A híres rendszerváltozás után amit csak lehetett, elloptak a gyárból: gépeket, eszközöket. Amikor már a biztosítéktáblák is kezdtek hiányozni, felmentem és letettem a nyugdíjazási kérelmemet. Később még láttam egyet-egyet ezekből a biztosítéktáblákból. Magáncégnél működtek.


Fejlesztések, fejlődés

A gyergyószentmiklósi villanytelepet 220 ezer voltos vonal köti össze a radnóti hőerőművel és a békási vízi erőművel, innen osztják el más kisebb kapacitású állomásokhoz. Székely Péter munkaévei alatt történt meg a vasút villamosítása, ami a legnagyobb ilyen jellegű fejlesztésnek számít a környéken.

Idézet
A vasút villamosítása egy fantasztikus fejlesztés volt. 1973–1974-ben ezzel párhuzamosan épült meg a madéfalvi, maroshévízi, és a Vasláb és Tekerőpatak közötti áramelosztó-állomás is. Én el is csodálkoztam azon, hogy Románia ekkora fejlesztést végez Székelyföldön.

Ezeket a telepeket Gyergyószentmiklósról látták el árammal, de Balánbányát is összekötötték egy 110 kilovoltos vonallal a bánya miatt, és Borszéken is egy hasonlóval, ahol akkoriban a szénbányászat beindítását tervezték. Ezt megelőzően, a 60-as évek második felében történt meg a gyergyói falvak villamosítása, azelőtt mindenhol kisebb helyi áramfejlesztő telepek biztosítottak áramot a települések központjának éjszakai világításához és egyebekhez.

A 100 éves évfordulón elhelyezett emléktábla a gyergyószentmiklósi villamossági vállalatnál •  Fotó: Gergely Imre Galéria

A 100 éves évfordulón elhelyezett emléktábla a gyergyószentmiklósi villamossági vállalatnál

Fotó: Gergely Imre

„Az akkori faoszlopokon dolgozni nem volt egyszerű feladat. Emlékszem, volt egy oszlop a Gyilkos-tó felett a Cohárd tetején (az a vonal már nem létezik), amit júliusban kellett megmászni, mert szigetelést kellett ott cserélni. Az oszlopok egy folyadékkal voltak átitatva, és meg kellett ölelni, ha fel akart mászni az ember. Akkoriban még munkáskesztyűnk sem volt. Mindenünk degenyeges lett.”

Székely Péter mesélés közben egy megsárgult paksamétát vesz elő. László Antal egykori gyergyószentmiklósi városi főmérnök visszaemlékezéseit. Ezek a mérnök halála után a szemétbe kerültek, onnan szedte össze (a 120 éves évfordulóra majd ebből is közreadunk érdekes részleteket – szerk. megj.).

Egy fénykép 1903-ból. Ők voltak a gyergyószentmiklósi „villamos erőtelep” elindítói •  Fotó: Gergely Imre Galéria

Egy fénykép 1903-ból. Ők voltak a gyergyószentmiklósi „villamos erőtelep” elindítói

Fotó: Gergely Imre

Megemlíti még, hogy van olyan dokumentum is, miszerint létezett terv arra vonatkozóan is, hogy a Gyilkos-tó közelében a Kisbékás-patakon épült volna vízi erőmű. Ez azonban sosem valósult meg.

A mostani időkről, az áram árának hirtelen megsokszorozódásával kapcsolatban csak annyit mond: „ez már csak politika”.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 12., szombat

Forgalomkorlátozások vannak Maros és Hargita megye egyes útszakaszain

Több útszakaszon is forgalomkorlátozásokra kell számítani Maros és Hargita megyében, az ott zajló útjavítási munkálatok miatt, a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP) tájékoztatása szerint.

Forgalomkorlátozások vannak Maros és Hargita megye egyes útszakaszain
2025. július 12., szombat

Rendkívüli tisztújító kongresszust tart szombaton a Nemzeti Liberális Párt

Szombaton 1200 küldött részvételével rendkívüli tisztújító kongresszust tart a parlament épületében a Nemzeti Liberális Párt (PNL).

Rendkívüli tisztújító kongresszust tart szombaton a Nemzeti Liberális Párt
2025. július 12., szombat

Dominic Fritz: szemrebbenés nélkül támogatjuk a miniszterelnök által bejelentett reformokat

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz arról biztosította Ilie Bolojan miniszterelnököt, hogy jómaga és pártja „szemrebbenés nélkül” támogatják a második deficitcsökkentő csomag részét képező, pénteken bejelentett reformokat.

Dominic Fritz: szemrebbenés nélkül támogatjuk a miniszterelnök által bejelentett reformokat
2025. július 11., péntek

A különnyugdíjak szabályozása és a közigazgatás reformja is része lesz a második fiskális csomagnak

A második fiskális csomagnak nem csak a bírák és az ügyészek nyugdíját, hanem az összes különnyugdíjat szabályoznia kell – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.

A különnyugdíjak szabályozása és a közigazgatás reformja is része lesz a második fiskális csomagnak
2025. július 11., péntek

Bolojan ismertette a második deficitcsökkentő csomagot

Ilie Bolojan pénteken bejelentette, hogy a kormány második deficitcsökkentő csomagjának része az állami vállalatok reformja, ezen belül az igazgatótanácsaik létszámának csökkentése és a vezetőik juttatásainak korlátozása.

Bolojan ismertette a második deficitcsökkentő csomagot
2025. július 11., péntek

Lemondott a fizetése 20 százalékáról energiaügyi miniszter

Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.

Lemondott a fizetése 20 százalékáról energiaügyi miniszter
2025. július 11., péntek

A parlament épületén lévő antennák azonnali leszerelését követelik a szenátusi alkalmazottak

A parlament épületén lévő antennák és elektromágneses mezőt generáló berendezések azonnali leszerelését kérték pénteken a szenátus alkalmazottainak szakszervezetei, arra hivatkozva, hogy a kormány korlátozni készül a veszélyességi bérpótlékot.

A parlament épületén lévő antennák azonnali leszerelését követelik a szenátusi alkalmazottak
2025. július 11., péntek

Bagossy koncerttel zárul az idei Vásárhelyi Forgatag

A marosvásárhelyi magyar közösség ünnepét, a Vásárhelyi Forgatagot idén augusztus 27–31. között szervezik meg, idén pedig a „vásárhelyiség” köré épül. A tizenkettedik családi rendezvényen mindenki talál magának való programot idén is.

Bagossy koncerttel zárul az idei Vásárhelyi Forgatag
2025. július 11., péntek

Felújítják a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot

Hatvanmillió lejből újítják fel a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot. Hargita Megye Tanácsa és a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház partnerségben pályázott európai uniós és kormányforrásokra.

Felújítják a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot
2025. július 11., péntek

Templomok restaurálására különített el pénzt a Hargita megyei önkormányzat

Idén 23 Hargita megyei templom és műemlék felújítására, restaurálására biztosít 1,6 millió lejt Hargita Megye Tanácsa – soron kívüli ülést tartottak pénteken.

Templomok restaurálására különített el pénzt a Hargita megyei önkormányzat