Ami ma természetes, annak mesébe illő múltja van

A gyergyószentmiklósi villamossági vállalat székhelye ma •  Fotó: Gergely Imre

A gyergyószentmiklósi villamossági vállalat székhelye ma

Fotó: Gergely Imre

Gyergyószentmiklóson 120 évvel ezelőtt, Székelyföldön elsőként jött létre villanytelep, villamossági vállalat. Az akkori nagyközségen 1903-ban még nem vezetett át vasútvonal, a „villamos erőtelepre” szánon húzták a gőzgépet, a kazánt és a generátort. Az akkori kezdeteknek nyilván még nem volt tanúja Székely Péter, aki az 50-es évektől dolgozott ebben a szakmában egészen 1995-ös nyugdíjazásáig. Ő idéz fel nekünk ma már érdekes gyergyószentmiklósi, de Székelyföld szempontjából is jelentős ipartörténeti adalékoknak mondható történéseket.

Gergely Imre

2023. január 29., 21:052023. január 29., 21:05

Az 1980-as években csak a gyergyószentmiklósi öntödében 5000 kilowatt volt a napi fogyasztás. Ma is működik az a transzformátor-állomás, amely kiszolgálta az akkori üzemet. Most annak a helyén 17 kisebb fogyasztó 300 kilowattot használ el egy nap. Ezzel szemben alaposan megugrott az áramfogyasztás a lakásokban. Nem is olyan régen még egy villanyégője és esetleg egy rádiója volt János bácsinak, ma pedig tele van a ház elektromos készülékekkel – mutat rá egy lényeges különbségre, ami az áramfogyasztással, szükséglettel kapcsolatosan megváltozott pár évtized alatt.

Székely Péternek a nagyapja is a villamosvállalatnál dolgozott, ő maga már gyermekként érdeklődött a szakma iránt. Akkoriban a vakációban természetes volt, hogy dolgozni kellett a gyermeknek, ott láthatta, ahogy a ládagyárból a fűrészport (mosztot) síneken szállították a villanytelepre, abból lett a gőz, az energia. Ezért ment aztán Marosvásárhelyre, ahol villamossági mesteri képesítést szerezhetett. De még előtte, szintén az áramtermeléshez kötődött a munkája, a békási vízi erőmű építésénél dolgozott évekig.

Idézet
Nem emlegetik sehol azokat a magyar mérnököket, akik ott dolgoztak, csak a románokat. Arról sem beszél senki, hogy nagyon sok, akár több ezer politikai fogoly építette az erőművet. Az úgynevezett kizsákmányoló osztály

– idézi fel Péter bácsi.

Székely Péter már gyermekkorától érdeklődött a szakma iránt •  Fotó: Gergely Imre Galéria

Székely Péter már gyermekkorától érdeklődött a szakma iránt

Fotó: Gergely Imre

Az iskola után lett volna lehetősége Marosvásárhelyen maradni, jó állást ajánlottak neki, ő azonban hazament. „Akkor indult a nagy románosítási folyamat, egy személy kivételével minden magyar osztályvezetőt leváltottak, hozták a helyükre a moldvaiakat. Így nem akartam maradni, azt mondtam, ha csak egyszerű villanyszerelő leszek is, akkor is hazajövök Gyergyóba.”

A vasárnapi karbantartástól a kötelező áramszünetig

1966-ban költözött haza és kezdett dolgozni az IRE-nél, vagyis a villamossági vállalatnál, mint részlegvezető. Akkoriban volt egy szabály, hogy

a szolgáltatást csakis vasárnap lehet megszakítani, akkor kellett ugyanis elvégezni a karbantartási munkálatokat.

A biztonsági szabályok és a körülmények nem igazán voltak olyanok, mint ma. Ezt saját bőrén is megtapasztalta: még Marosvásárhelyen egy alkalommal 6000 voltos áramütést kapott. Az előírások, szabályok, egy szerencsétlen munkabaleset után szigorodtak az országban. Történt, hogy egy nem megfelelő kábel használata miatt 11 ember veszítette az életét Nagysármás közelében. Székely Péternek hetekig naponta kellett járnia a postára – ott volt ugyanis telefon –, hogy telekonferenciákon vegyen részt; a biztonsági előírások kérdése volt a téma. Ezután cserélték ki modernebbekre a korábbi vezetékeket Gyergyószentmiklóson is. Az azt megelőző állapotot jellemzi, hogy

a Selyem utcában volt olyan szakasz, hogy 15 méter hosszan szögesdrótot használtak az áram vezetéséhez...

Székely Péter úgy tudja, hogy az 1960-as évek második felében kiépített vezetékek egy része még mindig működik, pedig ezeknek a megengedett élettartama 25 év. Felidézi azt is, hogy miként történtek a 80-as években a kötelező áramszünetek. „Ezeket nem bízták emberre. Voltak erre beépített készülékek (úgynevezett DAS-ok), amelyek kikapcsolták az áramot, hogy spóroljunk, mert az áramtermelésének nagy részét Románia eladta külföldre” – jegyezte meg. Ő maga akkoriban már az öntödénél dolgozott, azaz egy fontos ipari létesítménynél, de ott is ügyeskedni kellett. „Bementünk Csíkszeredába, és sikerült meggyőzni az ottani illetékest, hogy az öntöde hőközpontját nem fogják kikapcsolni, mert felrobbanhat, ha a pompák nem működnek. Innen a hőközponttól loptuk az áramot, hogy az öntés ne kelljen megálljon”.
1995-ben innen ment nyugdíjba.

Idézet
A híres rendszerváltozás után amit csak lehetett, elloptak a gyárból: gépeket, eszközöket. Amikor már a biztosítéktáblák is kezdtek hiányozni, felmentem és letettem a nyugdíjazási kérelmemet. Később még láttam egyet-egyet ezekből a biztosítéktáblákból. Magáncégnél működtek.


Fejlesztések, fejlődés

A gyergyószentmiklósi villanytelepet 220 ezer voltos vonal köti össze a radnóti hőerőművel és a békási vízi erőművel, innen osztják el más kisebb kapacitású állomásokhoz. Székely Péter munkaévei alatt történt meg a vasút villamosítása, ami a legnagyobb ilyen jellegű fejlesztésnek számít a környéken.

Idézet
A vasút villamosítása egy fantasztikus fejlesztés volt. 1973–1974-ben ezzel párhuzamosan épült meg a madéfalvi, maroshévízi, és a Vasláb és Tekerőpatak közötti áramelosztó-állomás is. Én el is csodálkoztam azon, hogy Románia ekkora fejlesztést végez Székelyföldön.

Ezeket a telepeket Gyergyószentmiklósról látták el árammal, de Balánbányát is összekötötték egy 110 kilovoltos vonallal a bánya miatt, és Borszéken is egy hasonlóval, ahol akkoriban a szénbányászat beindítását tervezték. Ezt megelőzően, a 60-as évek második felében történt meg a gyergyói falvak villamosítása, azelőtt mindenhol kisebb helyi áramfejlesztő telepek biztosítottak áramot a települések központjának éjszakai világításához és egyebekhez.

A 100 éves évfordulón elhelyezett emléktábla a gyergyószentmiklósi villamossági vállalatnál •  Fotó: Gergely Imre Galéria

A 100 éves évfordulón elhelyezett emléktábla a gyergyószentmiklósi villamossági vállalatnál

Fotó: Gergely Imre

„Az akkori faoszlopokon dolgozni nem volt egyszerű feladat. Emlékszem, volt egy oszlop a Gyilkos-tó felett a Cohárd tetején (az a vonal már nem létezik), amit júliusban kellett megmászni, mert szigetelést kellett ott cserélni. Az oszlopok egy folyadékkal voltak átitatva, és meg kellett ölelni, ha fel akart mászni az ember. Akkoriban még munkáskesztyűnk sem volt. Mindenünk degenyeges lett.”

Székely Péter mesélés közben egy megsárgult paksamétát vesz elő. László Antal egykori gyergyószentmiklósi városi főmérnök visszaemlékezéseit. Ezek a mérnök halála után a szemétbe kerültek, onnan szedte össze (a 120 éves évfordulóra majd ebből is közreadunk érdekes részleteket – szerk. megj.).

Egy fénykép 1903-ból. Ők voltak a gyergyószentmiklósi „villamos erőtelep” elindítói •  Fotó: Gergely Imre Galéria

Egy fénykép 1903-ból. Ők voltak a gyergyószentmiklósi „villamos erőtelep” elindítói

Fotó: Gergely Imre

Megemlíti még, hogy van olyan dokumentum is, miszerint létezett terv arra vonatkozóan is, hogy a Gyilkos-tó közelében a Kisbékás-patakon épült volna vízi erőmű. Ez azonban sosem valósult meg.

A mostani időkről, az áram árának hirtelen megsokszorozódásával kapcsolatban csak annyit mond: „ez már csak politika”.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 29., péntek

Pénzügyminiszter: a második deficitcsökkentő csomag intézkedései 6,9 milliárd lejjel javítanak a költségvetési egyenlegen

A kormány új adóügyi módosításai 3,7 milliárd lejjel, a második deficitcsökkentő csomag pénteken elfogadott öt tervezetébe foglalt intézkedések összesen pedig 6,9 milliárd lejjel javítanak a költségvetési egyenlegen.

Pénzügyminiszter: a második deficitcsökkentő csomag intézkedései 6,9 milliárd lejjel javítanak a költségvetési egyenlegen
2025. augusztus 29., péntek

Miniszter: nem azt várjuk el, hogy csökkenjenek a kiadások az egészségügyben, hanem hogy ne nőjenek

Nem a kiadások csökkentését reméli a kormány az egészségügyi ágazatot érintő intézkedésekről szóló törvénytervezettől, hanem a költségek növekedésének megelőzését – jelentette ki pénteken Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.

Miniszter: nem azt várjuk el, hogy csökkenjenek a kiadások az egészségügyben, hanem hogy ne nőjenek
2025. augusztus 29., péntek

Zsigmond Barna Pál: a nemzeti összekapaszkodásnak folytatódnia kell

A visszajelzésekből tudjuk, hogy az erdélyi ember nem a pénzért, a támogatásokért hálás, hanem, azért a kiállásért, a kinyújtott kézért, amit 2010 óta megtapasztalt – mondta el Marosvásárhelyen Zsigmond Barna Pál, országgyűlési képviselő.

Zsigmond Barna Pál: a nemzeti összekapaszkodásnak folytatódnia kell
2025. augusztus 29., péntek

Székelyföldön is csodájára jártak az érsekcsanádi népviseletnek

Érsekcsanádon a lányok viselete nemcsak szépségben, hanem értékben is párját ritkította: egy-egy szoknya árából akár szekeret is lehetett venni.

Székelyföldön is csodájára jártak az érsekcsanádi népviseletnek
2025. augusztus 29., péntek

Búzaösszeöntő ünnepséget tartanak Nyárádkarácsonban

A RMGE (Romániai Magyar Gazdák Egyesülete) Maros szervezésében a XVI. alkalommal tartanak gazdanapot, ezúttal a marosszéki Nyárádkarácsonban.

Búzaösszeöntő ünnepséget tartanak Nyárádkarácsonban
2025. augusztus 29., péntek

Öt defitcsökkentő intézkedést fogadott el a kormány, a közigazgatási reform lekerült a napirendről

A második deficitcsökkentő csomag részét képező hat törvénytervezet közül öt szerepelt a kormány pénteki ülésének napirendjén, és ezeket jóváhagyta a kabinet.

Öt defitcsökkentő intézkedést fogadott el a kormány, a közigazgatási reform lekerült a napirendről
2025. augusztus 29., péntek

Építőanyagokat loptak egy iskola udvaráról, azonosították őket a rendőrök

Őrizetbe vették azt a 23 éves fiatalt, aki egy tettestársával a mezősámsondi iskola udvaráról építőanyagokat lopott el.

Építőanyagokat loptak egy iskola udvaráról, azonosították őket a rendőrök
2025. augusztus 29., péntek

Babakelengye-programot indít a nyárádszeredai önkormányzat is

Ezer lej értékű ajándékcsomaggal támogatja a nyárádszeredai önkormányzat a település újszülöttjeit és családjaikat.

Babakelengye-programot indít a nyárádszeredai önkormányzat is
2025. augusztus 29., péntek

Sokan kénytelenek nélkülözni a fogorvosi ellátást Romániában

Az Európai Unióban (EU) élő 16 éven aluli gyermekek 6,3 százaléka nem kapta meg a szükséges fogorvosi ellátást 2024-ben – derül ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat pénteken közölt adataiból.

Sokan kénytelenek nélkülözni a fogorvosi ellátást Romániában
2025. augusztus 29., péntek

Harmadik az Isten igaza: harmadszorra alapították újra jogilag a katolikus iskolát

Megjelent Románia Hivatalos Közlönyében is a rendelet, amelyik kimondja jogerősen, hogy önálló jogi személyként, állami felekezeti oktatási intézményként működhet a marosvásárhelyi katolikus iskola a most kezdődő tanévtől.

Harmadik az Isten igaza: harmadszorra alapították újra jogilag a katolikus iskolát