A történelemkönyvekből kitűnik, hogy a 19. század végére gazdasági-társadalmi fejlődésben Székelyföld kezdett egyre inkább leszakadni az ország nyugatibb részétől. Ám úgy tűnik, a legősibb mesterség művelésében azért igyekezett tartani a lépest.
Rögtön tudta Kádár L. Gellértről Bán Mór, a Hunyadi-regények szerzője, hogy méltó megformálója lesz Hunyadinak. Az íróval a regényekről, a filmről és jövőbeni terveiről a Székelyudvarhelyi Könyvünnepen beszélgettünk.
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban április 16-án, szerdán 18 órakor a szerző jelenlétében mutatják be Csinta Samu legújabb kötetét. A Háromszék sportcsillagai a Tortoma Kiadó gondozásában jelent meg a Háromszéki Téka sorozat részeként.
A Maksa község területéhez tartozó Óriáspince-tetőn újra felújításra – és némi modernizálásra – szorult a Háromszéki Magyarok Emlékparkja. Ez tavaly nagyobbrészt megtörtént, a júnusi Székely Vágtára látogatókat már a megújult létesítmény fogadja.
A Kőrösi Csoma Sándor emlékére idén 35. alkalommal megszervezett Csoma-napok apropóján a magyar utazóról elnevezett kovásznai emlékközpont két értékes alkotással gazdagodott.
A 18. század második felében erőszakkal megalakított székely határőrezredek tagjai tulajdonképpen a császárnak esküdtek hűséget. Ám amikor 1848-ban a bécsi udvar szembefordult a felelős magyar kormánnyal, nem sokat teketóriáztak: a haza mellé álltak.
Két új, egykor a Hátszegi-medencében élt dinoszauruszfajt azonosított egy nemzetközi kutatócsoport, ezek egyike nagyméretű, ami árnyalja az erdélyi dinoszauruszokról alkotott eddigi nézeteket.
A jeles író napra pontosan 200 évvel ezelőtt született, aminek tiszteletére 2025-öt még tavaly a nevével (is) fémjelzett emlékévnek nyilvánította a Magyar Országgyűlés. Mi ez alkalommal Jókai Mór székelyföldi kiruccanásait vesszük számba.
Kazahsztánba mindenképp érdemes ellátogatni az elkövetkező négy-öt évben, mielőtt túl felkapott lenne – mondja Hegedűs István újságíró. Nemcsak a kiváló sízési lehetőségek vagy a páratlan szépségű látnivalók okán: távoli rokonaink is élnek ott.
Önálló kötelező tantárgy lesz a középiskolákban Románia történelme – közölte csütörtökön a Facebook-oldalán Daniel David oktatási miniszter.
Idén is megszervezte a budapesti kitörés áldozatainak emléke előtt tisztelgő túrát a Hőseink ösvényén túracsapat, és a téli táj csendjében felidézték az akkori borzalmakat.
Több mint kétszázötven résztvevő nevezett szombaton a tizenötödik alkalommal megrendezett Tusnád Marathonra, amely mára közösségi és kulturális eseménnyé nőtte ki magát. Tusnádfürdő központjából rajtoltak, és a Szent Anna-tó partjáig szaladtak.
A pár évvel ezelőtt feltárt, középső bronzkori lósírok most egy újabb, hasonló temetkezéssel bővültek – számoltak be a régészek a sepsiszentgyörgyi Hosszú-láb nevű többhektáros régészeti lelőhelyen tett felfedezésekről.
Ellenzi Hargita megye újabb címertervét a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma, azt állítva, hogy nincs benne utalás a székelyföldi megyében élő román közösségre.
Bolyai Farkas születésének 250. évfordulója alkalmából emlékünnepség-sorozatot szervez a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum február 9–12. között.
Gazdag és egyedi régészeti leletanyag került elő Sepsiszentgyörgyön a Sapientia egyetem leendő kampuszának területén végzett ásatásoknál. A leleteket a szélesebb nyilvánosság elé fogják tárni a muzeológusok.
Két leletanyaggal is hozzájárult az asseni Drents Múzeumban bemutatott kiállításhoz a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum. Az intézmény igazgatóját egyelőre nem értesítették arról, hogy sérültek volna a dák korból származó műkincsek.
„Fegyverbe, román testvérek! Dragoș, bölények vadásza, nem vadászod a magyarokat is?” A költői kérdést Mihai Eminescu tette fel Fegyverbe! című, az 1860-as évek végén írt versében. Január 15-én újabb szobrát leplezik le, ezúttal Sepsiszentgyörgyön.
A Csíkkozmás és Kászonújfalu közötti hágót nemcsak a tájainkra jellemző, gazdag színekben pompázó erdő teszi különlegessé. A Nyergestető a székelyek helytállását, a nemzeti összetartozást szimbolizálja.