/ Történelem

November: nehéz megmondani, főként megjósolni, hogy inkább őszutó vagy télelő, de az is lehet, mindkettő egyszerre. Egyaránt képes napfényes arcát mutatni és jeges hóval meglepni – többek között ez derül ki a régi krónikákat lapozgatva.

Ma is méltón él a magyarok emlékezetében az aradi vértanúk hősies halálának emléke – magánéletük azonban közel sem kapott ekkora reflektorfényt. Propper Valéria csíkszeredai előadásában a részleteiben nem ismert történetet osztott meg az érdeklődőkkel.

Wittner Mária a magyar jellem nagyasszonya volt, aki soha nem első, hanem mindig önmaga akart lenni, soha nem önmagáért, hanem az Istenben és hazában hívő magyar társaiért – hangoztatta Kövér László szombaton Marosvásárhelyen.

A zászlót vinni kell című kötet Wittner Mária ’56-os szabadságharcosnak állít emléket. Első bemutatója október 26-án, szombaton 10 órától lesz a marosvásárhelyi Kultúrpalotában, amelyen Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke mond beszédet.

Fráter Olivér történész tart előadást Kratochvil Károly, a Székely Hadosztály parancsnoka címmel Székelyudvarhelyen október 22-én, kedden az Orbán Balázs Akadémia szervezésében.

A Székely Mikó Kollégium ad otthont a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum tárgyaiból, valamint a Kolozsvári Történeti Múzeum tárgyfotóiból a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy közreműködésével összeállított, a Mikó–Rhédey házaspár mindennapjait bemutató tárlatnak.

A februári bortúra alkalmával legnagyobb sajnálatomra nem sikerült eljutnom a számos leírásában a legkeletibb székely településként szereplő Csöbörcsökre. lehet-e még magyar nyomokat találni a Dnyeszter folyó mentén? Nos, találtunk!

Tíz székelyföldi múzeum, valamint kisebb gyűjtemények tárgyaiból nyílik minden eddiginél átfogóbb kiállítás a székely kultúráról a budapesti Néprajzi Múzeumban október 15-én. A kiállítás létrejöttéről és koncepciójáról Kinda István főkurátor mesélt.

A legkiszámíthatatlanabb hónapnak ugyan áprilist tartják, de az október is sokféle arcát képes mutatni, bármikor okozhat kellemes és kellemetlen meglepetést, és azt meg is tette az elmúlt századok folyamán – derül ki a régi krónikákból.

Sepsikőröspatak község felső kijáratánál, a Fenyős-tetőt szegélyező erdőben több mesterséges üreget felfedezhet a kiránduló, köztük a Ploti-barlangként emlegetett vájatot. A leírás szerint 14 méter hosszú, ám ezt ma nem láthatjuk. A jövőben megmutatnák.

Nyolcvan évvel ezelőtt, éppen ezen a napon ejtettek foglyul és végeztek ki tizenhárom szárazajtai magyart a Maniu-gárda emberei. Az ártatlan áldozatokra ebben az évben is szeptember 26-án emlékeztek a település központjában.

Garda Dezső könyve nemcsak a hajdani tutajkészítés, tutajozás nehéz munkakörülményeit eleveníti fel, hanem a faúsztató közszékelyek szászrégeni és a lippai tutajkereskedőknek való fokozatos alárendelődését is taglalja.

Nyolcvan évvel ezelőtt, 1944. szeptember 3-án Mező Ferenc, a Kézdivásárhelyen állomásozó 24-es honvéd határvadász-zászlóalj tartalékos zászlósa hősi halált halt a Kászonokat Kézdiszékkel összekötő Katrosa-szoros fölött emelkedő Gombás-bérc közelében.

Csak pár kő, néhány kisebb gödör a domboldalon – a mai ember nem látja ezekben az egykori lövészárkokban azokat a katonákat, akik a második világháborúban az előpataki völgyzárnál igyekeztek feltartóztatni a betörő román-orosz alakulatokat.