Hajdanán, templomtorony hiányában a háromszéki falvak nagy részében is ilyenek őrizték a harangokat, mára fájóan kevés maradt belőlük. A még állók azonban sokat tudnak mesélni múltunkról, rövid megállásra, töprengésre késztetve a feléjük tévedőt.
Székelyföldön a 19. század második felétől nagyjából a 20. század közepéig élte fénykorát a legősibb mesterség művelése. A székelyudvarhelyi bordélyvilágról sokat tudnának mesélni az egykori Fecske utca régi lakói, no meg akik ismerték Gálffy Annát!
A második bécsi döntés értelmében a magyar honvédség 1940. szeptember 5-én átlépte a trianoni határt, az észak-erdélyi települések sorra tértek vissza az anyaország kebelébe. Erdővidéken székelykapu várta a szeptember 12-én érkező felszabadítókat.
1944 őszén Gyergyószentmiklós mellett 159 magyar honvédet mészároltak le, a város felszegi részén pedig harminc civil halt meg a harcokban. A gyergyóiak minden évben fejet hajtanak a katonák és ártatlan áldozatok emléke előtt.
2005. augusztus 23-án Udvarhelyszék egyik legsúlyosabb természeti katasztrófája rázta meg a térséget. A Nyikó mente csendes patakja, a Fehér-Nyikó néhány óra alatt tomboló áradattá változott, és hirtelen, pusztító erővel tört rá a településekre.
Freskókat, 15. századi épületromokat, ugyanakkor festett, Szent László és a kun alakját ábrázoló csempéket is találtak a székelykeresztúri Gyárfás-kúria felújítása során. A munka jó ütemben halad, az építkező cég restaurálja a különleges épületelemeket.
A honfoglalás megőrzésének sorsdöntő győzelmére, a 907-es pozsonyi csatára emlékeznek Csíkcsomortánban, az Ezer Székely Leány Napja előestéjén – méltó helyszínen, a Kárpátok Őre emlékműnél.
Történelmi emlékezés lesz Szépvízen: különleges kiállítás mutatja be a székely katonák sorsát az első világháborúban. A képekkel, leírásokkal és előadással kísért tárlat csütörtökön este nyílik meg a szépvízi Kultúrbisztróban.
Azzal a szándékkal utaztunk minap a Beszterce-Naszód megyei Nagysajóra, hogy azonosítsuk és koszorút helyezzünk el Schuth Tibor százados sírjára. A kézdivásárhelyi m. kir. 24. határvadász-zászlóalj utolsó parancsnoka ugyanis ott van eltemetve.
Raffay Ernő szerint még a területi autonómia sem lenne megfelelő gyógyír. A történész a Magyar Polgári Erő meghívására Trianon: a megoldás lehetősége címmel tartott előadást Kézdivásárhelyen.
A történelemkönyvekből kitűnik, hogy a 19. század végére gazdasági-társadalmi fejlődésben Székelyföld kezdett egyre inkább leszakadni az ország nyugatibb részétől. Ám úgy tűnik, a legősibb mesterség művelésében azért igyekezett tartani a lépést.

Jakab Zoltán, a VSK Székelyudvarhely edzője mesél a futsal múltjáról, jelenéről és jövőjéről: bajnoki emlékek, válogatott játékosok, kihívások és célok.
Rögtön tudta Kádár L. Gellértről Bán Mór, a Hunyadi-regények szerzője, hogy méltó megformálója lesz Hunyadinak. Az íróval a regényekről, a filmről és jövőbeni terveiről a Székelyudvarhelyi Könyvünnepen beszélgettünk.
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban április 16-án, szerdán 18 órakor a szerző jelenlétében mutatják be Csinta Samu legújabb kötetét. A Háromszék sportcsillagai a Tortoma Kiadó gondozásában jelent meg a Háromszéki Téka sorozat részeként.
A Maksa község területéhez tartozó Óriáspince-tetőn újra felújításra – és némi modernizálásra – szorult a Háromszéki Magyarok Emlékparkja. Ez tavaly nagyobbrészt megtörtént, a júnusi Székely Vágtára látogatókat már a megújult létesítmény fogadja.
A Kőrösi Csoma Sándor emlékére idén 35. alkalommal megszervezett Csoma-napok apropóján a magyar utazóról elnevezett kovásznai emlékközpont két értékes alkotással gazdagodott.
A 18. század második felében erőszakkal megalakított székely határőrezredek tagjai tulajdonképpen a császárnak esküdtek hűséget. Ám amikor 1848-ban a bécsi udvar szembefordult a felelős magyar kormánnyal, nem sokat teketóriáztak: a haza mellé álltak.
Két új, egykor a Hátszegi-medencében élt dinoszauruszfajt azonosított egy nemzetközi kutatócsoport, ezek egyike nagyméretű, ami árnyalja az erdélyi dinoszauruszokról alkotott eddigi nézeteket.
A jeles író napra pontosan 200 évvel ezelőtt született, aminek tiszteletére 2025-öt még tavaly a nevével (is) fémjelzett emlékévnek nyilvánította a Magyar Országgyűlés. Mi ez alkalommal Jókai Mór székelyföldi kiruccanásait vesszük számba.