Tudás és művészet tartja elevenen Kőrösi Csoma Sándor emlékét

Az elmúlt 30 évben elhangzott kutatási eredmények, értekezések rendre megjelentek kötet formájában is, idén sem volt másképp: a négy fejezetre (Csoma-kutatás, illetve Csoma nyomdokain, magyarságkutatás, nyelvészet és néprajz) tagolt könyvről Ferencz Éva, az egyesület elnöke ezt mondta a Csoma-tárlat megnyitóján: „idei kötetünk a Kőrösi Csoma Sándor – A magyarok és Európa címet viseli, ez volt ugyanis a tavalyi konferenciánk témája. A meghirdetett téma apropóját az adta, hogy tavaly éppen 240 éve született Kőrösi Csoma Sándor, és 200 éve kezdett hozzá a tibeti-angol szótárához és grammatikájához.”

Nagy élményt jelentett kicsiknek és nagyoknak is a kolozsvári Puck Bábszínház előadása: a Molnár Vilmos műve alapján Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedetei címmel Varga Ibolya által rendezett zenés bábelőadás.

Ami a Kovászna Megyei Művelődési Központ partnerségével a kovásznai Kádár László képtárban megszervezett tárlatot illeti, az idén azt várták a kiállító képzőművészektől, hogy megfogalmazzák Kelet-Európa kulturális és művészeti identitását, valamint reflektáljanak a régió és a globális művészeti tendenciák viszonyára.

A pályázatra 80 mű érkezett – Ferencz Éva elégtétellel jegyezte meg, ez a nagy szám bizonyítja, hogy a téma foglalkoztatja a művészeket. A kiállításba 37 alkotás került be.

• A Szentimrei-díj birtokosa, aki jövőre egyéni kiállítással is jelentkezhet a kovásznai Kádár László képtárban, Lőrincz Inez.

• A Kőrösi Csoma Sándor-díjat, amelyet annak az alkotónak ítélnek oda, aki a legjobban tükrözi a pályázati tematika szellemiségét, Fazakas Barna kapta.

A 109-es Havadtőy Sándor Cserkészcsapatot közreműködésével zajló szertartásos esti fáklyás felvonulás és a művelődési ház előtti szobor megkoszorúzása után

Nagy értéket jelent az a Magyar Tudományos Akadémia által adományozott kiállítás is, amelynek pannóin magyar-román-angol nyelvű szövegeken Csoma életútját követhetjük végig. A kiállítás kurátorai: Kelecsényi Ágnes indológus és Orosz Gergely tibetológus.

A péntek esti gálaműsor után szombat délelőtt a konferenciát záró kerekasztalon a 21 résztvevő kutató megvitatta az elhangzott előadásokat, majd Csomakőrösön folytatódtak az események. Az ünnepi istentisztelet után a Jakabos Ödönnek ítélt Csoma-emlékérmet posztumusz kitüntetésként vehették át az író-utazó lánytestvérei, akik néhai bátyjuk kapcsolatteremtő képességét és rendkívüli kitartását méltatták. Mint elhangzott, Jakabos Ödön 1972–73-ban elzarándokolt Indiába, egy maréknyi csomakőrösi földet is vitt nagy elődje nyughelyére, a dardzsilingi sírtól pedig elhozott egy maréknyit a szülőhelyére, Csomakőrösre.

Említésre méltó, hogy a Delhi Liszt Intézet Kőrösi Csoma Sándor halálának dátumára időzítve szervezett hagyományos ünnepséget a dardzsilingi sírnál és onnan üzent az itthon emlékezőknek, míg Ferencz Éva egyesületi elnök beszéde fordított irányban tette meg ezt az utat az indiai megemlékezésre. Ezt a gesztust mostantól hagyományként tartják a bölcső és sírhely Csoma-emlékápolói.

Kovászna város kiemelt kulturális eseményének védnökségét Bogár Ferenc, Magyarország Bukaresti Nagykövetségének ideiglenes ügyvivője vállalta el, a rendezvénysorozat a Kárpát-medencei Népfőiskolai Hálózat révén a magyar kormány kiemelt támogatásának örvendhetett.