/ Történelem

Bemutatják Orbán Balázsról szóló első monográfiát Székelyudvarhelyen csütörtökön, 18 órától. A találkozón Balázs Ádám, szerző és Kápolnási Zsolt, történelemtanár beszélgetnek a könyvről.

Székelyek első tatárjás idején címmel tart előadást Sashalmi-Fekete Tamás történész, a Magyarságkutató Intézet munkatársa, pénteken a csíkszeredai városháza dísztermében.

Hunyadi János származása a mai napig nem tisztázott egyértelműen. Remélhetőleg a Hunyadi-filmből is szembeköszön velünk, hogy bármilyen géneket is hordozott magában, Hunyadi János magyarként élt, harcolt, és magyarként halt meg.

A világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófája 1986. április 26-án következett be az akkor a Szovjetunióhoz tartozó ukrán szovjet szocialista köztársaság területén, a Kijevtől kevesebb mint száz kilométerre északra fekvő csernobili erőműben.

Szombaton a Duna Televízióban mutatják be a II. Andrásról szóló ismeretterjesztő filmet. Jeles királyunkról legtöbbünknek Katona József Bánk bánja vagy éppenséggel az Aranybulla juthat elsőként eszébe, pedig nekünk, székelyeknek is közünk van hozzá.

Székelyföldön március 17-én kezdték vetíteni, Csíkszeredában, Kézdivásárhelyen, Maroshévízen az elkövetkezendő napokban mutatják be a Hadik című magyar történelmi kalandfilmet, amelynek forgatókönyvét Berlin 1757-es megsarcolása ihlette.

Milyen fegyverekkel volt felszerelve a gyalogság, milyennel a könnyűlovasság? És melyik fegyvernem számított a legmodernebbnek az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban?

Százhetvenöt év telt el a magyar történelem legszebb fejezetének kezdete óta, és nem kis büszkeséggel tölt el bennünket, hogy eme fejezet megírásában szűkebb hazánk, Székelyföld, azon belül pedig különösen Háromszék teljes erőbedobással kivette a részét.

Gyergyószentmiklóson 120 évvel ezelőtt, Székelyföldön elsőként jött létre villanytelep, villamossági vállalat. Az akkori nagyközségen 1903-ban még nem vezetett át vasútvonal, a „villamos erőtelepre” szánon húzták a gőzgépet, a kazánt és a generátort.

Az 1943-as doni katasztrófára emlékeztek a Felső-Háromszék és a Kászonok között húzódó Katrosa-völgyben szombaton. A doni frontvonalat is magában foglaló sztálingrádi csatában komoly veszteséget szenvedtek a románok is, mégsem emlékeznek csinnadrattával.

A történelmünk egyik legtragikusabb eseményének számító Don-kanyari offenzíva 80. évfordulóján, január 12-én az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete és a Marosvásárhelyi 23. Hagyományőrző Csoport megemlékezést szervez.