
Szovjet tankok 56-ban a budapesti Margit-hídnál
Fotó: Fortepan/Házy Zsolt
Hibás politika volt tankokat küldeni 1956-ban Magyarországra és 1968-ban Csehszlovákiába – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Vlagyivosztokban, a Keleti Gazdasági Fórum plenáris ülésén.
2023. szeptember 12., 12:592023. szeptember 12., 12:59
„Régóta elismertük, hogy a Szovjetunió politikájának ez a része helytelen volt, és csak feszültséghez vezetett. A külpolitikában nem szabad semmi olyat tenni, ami egyértelműen ellentétes más nemzetek érdekeivel. De éppen ez az a gereblye, ezek azok a gereblyék, amelyekre a vezető nyugati országok, elsősorban az Egyesült Államok ma rálépnek” – hangoztatta Putyin.
Az orosz államfő ezzel a kijelentésével a moderátornak arra a megjegyzésére reagált, hogy több ország, köztük Magyarország és Csehország szerint Oroszország a szovjet korszakban gyarmatosítóként viselkedett, amikor csapatokat vezényelt ezen országok fővárosába.
Azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok „nyomást gyakorol a szövetségeseire, a partnereire”.
Ez az ismert brit képlet folytatása” – hangoztatta Putyin.
Az 1956-os magyarországi események oroszországi értékelése idén szeptemberben ismét a közfigyelem középpontjába került a 11. osztály számára kiadott új tankönyv miatt, amelyben egy tematikus blokkban, a ledöntött budapesti Sztálin-szobor fejét ábrázoló fotó alatt a következő aláírás szerepel: „a fellázadt radikálisok, akik között nem kevesen voltak még a fasiszta Magyarország fegyveres alakulatainak egykori harcosai közül, a felkelés során nemcsak a szovjet emlékművek és szimbólumok elleni vandalizmussal, hanem a Magyar Dolgozók Pártja képviselői, a rendfenntartók és családtagjaik nagy számban történt meggyilkolásával is »kitüntették magukat«. Még a különlegesen védett létesítményeket őrző sorkatonák is vadállati mészárlás áldozatai lettek.”
Egyelőre nem születhet döntés a minimálbér összegéről, mert az annak megállapítását megalapozó jelentés csak október 20-áig készül el – közölte Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter kedden.
Az állatok bántalmazásától az elhanyagolásig számos ügyben intézkedtek a Hargita megyei állatvédelmi rendőrök az év első hét hónapjában. 24 büntetőeljárás indult, 217 kihágást állapítottak meg, és 12 veszélyben lévő állatot helyeztek menhelyre.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) közel 20 megyében.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A figyelmeztetések Hargita, Kovászna és Maros megyére is érvényesek.
Az Oroszország Ukrajna elleni háborújának nyomán az idén januártól július végéig a Tulcea megyei lakosságnak a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség által kiküldött RO-Alert riasztások száma megközelíti a 2023 és 2025 között kiküldött riasztások számát.
A szakszervezetek a korábbi bértörvény-tervezetet kifogásolva a bérszámfejtés alapjául szolgáló referenciaérték növelését kérték, de helyette egy még kisebbet kaptak. Az érdekvédelmi tömbök közösen utasítják el az új tervezetet. Az idő vészesen fogy.
Közepes erősségű, 4,4-es magnitúdójú földrengés történt kedd hajnalban a Vrancea–Buzău szeizmikus térségben. A földmozgás epicentruma mintegy 57 kilométerre volt Sepsiszentgyörgytől.
Újabb jelentkezési lehetőség nyílik keddtől a 2026-os roncsautóprogramban azoknak, akik korábban lemaradtak. Több mint 93,7 millió lejt osztanak újra, a támogatás járműtípustól függően 10 és 18,5 ezer lej között alakul.
Medve jelenlétét jelezték hétfőn este Csíksomlyón, a Sarkadi Elek utca 93 szám alatt.
2 hozzászólás