
Szovjet tankok 56-ban a budapesti Margit-hídnál
Fotó: Fortepan/Házy Zsolt
Hibás politika volt tankokat küldeni 1956-ban Magyarországra és 1968-ban Csehszlovákiába – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Vlagyivosztokban, a Keleti Gazdasági Fórum plenáris ülésén.
2023. szeptember 12., 12:592023. szeptember 12., 12:59
„Régóta elismertük, hogy a Szovjetunió politikájának ez a része helytelen volt, és csak feszültséghez vezetett. A külpolitikában nem szabad semmi olyat tenni, ami egyértelműen ellentétes más nemzetek érdekeivel. De éppen ez az a gereblye, ezek azok a gereblyék, amelyekre a vezető nyugati országok, elsősorban az Egyesült Államok ma rálépnek” – hangoztatta Putyin.
Az orosz államfő ezzel a kijelentésével a moderátornak arra a megjegyzésére reagált, hogy több ország, köztük Magyarország és Csehország szerint Oroszország a szovjet korszakban gyarmatosítóként viselkedett, amikor csapatokat vezényelt ezen országok fővárosába.
Azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok „nyomást gyakorol a szövetségeseire, a partnereire”.
Ez az ismert brit képlet folytatása” – hangoztatta Putyin.
Az 1956-os magyarországi események oroszországi értékelése idén szeptemberben ismét a közfigyelem középpontjába került a 11. osztály számára kiadott új tankönyv miatt, amelyben egy tematikus blokkban, a ledöntött budapesti Sztálin-szobor fejét ábrázoló fotó alatt a következő aláírás szerepel: „a fellázadt radikálisok, akik között nem kevesen voltak még a fasiszta Magyarország fegyveres alakulatainak egykori harcosai közül, a felkelés során nemcsak a szovjet emlékművek és szimbólumok elleni vandalizmussal, hanem a Magyar Dolgozók Pártja képviselői, a rendfenntartók és családtagjaik nagy számban történt meggyilkolásával is »kitüntették magukat«. Még a különlegesen védett létesítményeket őrző sorkatonák is vadállati mészárlás áldozatai lettek.”
Csütörtök este megjelent a Hivatalos Közlönyben az alkotmánybíróság február 18-i határozatának indoklása, amelyben alkotmányosnak minősítette a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvény tervezetét.
A Richter-skála szerint 4,5-ös erősségű földrengés történt csütörtökön 19 óra 21 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Ilie Bolojan csütörtökön kijelentette, hogy a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvényt a következő napokban kihirdeti az államfő, így Romániának esélye van megkapni a visszatartott uniós helyreállítási források nagy részét.
Újabb drónokat észleltek a román hadsereg radarjai Tulcea megye térségében az ukrán folyami kikötők elleni csütörtöki orosz légitámadás során, az egyik rövid időre megsértette Románia légterét – tájékoztatott a védelmi minisztérium.
Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke tisztázta csütörtökön a G4mediának adott interjújában tett nyilatkozatait, hangsúlyozva, hogy félreértették.
Szigorították a marosvásárhelyi önkormányzati képviselők csütörtökön a tulajdonosi társulások adminisztrátorainak alkalmazását, remélve, hogy így ki tudják szűrni a törvényszegőket.
A drasztikus áremelkedések miatt a sepsiszentgyörgyi önkormányzat kénytelen volt felbontani a szerződéseket két utcafelújítási projektnél, illetve aktualizálni a költségbecslést. Ez azt jelenti, hogy új közbeszerzést kell kiírni a munkálatokra.
Bocsánatkérésre szólította fel Frunda Csenge marosvásárhelyi tanácsos Bungardean Emilian AUR-os önkormányzati képviselőt, aki azt állította, hogy ő nem tud románul. A felszólított tagadta ezt és azzal hárított: „mind testvérek vagyunk”.
Az alkotmánybíróság csütörtökön közzétette február 18-i határozatának indoklását, amelyben alkotmányosnak minősítette a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvény tervezetét.
A Fejér Dávid és Miron Cristea utcák felújításához fogadtak el új dokumentációt, megújították bérleti szerződéseket a Felszegi Óvoda és a Fogarasy Mihály középiskola használatára. Ezek voltak a csütörtöki gyergyószentmiklósi tanácsülés főbb pontjai.
2 hozzászólás