Székelyek Szentföldön – ráadásul évszázadokkal ezelőtt

II. András korabeli ábrázolása

II. András korabeli ábrázolása

Április 22-én, szombaton a Duna Televízióban mutatják be a II. Andrásról szóló ismeretterjesztő filmet. Jeles királyunkról legtöbbünknek Katona József Bánk bánja vagy éppenséggel az Aranybulla juthat elsőként eszébe, pedig nekünk, székelyeknek is közünk van hozzá: őseinket sem előtte, sem utána senki nem vezette hadjáratba olyan messzire a szülőföldjüktől, mint ő. Nevezetesen a Szentföldre.

Kocsis Károly

2023. április 22., 08:092023. április 22., 08:09

Ki volt valójában II. András? Többek között erre a kérdésre keresi a választ történészek és régészek segítségével Az elveszett király című ismeretterjesztő film, amelyben nyomon követhetjük az Árpád-házi uralkodó és második felesége feltételezett sírhelye után kutató régészcsapat tíz éven át tartó küzdelmes munkáját is.

A filmet a Duna TV az Aranybulla emléknapjához kapcsolódóan, április 22-én 16:58-tól mutatja be

– áll a gyártó Salt Communications Kft. közleményében.

Ki volt valójában II. András?

A fentebb feltett kérdés megválaszolása már csak azért is izgalmasnak tűnik, mert az Árpád-ház egyik legvitatottabb uralkodójáról van szó, akit

hol zseniális uralkodóként, hol az ország tekintélyét eltékozló, pazarló, gyengekezű, személyi ambíciók által fűtött kalandorként tüntetnek fel.

Ugyanilyen vegyes megítélés övezi az V. keresztes hadjáratban betöltött szerepét, amelynek első szakaszában harcosai élén maga is részt vett, sőt egyes források szerint többnyire ő irányította, ám azt minden esetre nehéz lenne elvitatni tőle, hogy keresztes sereget egyedül neki sikerült szárazföldön rendben hazavezényelni. Méghozzá úgy, hogy útközben frigykötésekkel, egyezményekkel megerősítette a Dunától Antiochiáig és Örményországig terjedő politikai befolyását, diplomáciai kapcsolatait.

II. András szentföldi hadjárata. Kép forrása: História folyóirat Galéria

II. András szentföldi hadjárata. Kép forrása: História folyóirat

Még az ikóniumi moszlim szultán is hajlandónak mutatkozott felvenni a kereszténységét, csakhogy házasság révén bekerülhessen a magyar király családjába! Gondoljunk bele, a világpolitika színpadának szereplői közül ma hány rendelkezik ilyen karizmával?

Andrássyak, Szentpáliak, Aporok

Ám ezúttal nem a róla alkotott képen szeretnénk cizellálni, sokkal inkább felhívni a figyelmet ama kevésbé közismert tényre, miszerint szentföldi hadjárata során székely lovasok is vele tartottak, azaz elődeink az ő vezetésével harcoltak szülőföldjüktől legtávolabb – légvonalban mérve is úgy kb. 2000 kilométerre, ám összességében ennél jóval hosszabb utat tettek meg. Mindez Kézai Simon 1283–1285 körül írt Gesta Hungarorumában szerepel: „… a hatalmas és nevezetes András király… meglátogatta a Szentföldet is, ahol valamennyi keresztény fejedelem által vezérré emeltetett, és

Idézet
a magyarokkal, valamint a székelyekkel megfutamította a babiloni szultán seregét,

az asszírok és más nemzetek pedig katonáival együtt sokféle tiszteletadásban részesítették; majd ezt követően a legteljesebb dicsőségben tért vissza Magyarországra.”

Mivel a Magyar Tudományos Akadémiának a 19. század végétől meghonosodott történelemszemlélet-módjától nehezen elrugaszkodó vagy elrugaszkodni nem is akaró némely történészünk ódzkodik hitelt adni régi krónikáink „csacska meséinek”, gyorsan hozzátesszük, hogy az 1857 és 1868 között megjelenő család- és címertörténeti munkájában Nagy Iván is megemlíti a csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy, a homoródszentpáli Szentpáli és a torjai Apor családokat mint amelyek tagjai részt vettek II. András szentföldi hadjáratában.

Sőt, Andrássy Simon mint a székelyek kapitánya a Tábor-hegyi erőd ostromakor egy nyílzáporban olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy csakhamar bele is halt. Szentpáli István a hagyomány szerint „Jeruzsálemi András királyunkkal a keresztes háborúban vitézkedvén, 1220-ban Homoród-Szentpál helységre donatiót kapott.”

2500 kilométeres hazaút

Azt, hogy II. Andrást 1217-ben hány székely harcos kísérte el kalandos útjára, már csak azért sem tudjuk még csak megsaccolni sem, mert a király seregének létszámát illetően is eleve kevés forrás áll rendelkezésünkre.

A történészek többnyire tízezer lovasról beszélnek,

de Spalatóban, ahová augusztus 23-án érkezett meg (ma Horvátország Split nevű városa), nemcsak magyarok gyülekeztek kihajózásra várva, hanem máshonnan is szép számban érkeztek keresztesek, és nem tudjuk, végül hányuknak sikerült hajóra szállni. Már a szeptember közepéig-végéig tartó várakozás közben sokan hazaindultak, szétszéledtek, mások tavaszra halasztották az indulást, meg akik indulni akartak, mind fel sem fértek.

Az Andrássy család későbbi címere. Kép forrása: Magyarország címeres könyve, I. kötet (1913) Galéria

Az Andrássy család későbbi címere. Kép forrása: Magyarország címeres könyve, I. kötet (1913)

A velenceieknél ugyanis az üzleti haszon reménye messze túlszárnyalta a keresztény szolidaritás eszméjét, és csak előre kifizetett búsás díj fejében mutatkoztak hajlandónak hajókat bocsátani a keresztes hadak rendelkezésére, pedig II. András még Zára (ma Zadar) városáról is lemondott a javukra. A magyar király végül tíz, egyenként hozzávetőleg 500 ember vagy 150 ló szállítására alkalmas gályát tudott tőlük kibérelni, de más hajók is rendelkezésére álltak.

Becslések szerin kétezer főnyi lovassal és négy-ötezer fős gyalogos kísérővel érkezett meg október közepén-végén

– Ciprus érintésével – Akkonba (mai neve: Akkó).

A hadjárat részleteire ezúttal nem térünk ki. II. András és seregének túlnyomó része, köztük a székelyek 1218 elején indultak haza, ám ezúttal nem hajóval, hanem szárazföldön, Kis-Ázsián és a Balkánon keresztül, és az év vége felé érkeztek meg. Az Akkó és Csíkszereda közötti 2500 kilométert ma három hét alatt lehetne gyalog megtenni – megállás nélkül.

Sírhelyek radarfelvételen

Nem csoda, hogy az 1205 és 1235 között uralkodó II. András alakját számos kérdőjel övezi, hiszen még a nyughelye sem ismert. Néhány éve azonban magyar régészek és történészek a király nyomába eredtek. „2011-ben, a szíriai Margatban merült fel az ötlet, hogy ha már ásatásokat végzünk a II. András által meglátogatott keresztes lovagvárakban, érdemes lenne megkeresni a sírját is” – mondja Major Balázs régész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének vezetője.

A legvalószínűbb helyszínnek a magyar–román határ innenső oldalán található Egres tűnik,

amely a ciszterci rend egyik legfontosabb magyarországi központjának számított, és második feleségét, Jolánt is oda temették. A tatárok által feldúlt, később teljesen elpusztult ottani monostor helyét radarfelvételek révén sikerült felfedni, akárcsak – az egykori bazilika központi helyén – a rombolás áldozatául esett két síremlék alapjait.

Jelenet a filmből. Kép forrása: Salt Communications Kft. Galéria

Jelenet a filmből. Kép forrása: Salt Communications Kft.

„Elhelyezkedésük alapján valószínűsítik, hogy ezeken feküdhetett az a két kőszarkofág, amelybe a királyi párt temették. Feltártak olyan vörösmárvány-faragványokat is, amelyekről feltételezhető, hogy a királyi síremlékekhez tartozhattak” – áll a fentebb már idézett közleményben. Az Árpád-ház Program keretében megvalósuló ásatást a Jolánta Kulturális Egyesület koordinálta, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézete a temesvári Bánsági Nemzeti Múzeum régészeti osztályával működött együtt Daniela Tănase és Major Balázs régészek vezetésével.

Nem valószínű, hogy szombaton bemutatandó filmben szó esik székely őseinkről – mi azért ne feledkezzünk meg róluk.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 11., péntek

A különnyugdíjak szabályozása és a közigazgatás reformja is része lesz a második fiskális csomagnak

A második fiskális csomagnak nem csak a bírák és az ügyészek nyugdíját, hanem az összes különnyugdíjat szabályoznia kell – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.

A különnyugdíjak szabályozása és a közigazgatás reformja is része lesz a második fiskális csomagnak
2025. július 11., péntek

Bolojan ismertette a második deficitcsökkentő csomagot

Ilie Bolojan pénteken bejelentette, hogy a kormány második deficitcsökkentő csomagjának része az állami vállalatok reformja, ezen belül az igazgatótanácsaik létszámának csökkentése és a vezetőik juttatásainak korlátozása.

Bolojan ismertette a második deficitcsökkentő csomagot
2025. július 11., péntek

Lemondott a fizetése 20 százalékáról energiaügyi miniszter

Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.

Lemondott a fizetése 20 százalékáról energiaügyi miniszter
2025. július 11., péntek

A parlament épületén lévő antennák azonnali leszerelését követelik a szenátusi alkalmazottak

A parlament épületén lévő antennák és elektromágneses mezőt generáló berendezések azonnali leszerelését kérték pénteken a szenátus alkalmazottainak szakszervezetei, arra hivatkozva, hogy a kormány korlátozni készül a veszélyességi bérpótlékot.

A parlament épületén lévő antennák azonnali leszerelését követelik a szenátusi alkalmazottak
2025. július 11., péntek

Bagossy koncerttel zárul az idei Vásárhelyi Forgatag

A marosvásárhelyi magyar közösség ünnepét, a Vásárhelyi Forgatagot idén augusztus 27–31. között szervezik meg, idén pedig a „vásárhelyiség” köré épül. A tizenkettedik családi rendezvényen mindenki talál magának való programot idén is.

Bagossy koncerttel zárul az idei Vásárhelyi Forgatag
2025. július 11., péntek

Felújítják a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot

Hatvanmillió lejből újítják fel a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot. Hargita Megye Tanácsa és a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház partnerségben pályázott európai uniós és kormányforrásokra.

Felújítják a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot
2025. július 11., péntek

Templomok restaurálására különített el pénzt a Hargita megyei önkormányzat

Idén 23 Hargita megyei templom és műemlék felújítására, restaurálására biztosít 1,6 millió lejt Hargita Megye Tanácsa – soron kívüli ülést tartottak pénteken.

Templomok restaurálására különített el pénzt a Hargita megyei önkormányzat
2025. július 11., péntek

Egy hónap alatt több mint száz lejjel csökkent a nettó átlagbér

Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9187 lej volt májusban, 228 lejjel kisebb, mint az előző hónapban.

Egy hónap alatt több mint száz lejjel csökkent a nettó átlagbér
2025. július 11., péntek

A pénteket sem ússzuk meg felhőszakadás nélkül

Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 16 megyéjére.

A pénteket sem ússzuk meg felhőszakadás nélkül
2025. július 11., péntek

Ezek a termékek és szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben tavalyhoz képest

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint az elmúlt egy évben a friss gyümölcsök és a vasúti szállítás drágult a legnagyobb mértékben, míg a cukor vagy a földgáz ára kisebb volt idén júniusban, mint egy évvel korábban.

Ezek a termékek és szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben tavalyhoz képest