Székelyek Szentföldön – ráadásul évszázadokkal ezelőtt

– áll a gyártó Salt Communications Kft. közleményében.

Ki volt valójában II. András?

A fentebb feltett kérdés megválaszolása már csak azért is izgalmasnak tűnik, mert az Árpád-ház egyik legvitatottabb uralkodójáról van szó, akit

Ugyanilyen vegyes megítélés övezi az V. keresztes hadjáratban betöltött szerepét, amelynek első szakaszában harcosai élén maga is részt vett, sőt egyes források szerint többnyire ő irányította, ám azt minden esetre nehéz lenne elvitatni tőle, hogy keresztes sereget egyedül neki sikerült szárazföldön rendben hazavezényelni. Méghozzá úgy, hogy útközben frigykötésekkel, egyezményekkel megerősítette a Dunától Antiochiáig és Örményországig terjedő politikai befolyását, diplomáciai kapcsolatait.

az asszírok és más nemzetek pedig katonáival együtt sokféle tiszteletadásban részesítették; majd ezt követően a legteljesebb dicsőségben tért vissza Magyarországra.”

Mivel a Magyar Tudományos Akadémiának a 19. század végétől meghonosodott történelemszemlélet-módjától nehezen elrugaszkodó vagy elrugaszkodni nem is akaró némely történészünk ódzkodik hitelt adni régi krónikáink „csacska meséinek”, gyorsan hozzátesszük, hogy az 1857 és 1868 között megjelenő család- és címertörténeti munkájában Nagy Iván is megemlíti a csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy, a homoródszentpáli Szentpáli és a torjai Apor családokat mint amelyek tagjai részt vettek II. András szentföldi hadjáratában.

Sőt, Andrássy Simon mint a székelyek kapitánya a Tábor-hegyi erőd ostromakor egy nyílzáporban olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy csakhamar bele is halt. Szentpáli István a hagyomány szerint „Jeruzsálemi András királyunkkal a keresztes háborúban vitézkedvén, 1220-ban Homoród-Szentpál helységre donatiót kapott.”

2500 kilométeres hazaút

Azt, hogy II. Andrást 1217-ben hány székely harcos kísérte el kalandos útjára, már csak azért sem tudjuk még csak megsaccolni sem, mert a király seregének létszámát illetően is eleve kevés forrás áll rendelkezésünkre.

de Spalatóban, ahová augusztus 23-án érkezett meg (ma Horvátország Split nevű városa), nemcsak magyarok gyülekeztek kihajózásra várva, hanem máshonnan is szép számban érkeztek keresztesek, és nem tudjuk, végül hányuknak sikerült hajóra szállni. Már a szeptember közepéig-végéig tartó várakozás közben sokan hazaindultak, szétszéledtek, mások tavaszra halasztották az indulást, meg akik indulni akartak, mind fel sem fértek.

– Ciprus érintésével – Akkonba (mai neve: Akkó).

A hadjárat részleteire ezúttal nem térünk ki. II. András és seregének túlnyomó része, köztük a székelyek 1218 elején indultak haza, ám ezúttal nem hajóval, hanem szárazföldön, Kis-Ázsián és a Balkánon keresztül, és az év vége felé érkeztek meg. Az Akkó és Csíkszereda közötti 2500 kilométert ma három hét alatt lehetne gyalog megtenni – megállás nélkül.

Sírhelyek radarfelvételen

Nem csoda, hogy az 1205 és 1235 között uralkodó II. András alakját számos kérdőjel övezi, hiszen még a nyughelye sem ismert. Néhány éve azonban magyar régészek és történészek a király nyomába eredtek. „2011-ben, a szíriai Margatban merült fel az ötlet, hogy ha már ásatásokat végzünk a II. András által meglátogatott keresztes lovagvárakban, érdemes lenne megkeresni a sírját is” – mondja Major Balázs régész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének vezetője.

amely a ciszterci rend egyik legfontosabb magyarországi központjának számított, és második feleségét, Jolánt is oda temették. A tatárok által feldúlt, később teljesen elpusztult ottani monostor helyét radarfelvételek révén sikerült felfedni, akárcsak – az egykori bazilika központi helyén – a rombolás áldozatául esett két síremlék alapjait.