Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

17:18

Kiemelkednek a bajnoki mezőnyből a Marosvásárhelyi VSK kosarasainak mutatói

16:50

Chivu rácáfolt a fanyalgókra, versenyben van a Scudettóért

16:49

Pénzt kérnek a kormánytól a gyergyószentmiklósi víz- és csatornahálózat korszerűsítésének befejezésére

16:36

Újabb egymilliárd euró érkezhet január végéig a mezőgazdaság számára

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Holtan találtak egy fiatalembert egy vendéglő padlásterében

Megszólalt a kormány a megemelt adók ügyében

Marosvásárhelyi fiatal sofőr balesetén ámulnak: rácsúszott autójával egy panzió tetejére – videóval

Közel 550 sofőr jogosítvány nélkül kezdi a hetet

Megemelt adók, avagy itt mindenki megbolondult?

Sajnálja az adóemelést, de „mossa kezeit” Nicușor Dan

Több területen is látványos az előrelépés a csíkszeredai kórházban

Rohamosan emelkednek az állami költségvetési intézmények tartozásai

Négy év letöltendőre ítélték a halálos balesetet okozó volt minisztert

Székelyföldi terepszemlén járt az UNESCO szakértője

Mikházán évek óta kutatják a határvonalat (is). Archív

Fotó: Haáz Vince

Két Marosi megyei helyszínen tartott terepszemlét a napokban az UNESCO keretén belül működő Világörökségi Bizottság képviselője. A római limes útvonalat tekintette meg Mikházán és Libánfalván. Hamarosan kiderül, hogy a több mint ezer kilométeren húzódó limes romániai szakasza felkerül-e a világörökségi jegyzékre.

Simon Virág

2023. augusztus 15., 12:192023. augusztus 15., 12:19

2023. augusztus 15., 12:212023. augusztus 15., 12:21

A több mint ezer kilométeres római határvédelmi rendszer (limes) Maros és Hargita megyét is érinti, és már a 19. században kutatni kezdték. 2016-ban vált a limeskutatás támogatottá, így

a szakértők teljesen feltérképezték az egykori Dacia római provincia határvonalát,

amely a Bánságon, Erdélyen, Olténián és Havasalföldön halad, elvileg a Dunától a Dunáig. Dokumentálták a katonai táborokat, épületeket, térképet készítettek pontos helyükről, állapotukról és arról is, hogy mit kell tenni annak érdekében, hogy megőrizhető legyen az utókornak.

Háromezer oldalas dokumentáció

Idén januárban ötkötetes szakanyagot nyújtottak be a szakemberek az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének, vagyis az UNESCO-nak az illetékes bizottságához, amely alapján

kérték, hogy a Dacia határvonal kerüljön fel a világörökségi listára.

A dokumentáció, amelyen több intézmény, többek között a Maros Megyei Múzeum munkatársai is dolgoztak, tartalmazza a római limes részeként feltárt táborokat, őrtornyokat, védműveket, amelyek 123 közigazgatási egység területén vannak.

Maros megyéből felkerült a listára három katonai tábor és civil település (Marosvécs, Mikháza és Sóvárad), valamint nyolc őrtorony Felsőrépától Szakadátig.

Helyszíni terepszemle

Kovács Mihály Leventétől, a Maros megyei önkormányzat alelnökétől megtudtuk, hogy az elmúlt napokban az UNESCO szakértője helyszíni terepszemlét tartott a mikházi római kori castrumnál és a libánfalvi római kori őrtorony helyszínén. A helyszíni vizsgálódás része az elbírásának, hiszen a januárban benyújtott dokumentációban foglaltakat szúrópróbaszerűen, a helyszínen is ellenőrzik.

Amennyiben az Erdélyen is átvonuló római limes felkerül a listára, ez azt jelenti majd, hogy már nemcsak egy kisebb közösség és tájegység értékeként tartják számon, hanem része lesz az emberiség kulturális örökségének. Maros megyében Segesvár óvárosa része a világörökségnek.

Maros megye Történelem