Mikházán évek óta kutatják a határvonalat (is). Archív
Fotó: Haáz Vince
Két Marosi megyei helyszínen tartott terepszemlét a napokban az UNESCO keretén belül működő Világörökségi Bizottság képviselője. A római limes útvonalat tekintette meg Mikházán és Libánfalván. Hamarosan kiderül, hogy a több mint ezer kilométeren húzódó limes romániai szakasza felkerül-e a világörökségi jegyzékre.
2023. augusztus 15., 12:192023. augusztus 15., 12:19
2023. augusztus 15., 12:212023. augusztus 15., 12:21
A több mint ezer kilométeres római határvédelmi rendszer (limes) Maros és Hargita megyét is érinti, és már a 19. században kutatni kezdték. 2016-ban vált a limeskutatás támogatottá, így
amely a Bánságon, Erdélyen, Olténián és Havasalföldön halad, elvileg a Dunától a Dunáig. Dokumentálták a katonai táborokat, épületeket, térképet készítettek pontos helyükről, állapotukról és arról is, hogy mit kell tenni annak érdekében, hogy megőrizhető legyen az utókornak.
Idén januárban ötkötetes szakanyagot nyújtottak be a szakemberek az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének, vagyis az UNESCO-nak az illetékes bizottságához, amely alapján
A dokumentáció, amelyen több intézmény, többek között a Maros Megyei Múzeum munkatársai is dolgoztak, tartalmazza a római limes részeként feltárt táborokat, őrtornyokat, védműveket, amelyek 123 közigazgatási egység területén vannak.
Kovács Mihály Leventétől, a Maros megyei önkormányzat alelnökétől megtudtuk, hogy az elmúlt napokban az UNESCO szakértője helyszíni terepszemlét tartott a mikházi római kori castrumnál és a libánfalvi római kori őrtorony helyszínén. A helyszíni vizsgálódás része az elbírásának, hiszen a januárban benyújtott dokumentációban foglaltakat szúrópróbaszerűen, a helyszínen is ellenőrzik.
Amennyiben az Erdélyen is átvonuló római limes felkerül a listára, ez azt jelenti majd, hogy már nemcsak egy kisebb közösség és tájegység értékeként tartják számon, hanem része lesz az emberiség kulturális örökségének. Maros megyében Segesvár óvárosa része a világörökségnek.
A hideg beállta óta először volt szükség hóeltakarítási munkálatokra a Bucsin-tetőn és Hargitafürdőn, miután a térségben kedden este havazni kezdett.
Medvetámadás történt Kovásznán kedden éjjel, a településre bejáró nagyvad egy megtermett juhot ölt meg. Egyre több a panasz, szüksége lenne a városnak kilövési engedélyre.
Azoknak a zenészeknek a tiszteletére állítanak kopjafákat, akiknek munkássága meghatározó és zenéiket, muzsikáikat máig a világ számos részén ismerik.
Egy juhait terelő fiatal nőre támadt egy medve szerdán délelőtt Abásfalván, információink szerint az áldozat nincs életveszélyben. A nyájat őrző kutyák védték meg az áldozatot.
Beköszöntött a tartósan hideg időszak, de az aszfalt száraz, a havazás még várat magára – ilyen esetben is le kell cserélni a nyári gumiabroncsokat? Egyáltalán miben különbözik a téli és a nyári gumi? Videónkból kiderül.
Ebben a hűvös időben képzeld el, milyen lenne egy melegebb éghajlaton, a tenger hullámai mellett koktélt szürcsölgetni. A Rádió GaGával még ez sem lehetetlen! Küldj el bárkit „melegebb éghajlatra”, de csak azt a személyt, aki téged is magával vinne.
Hogyan kommunikáljunk Alzheimer-kórban szenvedő beteggel? – ez lesz a témája a Gyergyószentmiklóson szervezett Alzheimer Cafénak szerdán a Szent Erzsébet Idősek Otthonában.
Bemutatják Kelemen Csongor Életem '56 árnyékában című memoárját Csíkszeredában. A kötet szerzője megjárta a szekuritáté vallatószobáit, a börtönöket, kényszermunkatáborokat, utána is üldözték, megbélyegezték.
Csak Hargita megye magasabban fekvő régióiban váltott át havazásba az eső kedd este és szerdára virradóra. A Madarasi Hargitát és Hargitafürdőt az ottani webkamerák tanúsága szerint vékony hóréteg borította be reggelre.
szóljon hozzá!