
Vincze Loránt: az RMDSZ annyit tehet meg, amennyi neki jut, a parlamentben 6-7 százalék, a koalícióban most éppen 10 százalék
Fotó: Alexis Haulot/ Európai Parlament
Lesz-e pénz mezőgazdasági támogatásokra, lesz-e pénz aszfaltra? – ezekről a témákról és más fontos kérdésekről beszélt Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő a Rádió GaGának adott interjúban.
2025. november 18., 19:282025. november 18., 19:28
2025. november 19., 10:222025. november 19., 10:22
– Az Európai Uniónak van egy többéves pénzügyi kerete, ez egy hétéves költségvetési tervet jelent, amelynek több pontjával sem ért egyet az Európai Parlament. Mi ennek az oka?
– Az Európai Unió többéves pénzügyi keretére az Európai Bizottság tett egy első javaslatot. Elkezdődik egy egyeztetési folyamat, amelynek a vége valahol 2026 végén, 2027 elején lesz, abban a pillanatban, amikor a tagállamok egyhangúan rábólintanak a hétéves büdzsére.
Addig különféle előkészítő és egyeztető szakaszok vannak, de azért már nagyon fontos megállapítani az elején, hogy miből főzünk, és ez az, amit bemutatott az Európai Bizottság. Nem túl biztató, elsősorban azért, mert nincsen új bevételi forrás, amellyel nőne a költségvetés. És egyre több szándék van arra, hogy mire költsük a pénzt.
Az eredeti szándék az volt, hogy például kevesebb jusson a mezőgazdaságra és a kohéziós alapokra (ami nálunk utat, aszfaltot, iskolafelújítást, kórházakat, hasonló célokat jelent). Ez az, amit mi nem tudunk vállalni, nem tudunk támogatni, hiszen
Tehát további beruházásokra van szükség uniós költségvetésből.
Vincze Loránt: ha az Unió nem javít, és a gazdasága nem lesz versenyképes Kínával, az Egyesült Államokkal
Fotó: Borbély Fanni
– Több ország ellenáll a költségvetés érdemi megemelésének, és így az Európai Parlament szerint a közös célok finanszírozása veszélybe kerül ezáltal. Ezt hogyan lehetne befolyásolni?
– A nettó befizető országok (vagyis azok, amelyek többet fizetnek be a költségvetésbe, mint amennyit utána fel tudnak használni) célja, hogy ne fizessenek be többet, mint eddig. Ezzel akár én is egyet tudok érteni. De mégis hogy lesz több pénz? Milyen saját bevétele lehet az Uniónak? Hát közös európai adóból, a vámokból. Nagyobb részesedést elérni akár digitális adóból, akár nagyvállalati adóból, vagy hasonlókból, de erre sincs szándék a tagállamok többsége részéről.
Ezt így nem lehet tovább görgetni.
– Az Európai Unión belül évek óta nagyon sokszor emlegetnek olyan kulcsterületeket, mint kutatás-fejlesztés, digitális átállás, zöld beruházások. Ezek nagyon hangzatosak voltak kiemelve, és most alulfinanszírozott területként emlegetjük ezeket...
– Ezt alapvetően meghatározza az Unió versenyképességének kérdése. Ha az Unió nem javít, és a gazdasága nem lesz versenyképes Kínával, az Egyesült Államokkal, más globális szereplőkkel szemben, akkor mi egyértelműen vesztesek leszünk, és folyamatosan csökken az európai gazdaság. Ezt nem szeretnénk, mert az munkahelyeket szüntet meg, és nem fogunk jobban élni. Tehát a gazdaságba fordított pénzberuházás is fontos. De
Jött utána a következő válság, most éppen háborúval foglalkozunk, azt mondjuk, hogy abban kell megteremteni a közös vállalatokat. És így bukdácsolunk egyik témáról a másikra, és egyikben sem végezzük el a feladatot. Ezt így európai uniós kritikaként és a bizottságot illető kritikaként el kell mondani. És nem figyelünk eléggé a hagyományos területekre sem:
És ők mégsem egy szociális csoport: amit ők megtermelnek, abból élelmiszer lesz, amit mi megeszünk, és ha nem a helyi terméket fogyasztjuk, akkor harmadik országokból kell behozni, ami sokkal drágább lesz. Ezek a dolgok összefüggnek, sosem arról szól, hogy van erre pénz, vagy nincs pénz.
Fotó: Vincze Loránt Sajtóirodája
– A közös agrárpolitika az EU egyik legfontosabb területe, tehát az összes uniós támogatás közel egyharmada megy ide. Merre tovább?
– Már az előző időszakban, amikor azt mondták, hogy zöldítés, környezetvédelmi intézkedések jelentik a prioritást, valahogy mindig a mezőgazdaság, illetve az ipar egy része volt ennek az elszenvedője. Most egy másik megközelítés van: az, hogy
Ez számunkra, romániai emberekként nagyon rossz hír, mert azt látjuk, hogy a centralizált állami döntések mind „becsődöltek” az elmúlt évtizedekben. Ami helyi szinten, regionális szinten dől el, abban még van fantázia, ott lehet jó döntéseket hozni, de központosított döntéshozatal nem jó.
Az Európai Néppárt frakcióként azt mondta, hogy ezt nem tudja bevállalni, és az Európai Bizottság gondolja át. És most átgondolták, tettek egy plusz 50 milliárd eurós csomagot a mezőgazdasághoz. Megígérték, hogy nem tűnik el a vidékfejlesztési pillér – mert ez is benne volt a pakliban, hogy akkor nem lehet pályázni vidéki infrastruktúrára, meg például fiatalgazda-programra és hasonlókra sem. Most az a hercehurca zajlik, hogy egyáltalán a Bizottság kiindulópontja tárgyalóképes-e, vagy teljesen vissza kell vonatni.
– Ha mondjuk belegondolunk abba, Erdélynek, ezen belül Székelyföldnek melyek a sajátosságai, akkor ezt egy centralizált elosztásban elképzelni sem lehet.
– Pontosan, és közben ott van az a szándék, is hogy egy bizonyos földterület-mennyiség fölött csökkenjen a támogatás, aztán szűnjön meg egészen. Nyilván Erdélyben, Székelyföldön a tagosítás vagy működik vagy nem (inkább nem),
Ami érdekes például a területalapú támogatásoknál, hogy elérjük végre az uniós átlagot. Mert lesz egy minimum kifizetés és egy maximum kifizetés hektáronként, és ez azt jelenti, hogy végre normális támogatást kapnak a mi gazdáink is. És egyszerűsítésre is szükség van, hogy a gazda ne papírmunkával töltse az idejét, hanem dolgozhasson a földjén. Egyébként ennek a folyamata elkezdődött, ilyen egyszerűsítési jogszabályokat már elfogadtunk a parlamentben már a mostani időszakhoz kapcsolódóan, de az a cél, hogy a jövőben ez még folytatódjon.
Ez egy nagyon bonyolult egyensúly, szerintem meg lehet tenni, mert a gazdának nem érdeke, hogy kiszipolyozza a földet, és utána ne teremjen semmit. Azt akarja, hogy ez nemzedékeken át fennmaradjon és termeljen.
Fotó: Haáz Vince
– Térjünk rá a kohéziós politikára. Azt tudni lehet, hogy 2028 és 2034-es ciklusban a kohéziós pénzek aránya várhatóan csökkenni fog, viszont továbbra is maradnak jelentős források regionális infrastruktúrára. Ön hogyan látja, a jövőben hogyan gyorsítható, egyszerűsíthető a források megszerzése?
– Én azt gondolom, hogy a tendencia kedvező. Amióta a Központi Fejlesztési Ügynökség foglalkozik itt Erdélyben, ebben a hat megyében a programokkal, projektekkel, azóta gördülékenyebben zajlik minden. Amíg Bukarestbe kellett mindenért felszaladni, az rettenetesen bonyolult volt és fél csomagtartónyi iratot kellett vinni.
De ennél nyilván sokkal bonyolultabb más infrastrukturális beruházásokról is szó van, az iskoláktól kezdve, a művelődési házakra és egyéb létesítményekre, orvosi rendelőkre is kellene pénz, hiszen azt azért érezzük, hogy nem vagyunk elkényeztetve Erdélyben. Bukarest, a központi kormány nem sokat segített. Csak ha ott voltunk és tudtunk pénzeket irányítani a közösségeinkbe. De az európai uniós rásegítés nagyon fontos volt. A fejlesztésnek több mint egyharmadát jelentette az elmúlt évtizedekben, és ez nagyon fontos. Bízom benne, hogy sikerül pénzt keríteni rá. Persze a kritikusok az EU-ból azt mondják, hogy volt egy csomó időtök, hogy felzárkózzatok, miért nem történt meg? Sajnos nem történt meg azért, mert
Hol van az a hat nagy közkórház, amit például a PNDR-s pénzből meg kellett volna építeni? Nincs sehol, mert nem tudták megcsinálni. Hol van a kolozsvári metró? Első pillanattól világos volt, hogy ez nem készül el.
– Amúgy ez a felzárkózás elvárható lett volna?
– Igen, ha minden tökéletesen megy, akkor igen. Meg kell nézni Lengyelországot, amely maximálisan felhasználta a pénzeket.
De amióta a szankciók érték Magyarországot, azóta ezzel lemaradt. Románia tökéletlen volt ennek a megszervezésében, és ez a központi kormány elleni kritika, mindenkori kritika, hogy nem működik hatékonyan.
Fotó: Vincze Loránt sajtóosztálya
– Hát szentül megígérjük, hogy ezentúl jobban csináljuk. Ugye ezt mindig meg szoktuk tenni, de igazából az RMDSZ annyit tehet meg, amennyi neki jut. A parlamentben 6-7 százalék, a koalícióban most éppen 10 százalék. Az, hogy Cseke Attila a fejlesztési miniszter, az azt jelenti, hogy
Más minisztériumokért már nem tudunk felelősséget vállalni, mert ott nem a mi minisztereink vannak. A felelősségvállalás és a politikai elszámoltatás meg hitelesség nem ugyanannyi jutott mindenkinek ebből. Brüsszelben az érdekeink megvédésében támogat minket az Európai Néppárt. Közös hajóban evezünk, hiszen a közép és kelet-európai országok, de a déliek érdeke is az, hogy a felzárkóztatás folytatódjon, a nyugatiak pedig ebből profitálnak, tehát nekik is érdekük, hogy ez menjen tovább.
A beszélgetés az Európai Néppárt képviselőcsoportjának a támogatásával készült.

Majdnem harmadával nőtt a felső légúti megbetegedés miatt orvoshoz fordulók száma az elmúlt héten Hargita megyében. A kórházi kezelésre szorulók száma viszont enyhén csökkent.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
Egy Bákó megyei férfit hivatalosan arról értesítette a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság (DGASPC), hogy elhunyt, és emiatt elveszítette egyes jogosultságait, miközben az érintett, Eugen Popa, él és jó egészségnek örvend.
Szigorúbb feltételekhez kötné a mezőgazdasági támogatások igénylését az állam. Egy közvitán lévő törvénytervezet szerint a helyiadó-tartozással rendelkező gazdák nem kaphatják majd meg a támogatásigényléshez szükséges egyik legfontosabb igazolást.
A kormány még nem döntött a roncsautóprogram idei sorsáról – jelentette ki kedden Ploiești-en a környezetvédelmi alapkezelő (AFM) elnöke.
A romániai gazdák követelik az Európai Unió és a Mercosur-államok közötti kereskedelmi megállapodás hatályba lépésének elhalasztását mindaddig, amíg a mezőgazdasági szakmai szervezetek a hozzájárulásukat adják az egyezményhez.
Székelyföld-szerte bemutatják az Ember Maradj – Az Ákos-sztori. Eddig. című zenés portréfilmet. Az eseményekhez közönségtalálkozó is kapcsolódik, ahol a nézők személyesen találkozhatnak Kovács Ákossal.
Ötéves rekordszinten van a gázfogyasztás Romániában – írja az MTI a Transgaz adatai alapján.
Fagyos időjárásra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kedden Románia egész területére.
Kelemen Hunor szerint az alkotmánybíróság már nem halogathatja sokáig a döntéshozatalt a bírák és ügyészek különnyugdíjáról szóló törvénytervezet ügyében.
szóljon hozzá!