Fotó: Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeuma
Nem sokat tudunk a Somlyó-hegy csúcsán egykoron álló, feltehetően őskori várról vagy erődítményről. Mindössze a hegycsúcsot körbevevő földhányás alapján, és egy korábbi kutatás során előkerült kerámiatöredékből lehet feltételezni, hogy késő bronzkori, Kr. e. 1200–800-as évekbeli építmény állhatott a tetőn. A helyszín kiterjedtebb régészeti feltárására lenne szükség, hogy annak eredménye pontosabb képet adjon az építmény keletkezési idejéről és funkciójáról.
2023. június 18., 21:222023. június 18., 21:22
2023. június 20., 12:402023. június 20., 12:40
„A régészek számára könnyedén feltűnik, hogy a Somlyó-hegy csúcsát körbeveszi egy földhányás, sánc, amely arra utal, hogy a tetőn vár, vagy erődítmény állhatott. Ezt a feltételezést egyéb analógiákra alapozzuk, Dél-Kelet Erdélyben ugyanis sok hasonló várat ismerünk, és azok is ugyanígy árokkal és/vagy földsánccal vannak körbevéve” – magyarázta megkeresésünkre Puskás József, a sepsiszentgyörgyi Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum régésze. Hozzátette:
Benkő Elek, kolozsvári születésű régész vezette akkor a kutatást, amelynek során találtak ott egy kisebb méretű régészeti objektumot – őrtorony vagy megfigyelőhely lehetett –, amelyet a 17. század körüli időkre kelteztek, az ott felfedezett edénytöredékek ugyanis erre az időszakra utaltak.
– jegyezte meg.
Fotó: Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeuma
A Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum továbbá 2020-ban elindított egy projektet, amelynek célja volt a Dél-Kelet Erdélyben lévő várak tanulmányozása. Ennek részeként
„Ez egy nagyon kis volumenű feltárás volt, mindössze egy négy négyzetméteres felületet nyitottunk meg. A várt eredményekkel ellenétben
– osztotta meg a régész. Hozzátette, hogy mivel nem került elő bővebb leletanyag, ez azt sejteti, hogy vagy nem volt intenzív élet itt, vagy csak időszakosan használták. A talált kerámia kapcsán elmondta, hogy
„Nem volt rajta díszítés, így csak a felületkezelése alapján, és az agyag soványító anyagának alapján (kavics és zúzott kerámia) kelteztük a Kr. e. 1200-800 közötti időszakra. Ha díszítés lett volna rajta, akkor szűkíthetnénk ezt a kronológiai határt” – fejtette ki a szakember. Mivel csak egy edény oldaltöredéke került elő, ezért
A cserépdarab egyébként a Gáva-kultúrához tartozik. Ez a régészetben használt fogalom egy jól körülhatárolható területet jelent, ahol adott időszakban nagyon hasonló edénytípusokat készítenek és használnak.
Fotó: Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeuma
Mint Puskás József előrevetítette, egyelőre nincs keret arra, hogy további feltárásokat végezzenek, hiszen nagyobb erőforrást igényelne a hegyen való kutatás. Mindezek mellett úgy gondolja, hogy
A 60-as években végzett feltárások dokumentációja sajnos mára eltűnt, így a Csíki Székely Múzeumban őrzött leletanyagok kontextusa többé-kevésbé ismeretlen. Másrészt, mivel nem sokat tudunk a Somlyó-hegyi várról, a talált cserép is csak sejteti a korát. „Ahhoz, hogy a pontosabb keletkezési időszakot meghatározzuk, nagyobb felületű feltárásokra, vizsgálatokra volna szükség” – jegyezte meg.
A történethez kapcsolódóan megtudtuk tőle azt is, hogy a legjelentősebb leletanyaggal rendelkező hasonló helyszín a Csernáton melletti Hegyes-tetőn található várrom, ahol a nagyobb felületű feltárások, kutatások révén
Györfi Csaba, a csíksomlyói közbirtokosság elnöke elmondta, nemsokára elkészül a mintegy hét kilométeres tanösvény a Somlyó-hegye körül, már a pihenőhelyeket kialakították, a padokat és az információs táblatartókat kihelyezték.
Iskolások, felnőttek és idősek bevonásával több közösségi projektet is lebonyolított hat csíkszeredai civil szervezet a Közösségi Alapítványok Romániai Szövetsége és a Lidl Románia támogatásából az elmúlt időszakban.
Része lesz ennek a projektnek, hogy a hegycsúcson, ahol az Országos Geodéziai Hálózathoz tartozó, fémszerkezetű messzilátó áll, egy információs táblát is kihelyeznek, amelyen többek között az egykori várépítményről is lesznek adatok, amelyeket a Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeuma szolgáltatja majd.
A segédlelkészként Gyergyószentmiklóson szolgáló Márton Áron 1927-ben alapította meg Kolping Legényegyletet, ennek utódszervezetét pedig 1994-ben Hajdó István főesperes kezdeményezésére hozták létre.
Robbanásveszély állt fenn, miközben kigyulladt egy lakóház ahová a szászrégeni tűzoltóságot riasztották szombat délben a 112-es egységes segélyhívószámon. A tűzesetben két személy sérült meg.
Szülésfelkészítő és szülészetiosztály-látogató programot indított a Kézdivásárhelyi Municípiumi Kórház. A havonta sorra kerülő alkalmak során a kismamák tájékoztatást kapnak a szülés folyamatáról.
A Székely Mikó Kollégium konferenciatermében péntek este lezajlott nyitóünnepséggel megkezdődött az 51. alkalommal megszervezett magyar nyelv és irodalom tantárgyolimpia országos szakasza, melyre ezúttal 17 megyéből 180 diák érkezett kísérőivel együtt.
Habár nem zárult le teljesen a pereskedés – új eljárások is indultak –, mostanra visszakapta a szentegyházi önkormányzat a húsz éve koncesszióba adott Szentegyháza Gyöngye termálvizű strandot.
Nincs már jogi akadálya a beruházásnak, csak a szándékon és a rendelkezésre álló anyagiakon múlik, hogy megépül-e a Csíkszeredába tervezett csendőrségi kiképzőközpont. A kiszemelt terület átadása miatt indított perek jogerős ítélettel befejeződtek.
Megbeszélést tartottak a csíkszeredai romatelepek vezetőivel, hogy visszaszorítsák a meglehetősen elharapózott szemetelést a hulladékgyűjtő-pontok körül. A guberálókkal szemben pénzbírságot is kilátásba helyeztek a cél elérése érdekében.
Telefonálgatások után kézbesítették az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) marosvásárhelyi szervezetének a támogatói aláírások gyűjtéséhez szükséges engedélyt a városházától.
Hétfőn ment el otthonról egy 51 éves sepsiszentgyörgyi férfi, akiről hozzátartozói azóta semmit nem tudnak.
Lezárult a Mikó-vár várárok-rendszerének részleges feltárása, a munkálatok során több restaurálásra szoruló tárgyat találtak.
1 hozzászólás