
Fotó: Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeuma
Nem sokat tudunk a Somlyó-hegy csúcsán egykoron álló, feltehetően őskori várról vagy erődítményről. Mindössze a hegycsúcsot körbevevő földhányás alapján, és egy korábbi kutatás során előkerült kerámiatöredékből lehet feltételezni, hogy késő bronzkori, Kr. e. 1200–800-as évekbeli építmény állhatott a tetőn. A helyszín kiterjedtebb régészeti feltárására lenne szükség, hogy annak eredménye pontosabb képet adjon az építmény keletkezési idejéről és funkciójáról.
2023. június 18., 21:222023. június 18., 21:22
2023. június 20., 12:402023. június 20., 12:40
„A régészek számára könnyedén feltűnik, hogy a Somlyó-hegy csúcsát körbeveszi egy földhányás, sánc, amely arra utal, hogy a tetőn vár, vagy erődítmény állhatott. Ezt a feltételezést egyéb analógiákra alapozzuk, Dél-Kelet Erdélyben ugyanis sok hasonló várat ismerünk, és azok is ugyanígy árokkal és/vagy földsánccal vannak körbevéve” – magyarázta megkeresésünkre Puskás József, a sepsiszentgyörgyi Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum régésze. Hozzátette:
Benkő Elek, kolozsvári születésű régész vezette akkor a kutatást, amelynek során találtak ott egy kisebb méretű régészeti objektumot – őrtorony vagy megfigyelőhely lehetett –, amelyet a 17. század körüli időkre kelteztek, az ott felfedezett edénytöredékek ugyanis erre az időszakra utaltak.
– jegyezte meg.
Fotó: Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeuma
A Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum továbbá 2020-ban elindított egy projektet, amelynek célja volt a Dél-Kelet Erdélyben lévő várak tanulmányozása. Ennek részeként
„Ez egy nagyon kis volumenű feltárás volt, mindössze egy négy négyzetméteres felületet nyitottunk meg. A várt eredményekkel ellenétben
– osztotta meg a régész. Hozzátette, hogy mivel nem került elő bővebb leletanyag, ez azt sejteti, hogy vagy nem volt intenzív élet itt, vagy csak időszakosan használták. A talált kerámia kapcsán elmondta, hogy
„Nem volt rajta díszítés, így csak a felületkezelése alapján, és az agyag soványító anyagának alapján (kavics és zúzott kerámia) kelteztük a Kr. e. 1200-800 közötti időszakra. Ha díszítés lett volna rajta, akkor szűkíthetnénk ezt a kronológiai határt” – fejtette ki a szakember. Mivel csak egy edény oldaltöredéke került elő, ezért
A cserépdarab egyébként a Gáva-kultúrához tartozik. Ez a régészetben használt fogalom egy jól körülhatárolható területet jelent, ahol adott időszakban nagyon hasonló edénytípusokat készítenek és használnak.
Fotó: Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeuma
Mint Puskás József előrevetítette, egyelőre nincs keret arra, hogy további feltárásokat végezzenek, hiszen nagyobb erőforrást igényelne a hegyen való kutatás. Mindezek mellett úgy gondolja, hogy
A 60-as években végzett feltárások dokumentációja sajnos mára eltűnt, így a Csíki Székely Múzeumban őrzött leletanyagok kontextusa többé-kevésbé ismeretlen. Másrészt, mivel nem sokat tudunk a Somlyó-hegyi várról, a talált cserép is csak sejteti a korát. „Ahhoz, hogy a pontosabb keletkezési időszakot meghatározzuk, nagyobb felületű feltárásokra, vizsgálatokra volna szükség” – jegyezte meg.
A történethez kapcsolódóan megtudtuk tőle azt is, hogy a legjelentősebb leletanyaggal rendelkező hasonló helyszín a Csernáton melletti Hegyes-tetőn található várrom, ahol a nagyobb felületű feltárások, kutatások révén
Györfi Csaba, a csíksomlyói közbirtokosság elnöke elmondta, nemsokára elkészül a mintegy hét kilométeres tanösvény a Somlyó-hegye körül, már a pihenőhelyeket kialakították, a padokat és az információs táblatartókat kihelyezték.

Iskolások, felnőttek és idősek bevonásával több közösségi projektet is lebonyolított hat csíkszeredai civil szervezet a Közösségi Alapítványok Romániai Szövetsége és a Lidl Románia támogatásából az elmúlt időszakban.
Része lesz ennek a projektnek, hogy a hegycsúcson, ahol az Országos Geodéziai Hálózathoz tartozó, fémszerkezetű messzilátó áll, egy információs táblát is kihelyeznek, amelyen többek között az egykori várépítményről is lesznek adatok, amelyeket a Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeuma szolgáltatja majd.
Őrizetbe vették csütörtökön András volt yorki herceget, a brit uralkodó öccsét közfeladatot ellátó személy által elkövetett kötelezettségszegés gyanújával.
A vizes hó súlya miatt leszakadt ágak és kidőlt fák többnyire az áramellátásban okoztak üzemzavarokat Hargita megyében, de rövid ideig a közlekedést is akadályozta egy útra dőlt fa.
Románia már nem pusztán tranzitország a kábítószer-kereskedelemben, hanem egyre inkább célországgá és fogyasztói piaccá vált – derül ki a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) 2025-ös tevékenységi beszámolójából.
Március 16-áig várják a jelöléseket lakosságtól a város 2026-os Pro Urbe díjára Kézdivásárhelyen.
Az elmúlt napok szélsőséges időjárása 23 megyében, 172 településen és a fővárosban is jelentős károkat okozott, az időjárási helyzet ráadásul nem javul: az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) csütörtökön újabb figyelmeztetést adott ki.
Tavaly a nyers adatok szerint 8 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában 2024-hez képest – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem fognak csökkenni a katonai nyugdíjak, mint ahogyan a katonák fizetése és egyéb juttatásaik sem – jelentette ki szerda este Radu Miruță védelmi miniszter.
Nicușor Dan államfő részt vesz Washingtonban a Donald Trump amerikai elnök szevezte Béketanács első ülésén, csütörtökön. Románia megfigyelőként lesz jelen az egyeztetésen.
A fertőző felső légúti megbetegedések összesített száma is csökkent Hargita megyében, de ezen belül az influenzás esetek számában még egyértelműbb visszaesés tapasztalható. A szövődményes, azaz tüdőgyulladás-esetek száma viszont nőtt.
A központi állami intézmények személyi kiadásainak tízszázalékos csökkentését írja elő a közigazgatási reformról szóló sürgősségirendelet-tervezet, amelyet a koalíció által jóváhagyott formában bocsátott szerdán közvitára a fejlesztési minisztérium.
1 hozzászólás