Fotó: Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeuma
Nem sokat tudunk a Somlyó-hegy csúcsán egykoron álló, feltehetően őskori várról vagy erődítményről. Mindössze a hegycsúcsot körbevevő földhányás alapján, és egy korábbi kutatás során előkerült kerámiatöredékből lehet feltételezni, hogy késő bronzkori, Kr. e. 1200–800-as évekbeli építmény állhatott a tetőn. A helyszín kiterjedtebb régészeti feltárására lenne szükség, hogy annak eredménye pontosabb képet adjon az építmény keletkezési idejéről és funkciójáról.
2023. június 18., 21:222023. június 18., 21:22
2023. június 20., 12:402023. június 20., 12:40
„A régészek számára könnyedén feltűnik, hogy a Somlyó-hegy csúcsát körbeveszi egy földhányás, sánc, amely arra utal, hogy a tetőn vár, vagy erődítmény állhatott. Ezt a feltételezést egyéb analógiákra alapozzuk, Dél-Kelet Erdélyben ugyanis sok hasonló várat ismerünk, és azok is ugyanígy árokkal és/vagy földsánccal vannak körbevéve” – magyarázta megkeresésünkre Puskás József, a sepsiszentgyörgyi Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum régésze. Hozzátette:
Benkő Elek, kolozsvári születésű régész vezette akkor a kutatást, amelynek során találtak ott egy kisebb méretű régészeti objektumot – őrtorony vagy megfigyelőhely lehetett –, amelyet a 17. század körüli időkre kelteztek, az ott felfedezett edénytöredékek ugyanis erre az időszakra utaltak.
– jegyezte meg.
Fotó: Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeuma
A Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum továbbá 2020-ban elindított egy projektet, amelynek célja volt a Dél-Kelet Erdélyben lévő várak tanulmányozása. Ennek részeként
„Ez egy nagyon kis volumenű feltárás volt, mindössze egy négy négyzetméteres felületet nyitottunk meg. A várt eredményekkel ellenétben
– osztotta meg a régész. Hozzátette, hogy mivel nem került elő bővebb leletanyag, ez azt sejteti, hogy vagy nem volt intenzív élet itt, vagy csak időszakosan használták. A talált kerámia kapcsán elmondta, hogy
„Nem volt rajta díszítés, így csak a felületkezelése alapján, és az agyag soványító anyagának alapján (kavics és zúzott kerámia) kelteztük a Kr. e. 1200-800 közötti időszakra. Ha díszítés lett volna rajta, akkor szűkíthetnénk ezt a kronológiai határt” – fejtette ki a szakember. Mivel csak egy edény oldaltöredéke került elő, ezért
A cserépdarab egyébként a Gáva-kultúrához tartozik. Ez a régészetben használt fogalom egy jól körülhatárolható területet jelent, ahol adott időszakban nagyon hasonló edénytípusokat készítenek és használnak.
Fotó: Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeuma
Mint Puskás József előrevetítette, egyelőre nincs keret arra, hogy további feltárásokat végezzenek, hiszen nagyobb erőforrást igényelne a hegyen való kutatás. Mindezek mellett úgy gondolja, hogy
A 60-as években végzett feltárások dokumentációja sajnos mára eltűnt, így a Csíki Székely Múzeumban őrzött leletanyagok kontextusa többé-kevésbé ismeretlen. Másrészt, mivel nem sokat tudunk a Somlyó-hegyi várról, a talált cserép is csak sejteti a korát. „Ahhoz, hogy a pontosabb keletkezési időszakot meghatározzuk, nagyobb felületű feltárásokra, vizsgálatokra volna szükség” – jegyezte meg.
A történethez kapcsolódóan megtudtuk tőle azt is, hogy a legjelentősebb leletanyaggal rendelkező hasonló helyszín a Csernáton melletti Hegyes-tetőn található várrom, ahol a nagyobb felületű feltárások, kutatások révén
Györfi Csaba, a csíksomlyói közbirtokosság elnöke elmondta, nemsokára elkészül a mintegy hét kilométeres tanösvény a Somlyó-hegye körül, már a pihenőhelyeket kialakították, a padokat és az információs táblatartókat kihelyezték.
Iskolások, felnőttek és idősek bevonásával több közösségi projektet is lebonyolított hat csíkszeredai civil szervezet a Közösségi Alapítványok Romániai Szövetsége és a Lidl Románia támogatásából az elmúlt időszakban.
Része lesz ennek a projektnek, hogy a hegycsúcson, ahol az Országos Geodéziai Hálózathoz tartozó, fémszerkezetű messzilátó áll, egy információs táblát is kihelyeznek, amelyen többek között az egykori várépítményről is lesznek adatok, amelyeket a Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeuma szolgáltatja majd.
Sokan elégedetlenek azzal a döntéssel, hogy a Környezetvédelmi Alap kályhacserékre vonatkozó roncsprogramjában a városlakók nem vehetnek részt. A jogosultsági feltételek azonban egyértelműek: csak meghatározott községek élhetnek a lehetőséggel.
Érdekes mód Székelyföld-szerte Csíkszeredában volt a legenyhébb az időjárás szerdán reggel. Bőven fagypont fölött indult a nap, ám előreláthatóan nem lesz ez így az előttünk álló napokban.
A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház áprilisban is izgalmas előadásokkal várja a közönséget az Öntöde játszóhelyen. Új bemutatóra is lesz, a társulat több évtized után újra színre viszi a Szép magyar komédiát.
A belügyminiszterhez fordult Kelemen Hunor a Kolozsváron bántalmazott magyar fiatalok ügyében. Az RMDSZ-elnök Facebook-oldalán közzétett felhívásában arra kéri a tárcavezetőt, hogy statuáljon példát.
A fejlesztési minisztérium 512 állást, az összes poszt 16 százalékát szünteti meg – jelentette ki szerdai bukaresti sajtótájékoztatóján Cseke Attila tárcavezető.
Öt férfit vettek őrizetbe 24 órára Maros megyében, miután szerdán házkutatást tartottak illegális fakitermelés gyanújával – adja hírül a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság közleményben.
Nagyon súlyos a vasárnapi medvetámadás áldozatának állapota – közölte szerdán az Agerpresszel kezelőorvosa, Rodica Ciolacu.
Hargita Megye Tanácsa idén is csatlakozik a nemzetközi a Light it up blue – Ragyogj kéken! figyelemfelhívó kampányhoz az autizmus világnapján, és ennek alkalmából szerda este kék fénybe borul a megyeháza épülete.
Csíkszentimrei és szatmárnémeti diákok értek el első helyezést az Örökségünk őrei országos versenyen. A Hargita megyei csapat a Henter-kúriát népszerűsítették a helyi örökségek megőrzésében szerepet vállaló versenyen.
Leaszfaltozzák a csíkszeredai Olt és Sas utcákat idén. A város saját költségvetéséből 2,3 millió lejt biztosít az önkormányzat az ipari övezetben található kis utcák felújítására.
1 hozzászólás