/ Történelem

Gyergyószentmiklóson 120 évvel ezelőtt, Székelyföldön elsőként jött létre villanytelep, villamossági vállalat. Az akkori nagyközségen 1903-ban még nem vezetett át vasútvonal, a „villamos erőtelepre” szánon húzták a gőzgépet, a kazánt és a generátort.

Az 1943-as doni katasztrófára emlékeztek a Felső-Háromszék és a Kászonok között húzódó Katrosa-völgyben szombaton. A doni frontvonalat is magában foglaló sztálingrádi csatában komoly veszteséget szenvedtek a románok is, mégsem emlékeznek csinnadrattával.

A történelmünk egyik legtragikusabb eseményének számító Don-kanyari offenzíva 80. évfordulóján, január 12-én az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete és a Marosvásárhelyi 23. Hagyományőrző Csoport megemlékezést szervez.

Azokra az elesettekre, eltűntekre, illetve túlélőkre emlékeztek szerdán este Marosvásárhelyen, akik távol hazájuktól, mínusz 40–50 fokos fagyban meneteltek megfelelő öltözék és fegyver nélkül, és akikről hosszú évtizedekig beszélni sem lehetett.

Megemlékező kerekasztal-beszélgetést szerveztek a csíkszeredai városházán szombaton. Az 1956-os események előzményéről, hátteréről, átéléseiről olyan elítéltek meséltek, akik saját bőrükön tapasztalták meg az offenzíva véres és kíméletlen haragját.

Szovátán is megemlékeznek az 1956-os forradalom évfordulójáról. Az ünnepi esemény során egy emlékművet is felavatnak – derül ki a szervezők által szerkesztőségünknek is eljuttatott közleményből.

A székely–magyar összetartozást szimbolizáló Hunor–Magor-lovasszobrot, illetve teret avattak fel Agyagfalván, ahonnan a település bejáratánál lévő emlékműhöz vonultak az ünneplők az 1848-as nemzetgyűlésen történtek felidézéséért.

Az egykori római katonai tábor parancsnoki épületének feltárását egy-két éven belül be tudnák fejezni, a fürdőhöz is újból nekiláttak, a római kori vízművek mellett pedig még nagyon sok izgalmas leletre számítanak a régészek a mikházi ásatások helyszínén.

Ötödik alkalommal rendezte meg a magyarországi Jancsó Alapítvány a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának támogatásával az erdélyi általános iskolásoknak szóló, Jancsó Benedek Történelmi Emlékversenyt. A díjátadó ünnepséget Szovátán tartották.

Podcast

A 101 éve aláírt Trianoni békeszerződést, illetve annak előzményeit kutató dr. Hunyadi Attila Gábor kolozsvári történésszel kevésbé ismert részletekről beszélgettünk a Hangadó e heti műsorában.

1989. december 22-én Csíkszeredában is megmozdulások kezdődtek a temesvári forradalmárok példáját követve. A Csíki Székely Múzeumban kedden délután tartott szűk körű beszélgetésen az akkori események szereplői emlékeztek vissza a harmincegy éve történt eseményekre. 

Szinte napra pontosan nyolcvan esztendeje, 1940. augusztus 30-án született meg a második bécsi döntés, amelynek értelmében Magyarország visszaszerezte Romániától a trianoni békével elcsatolt területek egy részét, Észak-Erdélyt.

Fekete himlő, tífusz, kolera, spanyolnátha, avagy a még létező TBC illetve lepra – mind olyan betegségek, amelyekre a mai nemzedékeknek nem kellett azt mondania, jaj, csak el kapjam! A régiek határ- és életvédő létmódja beivódott a székelység mikroemlékezetébe.

„Bizakodva kell a jövőbe nézni. Minden jót megtenni, amihez Isten erőt adott. Egymás kedvét pótolni kell jósággal minden nap” – írta 1942-ben édesapjának a Rómában tanuló Jakab Antal. Nincs olyan korosztály, akinek ne tudna ma is üzenni életútjával, tetteivel a gyulafehérvári egyházmegye 80. főpásztora.