/ Történelem

Nyolcvan évvel ezelőtt, éppen ezen a napon ejtettek foglyul és végeztek ki tizenhárom szárazajtai magyart a Maniu-gárda emberei. Az ártatlan áldozatokra ebben az évben is szeptember 26-án emlékeztek a település központjában.

Garda Dezső könyve nemcsak a hajdani tutajkészítés, tutajozás nehéz munkakörülményeit eleveníti fel, hanem a faúsztató közszékelyek szászrégeni és a lippai tutajkereskedőknek való fokozatos alárendelődését is taglalja.

Nyolcvan évvel ezelőtt, 1944. szeptember 3-án Mező Ferenc, a Kézdivásárhelyen állomásozó 24-es honvéd határvadász-zászlóalj tartalékos zászlósa hősi halált halt a Kászonokat Kézdiszékkel összekötő Katrosa-szoros fölött emelkedő Gombás-bérc közelében.

Csak pár kő, néhány kisebb gödör a domboldalon – a mai ember nem látja ezekben az egykori lövészárkokban azokat a katonákat, akik a második világháborúban az előpataki völgyzárnál igyekeztek feltartóztatni a betörő román-orosz alakulatokat.

Nyolcvan évvel ezelőtti eseményekre emlékeztek szombaton a gyimesbükki Bilibók-tetőn. Az ezeréves határnál 1944. szeptember 1-jén a 4. Székely Határőrezred csapata visszafoglalta az oroszoktól a Keleti-Kárpátok egyik stratégiai magaslati pontját.

A kommunizmus utolsó két évtizedében Romániából csaknem százezer állampolgár távozott illegálisan, közülük mintegy húsz százalék volt magyar nemzetiségű – derült ki a Securitate irattárát tanulmányozó országos tanács összesítéséből.

1944. augusztus 26-án, amikor a sokszoros túlerőben támadó Vörös Hadsereg az Úz mentén áttörte a Székely Határőrség védvonalát, Nagy Andor sepsiszentgyörgyi hírvivőnek visszavonulás közben kezébe került szülővárosa székely határőr-zászlóaljának kürtje.

Jelenleg két nagy elméletet tartanak számon a székelyek eredetét illetően: az egyik szerint a székelyek eredendően magyarok, a másik szerint pedig egykor más népekhez tartoztak, később csatlakoztak csak a magyarokhoz, majd elmagyarosodtak.

Az Ojtozi-szoros és az Úz völgyének védelmében elesett székely katonák emlékére szervez többnapos emléktúrát a Lemhényi Ifjúsági Szervezet.

Megemlékező ünnepséget tartanak csütörtökön 16 óra 45 perctől a nyergestetői Honvéd emlékműnél. Az eseményt a nyergestetői csata 175. évfordulójának alkalmából szervezi meg az RMDSZ Csíki Területi Szervezete és Csíkkozmás Község Önkormányzata.

Kerekasztal-beszélgetésen mutatták be az Andreanum 800, Az európai önrendelkezés kezdetei a Magyar királyságban című könyvet Tusványos első napján. A panelbeszélgetés során szó esett arról, miért volt fontos az Andreanum 1224-ben, és miért fontos most is.

Július 23-a nevezetes nap Tusnádfürdő életében. Idén ekkor kezdődik a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, azaz a Tusványos, pontosan nyolcvan évvel ezelőtt pedig itt avatták fel az utolsó országzászlót Székelyföldön.

Az impériumváltással járó trauma, megaláztatások sorozata ugyanakkor olyan mítoszok születését is eredményezte, amelyek közül némelyik a mai napig tartja magát. Ilyen például a „székely tanítónő”, Kárpáti Piroska legendája.

„A Somlyó névnek Csíkban s egyáltalán hazánk más vidékein való gyakori ismétlése, s főleg itt hegyekre való alkalmazása arra mutat, hogy a Somlyó névnek valami jelentése volt, mely most feledésbe ment.”