Miért van jelentősége egy nyolcszáz évvel ezelőtti dokumentumnak napjainkban is?

Kiemelte, véleménye szerint azonban ez egy stabilitási kérdés hosszú távon Európának, ezért nagyon fontos felmutatni egy jó példát az európai történelemből, és az Andreanum ilyen, éppen ezért meg kell hogy ismerje mindenki.

„A mi székelyeinkről nagyon sokan nem is hallottak”

A kérdésre, hogy mennyiben, hogyan, milyen fórumokon tudják befolyásolni az európai politikai közgondolkodásmódot és közbeszédet a kötettel, Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri különmegbízottja elmondta, az európai fórumokat járva azt látja, hogy különböző nemzeti kisebbségi közösségek – például a görögországi törökök, a macedóniai albánok és sokan mások is – elárasztják a fórum résztvevőit különböző ismeretterjesztő anyagokkal magukról és arról, mi a problémájuk, és mi volna a megoldás számukra, mit kérnek.

„Ehhez képest a mi székelyeinkről nagyon sokan nem is hallottak” – jelentette ki, hozzátéve, éppen ezért fontos lenne nekünk is ugyanezt tenni, erre is kiválóan alkalmas az Andreanum 800.

A kiadványról azt is elmondták, magyar-német nyelvű, készül azonban francia és angol, valamint román nyelven is, hogy minél több ember számára elérhető legyen, köztük az európai parlamenti képviselők számára is, hogy az ő ismereteiket is bővítsék abban, hogy mi az elkövetkező öt évben a feladat, és mi az, ami alapján ők akár az Európa Tanácsban, akár az Európai Parlamentben elősegíthetik Európa hosszú távú stabilitásának a megoldását.

Bakk Miklós politológus rámutatott, az Andreanum kapcsán kísérletet tehetnek arra is, hogy újranyissák a multikulturalizmus fogalmával kapcsolatos vitákat. „Tulajdonképpen arra kell törekednünk, hogy

Komlóssy József, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának volt alelnöke az ellőtte szólókhoz csatlakozva elmondta, ő több mint negyed évszázadon át a nemzetközi fórumok részese volt, és mindig igyekezett azokon a magyar ügyet megjeleníteni. Kiemelte, továbbra igyekszik ebből a szempontból megvilágítani a dolgot.

A beszélgetésen elhangzott az is, a trianoni utódállamok többségében ugyanaz az elképzelés, hogy ha egy adott közösség a szubszidiaritás elve szerint bármilyen többletjogokat kap, az veszélyezteti az állami status quót. Az Andreanum viszont pont azt mutatja meg, hogy a történeti Magyar Királyság nemhogy nem veszített ezzel, hanem rendkívüli módon megerősödött.