Hirdetés
Hirdetés

Nyolcvan éve történt: az utolsó országzászló-avatás

Táblázat: Csáki Ferencz

Táblázat: Csáki Ferencz

Július 23-a nevezetes nap Tusnádfürdő életében. Idén ekkor kezdődik a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, azaz a Tusványos, pontosan nyolcvan évvel ezelőtt pedig itt avatták fel az utolsó országzászlót Székelyföldön.

Kocsis Károly

2024. július 23., 21:012024. július 23., 21:01

2024. július 24., 10:382024. július 24., 10:38

A maroshévízi születésű Urmánczy Nándor (1868–1940) földbirtokos, országgyűlési képviselő által kezdeményezett országzászló-állítás 1928-ig vezethető vissza, amikor is augusztus 20-án a budapesti Szabadság téren az 1921-ben ugyancsak neki köszönhetően felállított (és 1945-ben eltávolított), az elszakított országrészeket jelképező, neves szobrászok által alkotott szoborcsoport központi részén felszentelték a nemzet határokon átívelő egybetartozása eszméjének első ilyen szimbólumát. Az elkövetkezendő bő tíz év során mintegy 700 magyarországi település követte a példát,

az 1940-es évek elején pedig már több mint ezer országzászló tiltakozott a trianoni diktátum ellen, illetve hirdette a magyar egységet a Kárpát-hazában.

Székelyföldnek csak 1940. évi második bécsi döntést követően adódott módja kapcsolódni a mozgalomhoz, és onnantól igyekezett felzárkózni, már csak azért is, mert az észak-erdélyi országzászló-állítási mozgalom irányítója a háromszéki származású Losonczy Ferenc országbiztos volt, székelyföldi megbízottja pedig dr. Kelemen Zoltán papolci ügyvéd.

Az országzászló címerét az egyesített címerpajzsok, az ún. magyar középcímer (két oldalán angyallal vagy anélkül) képezte, amely fölé, alá az „Így volt – Így lesz” felirat került •  Fotó: József Álmos gyűjteményéből Galéria

Az országzászló címerét az egyesített címerpajzsok, az ún. magyar középcímer (két oldalán angyallal vagy anélkül) képezte, amely fölé, alá az „Így volt – Így lesz” felirat került

Fotó: József Álmos gyűjteményéből

A háromszéki országzászló-állítások történetét külön kötetben feldolgozó József Álmos sepsiszentgyörgyi helytörténész kutatásai során Nagybaconban találta meg az első ilyen ceremónia emlékét, ahol nem sokkal a magyar csapatok bevonulása után, már 1940. október 6-án országzászlót avattak. Egy héttel később következett Csíkmenaság és a Szolnok–Doboka vármegyei Bethlen.

Kézdivásárhely lemaradt

József Álmos tudomása szerint csak Háromszék mintegy hetven községében, továbbá Sepsiszentgyörgyön emeltek országzászlót.

Hirdetés

„Székelyföld nagy települései közül egyedül Kézdivásárhelynek nem sikerült megvalósítania álmát, bár a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége már 1941 tavaszán zászlót ajánlott fel, egy amatőr szobrász vállalta is a talapzat megtervezését Gábor Áron szobrával. A város főterének már elkészített alapos átrendezési tervének kivitelezése azonban kitolta az emlékmű megvalósítását, s az egyre több anyagi és emberi áldozatot követelő háborús helyzet meggátolta azt” – avatott be a helytörténész.

Homoródszentpálnak a bevonuló magyar katonák adományoztak országzászlót •  Fotó: Fortepan/Tordai György Galéria

Homoródszentpálnak a bevonuló magyar katonák adományoztak országzászlót

Fotó: Fortepan/Tordai György

Az akkor még nagyközségi ranggal bíró Kovásznáról is ide kívánkozik egy érdekes adalék: itt 1943. szeptember 26-án vonták fel a Mohács városa által adományozott országzászlót, ám azzal egyszerre székelyhatárőr-szobrot is avattak. Ez utóbbit Tompa József kézdimartonfalvi születésű marosvásárhelyi szobrász alkotta topolyafából, azaz csomoros nyárból, és – a Székely Nép tudósítójának tanúsága szerint – „székely stílű faépítményben helyezték el, amelynek négy oldalára Magyarország, Erdély, a Székelyföld és Háromszék vármegye címerét vésték be. Magyarország címere fölött: »Mindent a hazáért!«, Erdély címere fölött: »Kézzel, karddal!«, a Székelyföld címere felett: »Előre székely!«, Háromszék megye címere fölött pedig: »Ésszel, szívvel!« jelszavak olvashatók.” Egy évvel később

a szobrot lerombolták a városba bevonuló román katonák, a helyén sokáig szovjet emlékmű díszelgett.

Országzászló-avató ünnepségek Csík megyében

Megható, hogy a székely falvak milyen gyorsasággal és buzgalommal igyekszenek emléket állítani annak a magasztos pillanatnak, melyben Erdély újra szabad és magyar lett… Csík megyében Menaság község volt a legelső, amely hősi emlékmű felszentelésével országzászlót avatott. Utána Márton Áron püspök faluja, Csíkszentdomokos, majd Gyergyócsomafalva, Csíkkarcfalva, Tusnád község következtek.

Csíksomlyó részére az országzászlót az ott állomásozott honvédség adományozta, a megfelelő hatalmas oszloppal együtt. (…) Csíkszentimre oltmenti nagyközség országzászlóját Budapestre elszármazott hűséges fia, dr. Sándor László ny. székesfővárosi rendőrkapitány és neje adományozta. Csíkszereda város és Nagykászon községei zászlóavatási ünnepségei egy napon zajlottak le. Csíkszereda város ereklyés zászlóját Hoyos György gróf és neje, valamint a budapesti BESzKÁRt tűzharcos főcsoportja adományozta. (…) Nagykászon három összeépült testvérközsége: Kászonaltíz, Kászonfeltíz és Kászonimpér részére Abaújtorna megye tornai járása közönsége ajándékozta a leventezászlót, amelyet a piactéren nagy ünnepség keretében avattak fel.

A Hargita alji többi kis székely község is lázasan készül országzászló-avató ünnepségére, de még hiányzik a legfontosabb kellék: a zászló, sok helyen. Nagy a szegénység, gond úgy, hogy az elszármazott lakosok feladata lenne az országzászló mielőbbi beszerzése, és községüknek való ajándékozása, mely örök időkre hirdetné nevét a nagynevű ajándékozónak.

Magyar Lapok (1940. dec. 7.)

Leventék díszszázadban

No, de ugorjunk át Tusnádfürdőre, amely összeállításunk apropójául szolgál, és ahol már 1943 nyarán országzászló-bizottságot alakítottak dr. Lázár Géza vármegyei főjegyző, fürdőbiztos elnöklete alatt „azzal a feladattal, hogy

Idézet
a lakosság áldozatkészségére támaszkodva országzászló-emlékművet építsen.”

A Fürdő étterem előtti térség közepén álló, terméskőből kifaragott emlékmű mögé felállított fehér árbocra vonták fel a címeres-ereklyés országzászlót pontosan nyolcvan évvel ezelőtt, 1944. július 23-án. De adjuk át a szót a Székely Nép tudósítójának:

„Gyönyörű napsütésben egymásután érkeztek a szekerek Csík és Háromszék minden részéből. A vendégek sorában láttuk vitéz Gaáli Ernő ny. vezérőrnagyot, Csík vármegye főispánját, OM kormánybiztost is. Csíktusnád leventéi díszszázaddal vonultak ki. Felejthetetlen képet nyújtottak a székely leventelegények fehér harisnyájukban és levente ingükben, s a festői képet az ünnepségre felvonult székely asszonyok és leányok ősi, színes viselete egészítette ki.”

Betarthatatlan fogadalom

Az ünnepség tábori misével és református istentisztelettel kezdődött, ahol mind Bajkó László róm. kat. plébános, mind Kovács Pál csíkszeredai református lelkész „a magyar célkitűzések megvalósításáért imádkozott.” Miután a zászlót díszőrség mellett felvonták az árbocra, dr. Váró Pál, az ereklyésországzászló-nagybizottság küldötte és dr. Élthes Gyula miniszteri tanácsos, egyetemi tanár szólt az ünneplő tömeghez. Végül „Kockás Béla községi bíró azzal a fogadalommal vette át a beiktatott országzászlót, hogy

Idézet
Tusnádfürdő lakosságával azt akár élete árán is megvédi.”

Fogadalmát nem sikerült betartania, de ezt a későbbi fejlemények ismeretében aligha hányhatjuk fel neki…

A csíksomlyói emlékmű •  Fotó: Fortepan/Lissák Tivadar Galéria

A csíksomlyói emlékmű

Fotó: Fortepan/Lissák Tivadar

Ugyanaznap a Szolnok–Doboka megyei Baca községben is felavatták a kolozsvári gyalogzászlóalj tisztikara és legénysége által adományozott, kőalapzatra felhúzott országzászlót. Más, ilyen jellegű ünnepségről a háború végéig – és még hosszú-hosszú évtizedekig – nincs tudomásunk Erdélyből.

A Székely Nép augusztus 22-i számában még arról olvasni, hogy Gyergyóditró is emlékmű- és országzászló-avatásra készül, de ez már egy külön – és napjainkig átívelő – történet. Négy nappal később ugyanis az Úz völgyében megjelentek az első szovjet tankok…

Országzászló Csíkszeredában •  Fotó: Pethő Csongor gyűjteményéből Galéria

Országzászló Csíkszeredában

Fotó: Pethő Csongor gyűjteményéből

A tusnádfürdői országzászló talapzatán, a szószék asztallapjára a következő szöveg volt belevésve, amit a kommunista időszakban kivéstek, de Jánosi Csabának az 1970-es években sikerült kibetűznie: „Nagymagyarország Csíkvármegyjének felszentelt rögei.” Ugyancsak a tusnádfürdői borvízmúzeumot is létrehozó jeles geológus, helytörténész szóbeli közlése alapján tudjuk azt is, hogy a ’80-as évek végén a szekuritáté lebontatta az emlékművet, de a szállítással megbízott tusnádi utászok megmentették a darabjait: nem a sepsibükszádi kőbányába, hanem az utászház udvarára vitték, ahol homokkal letakarták. A rendszerváltás után került ismét a helyére.

A baróti országzászló •  Fotó: OSZK Fényképtár/Szabó Dénes Galéria

A baróti országzászló

Fotó: OSZK Fényképtár/Szabó Dénes

Karcfalva, 1940. november 3. •  Fotó: Erdélyi Fotográfia Múzeum/Molnár Attila Galéria

Karcfalva, 1940. november 3.

Fotó: Erdélyi Fotográfia Múzeum/Molnár Attila

A karcfalvi ünnepség •  Fotó: Karda Tünde gyűjteményéből Galéria

A karcfalvi ünnepség

Fotó: Karda Tünde gyűjteményéből

Maroknyi székely Székelykeresztúron (1941. szeptember 14.) •  Fotó: Dobribán Árpád Mihály gyűjteményéből Galéria

Maroknyi székely Székelykeresztúron (1941. szeptember 14.)

Fotó: Dobribán Árpád Mihály gyűjteményéből

Az orbaiszéki Papolcon 1942 márciusában avattak országzászlót •  Fotó: Bede Erika gyűjteményéből Galéria

Az orbaiszéki Papolcon 1942 márciusában avattak országzászlót

Fotó: Bede Erika gyűjteményéből

Zalánpatak, 1942. április 5. •  Fotó: Préda Barna gyűjteményéből Galéria

Zalánpatak, 1942. április 5.

Fotó: Préda Barna gyűjteményéből

A bodoki országzászló •  Fotó: Ledán Sándor gyűjteményéből Galéria

A bodoki országzászló

Fotó: Ledán Sándor gyűjteményéből

Málnásfürdő, 1942. július 26.József Álmos gyűjteményéből •  Fotó: József Álmos gyűjteményéből Galéria

Málnásfürdő, 1942. július 26.József Álmos gyűjteményéből

Fotó: József Álmos gyűjteményéből

Mikóújfalu, 1942. november 12. •  Fotó: József Álmos gyűjteményéből Galéria

Mikóújfalu, 1942. november 12.

Fotó: József Álmos gyűjteményéből

Sepsiszentgyörgy, 1942. november 15. •  Fotó: József Álmos gyűjteményéből Galéria

Sepsiszentgyörgy, 1942. november 15.

Fotó: József Álmos gyűjteményéből

Országzászló és határőremlékmű Kovásznán •  Fotó: OSZK Fényképtár/Szabó Dénes Galéria

Országzászló és határőremlékmű Kovásznán

Fotó: OSZK Fényképtár/Szabó Dénes

A tusnádfürdői országzászló-avatás •  Fotó: József Álmos gyűjteményéből Galéria

A tusnádfürdői országzászló-avatás

Fotó: József Álmos gyűjteményéből

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 20., péntek

Megszűnik egy ismert streamingplatform, máshová kerülnek a népszerű sorozatok

2027 végén megszűnik a Romániában is elérhető SkyShowtime streamingplatform. A több mint húsz országban működő szolgáltatás bezárásáról szerdán tájékoztatták az alkalmazottakat – számolt be a The Hollywood Reporter.

Megszűnik egy ismert streamingplatform, máshová kerülnek a népszerű sorozatok
Hirdetés
2026. november 20., péntek

Több helyen is gondokat okozott Hargita megyében a szélvihar, lezárták a Bucsinon átvezető utat

Kidőlt fák miatt teljesen lezárták a Parajd és Gyergyószentmiklós közötti 13B jelzésű országutat, a viharos szél több Hargita megyei útszakaszon is gondokat okoz. A Bucsinon délelőtt tíz óráig próbálják felszabadítani az utat.

Több helyen is gondokat okozott Hargita megyében a szélvihar, lezárták a Bucsinon átvezető utat
2026. november 20., péntek

Vasárnaptól újraindul a légi forgalom az egyik erdélyi repülőtéren

Befejeződtek a temesvári Traian Vuia Nemzetközi Repülőtér kifutópályájának felújítási munkálatai, így november 22-én, vasárnap 19 órától újraindulhat a légi forgalom.

Vasárnaptól újraindul a légi forgalom az egyik erdélyi repülőtéren
2026. november 19., csütörtök

Hargita megye felkerült a BBC 2027-es, húsz legjobb úti célt bemutató listájára

Nemzetközi elismerésben részesült Hargita megye: a BBC Travel a világ húsz legérdekesebb, 2027-ben felkeresésre érdemes úti célja közé választotta a térséget.

Hargita megye felkerült a BBC 2027-es, húsz legjobb úti célt bemutató listájára
Hirdetés
2026. november 19., csütörtök

Fokozott óvatosságra int a katasztrófavédelem a szélvihar miatt

A közelgő szélvihar miatt figyelmezteti a lakosságot a katasztrófavédelem. Ma estétől erős széllökések várhatók, hajnalra pedig több megyében piros riasztás léphet érvénybe. A hatóságok a veszélyek megelőzésére adtak tanácsokat.

Fokozott óvatosságra int a katasztrófavédelem a szélvihar miatt
2026. november 19., csütörtök

Nem lenne előnyös újabb adóemelés 2027-ben a pénzügyminiszter szerint

Egy adóemelés 2027-ben nem lenne előnyös Románia számára, figyelembe véve, hogy a cél a gazdasági növekedés – nyilatkozta csütörtökön Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Nem lenne előnyös újabb adóemelés 2027-ben a pénzügyminiszter szerint
2026. november 19., csütörtök

Ennyibe került Wiz Khalifának a romániai fesztiválon elszívott marihuánás cigaretta

Wiz Khalifa amerikai rapper – valódi nevén Cameron Jibril Thomaz – véglegesen megúszta a Romániában kábítószer-fogyasztás miatt kiszabott börtönbüntetést, és helyette pénzbüntetést kell fizetnie a bukaresti ítélőtábla csütörtöki döntése értelmében.

Ennyibe került Wiz Khalifának a romániai fesztiválon elszívott marihuánás cigaretta
Hirdetés
2026. november 19., csütörtök

Nicușor Dan szerint egyelőre nem tűnik közelinek az ukrajnai béke

Nicușor Dan államfő csütörtökön megérkezett Berlinbe, hogy részt vegyen a Tettrekészek Koalciójának „Együtt az ukrajnai békéért és az európai biztonságért” mottojú ülésén.

Nicușor Dan szerint egyelőre nem tűnik közelinek az ukrajnai béke
2026. november 19., csütörtök

Viharos szél csap le az országra, Székelyföldet is érinti a figyelmeztetés

Székelyföldet sem kerüli el a közelgő szélvihar: Hargita és Kovászna megyében is erős széllökésekre figyelmeztetnek a meteorológusok. A hegyvidéki területeken akár 120–140 km/órás szél is tombolhat.

Viharos szél csap le az országra, Székelyföldet is érinti a figyelmeztetés
2026. november 19., csütörtök

Meghalt egy 17 éves lány a fővárosban, egy kukásautó gázolhatta el

Eszméletlenül találtak rá egy 17 éves lányra csütörtök reggel Bukarest egyik úttestjén. A fiatalt nem sikerült megmenteni. A gyanú szerint egy kukásautó gázolta el, amelynek sofőrje azt állítja, nem vette észre az ütközést.

Meghalt egy 17 éves lány a fővárosban, egy kukásautó gázolhatta el
Hirdetés