Szemünk előtt kiterítve a 2. világháborús védelemi stratégia – de látni és láttatni is kellene

•  Fotó: Bodor Tünde

Fotó: Bodor Tünde

Csak pár kő, néhány kisebb gödör a domboldalon – a mai ember nem látja ezekben az egykori lövészárkokban azokat a katonákat, akik a második világháborúban, 1944 augusztusának végén az előpataki völgyzárnál igyekeztek feltartóztatni a betörő román-orosz alakulatokat. A máig fennmaradt történelmi emlékeket leltároztuk terepszemlén a helyszín jó ismerőjével, Csákány László közbirtokossági elnökkel, aki felmenői elbeszélése nyomán élénken látja maga előtt az akkori eseményeket. Sok, a világégéshez köthető fájdalmat őriznek még zsigereikben az egykori honvédők leszármazottai is.

Bodor Tünde

2024. szeptember 01., 21:282024. szeptember 01., 21:28

Sepsiszentgyörgytől Előpatak felé megyünk a 13E nemzeti úton. Ennek két oldalán terül el a Szemerja–Görgő Közbirtokosság 300 hektáros területe, melynek minden négyzetcentijét bejárta Csákány László közbirtokossági elnök. Tősgyökeres szemerjai lakosként (ez a megyeszékhely legrégibb városnegyede) a közeli helyek történelmét is ismeri, így az előpataki völgyzárnál 1944. augusztus 28–30. zajló harcokról is sokat hallott gyerekkorában a szomszédoktól, de saját édesapjától is. A szóban forgó völgyzár a székelyföldi körkörös védelmi rendszer részét képezte.

Bár az említett periódusban a nagyobb veszteséggel járó harcokat az Ojtozi-szorosban és az Úz völgyében vívták meg a határvédő magyar csapatok, Előpatak mentén is zajlottak hasonlók, szerencsére kevesebb áldozattal.

•  Fotó: Bodor Tünde Galéria

Fotó: Bodor Tünde

„Eredetileg az volt a stratégia, hogy mivel a román határőrségnek nem volt akkora hadereje, hogy itt áttörje a védelmi vonalat, inkább a keleti határokra küldték a magyar katonákat. Az ojtozi és Úz-völgyi csaták után itt már nem volt akkora csapatösszevonás. A román hadsereg augusztus 23-i átállása után azonban az orosz és ukrán csapatok délről, a Kárpát-kanyart megkerülve, a törcsvári szoroson keresztül érkezve Illyefalva, Aldoboly és Bikfalva térségében is megütköztek honvédeikkel. Mikor aztán az orosz-román csapatok délről is kezdték bekeríteni Észak-Erdélyt, a magyar hadtesteket visszarendelték erről a helyszínről is” – vázolja a történelmi tényeket a közbirtokossági elnök.

Miért hiányoznak a fák?

Két magas domboldal között kanyarog az út. Most fás legelők borítják eme domboldalakat – ökológiai értelemben természeti kincset jelentenek, de erről majd másik alkalommal beszélgetünk. A mai tájkép éppen a háborúnak köszönhető: az akkor még sűrű erdővel borított terepem azért vágták ki a fák egy részét, hogy lássák a közeledő ellenséget.

•  Fotó: Bodor Tünde Galéria

Fotó: Bodor Tünde

Most is jól kivehető az egykori hadszíntér: megfigyelhetők az egykori lövészárkok, és felrajzolható az a vonal, amely keresztezi a völgyet, és amelynek mentén egykor bunkerek elhelyezkedtek el. Tizenhétnek a nyomára bukkantunk – a háború után, már a kommunista érában felrobbantották a hatóságok, de a vastag betontömböket nem hordták el. Némelyik meg van süllyedve, de darabjai még jól láthatók. Egymáshoz viszonylag közel, alig kétszáz méterre helyezkedtek el.

A mostani út mentén még jónéhány odahordott tankakasztó gúla is érzékelhető, bár a növényzet benőtte azokat, de a domboldalakon még szinte százat azonosított a közbirtokossági elnök.

A mai autóutat a háború idején csinálták, mert az elképzelt stratégia szerint az ott bevonuló ellenséges csapatokra jól lehet tüzelni a dombokról, tudjuk meg Csákány Lászlótól. Korábban ugyanis az út az egyik domb középmagasságában futott, az egykor neki kialakított terasz ma is látszik – a völgy alsó része viszont vizes, mocsaras terület volt.

•  Fotó: Bodor Tünde Galéria

Fotó: Bodor Tünde

A dombokon egyre másra kisebb-nagyobb, a természet által már begyógyított kráterekre bukkanunk, egykor becsapódó lövedékek nyomaira. Egyik bunker mellett még látszik egy géppuskafészek számára megöntött betontalapzat, amelyre körkörösen síneket szereltek.

Egy idős szemerjai ember, aki mostanában fémdetektorral kutatja a környéket, csak az idei évben mintegy 10 gránátot és egy 70 cm hosszúságú, még fel nem robbant lövedéket talált

(természetesen átadta a hatóságoknak), meséli helyszíni kalauzom.

•  Fotó: Bodor Tünde Galéria

Fotó: Bodor Tünde

A harcok, mint említettük, három napig tartottak. A védők – mivel jól kiépített lőállásokból, bunkerekből tüzeltek – viszonylag kevés veszteséget szenvedtek. Két elhunyt magyar katonát ideiglenesen az útszéli tölgyfák aljába hantolták el, azonban még aznap éjjel az egyiket, egy szemerjai fiatalét a szülei kiemelték, és a református temetőben helyezték örök nyugalomra. A másik a hősi halottak aldobolyi temetőjében alussza örök álmát – több román és orosz katona társaságában, akik a közeli csatákban estek el.

Hadászati térkép e táj

A tankakasztó gúlák és árkok, a tüzelőállások, lövészárkok, bunkerek egy olyan 2. világháborús védelmi stratégiát szemléltetnek, amellyel akkoriban a belső határokat védték a magyarok, ám ez nem a külső határ védelmére kiépített Árpád-vonal részét képezte.

Magyarosi Sándor sepsiszentgyörgyi történész szerint az egész egykori hadszínteret dokumentálni és régészeti lelőhellyé kellene nyilvánítani, még mielőtt az idő vagy éppen a vonuló juhok, esetleg a detektorral működő „kincsvadászok” végleg el nem tüntetik a nyomait. „Amellett kardoskodnék, hogy legyen ezeknek a területeknek tudományos feldolgozása, mert többnyire még tervrajz sem maradt meg róluk”, hangsúlyozta lapunknak.

„Nem is annyira az izgalmas, hogy ki kivel harcolt, hanem az, hogy hogyan rendeztek be egy terepet védelemre. Ugyanakkor

Idézet
ezeket az emlékhelyeket depolitizálni kellene, és azt mindenki számára tanulságossá tenni”

– ezt azért is támogatná a történész, mert itt csak előcsatározások zajlottak. Ugyanis még mielőtt a szovjet hadsereg ideért volna, Előpataknál a határ túloldalán állomásozó kisebb román csapatok lépték át a határt, és keveredtek – igen sok helyen – harcba a magyarokkal.

•  Fotó: Bodor Tünde Galéria

Fotó: Bodor Tünde

A hadszíntér felmutatásában turisztikai potenciál is rejtőzik, vélekedik a történész, aki szívesen látná itt is, amint arra Nyugat-Európában számos példa akad, hogy az egykori hadszíntereknek, háborús emlékeknek védelmet biztosítanak, információs táblákkal jelölik ki a hozzájuk vezető útvonalakat.

Fontos lenne ezt is beilleszteni a város kulturális kínálatába, még akkor is, ha feltehetően csak egy szűkebb réteget érdekelne, de mindenképpen színesítené a szentgyörgyi turisztikai palettát. Mert „ritkaságszámba megy, hogy városhoz közel, jól bejárható, áttekinthető és beépítetlen terepen legyen szemléltethető egy ilyen védelmi rendszer”, amely egyébként az általunk bejárt helyszíntől Sepsiszentkirály felé folytatódik, és egészen Lisznyóig húzódik.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 12., szombat

Téli tájat hagyott maga után a jégverés a szomszédos megyében

Nem szokványos látvány ami egy jégeső után maradt július 12-én a Neamț megyei Vânători-Neamț faluban és környékén.

Téli tájat hagyott maga után a jégverés a szomszédos megyében
2025. július 12., szombat

A többségnek az ötven lej is sokat jelent – a PSD a deficitcsökkentő intézkedések terhének elosztását bírálja

A koalíciós pártoknak tárgyalóasztalhoz kell ülniük és sokkal komolyabban meg kell vitatniuk, hogy kinek mekkora részt kell vállalnia a deficitcsökkentés terhéből – véli a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára, Paul Stănescu.

A többségnek az ötven lej is sokat jelent – a PSD a deficitcsökkentő intézkedések terhének elosztását bírálja
2025. július 12., szombat

Fontos, hogy az egész nőt lássuk

Bármilyen nőgyógyászati műtétet el tudnak végezni a csíkszeredai kórházban, hiszen rendelkezésre áll a tudás és a felszereltség. A nőgyógyászat kérdéseiről, a szűrővizsgálatokról és a műtéti lehetőségekről dr. Horvát Zalán szakorvos beszélt.

Fontos, hogy az egész nőt lássuk
Fontos, hogy az egész nőt lássuk
2025. július 12., szombat

Fontos, hogy az egész nőt lássuk

2025. július 12., szombat

Már több mint 1 millióan látták a Kárpát-medencében a Hogyan tudnék élni nélküledet? – készül a folytatás is 

Múlt héten elhagyta a bűvös 1 milliós nézőszámot a Hogyan tudnék élni nélküled?. Ehhez a számhoz az erdélyi nézők, mint egy 120 ezer nézővel járultak hozzá.

Már több mint 1 millióan látták a Kárpát-medencében a Hogyan tudnék élni nélküledet? – készül a folytatás is 
2025. július 12., szombat

Megválasztották Ilie Bolojant a PNL elnökévé; megvannak az első alelnökök is

Megválasztották Ilie Bolojant a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökévé az alakulat szombati rendkívüli tisztújító kongresszusán.

Megválasztották Ilie Bolojant a PNL elnökévé; megvannak az első alelnökök is
2025. július 12., szombat

Nagyobb fizetésre, kevesebb stresszre vágynak az alkalmazottak

Sok romániai alkalmazott nemcsak a pénz, hanem a lelki nyugalom miatt váltana munkahelyet. Egy friss felmérés szerint többségük elégedetlen a jelenlegi fizetésével, és komoly pszichés nyomás nehezedik rájuk.

Nagyobb fizetésre, kevesebb stresszre vágynak az alkalmazottak
2025. július 12., szombat

Nicușor Dan: Romániának van jövője, és ez belátható időn belül érezhető lesz

Az elnök a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli tisztújító kongresszusán mondott beszédében rámutatott, Romániának van jövője, és ez nem 20-30 év múlva, hanem várhatóan 2-3 évig tartó korrekciós időszak lejártával érezhető lesz.

Nicușor Dan: Romániának van jövője, és ez belátható időn belül érezhető lesz
2025. július 12., szombat

Egy férfi meghalt, egy fiatalkorú pedig súlyosan megsérült egy motorbalesetben

Egy 32 éves motoros életét vesztette, és egy 15 éves fiatalkorú megsérült egy súlyos közúti balesetben szombat hajnalban a Kolozs megyei Magyarkapus településen.

Egy férfi meghalt, egy fiatalkorú pedig súlyosan megsérült egy motorbalesetben
2025. július 12., szombat

Forgalomkorlátozások vannak Maros és Hargita megye egyes útszakaszain

Több útszakaszon is forgalomkorlátozásokra kell számítani Maros és Hargita megyében, az ott zajló útjavítási munkálatok miatt, a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP) tájékoztatása szerint.

Forgalomkorlátozások vannak Maros és Hargita megye egyes útszakaszain
2025. július 12., szombat

Rendkívüli tisztújító kongresszust tart szombaton a Nemzeti Liberális Párt

Szombaton 1200 küldött részvételével rendkívüli tisztújító kongresszust tart a parlament épületében a Nemzeti Liberális Párt (PNL).

Rendkívüli tisztújító kongresszust tart szombaton a Nemzeti Liberális Párt