Szemünk előtt kiterítve a 2. világháborús védelemi stratégia – de látni és láttatni is kellene

•  Fotó: Bodor Tünde

Fotó: Bodor Tünde

Csak pár kő, néhány kisebb gödör a domboldalon – a mai ember nem látja ezekben az egykori lövészárkokban azokat a katonákat, akik a második világháborúban, 1944 augusztusának végén az előpataki völgyzárnál igyekeztek feltartóztatni a betörő román-orosz alakulatokat. A máig fennmaradt történelmi emlékeket leltároztuk terepszemlén a helyszín jó ismerőjével, Csákány László közbirtokossági elnökkel, aki felmenői elbeszélése nyomán élénken látja maga előtt az akkori eseményeket. Sok, a világégéshez köthető fájdalmat őriznek még zsigereikben az egykori honvédők leszármazottai is.

Bodor Tünde

2024. szeptember 01., 21:282024. szeptember 01., 21:28

Sepsiszentgyörgytől Előpatak felé megyünk a 13E nemzeti úton. Ennek két oldalán terül el a Szemerja–Görgő Közbirtokosság 300 hektáros területe, melynek minden négyzetcentijét bejárta Csákány László közbirtokossági elnök. Tősgyökeres szemerjai lakosként (ez a megyeszékhely legrégibb városnegyede) a közeli helyek történelmét is ismeri, így az előpataki völgyzárnál 1944. augusztus 28–30. zajló harcokról is sokat hallott gyerekkorában a szomszédoktól, de saját édesapjától is. A szóban forgó völgyzár a székelyföldi körkörös védelmi rendszer részét képezte.

Bár az említett periódusban a nagyobb veszteséggel járó harcokat az Ojtozi-szorosban és az Úz völgyében vívták meg a határvédő magyar csapatok, Előpatak mentén is zajlottak hasonlók, szerencsére kevesebb áldozattal.

•  Fotó: Bodor Tünde Galéria

Fotó: Bodor Tünde

„Eredetileg az volt a stratégia, hogy mivel a román határőrségnek nem volt akkora hadereje, hogy itt áttörje a védelmi vonalat, inkább a keleti határokra küldték a magyar katonákat. Az ojtozi és Úz-völgyi csaták után itt már nem volt akkora csapatösszevonás. A román hadsereg augusztus 23-i átállása után azonban az orosz és ukrán csapatok délről, a Kárpát-kanyart megkerülve, a törcsvári szoroson keresztül érkezve Illyefalva, Aldoboly és Bikfalva térségében is megütköztek honvédeikkel. Mikor aztán az orosz-román csapatok délről is kezdték bekeríteni Észak-Erdélyt, a magyar hadtesteket visszarendelték erről a helyszínről is” – vázolja a történelmi tényeket a közbirtokossági elnök.

Miért hiányoznak a fák?

Két magas domboldal között kanyarog az út. Most fás legelők borítják eme domboldalakat – ökológiai értelemben természeti kincset jelentenek, de erről majd másik alkalommal beszélgetünk. A mai tájkép éppen a háborúnak köszönhető: az akkor még sűrű erdővel borított terepem azért vágták ki a fák egy részét, hogy lássák a közeledő ellenséget.

•  Fotó: Bodor Tünde Galéria

Fotó: Bodor Tünde

Most is jól kivehető az egykori hadszíntér: megfigyelhetők az egykori lövészárkok, és felrajzolható az a vonal, amely keresztezi a völgyet, és amelynek mentén egykor bunkerek elhelyezkedtek el. Tizenhétnek a nyomára bukkantunk – a háború után, már a kommunista érában felrobbantották a hatóságok, de a vastag betontömböket nem hordták el. Némelyik meg van süllyedve, de darabjai még jól láthatók. Egymáshoz viszonylag közel, alig kétszáz méterre helyezkedtek el.

A mostani út mentén még jónéhány odahordott tankakasztó gúla is érzékelhető, bár a növényzet benőtte azokat, de a domboldalakon még szinte százat azonosított a közbirtokossági elnök.

A mai autóutat a háború idején csinálták, mert az elképzelt stratégia szerint az ott bevonuló ellenséges csapatokra jól lehet tüzelni a dombokról, tudjuk meg Csákány Lászlótól. Korábban ugyanis az út az egyik domb középmagasságában futott, az egykor neki kialakított terasz ma is látszik – a völgy alsó része viszont vizes, mocsaras terület volt.

•  Fotó: Bodor Tünde Galéria

Fotó: Bodor Tünde

A dombokon egyre másra kisebb-nagyobb, a természet által már begyógyított kráterekre bukkanunk, egykor becsapódó lövedékek nyomaira. Egyik bunker mellett még látszik egy géppuskafészek számára megöntött betontalapzat, amelyre körkörösen síneket szereltek.

Egy idős szemerjai ember, aki mostanában fémdetektorral kutatja a környéket, csak az idei évben mintegy 10 gránátot és egy 70 cm hosszúságú, még fel nem robbant lövedéket talált

(természetesen átadta a hatóságoknak), meséli helyszíni kalauzom.

•  Fotó: Bodor Tünde Galéria

Fotó: Bodor Tünde

A harcok, mint említettük, három napig tartottak. A védők – mivel jól kiépített lőállásokból, bunkerekből tüzeltek – viszonylag kevés veszteséget szenvedtek. Két elhunyt magyar katonát ideiglenesen az útszéli tölgyfák aljába hantolták el, azonban még aznap éjjel az egyiket, egy szemerjai fiatalét a szülei kiemelték, és a református temetőben helyezték örök nyugalomra. A másik a hősi halottak aldobolyi temetőjében alussza örök álmát – több román és orosz katona társaságában, akik a közeli csatákban estek el.

Hadászati térkép e táj

A tankakasztó gúlák és árkok, a tüzelőállások, lövészárkok, bunkerek egy olyan 2. világháborús védelmi stratégiát szemléltetnek, amellyel akkoriban a belső határokat védték a magyarok, ám ez nem a külső határ védelmére kiépített Árpád-vonal részét képezte.

Magyarosi Sándor sepsiszentgyörgyi történész szerint az egész egykori hadszínteret dokumentálni és régészeti lelőhellyé kellene nyilvánítani, még mielőtt az idő vagy éppen a vonuló juhok, esetleg a detektorral működő „kincsvadászok” végleg el nem tüntetik a nyomait. „Amellett kardoskodnék, hogy legyen ezeknek a területeknek tudományos feldolgozása, mert többnyire még tervrajz sem maradt meg róluk”, hangsúlyozta lapunknak.

„Nem is annyira az izgalmas, hogy ki kivel harcolt, hanem az, hogy hogyan rendeztek be egy terepet védelemre. Ugyanakkor

Idézet
ezeket az emlékhelyeket depolitizálni kellene, és azt mindenki számára tanulságossá tenni”

– ezt azért is támogatná a történész, mert itt csak előcsatározások zajlottak. Ugyanis még mielőtt a szovjet hadsereg ideért volna, Előpataknál a határ túloldalán állomásozó kisebb román csapatok lépték át a határt, és keveredtek – igen sok helyen – harcba a magyarokkal.

•  Fotó: Bodor Tünde Galéria

Fotó: Bodor Tünde

A hadszíntér felmutatásában turisztikai potenciál is rejtőzik, vélekedik a történész, aki szívesen látná itt is, amint arra Nyugat-Európában számos példa akad, hogy az egykori hadszíntereknek, háborús emlékeknek védelmet biztosítanak, információs táblákkal jelölik ki a hozzájuk vezető útvonalakat.

Fontos lenne ezt is beilleszteni a város kulturális kínálatába, még akkor is, ha feltehetően csak egy szűkebb réteget érdekelne, de mindenképpen színesítené a szentgyörgyi turisztikai palettát. Mert „ritkaságszámba megy, hogy városhoz közel, jól bejárható, áttekinthető és beépítetlen terepen legyen szemléltethető egy ilyen védelmi rendszer”, amely egyébként az általunk bejárt helyszíntől Sepsiszentkirály felé folytatódik, és egészen Lisznyóig húzódik.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 02., szerda

Két kis utcát újítanak fel a csíkszeredai ipari övezetben 2,3 millió lejből

Leaszfaltozzák a csíkszeredai Olt és Sas utcákat idén. A város saját költségvetéséből 2,3 millió lejt biztosít az önkormányzat az ipari övezetben található kis utcák felújítására.

Két kis utcát újítanak fel a csíkszeredai ipari övezetben 2,3 millió lejből
2025. április 02., szerda

Elhalasztották az ítélethirdetést Borbolyék perében

Nem hirdetett ítéletet a Maros Megyei Törvényszék szerdán a Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács alelnöke és tizenkét másik személy ellen 2013-ban indult büntetőperben, ezt egy későbbi időpontra halasztották.

Elhalasztották az ítélethirdetést Borbolyék perében
2025. április 02., szerda

A Csíki Kamarazenekarral koncerteznek fiatal tehetségek

Fiatal tehetségek és a Csíki Kamarazenekar ad hangversenyt Csíkszeredában április 7-én, hétfőn. A koncerten megismerkedhet a közönség a bemutatkozásra váró, Nagy István Művészeti Középiskola diákjaival.

A Csíki Kamarazenekarral koncerteznek fiatal tehetségek
2025. április 02., szerda

Ismét vádat emeltek Iliescuék ellen a bányászjárás ügyében

A legfőbb ügyészség vádat emelt szerdán Ion Iliescu exállamelnök és Petre Roman volt miniszterelnök ellen emberiesség elleni bűncselekmények miatt az 1990-es bányászjárás ügyében.

Ismét vádat emeltek Iliescuék ellen a bányászjárás ügyében
2025. április 02., szerda

Lassan eltűnnek az elektronikus egészségügyi kártyák

Hamarosan országszerte elérhetővé válik az új típusú személyazonossági igazolvány, amely elektronikusan is tárolja a személyes adatokat. Az új személyi elterjedésével fokozatosan az elektronikus egészségügyi kártyák is megszűnnek.

Lassan eltűnnek az elektronikus egészségügyi kártyák
2025. április 02., szerda

A fiatalok körében aggasztó méreteket ölt a munkanélküliség

Az uniós tagországok közül Romániában a legmagasabb (26,3 százalék) a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája – hívta fel a figyelmet a Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának legújabb jelentése.

A fiatalok körében aggasztó méreteket ölt a munkanélküliség
2025. április 02., szerda

Turistaövezetben támadták meg a kutyák, veszélyben volt az élete

A Rétyi Nyír víkendtelepének közelében támadták meg a kutyák a félmaraton-futásra készülő amatőr futót, akit végül a kutyák gazdájának a megjelenése mentett meg a nagyobb bajtól – de két harapást így is elszenvedett.

Turistaövezetben támadták meg a kutyák, veszélyben volt az élete
2025. április 02., szerda

Négy medve ólálkodik a Somostetőn

Medvék járnak a marosvásárhelyi Somostető területén, a vadak különösen éjszaka merészkednek elő. Az esetről a Marosvásárhelyi Állatkert osztott meg vieófelvételt.

Négy medve ólálkodik a Somostetőn
Négy medve ólálkodik a Somostetőn
2025. április 02., szerda

Négy medve ólálkodik a Somostetőn

2025. április 01., kedd

Egyre több gyermeket érint az autizmus valamely formája

Több a képzett szakember, ezért a pszichológusok, iskolai tanácsadók korábban észreveszik, ha a gyermek az autizmus jeleit mutatja, így a fejlesztésükhöz is korábban hozzá lehet kezdeni.

Egyre több gyermeket érint az autizmus valamely formája