Hirdetés
Hirdetés

Szemünk előtt kiterítve a 2. világháborús védelemi stratégia – de látni és láttatni is kellene

•  Fotó: Bodor Tünde

Fotó: Bodor Tünde

Csak pár kő, néhány kisebb gödör a domboldalon – a mai ember nem látja ezekben az egykori lövészárkokban azokat a katonákat, akik a második világháborúban, 1944 augusztusának végén az előpataki völgyzárnál igyekeztek feltartóztatni a betörő román-orosz alakulatokat. A máig fennmaradt történelmi emlékeket leltároztuk terepszemlén a helyszín jó ismerőjével, Csákány László közbirtokossági elnökkel, aki felmenői elbeszélése nyomán élénken látja maga előtt az akkori eseményeket. Sok, a világégéshez köthető fájdalmat őriznek még zsigereikben az egykori honvédők leszármazottai is.

Bodor Tünde

2024. szeptember 01., 21:282024. szeptember 01., 21:28

Sepsiszentgyörgytől Előpatak felé megyünk a 13E nemzeti úton. Ennek két oldalán terül el a Szemerja–Görgő Közbirtokosság 300 hektáros területe, melynek minden négyzetcentijét bejárta Csákány László közbirtokossági elnök. Tősgyökeres szemerjai lakosként (ez a megyeszékhely legrégibb városnegyede) a közeli helyek történelmét is ismeri, így az előpataki völgyzárnál 1944. augusztus 28–30. zajló harcokról is sokat hallott gyerekkorában a szomszédoktól, de saját édesapjától is. A szóban forgó völgyzár a székelyföldi körkörös védelmi rendszer részét képezte.

Bár az említett periódusban a nagyobb veszteséggel járó harcokat az Ojtozi-szorosban és az Úz völgyében vívták meg a határvédő magyar csapatok, Előpatak mentén is zajlottak hasonlók, szerencsére kevesebb áldozattal.

•  Fotó: Bodor Tünde Galéria

Fotó: Bodor Tünde

„Eredetileg az volt a stratégia, hogy mivel a román határőrségnek nem volt akkora hadereje, hogy itt áttörje a védelmi vonalat, inkább a keleti határokra küldték a magyar katonákat. Az ojtozi és Úz-völgyi csaták után itt már nem volt akkora csapatösszevonás. A román hadsereg augusztus 23-i átállása után azonban az orosz és ukrán csapatok délről, a Kárpát-kanyart megkerülve, a törcsvári szoroson keresztül érkezve Illyefalva, Aldoboly és Bikfalva térségében is megütköztek honvédeikkel. Mikor aztán az orosz-román csapatok délről is kezdték bekeríteni Észak-Erdélyt, a magyar hadtesteket visszarendelték erről a helyszínről is” – vázolja a történelmi tényeket a közbirtokossági elnök.

Miért hiányoznak a fák?

Két magas domboldal között kanyarog az út. Most fás legelők borítják eme domboldalakat – ökológiai értelemben természeti kincset jelentenek, de erről majd másik alkalommal beszélgetünk. A mai tájkép éppen a háborúnak köszönhető: az akkor még sűrű erdővel borított terepem azért vágták ki a fák egy részét, hogy lássák a közeledő ellenséget.

•  Fotó: Bodor Tünde Galéria

Fotó: Bodor Tünde

Most is jól kivehető az egykori hadszíntér: megfigyelhetők az egykori lövészárkok, és felrajzolható az a vonal, amely keresztezi a völgyet, és amelynek mentén egykor bunkerek elhelyezkedtek el. Tizenhétnek a nyomára bukkantunk – a háború után, már a kommunista érában felrobbantották a hatóságok, de a vastag betontömböket nem hordták el. Némelyik meg van süllyedve, de darabjai még jól láthatók. Egymáshoz viszonylag közel, alig kétszáz méterre helyezkedtek el.

A mostani út mentén még jónéhány odahordott tankakasztó gúla is érzékelhető, bár a növényzet benőtte azokat, de a domboldalakon még szinte százat azonosított a közbirtokossági elnök.

A mai autóutat a háború idején csinálták, mert az elképzelt stratégia szerint az ott bevonuló ellenséges csapatokra jól lehet tüzelni a dombokról, tudjuk meg Csákány Lászlótól. Korábban ugyanis az út az egyik domb középmagasságában futott, az egykor neki kialakított terasz ma is látszik – a völgy alsó része viszont vizes, mocsaras terület volt.

•  Fotó: Bodor Tünde Galéria

Fotó: Bodor Tünde

A dombokon egyre másra kisebb-nagyobb, a természet által már begyógyított kráterekre bukkanunk, egykor becsapódó lövedékek nyomaira. Egyik bunker mellett még látszik egy géppuskafészek számára megöntött betontalapzat, amelyre körkörösen síneket szereltek.

Egy idős szemerjai ember, aki mostanában fémdetektorral kutatja a környéket, csak az idei évben mintegy 10 gránátot és egy 70 cm hosszúságú, még fel nem robbant lövedéket talált

(természetesen átadta a hatóságoknak), meséli helyszíni kalauzom.

•  Fotó: Bodor Tünde Galéria

Fotó: Bodor Tünde

A harcok, mint említettük, három napig tartottak. A védők – mivel jól kiépített lőállásokból, bunkerekből tüzeltek – viszonylag kevés veszteséget szenvedtek. Két elhunyt magyar katonát ideiglenesen az útszéli tölgyfák aljába hantolták el, azonban még aznap éjjel az egyiket, egy szemerjai fiatalét a szülei kiemelték, és a református temetőben helyezték örök nyugalomra. A másik a hősi halottak aldobolyi temetőjében alussza örök álmát – több román és orosz katona társaságában, akik a közeli csatákban estek el.

Hadászati térkép e táj

A tankakasztó gúlák és árkok, a tüzelőállások, lövészárkok, bunkerek egy olyan 2. világháborús védelmi stratégiát szemléltetnek, amellyel akkoriban a belső határokat védték a magyarok, ám ez nem a külső határ védelmére kiépített Árpád-vonal részét képezte.

Hirdetés

Magyarosi Sándor sepsiszentgyörgyi történész szerint az egész egykori hadszínteret dokumentálni és régészeti lelőhellyé kellene nyilvánítani, még mielőtt az idő vagy éppen a vonuló juhok, esetleg a detektorral működő „kincsvadászok” végleg el nem tüntetik a nyomait. „Amellett kardoskodnék, hogy legyen ezeknek a területeknek tudományos feldolgozása, mert többnyire még tervrajz sem maradt meg róluk”, hangsúlyozta lapunknak.

„Nem is annyira az izgalmas, hogy ki kivel harcolt, hanem az, hogy hogyan rendeztek be egy terepet védelemre. Ugyanakkor

Idézet
ezeket az emlékhelyeket depolitizálni kellene, és azt mindenki számára tanulságossá tenni”

– ezt azért is támogatná a történész, mert itt csak előcsatározások zajlottak. Ugyanis még mielőtt a szovjet hadsereg ideért volna, Előpataknál a határ túloldalán állomásozó kisebb román csapatok lépték át a határt, és keveredtek – igen sok helyen – harcba a magyarokkal.

•  Fotó: Bodor Tünde Galéria

Fotó: Bodor Tünde

A hadszíntér felmutatásában turisztikai potenciál is rejtőzik, vélekedik a történész, aki szívesen látná itt is, amint arra Nyugat-Európában számos példa akad, hogy az egykori hadszíntereknek, háborús emlékeknek védelmet biztosítanak, információs táblákkal jelölik ki a hozzájuk vezető útvonalakat.

Fontos lenne ezt is beilleszteni a város kulturális kínálatába, még akkor is, ha feltehetően csak egy szűkebb réteget érdekelne, de mindenképpen színesítené a szentgyörgyi turisztikai palettát. Mert „ritkaságszámba megy, hogy városhoz közel, jól bejárható, áttekinthető és beépítetlen terepen legyen szemléltethető egy ilyen védelmi rendszer”, amely egyébként az általunk bejárt helyszíntől Sepsiszentkirály felé folytatódik, és egészen Lisznyóig húzódik.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 10., szerda

Lemondott az ukrán állampolgárságáról, minden kapcsolata megszűnt az ukrán hatóságokkal Eugen Tomac-nak

Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök szerdán közölte, hogy a román állampolgárság megszerzésekor minden kapcsolata megszűnt az ukrán hatóságokkal, és évekkel ezelőtt, önként lemondott az ukrán állampolgárságról.

Lemondott az ukrán állampolgárságáról, minden kapcsolata megszűnt az ukrán hatóságokkal Eugen Tomac-nak
Hirdetés
2026. június 10., szerda

Mobilalkamazás segítségével kérhetnek segítséget a látás- és hallássérültek

A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) szerdán közölte, hogy elérhetővé vált a látás- és/vagy hallássérültek vészhelyzeti kommunikációját segítő Apel 112 mobilalkalmazás.

Mobilalkamazás segítségével kérhetnek segítséget a látás- és hallássérültek
2026. június 10., szerda

Kezdődhet a bentlakásomlás-per elsőfokú tárgyalása

Lezárult az előkészítő szakasz, így elkezdődhet a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakásánál történt tragédia nyomán indult büntetőper elsőfokú tárgyalása. Noha voltak problémák a nyomozati anyaggal, ez nem változtatott a helyzeten.

Kezdődhet a bentlakásomlás-per elsőfokú tárgyalása
2026. június 10., szerda

„Az emberek kormányt akarnak” – a pártoknak üzent Nicușor Dan

Az emberek kormányt akarnak, nem érdeklik őket a politikusok választási vitái – jelentette ki szerdán Nicușor Dan.

„Az emberek kormányt akarnak” – a pártoknak üzent Nicușor Dan
Hirdetés
2026. június 10., szerda

Ne legyen szigorúan védett a barnamedve – Brüsszelhez fordul Tánczos Barna

Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán bejelentette, kezdeményezni fogja az Európai Bizottságnál (EB), hogy vegyék le a barnamedvét a szigorúan védett fajok listájáról és helyezzék át egy másik listára.

Ne legyen szigorúan védett a barnamedve – Brüsszelhez fordul Tánczos Barna
2026. június 10., szerda

Egy baleset, 17 segítségnyújtás, 16 riasztás két nap alatt

A Hargita megyei tűzoltók összesen 18 sürgősségi esethez vonultak ki a hét első két napján, miközben 16 Ro-Alert figyelmeztetést is kiadtak a településeken megjelenő medvék miatt.

Egy baleset, 17 segítségnyújtás, 16 riasztás két nap alatt
2026. június 10., szerda

Kétórás figyelmeztető tiltakozásba kezdenek a törvényszéki orvosok

Két órára felfüggesztik tevékenységüket csütörtökön az ország igazságügyi orvosszakértői és a törvényszéki orvostani szolgálatok munkatársai. A tiltakozó akcióhoz a Hargita Megyei Törvényszéki Orvostani Szolgálat is csatlakozik.

Kétórás figyelmeztető tiltakozásba kezdenek a törvényszéki orvosok
Hirdetés
2026. június 10., szerda

Marad az árréskorlátozás, a képviselőház is megszavazta

A képviselőház szerdai ülésén döntő házként elfogadta az alapélelmiszerek árréskorlátozását december 31-éig meghosszabbító jogszabálytervezetet.

Marad az árréskorlátozás, a képviselőház is megszavazta
2026. június 10., szerda

Oana Gheorghiu: A TAROM adóssága meghaladja a teljes vagyonát

A TAROM légitársaság adóssága megközelíti a 930 millió lejt és 105 millió lejjel meghaladja a teljes vagyonát, a tavalyi évet pedig 186 millió lejes veszteséggel zárta.

Oana Gheorghiu: A TAROM adóssága meghaladja a teljes vagyonát
2026. június 10., szerda

Kovászna megyére is érvényes a most kiadott árvízriasztás

Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország 14 megyéjében.

Kovászna megyére is érvényes a most kiadott árvízriasztás
Hirdetés