Szökés a kommunizmus idején Romániából: magyarokra vonatkozó adatokat is nyilvánosságra hoztak

Vasútvonal Erdélyben az 1980-as évek végén. Veszélyes kivezető

Fotó: Fortepan/tm

A kommunizmus utolsó két évtizedében Romániából csaknem százezer állampolgár távozott illegálisan, közülük mintegy húsz százalék volt magyar nemzetiségű – derült ki a hírhedt kommunista titkosrendőrség, a Securitate irattárát tanulmányozó országos tanács (CNSAS) által Facebookon közölt összesítésből.

Székelyhon

2024. augusztus 28., 12:542024. augusztus 28., 12:54

2024. augusztus 28., 13:592024. augusztus 28., 13:59

A romániai átvilágítási testület az 1968–1989-es időszakról tett közzé kimutatást kedden. Ebben az időszakban mintegy 97 ezer román állampolgár távozott illegálisan az országból, közülük 25 500 a zöldhatáron keresztül szökött meg, 71 500 pedig nem tért vissza Romániába, miután – rokonlátogatás, hivatalos kiküldetés, kirándulás, sportesemény, gyógykezelés, kishatárátlépés stb. címén – útlevélhez jutott, és elhagyta az országot.

A szökevények között a romániai lakosságon belüli súlyuknál sokkal nagyobb arányt képviseltek a különböző nemzetiségek:

a végleg távozók alig több mint fele (50 400) volt román, ugyanakkor 24 200 német, 19 200 magyar, 1800 zsidó, 1500 roma és több száz török, tatár, görög, szlovák és ukrán nemzetiségű polgára hagyta el Romániát a hatóságok jóváhagyása nélkül.

A célországok közül a legtöbben a Német Szövetségi Köztársaságba távoztak, de sokan voltak, akik Ausztriában, Svédországban, az Egyesült Államokban, Kanadában, és Izraelben kerestek menedéket – írja az MTI a CNSAS jelentésére hivatkozva.

A CNSAS továbbá rámutatott, az 1968-ban hatályba lépett büntető törvénykönyv a köztörvényes bűnök közé sorolta, és 6 hónaptól 3 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtotta a határsértést vagy a tiltott határátlépésre irányuló kísérletet. Ezt megelőzően a szökés hazaárulásnak minősült, és akár 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntették.

Az átvilágítási testület összesítését ismertető Adevărul hírportál szerint ez a mentalitás az 1968-as Btk. hatályba lépésével sem sokat változott: akik a zöldhatáron keresztül – alapvetően Jugoszlávia felé – próbáltak Nyugatra szökni, hatalmas kockázatot vállaltak, hiszen

voltak, akiket lelőttek a határőrök, akiket pedig elfogtak, azokat a Securitate pincéiben vették kezelésbe.

A CNSAS nemcsak a közéleti szereplőkkel szemben felmerülő ügynökmúltat vizsgálja. Bármelyik román állampolgár kikérheti az átvilágítási testületnél őrzött irattárból azt a (megfigyelési, adott esetben beszervezési) dossziét, amelyet a Securitate vezetett róla vagy közvetlen felmenőiről 1989 előtt.

Történelem