
Vasútvonal Erdélyben az 1980-as évek végén. Veszélyes kivezető
Fotó: Fortepan/tm
A kommunizmus utolsó két évtizedében Romániából csaknem százezer állampolgár távozott illegálisan, közülük mintegy húsz százalék volt magyar nemzetiségű – derült ki a hírhedt kommunista titkosrendőrség, a Securitate irattárát tanulmányozó országos tanács (CNSAS) által Facebookon közölt összesítésből.
2024. augusztus 28., 12:542024. augusztus 28., 12:54
2024. augusztus 28., 13:592024. augusztus 28., 13:59
A romániai átvilágítási testület az 1968–1989-es időszakról tett közzé kimutatást kedden. Ebben az időszakban mintegy 97 ezer román állampolgár távozott illegálisan az országból, közülük 25 500 a zöldhatáron keresztül szökött meg, 71 500 pedig nem tért vissza Romániába, miután – rokonlátogatás, hivatalos kiküldetés, kirándulás, sportesemény, gyógykezelés, kishatárátlépés stb. címén – útlevélhez jutott, és elhagyta az országot.
A szökevények között a romániai lakosságon belüli súlyuknál sokkal nagyobb arányt képviseltek a különböző nemzetiségek:
A célországok közül a legtöbben a Német Szövetségi Köztársaságba távoztak, de sokan voltak, akik Ausztriában, Svédországban, az Egyesült Államokban, Kanadában, és Izraelben kerestek menedéket – írja az MTI a CNSAS jelentésére hivatkozva.
A CNSAS továbbá rámutatott, az 1968-ban hatályba lépett büntető törvénykönyv a köztörvényes bűnök közé sorolta, és 6 hónaptól 3 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtotta a határsértést vagy a tiltott határátlépésre irányuló kísérletet. Ezt megelőzően a szökés hazaárulásnak minősült, és akár 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntették.
Az átvilágítási testület összesítését ismertető Adevărul hírportál szerint ez a mentalitás az 1968-as Btk. hatályba lépésével sem sokat változott: akik a zöldhatáron keresztül – alapvetően Jugoszlávia felé – próbáltak Nyugatra szökni, hatalmas kockázatot vállaltak, hiszen
A CNSAS nemcsak a közéleti szereplőkkel szemben felmerülő ügynökmúltat vizsgálja. Bármelyik román állampolgár kikérheti az átvilágítási testületnél őrzött irattárból azt a (megfigyelési, adott esetben beszervezési) dossziét, amelyet a Securitate vezetett róla vagy közvetlen felmenőiről 1989 előtt.
Nicușor Dan államfő nem támogatja, hogy népszavazást írjanak ki a bírák és ügyészek különnyugdíjának témájában.
A kormánykoalíció a minimálbér változatlan szinten tartását támogatja – jelentette ki csütörtök este Ilie Bolojan miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy jövő héten a szakszervezetek és a munkáltatók képviselőivel is egyeztetnek a témáról.
A kétezres évek elején egy maffiaszerű szervezet működött Csíkszeredában, amelynek felszámolásában Szondy Zoltán újságíróként oroszlánrészt vállalt; kétszer meg is verték. Erről az időszakról is mesélt a Székelyhon közéleti műsorában, a Summában.
Más volt ez a gyergyószentmiklósi megemlékezés, mint az elmúlt években. A város főterén idézték fel az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét. A forradalom szelleme „kijött az utcára” – és magával hozott fiatalokat is.
Október 26-ától, vasárnaptól áttér Románia a téli időszámításra, hajnali 4 órakor 3 órára kell visszaállítani az óramutatókat.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulóján mintegy 100 ember gyűlt össze a sepsiszentgyörgyi 56-os emlékparkban jelenlétével megtisztelni a hősök áldozatát.
A 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit elevenítették fel a kézdiszéki diákok. Az október 23-i, hősök tiszteletére rendezett megemlékezés több kézdivásárhelyi helyszínen zajlott: a református temetőben, a főtéren és a művelődési házban.
A nemzeti emlékezet helyszíne volt október 23-án a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János Plébánia, ahol az 1956-os forradalom hősei és a szabadság eszméje előtt hajtottak fejet az ünneplők, majd fáklyákkal a kezükben közösen vonultak a Várudvarba.
A gyergyószentmiklósi képviselő-testület napirendjén volt egy iroda biztosítása az EMSZ számára, de a pártnak mégsem lesz új székháza az RMDSZ frakció tartózkodása miatt. Egy új oktatási központ létesítéséhez pedig további egyeztetések szükségesek.
Nem megyünk háborúba, és nem fogunk meghalni Ukrajnáért, de élni fogunk Magyarországért – jelentette ki a miniszterelnök az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján tartott ünnepi megemlékezésen csütörtökön Budapesten.
szóljon hozzá!