Hirdetés
Hirdetés

Mindmáig nem egyértelműen tisztázott a Somlyó név eredete

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

„A Somlyó névnek Csíkban s egyáltalán hazánk más vidékein való gyakori ismétlése, s főleg itt hegyekre való alkalmazása arra mutat, hogy a Somlyó névnek valami jelentése volt, mely most feledésbe ment. Hogy e jelentés mi lehetett, annak kutatását nyelvészeinkre bízom.” Ezt a feladatot több mint másfél évszázada osztotta ki Orbán Balázs, és azóta sem sikerült maradéktalanul teljesíteni. Elméletek ugyan születtek, de egyik sem alkalmas arra, hogy minden kételyünket eloszlassa.

Kocsis Károly

2024. május 17., 23:592024. május 17., 23:59

Természetesen maga a feladat sem egyszerű, bonyolultságát elég lehet egyetlen példával szemléltetni: míg Kniezsa István, a Kossuth-díjas nyelvész, nyelvtörténész 1943-ban még azt állapította meg, hogy

Idézet
a Somlyó nevek különben is mindig hegyekre vonatkoznak, patakokra soha”,

Szász Lőrinc gyergyócsomafalvi születésű nyelvtudományi és szótáríró szerint

elsősorban pataknévként használták a Somlyót, és 1971-ben ezt számos székelyföldi példával támasztotta alá.

Másik jeles nyelvészünk, a 2022 februárjában, 92 éves korában elhunyt Murádin László is azzal kezdte egyik dolgozatát (Nyelv- és irodalomtudományi közlemények, 1996/2), hogy

Idézet
a Somlyó helynév megfejtése, eredetének megoldása egyik legvitatottabb esete a magyar nyelv- és névtudománynak.”

Persze, ez a helynév még sok helyen előfordul a Kárpát-medencében (csak hegynévként legalább tizennégyet, településnévként legalább tizenhatot ismerünk belőle), de lehet, nem véletlenül éppen ott, ahol.

Hirdetés

Gondoljunk csak bele: mindjárt Csíksomlyó szomszédságában találjuk az egyházilag valamikor hozzá tartozó Csíktaploca falut (ma Csíkszereda része), a magyarországi, remek juhfarkjáról is közismert Somló-hegytől pedig légvonalban alig több mint húsz kilométerre Tapolca települést!

Az általánosan elfogadott nézet szerint ez szláv eredetű szó, és meleg vizű forrást jelent, amiből van elég a Balaton környékén, és a csíktaplocai asszonyok még fél évszázada is egy olyan forrás vízében tisztálták a mosott ruhát, amely télen sem fagyott be soha.

Igaz, olvastunk már olyat is, hogy a Tapolca magyar eredetű, és magas pontot jelentene.

Tovább fűzve a gondolatébresztőnek szánt morfondírozást: a Somló- hegytől nem messze esik a tihanyi apátság, amelynek az első magyar nyelvemléket is magába foglaló, 1055-ös alapítólevelében Daczó Árpád ferences szerzetes, azaz Lukács atya (1921–2018) kiolvasni vélte a Babba helynevet („Ad Babu Humca”), amit természetesen

a csíki Kis–Somlyó-hegy mögül minden pünkösd hajnalán Napba öltözve előbúvó Boldogasszonnyal, azaz Babba Máriával hozott összefüggésbe.

„Lassan omladozó hegy”

De térjünk vissza Murádin tanulmányához, ahol számba veszi a somlyó név jó néhány értelmezését is. Így például megtudjuk, hogy P. Szathmáry Károly 1884-ben még úgy látta,

Idézet
lassan omladozó hegyet jelent hazánkban mindenütt”.

Ehhez teszi hozzá később a többek között Szilágy vármegye monográfiáját is megíró Petri Mór (1863–1945), hogy az „erdő” jelentésű szláv suma szóból ered. A szláv eredet mellett kardoskodik kezdetben – mások mellett – Melich János (1872–1963) nyelvész is, de ő később ezt feladta, és

a „som” szó származékának tartotta („elsősorban hegyet jelölő név..., amelyen szőlő terem”), míg mások a som és a jó (mint folyó) szavakat vélik felfedezni benne.

Kiss Lajos (1922–2003) szerint a somlyó „»megcsuszamló, suvadó oldalú hegy«, vagy – kevéssé valószínűen – »a zöld erdőövezetből kiemelkedő kopasz, sziklás hegytető« lehetett.” Csakhogy a IV. Béla 1249. évi oklevelében szereplő, a Villányi-hegység legmagasabb pontját jelző Szársomlyó („montem... Saarsumlu”) nevét akkor

miként fejtenénk meg, tudva azt, hogy régi nyelvünkben a szár melléknév „tar, kopasz” értelemmel bírt? Miért nevezték volna tar kopasz hegynek, amikor a két jelzőnek ugyanaz a jelentése?

Kopár hegyet mond Széna Béla is (Őshazakeresés másképpen, 2011), de ő a mongol semteger (= kopár) és yolo (= hegy) szavakból fejti meg.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Maga Murádin László viszont Pais Dezső nyelvésszel (1886–1973) értett egyet, és

Somlyót a som jelentésű ótörök sum szó származékának (somos hely) tartotta.

Ezzel némileg összecseng dr. Zákonyi Ferenc megállapítása Somlói útikalauzában (1989):

Idézet
Somló neve ősi magyar név. Abból az időből származik, amikor még somfa borította a hegy tetejét, lankáit. Ekkor még som (Cornus mas) és nem szőlő termett rajta. Az egész hegy somos volt a rajta nőtt temérdek somfától”.

Az akadémiai körökben kevésbé szalonképesnek tartott ősnyelvkutató, Tomory Zsuzsa (1930–2016) azonban már egészen más utakon járt: „Somlyó – miután már az 1200-as években is hagyományos istentiszteleti helynek számított – Szemere földanya tiszteletének szent helye volt. Erősíti e feltevést az 1333-ban Sumbov-nak, 1334-ben Sumlov-nak írt neve...

Idézet
Somlyó hegyünk neve tehát kapcsolatban van a szem, szemlél, szemere szavakkal, s a hegy ősi fény- és naptiszteleti szerepére figyelmeztet bennünket”

– írta. És máris ott tartanánk a feltételezett magyar ősvallásnál, amelyből – Daczó Árpád szerint – Babba Máriát, mint Boldogasszonyt, akinek tisztelete manapság egészen egyedi módon nyilvánul meg a csíksomlyói búcsúban, „átmentettük” a Szent István utáni katolikus vallásba.

Aztán olyan vélekedéseket is olvasni, miszerint – szanszkrit analógiákból kiindulva –

Somlyó nevét piros almaként, oroszlánként, netán oroszlánnal harcolóként kellene értelmezni,

de ezektől most enyhe mosoly kíséretében eltekintünk, és ezúttal a Somlyó és Magura nevek közti kapcsolatot sem boncolgatjuk, amire szintén több kutató utal. Talán egy másik alkalommal...

Kérdések sokasága

A különféle hipotézisek koránt sem teljes igényű számba vételével azt szerettük volna érzékeltetni, hogy az Orbán Balázs-i feladat még nincs minden kétséget kizáróan letudva, ráadásul Csíksomlyónak nemcsak a néveredetében nem tudtak zöldágra vergődni a kutatók, hanem a hozzá kapcsolódó megannyi kérdésben sem:

  • Miért és mitől vált a székelység legfontosabb kultikus helyévé?

  • Mióta élnek itt szerzetesek, mióta tölti be a spirituális központ szerepét?

  • Mióta búcsújáróhely?

  • Mikor épült itt először templom?

  • Mikor épült a Salvator-kápolna (elődje), lehetett-e eredetileg Csíksomlyó spirituális központja, mire utalhatnak a szentély különleges kialakítású ablakai?

  • Mit ábrázolnak a ferencesek kolostorában látható (naptár)kövek jelei?

  • Hová nyúlnak vissza az itt sajátos formában megnyilvánuló Mária-tisztelet gyökerei?

Pedig lehet, hogy Csíksomlyó titkának megfejtése egyben valós múltunk megismerésének kulcsát is kínálná.

„Lágeréveim alatt (1952–57) többször különös álmot láttam. A Kis-Somlyó oldalán egy nagy bástya volt, amit a hegyen lakó remete őrzött. Minden este körüljárta, nincs-e omladék rajta. Mert a bástya őrizte Csíksomlyó titkát. Az álom csattanója szerint nekem kell felnyitnom a Bástya, azaz Csíksomlyó titkát!”
Daczó Árpád (rendi nevén P. Lukács): Csíksomlyó titka

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 20., szombat

Tonnaszámra foglalják le a petárdákat és tűzijátékokat

A téli ünnepi időszakra időzített pirotechnikai ellenőrzőakció részeként a rendőrség eddig közel 53 tonna pirotechnikai cikket foglalt le, 540 büntetőeljárást kezdeményezett és 606 személy ellen indított nyomozást.

Tonnaszámra foglalják le a petárdákat és tűzijátékokat
Hirdetés
2025. december 20., szombat

Román–magyar viszony, kormányzás, felelősség és magyarországi választások – Kelemen Hunor a Transzilván új podcastjében

2025 meghatározó év Románia és az erdélyi magyar közösség számára: új politikai helyzet alakult ki, miközben Európát háború és gazdasági bizonytalanság terheli. Magyarországon választások közelegnek – a belpolitikai viták Erdélyben is érzékelhetők.

Román–magyar viszony, kormányzás, felelősség és magyarországi választások – Kelemen Hunor a Transzilván új podcastjében
2025. december 20., szombat

A kettéhasadt hegy között | Erdély kincsei

Erdély szívében, a Torockói-hegység peremén húzódik egy sziklakanyon, amelyet a természet évmilliók alatt faragott a saját arcára. Ez a Tordai-hasadék.

A kettéhasadt hegy között | Erdély kincsei
2025. december 20., szombat

Civilizációs küldetés a kereszténység védelme

A földön 300 millió keresztény szenved állami elnyomásban vagy terrorszervezetek támadásaitól. Az erdélyi örmény gyökerekkel büszkélkedő Azbej Tristánnal, a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkárral Kézdivásárhelyen beszélgettünk.

Civilizációs küldetés a kereszténység védelme
Hirdetés
2025. december 19., péntek

Bíró Barna Botond: nehéz év volt és nehéz év következik

A parajdi sóbánya katasztrófájáról, a távolsági buszjáratok működtetésének újragondolásáról, a megyei hulladékgazdálkodásról esett szó többek között a Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnökével való év végi beszélgetésen.

Bíró Barna Botond: nehéz év volt és nehéz év következik
2025. december 19., péntek

Még karácsony előtt megnyílhat egy újabb, 50 kilométeres autópálya-szakasz

Még karácsony előtt átadják a forgalomnak a moldvai (A7-es) autópálya Focșani és Adjud közötti szakaszát – jelentette be a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.

Még karácsony előtt megnyílhat egy újabb, 50 kilométeres autópálya-szakasz
2025. december 19., péntek

Öt nap alatt 7 millió lejnyi bírságot szabott ki a fogyasztóvédelem

Országszerte több mint 7 millió lej értékben rótt ki bírságot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a december 15. és 19. között végzett ellenőrzések nyomán.

Öt nap alatt 7 millió lejnyi bírságot szabott ki a fogyasztóvédelem
Hirdetés
2025. december 19., péntek

Közel 3,6 millió peres ügyet tárgyaltak a romániai bíróságok 2025-ben

Idén csaknem 3,6 millió peres ügyet tárgyaltak a romániai bíróságok, miközben a bírói álláshelyek közel 20 százaléka nincs betöltve – közölte pénteken a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM).

Közel 3,6 millió peres ügyet tárgyaltak a romániai bíróságok 2025-ben
2025. december 19., péntek

Csíkszereda polgármestere: kormányzati megszorítások és pénzügyi bizonytalanságok éve volt az idei

Pénzügyi bizonytalanságok és kormányzati megszorítások jellemezték Csíkszereda 2025-ös esztendejét, amelyet Korodi Attila polgármester az év utolsó rendes havi tanácsülésén értékelt pénteken.

Csíkszereda polgármestere: kormányzati megszorítások és pénzügyi bizonytalanságok éve volt az idei
2025. december 19., péntek

Tűzoltók és sportolók teljesítményét díjazta Hargita megye tanácsa

Ünnepélyes díjátadón ismerte el Hargita megye tanácsa a megye három tűzoltóját és két kiváló sportolóját. Az ülés alatt költségvetésről, európai uniós projektekről és útépítésről is tárgyaltak a megye önkormányzati képviselői.

Tűzoltók és sportolók teljesítményét díjazta Hargita megye tanácsa
Hirdetés