Hirdetés
Hirdetés

Mindmáig nem egyértelműen tisztázott a Somlyó név eredete

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

„A Somlyó névnek Csíkban s egyáltalán hazánk más vidékein való gyakori ismétlése, s főleg itt hegyekre való alkalmazása arra mutat, hogy a Somlyó névnek valami jelentése volt, mely most feledésbe ment. Hogy e jelentés mi lehetett, annak kutatását nyelvészeinkre bízom.” Ezt a feladatot több mint másfél évszázada osztotta ki Orbán Balázs, és azóta sem sikerült maradéktalanul teljesíteni. Elméletek ugyan születtek, de egyik sem alkalmas arra, hogy minden kételyünket eloszlassa.

Kocsis Károly

2024. május 17., 23:592024. május 17., 23:59

Természetesen maga a feladat sem egyszerű, bonyolultságát elég lehet egyetlen példával szemléltetni: míg Kniezsa István, a Kossuth-díjas nyelvész, nyelvtörténész 1943-ban még azt állapította meg, hogy

Idézet
a Somlyó nevek különben is mindig hegyekre vonatkoznak, patakokra soha”,

Szász Lőrinc gyergyócsomafalvi születésű nyelvtudományi és szótáríró szerint

elsősorban pataknévként használták a Somlyót, és 1971-ben ezt számos székelyföldi példával támasztotta alá.

Másik jeles nyelvészünk, a 2022 februárjában, 92 éves korában elhunyt Murádin László is azzal kezdte egyik dolgozatát (Nyelv- és irodalomtudományi közlemények, 1996/2), hogy

Idézet
a Somlyó helynév megfejtése, eredetének megoldása egyik legvitatottabb esete a magyar nyelv- és névtudománynak.”

Persze, ez a helynév még sok helyen előfordul a Kárpát-medencében (csak hegynévként legalább tizennégyet, településnévként legalább tizenhatot ismerünk belőle), de lehet, nem véletlenül éppen ott, ahol.

Hirdetés

Gondoljunk csak bele: mindjárt Csíksomlyó szomszédságában találjuk az egyházilag valamikor hozzá tartozó Csíktaploca falut (ma Csíkszereda része), a magyarországi, remek juhfarkjáról is közismert Somló-hegytől pedig légvonalban alig több mint húsz kilométerre Tapolca települést!

Az általánosan elfogadott nézet szerint ez szláv eredetű szó, és meleg vizű forrást jelent, amiből van elég a Balaton környékén, és a csíktaplocai asszonyok még fél évszázada is egy olyan forrás vízében tisztálták a mosott ruhát, amely télen sem fagyott be soha.

Igaz, olvastunk már olyat is, hogy a Tapolca magyar eredetű, és magas pontot jelentene.

Tovább fűzve a gondolatébresztőnek szánt morfondírozást: a Somló- hegytől nem messze esik a tihanyi apátság, amelynek az első magyar nyelvemléket is magába foglaló, 1055-ös alapítólevelében Daczó Árpád ferences szerzetes, azaz Lukács atya (1921–2018) kiolvasni vélte a Babba helynevet („Ad Babu Humca”), amit természetesen

a csíki Kis–Somlyó-hegy mögül minden pünkösd hajnalán Napba öltözve előbúvó Boldogasszonnyal, azaz Babba Máriával hozott összefüggésbe.

„Lassan omladozó hegy”

De térjünk vissza Murádin tanulmányához, ahol számba veszi a somlyó név jó néhány értelmezését is. Így például megtudjuk, hogy P. Szathmáry Károly 1884-ben még úgy látta,

Idézet
lassan omladozó hegyet jelent hazánkban mindenütt”.

Ehhez teszi hozzá később a többek között Szilágy vármegye monográfiáját is megíró Petri Mór (1863–1945), hogy az „erdő” jelentésű szláv suma szóból ered. A szláv eredet mellett kardoskodik kezdetben – mások mellett – Melich János (1872–1963) nyelvész is, de ő később ezt feladta, és

a „som” szó származékának tartotta („elsősorban hegyet jelölő név..., amelyen szőlő terem”), míg mások a som és a jó (mint folyó) szavakat vélik felfedezni benne.

Kiss Lajos (1922–2003) szerint a somlyó „»megcsuszamló, suvadó oldalú hegy«, vagy – kevéssé valószínűen – »a zöld erdőövezetből kiemelkedő kopasz, sziklás hegytető« lehetett.” Csakhogy a IV. Béla 1249. évi oklevelében szereplő, a Villányi-hegység legmagasabb pontját jelző Szársomlyó („montem... Saarsumlu”) nevét akkor

miként fejtenénk meg, tudva azt, hogy régi nyelvünkben a szár melléknév „tar, kopasz” értelemmel bírt? Miért nevezték volna tar kopasz hegynek, amikor a két jelzőnek ugyanaz a jelentése?

Kopár hegyet mond Széna Béla is (Őshazakeresés másképpen, 2011), de ő a mongol semteger (= kopár) és yolo (= hegy) szavakból fejti meg.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Maga Murádin László viszont Pais Dezső nyelvésszel (1886–1973) értett egyet, és

Somlyót a som jelentésű ótörök sum szó származékának (somos hely) tartotta.

Ezzel némileg összecseng dr. Zákonyi Ferenc megállapítása Somlói útikalauzában (1989):

Idézet
Somló neve ősi magyar név. Abból az időből származik, amikor még somfa borította a hegy tetejét, lankáit. Ekkor még som (Cornus mas) és nem szőlő termett rajta. Az egész hegy somos volt a rajta nőtt temérdek somfától”.

Az akadémiai körökben kevésbé szalonképesnek tartott ősnyelvkutató, Tomory Zsuzsa (1930–2016) azonban már egészen más utakon járt: „Somlyó – miután már az 1200-as években is hagyományos istentiszteleti helynek számított – Szemere földanya tiszteletének szent helye volt. Erősíti e feltevést az 1333-ban Sumbov-nak, 1334-ben Sumlov-nak írt neve...

Idézet
Somlyó hegyünk neve tehát kapcsolatban van a szem, szemlél, szemere szavakkal, s a hegy ősi fény- és naptiszteleti szerepére figyelmeztet bennünket”

– írta. És máris ott tartanánk a feltételezett magyar ősvallásnál, amelyből – Daczó Árpád szerint – Babba Máriát, mint Boldogasszonyt, akinek tisztelete manapság egészen egyedi módon nyilvánul meg a csíksomlyói búcsúban, „átmentettük” a Szent István utáni katolikus vallásba.

Aztán olyan vélekedéseket is olvasni, miszerint – szanszkrit analógiákból kiindulva –

Somlyó nevét piros almaként, oroszlánként, netán oroszlánnal harcolóként kellene értelmezni,

de ezektől most enyhe mosoly kíséretében eltekintünk, és ezúttal a Somlyó és Magura nevek közti kapcsolatot sem boncolgatjuk, amire szintén több kutató utal. Talán egy másik alkalommal...

Kérdések sokasága

A különféle hipotézisek koránt sem teljes igényű számba vételével azt szerettük volna érzékeltetni, hogy az Orbán Balázs-i feladat még nincs minden kétséget kizáróan letudva, ráadásul Csíksomlyónak nemcsak a néveredetében nem tudtak zöldágra vergődni a kutatók, hanem a hozzá kapcsolódó megannyi kérdésben sem:

  • Miért és mitől vált a székelység legfontosabb kultikus helyévé?

  • Mióta élnek itt szerzetesek, mióta tölti be a spirituális központ szerepét?

  • Mióta búcsújáróhely?

  • Mikor épült itt először templom?

  • Mikor épült a Salvator-kápolna (elődje), lehetett-e eredetileg Csíksomlyó spirituális központja, mire utalhatnak a szentély különleges kialakítású ablakai?

  • Mit ábrázolnak a ferencesek kolostorában látható (naptár)kövek jelei?

  • Hová nyúlnak vissza az itt sajátos formában megnyilvánuló Mária-tisztelet gyökerei?

Pedig lehet, hogy Csíksomlyó titkának megfejtése egyben valós múltunk megismerésének kulcsát is kínálná.

„Lágeréveim alatt (1952–57) többször különös álmot láttam. A Kis-Somlyó oldalán egy nagy bástya volt, amit a hegyen lakó remete őrzött. Minden este körüljárta, nincs-e omladék rajta. Mert a bástya őrizte Csíksomlyó titkát. Az álom csattanója szerint nekem kell felnyitnom a Bástya, azaz Csíksomlyó titkát!”
Daczó Árpád (rendi nevén P. Lukács): Csíksomlyó titka

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. október 19., vasárnap

Tánczos Barna: ma Romániában nincs igény a sportra, ezen változtatni kellene

Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes azt szeretné, hogy Romániában a jelenlegi 70 év fölé emelkedjen a várható élettartam, de ehhez szerinte a romániaiaknak többet kellene sportolniuk.

Tánczos Barna: ma Romániában nincs igény a sportra, ezen változtatni kellene
Hirdetés
2025. október 19., vasárnap

Megérkezett az újabb lehűlés, sok helyen fagyott vasárnapra virradóra

Újból lehűlt az idő, az ország több pontján is fagypont alá süllyedt a hőmérséklet vasárnap hajnalban.

Megérkezett az újabb lehűlés, sok helyen fagyott vasárnapra virradóra
2025. október 19., vasárnap

Robbanás történt egy besztercei tömbházban is

Robbanás történt vasárnap reggel egy besztercei tömbházban, senki nem sérült meg – tájékoztatott a Beszterce-Naszód megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.

Robbanás történt egy besztercei tömbházban is
2025. október 19., vasárnap

Meghibásodott egy gázvezeték, több lakót evakuáltak

Meghibásodott gázvezetékhez riasztották a tűzoltókat szombaton este a Maros megyei Szászbogácsra, az eset miatt öt házból költöztették ki ideiglenesen a lakókat – közli a Maros megyei tűzoltóság.

Meghibásodott egy gázvezeték, több lakót evakuáltak
Hirdetés
2025. október 18., szombat

Csatornába esett kutyát mentettek a tűzoltók

Egy csatornába esett kutya miatt riasztották a tűzoltókat a marosvásárhelyi várhoz szombaton este – közli a Maros megyei tűzoltóság.

Csatornába esett kutyát mentettek a tűzoltók
2025. október 18., szombat

Volt egy kisebb földrengés szombat délután, ezúttal nem a megszokott helyen

A Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt szombaton 14 óra 31 perckor Vâlcea megyében, a Fogaras-Câmpulung szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Volt egy kisebb földrengés szombat délután, ezúttal nem a megszokott helyen
2025. október 18., szombat

Bármikor összeomolhat a robbanás által érintett bukaresti lépcsőház

Hétfőtől lakást biztosít a főváros a pénteki tömbházrobbanás jelenleg hotelekben elszállásolt károsultjainak – jelentette be szombaton Bukarest ügyvivő főpolgármestere. A robbanás által érintett lépcsőház bármikor összeomolhat.

Bármikor összeomolhat a robbanás által érintett bukaresti lépcsőház
Hirdetés
2025. október 18., szombat

Udvarhelyszék népviseletben – tiszteletbeli székely címet kapott Nacsa Lőrinc Székelyudvarhelyen

Tiszteletbeli székellyé vált Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár szombaton Székelyudvarhelyen a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) által szervezett Udvarhelyszék népviseletben című eseményen.

Udvarhelyszék népviseletben – tiszteletbeli székely címet kapott Nacsa Lőrinc Székelyudvarhelyen
2025. október 18., szombat

A háromszéki Pro Silva vadásztársaság nyerte a vadászfesztivál főzőversenyét

Szombaton a zágoni Mikes–Szentkereszty-kastély és udvara adott otthont a XIII. Székelyföldi Vadásznapok második fejezetének, amely a főzőversenyt is magába foglalta. Ennek végén – három év után először – új győztest hirdettek.

A háromszéki Pro Silva vadásztársaság nyerte a vadászfesztivál főzőversenyét
2025. október 18., szombat

Nem éri el a 3000 lejt az átlagnyugdíj

Idén szeptemberben 4 692 810 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 3548-cal többet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2773 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közzétett adataiból.

Nem éri el a 3000 lejt az átlagnyugdíj
Nem éri el a 3000 lejt az átlagnyugdíj
2025. október 18., szombat

Nem éri el a 3000 lejt az átlagnyugdíj

Hirdetés