Mindmáig nem egyértelműen tisztázott a Somlyó név eredete

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

„A Somlyó névnek Csíkban s egyáltalán hazánk más vidékein való gyakori ismétlése, s főleg itt hegyekre való alkalmazása arra mutat, hogy a Somlyó névnek valami jelentése volt, mely most feledésbe ment. Hogy e jelentés mi lehetett, annak kutatását nyelvészeinkre bízom.” Ezt a feladatot több mint másfél évszázada osztotta ki Orbán Balázs, és azóta sem sikerült maradéktalanul teljesíteni. Elméletek ugyan születtek, de egyik sem alkalmas arra, hogy minden kételyünket eloszlassa.

Kocsis Károly

2024. május 17., 23:592024. május 17., 23:59

Természetesen maga a feladat sem egyszerű, bonyolultságát elég lehet egyetlen példával szemléltetni: míg Kniezsa István, a Kossuth-díjas nyelvész, nyelvtörténész 1943-ban még azt állapította meg, hogy

Idézet
a Somlyó nevek különben is mindig hegyekre vonatkoznak, patakokra soha”,

Szász Lőrinc gyergyócsomafalvi születésű nyelvtudományi és szótáríró szerint

elsősorban pataknévként használták a Somlyót, és 1971-ben ezt számos székelyföldi példával támasztotta alá.

Másik jeles nyelvészünk, a 2022 februárjában, 92 éves korában elhunyt Murádin László is azzal kezdte egyik dolgozatát (Nyelv- és irodalomtudományi közlemények, 1996/2), hogy

Idézet
a Somlyó helynév megfejtése, eredetének megoldása egyik legvitatottabb esete a magyar nyelv- és névtudománynak.”

Persze, ez a helynév még sok helyen előfordul a Kárpát-medencében (csak hegynévként legalább tizennégyet, településnévként legalább tizenhatot ismerünk belőle), de lehet, nem véletlenül éppen ott, ahol.

Gondoljunk csak bele: mindjárt Csíksomlyó szomszédságában találjuk az egyházilag valamikor hozzá tartozó Csíktaploca falut (ma Csíkszereda része), a magyarországi, remek juhfarkjáról is közismert Somló-hegytől pedig légvonalban alig több mint húsz kilométerre Tapolca települést!

Az általánosan elfogadott nézet szerint ez szláv eredetű szó, és meleg vizű forrást jelent, amiből van elég a Balaton környékén, és a csíktaplocai asszonyok még fél évszázada is egy olyan forrás vízében tisztálták a mosott ruhát, amely télen sem fagyott be soha.

Igaz, olvastunk már olyat is, hogy a Tapolca magyar eredetű, és magas pontot jelentene.

Tovább fűzve a gondolatébresztőnek szánt morfondírozást: a Somló- hegytől nem messze esik a tihanyi apátság, amelynek az első magyar nyelvemléket is magába foglaló, 1055-ös alapítólevelében Daczó Árpád ferences szerzetes, azaz Lukács atya (1921–2018) kiolvasni vélte a Babba helynevet („Ad Babu Humca”), amit természetesen

a csíki Kis–Somlyó-hegy mögül minden pünkösd hajnalán Napba öltözve előbúvó Boldogasszonnyal, azaz Babba Máriával hozott összefüggésbe.

„Lassan omladozó hegy”

De térjünk vissza Murádin tanulmányához, ahol számba veszi a somlyó név jó néhány értelmezését is. Így például megtudjuk, hogy P. Szathmáry Károly 1884-ben még úgy látta,

Idézet
lassan omladozó hegyet jelent hazánkban mindenütt”.

Ehhez teszi hozzá később a többek között Szilágy vármegye monográfiáját is megíró Petri Mór (1863–1945), hogy az „erdő” jelentésű szláv suma szóból ered. A szláv eredet mellett kardoskodik kezdetben – mások mellett – Melich János (1872–1963) nyelvész is, de ő később ezt feladta, és

a „som” szó származékának tartotta („elsősorban hegyet jelölő név..., amelyen szőlő terem”), míg mások a som és a jó (mint folyó) szavakat vélik felfedezni benne.

Kiss Lajos (1922–2003) szerint a somlyó „»megcsuszamló, suvadó oldalú hegy«, vagy – kevéssé valószínűen – »a zöld erdőövezetből kiemelkedő kopasz, sziklás hegytető« lehetett.” Csakhogy a IV. Béla 1249. évi oklevelében szereplő, a Villányi-hegység legmagasabb pontját jelző Szársomlyó („montem... Saarsumlu”) nevét akkor

miként fejtenénk meg, tudva azt, hogy régi nyelvünkben a szár melléknév „tar, kopasz” értelemmel bírt? Miért nevezték volna tar kopasz hegynek, amikor a két jelzőnek ugyanaz a jelentése?

Kopár hegyet mond Széna Béla is (Őshazakeresés másképpen, 2011), de ő a mongol semteger (= kopár) és yolo (= hegy) szavakból fejti meg.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Maga Murádin László viszont Pais Dezső nyelvésszel (1886–1973) értett egyet, és

Somlyót a som jelentésű ótörök sum szó származékának (somos hely) tartotta.

Ezzel némileg összecseng dr. Zákonyi Ferenc megállapítása Somlói útikalauzában (1989):

Idézet
Somló neve ősi magyar név. Abból az időből származik, amikor még somfa borította a hegy tetejét, lankáit. Ekkor még som (Cornus mas) és nem szőlő termett rajta. Az egész hegy somos volt a rajta nőtt temérdek somfától”.

Az akadémiai körökben kevésbé szalonképesnek tartott ősnyelvkutató, Tomory Zsuzsa (1930–2016) azonban már egészen más utakon járt: „Somlyó – miután már az 1200-as években is hagyományos istentiszteleti helynek számított – Szemere földanya tiszteletének szent helye volt. Erősíti e feltevést az 1333-ban Sumbov-nak, 1334-ben Sumlov-nak írt neve...

Idézet
Somlyó hegyünk neve tehát kapcsolatban van a szem, szemlél, szemere szavakkal, s a hegy ősi fény- és naptiszteleti szerepére figyelmeztet bennünket”

– írta. És máris ott tartanánk a feltételezett magyar ősvallásnál, amelyből – Daczó Árpád szerint – Babba Máriát, mint Boldogasszonyt, akinek tisztelete manapság egészen egyedi módon nyilvánul meg a csíksomlyói búcsúban, „átmentettük” a Szent István utáni katolikus vallásba.

Aztán olyan vélekedéseket is olvasni, miszerint – szanszkrit analógiákból kiindulva –

Somlyó nevét piros almaként, oroszlánként, netán oroszlánnal harcolóként kellene értelmezni,

de ezektől most enyhe mosoly kíséretében eltekintünk, és ezúttal a Somlyó és Magura nevek közti kapcsolatot sem boncolgatjuk, amire szintén több kutató utal. Talán egy másik alkalommal...

Kérdések sokasága

A különféle hipotézisek koránt sem teljes igényű számba vételével azt szerettük volna érzékeltetni, hogy az Orbán Balázs-i feladat még nincs minden kétséget kizáróan letudva, ráadásul Csíksomlyónak nemcsak a néveredetében nem tudtak zöldágra vergődni a kutatók, hanem a hozzá kapcsolódó megannyi kérdésben sem:

  • Miért és mitől vált a székelység legfontosabb kultikus helyévé?

  • Mióta élnek itt szerzetesek, mióta tölti be a spirituális központ szerepét?

  • Mióta búcsújáróhely?

  • Mikor épült itt először templom?

  • Mikor épült a Salvator-kápolna (elődje), lehetett-e eredetileg Csíksomlyó spirituális központja, mire utalhatnak a szentély különleges kialakítású ablakai?

  • Mit ábrázolnak a ferencesek kolostorában látható (naptár)kövek jelei?

  • Hová nyúlnak vissza az itt sajátos formában megnyilvánuló Mária-tisztelet gyökerei?

Pedig lehet, hogy Csíksomlyó titkának megfejtése egyben valós múltunk megismerésének kulcsát is kínálná.

„Lágeréveim alatt (1952–57) többször különös álmot láttam. A Kis-Somlyó oldalán egy nagy bástya volt, amit a hegyen lakó remete őrzött. Minden este körüljárta, nincs-e omladék rajta. Mert a bástya őrizte Csíksomlyó titkát. Az álom csattanója szerint nekem kell felnyitnom a Bástya, azaz Csíksomlyó titkát!”
Daczó Árpád (rendi nevén P. Lukács): Csíksomlyó titka

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 25., péntek

Rendőrségi akció a falopások ellen Maros megyében

Összehangolt hatósági akció zajlott Maros megyében a pénteki nap folyamán a falopások megfékezésének érdekében. Nyolc személyt előállítottak.

Rendőrségi akció a falopások ellen Maros megyében
2024. október 25., péntek

Számos székelyföldi településen fogják őrtüzek bevilágítani az esti sötétséget

Székelyföld Autonómiájának Napján, október 27-én egyszerre fognak fellobbanni Székelyföldön az őrtüzek lángjai, amelyek változatlanul a székelyföldi autonómiaigényre emlékezetetnek.

Számos székelyföldi településen fogják őrtüzek bevilágítani az esti sötétséget
2024. október 25., péntek

Gazdanapok lesznek Gyergyócsomafalván

Idén is izgalmas programokkal várja a látogatókat a gyergyócsomafalvi Gazdanapok rendezvénye, amelyet ezen a hétvégén rendeznek meg.

Gazdanapok lesznek Gyergyócsomafalván
Gazdanapok lesznek Gyergyócsomafalván
2024. október 25., péntek

Gazdanapok lesznek Gyergyócsomafalván

2024. október 25., péntek

Emelkednek az egyetemi hallgatók ösztöndíjai

Ligia Deca oktatási miniszter péntek este a Facebook-oldalán bejelentette, hogy aláírta az egyetemi hallgatók ösztöndíjait szabályozó új rendeletet.

Emelkednek az egyetemi hallgatók ösztöndíjai
2024. október 25., péntek

Igényesen és figyelmesen szemlélte szülőföldjét: Fábián Ernő idén lenne 90 éves

Egykori tanítványok, politikusok és intézményvezetők, valamint helyi lakosok gyűltek össze péntek délután a Kovászna központi parkjában szervezett emlékünnepségen, melyre Fábián Ernő író, filozófus születésének 90. évfordulója alkalmából került sor.

Igényesen és figyelmesen szemlélte szülőföldjét: Fábián Ernő idén lenne 90 éves
2024. október 25., péntek

Ezek a legnépszerűbb turistacélpontok az őszi vakáció idején

A Travelminit.ro szálláskereső oldal pénteken közölt adatai szerint a Prahova völgyi üdülőhelyek a legnépszerűbb turistacélpontok közé tartoznak a hétfőn kezdődő egyhetes őszi szünidő idején.

Ezek a legnépszerűbb turistacélpontok az őszi vakáció idején
2024. október 25., péntek

Már 21 földrengés volt októberben, a legutóbbi péntek délután

Enyhe, a Richter-skálán 3-as erősségű földrengés volt pénteken 13:03-kor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Már 21 földrengés volt októberben, a legutóbbi péntek délután
2024. október 25., péntek

„A székely vándor végre hazatalált” – szülőfalujában temették újra a korondi olimpiai bajnokot

A korondi születésű Lőrincz Márton 1936-ban magyar színekben lett olimpiai bajnok, szabadfogású birkózásban. Buenos Airesben halt meg, és temették el. 2024-ben, 55 évvel a halála után viszont újra hazatért.

„A székely vándor végre hazatalált” – szülőfalujában temették újra a korondi olimpiai bajnokot
2024. október 25., péntek

Újragondolják a gyergyószéki sport támogatási politikáját

A Gyergyói Hoki Klubnak és a gyergyószentmiklósi jégkorong utánpótlásnak idén folyósított megyei támogatások kapcsán tartottak sajtótájékoztatót pénteken, de ennél többről is szó esett.

Újragondolják a gyergyószéki sport támogatási politikáját
2024. október 25., péntek

Elfogadta a kormány Etéd község címerét

Hivatalossá vált Etéd község címere, amelyen egyebek mellett a környékbeli dombokat és az élet fáját is megjelenítik – tudtuk meg Szilveszter Attilától, a pénteken leköszönt helyi polgármestertől.

Elfogadta a kormány Etéd község címerét
Elfogadta a kormány Etéd község címerét
2024. október 25., péntek

Elfogadta a kormány Etéd község címerét

Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!