Hirdetés
Hirdetés

Mindmáig nem egyértelműen tisztázott a Somlyó név eredete

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

„A Somlyó névnek Csíkban s egyáltalán hazánk más vidékein való gyakori ismétlése, s főleg itt hegyekre való alkalmazása arra mutat, hogy a Somlyó névnek valami jelentése volt, mely most feledésbe ment. Hogy e jelentés mi lehetett, annak kutatását nyelvészeinkre bízom.” Ezt a feladatot több mint másfél évszázada osztotta ki Orbán Balázs, és azóta sem sikerült maradéktalanul teljesíteni. Elméletek ugyan születtek, de egyik sem alkalmas arra, hogy minden kételyünket eloszlassa.

Kocsis Károly

2024. május 17., 23:592024. május 17., 23:59

Természetesen maga a feladat sem egyszerű, bonyolultságát elég lehet egyetlen példával szemléltetni: míg Kniezsa István, a Kossuth-díjas nyelvész, nyelvtörténész 1943-ban még azt állapította meg, hogy

Idézet
a Somlyó nevek különben is mindig hegyekre vonatkoznak, patakokra soha”,

Szász Lőrinc gyergyócsomafalvi születésű nyelvtudományi és szótáríró szerint

elsősorban pataknévként használták a Somlyót, és 1971-ben ezt számos székelyföldi példával támasztotta alá.

Másik jeles nyelvészünk, a 2022 februárjában, 92 éves korában elhunyt Murádin László is azzal kezdte egyik dolgozatát (Nyelv- és irodalomtudományi közlemények, 1996/2), hogy

Idézet
a Somlyó helynév megfejtése, eredetének megoldása egyik legvitatottabb esete a magyar nyelv- és névtudománynak.”

Persze, ez a helynév még sok helyen előfordul a Kárpát-medencében (csak hegynévként legalább tizennégyet, településnévként legalább tizenhatot ismerünk belőle), de lehet, nem véletlenül éppen ott, ahol.

Hirdetés

Gondoljunk csak bele: mindjárt Csíksomlyó szomszédságában találjuk az egyházilag valamikor hozzá tartozó Csíktaploca falut (ma Csíkszereda része), a magyarországi, remek juhfarkjáról is közismert Somló-hegytől pedig légvonalban alig több mint húsz kilométerre Tapolca települést!

Az általánosan elfogadott nézet szerint ez szláv eredetű szó, és meleg vizű forrást jelent, amiből van elég a Balaton környékén, és a csíktaplocai asszonyok még fél évszázada is egy olyan forrás vízében tisztálták a mosott ruhát, amely télen sem fagyott be soha.

Igaz, olvastunk már olyat is, hogy a Tapolca magyar eredetű, és magas pontot jelentene.

Tovább fűzve a gondolatébresztőnek szánt morfondírozást: a Somló- hegytől nem messze esik a tihanyi apátság, amelynek az első magyar nyelvemléket is magába foglaló, 1055-ös alapítólevelében Daczó Árpád ferences szerzetes, azaz Lukács atya (1921–2018) kiolvasni vélte a Babba helynevet („Ad Babu Humca”), amit természetesen

a csíki Kis–Somlyó-hegy mögül minden pünkösd hajnalán Napba öltözve előbúvó Boldogasszonnyal, azaz Babba Máriával hozott összefüggésbe.

„Lassan omladozó hegy”

De térjünk vissza Murádin tanulmányához, ahol számba veszi a somlyó név jó néhány értelmezését is. Így például megtudjuk, hogy P. Szathmáry Károly 1884-ben még úgy látta,

Idézet
lassan omladozó hegyet jelent hazánkban mindenütt”.

Ehhez teszi hozzá később a többek között Szilágy vármegye monográfiáját is megíró Petri Mór (1863–1945), hogy az „erdő” jelentésű szláv suma szóból ered. A szláv eredet mellett kardoskodik kezdetben – mások mellett – Melich János (1872–1963) nyelvész is, de ő később ezt feladta, és

a „som” szó származékának tartotta („elsősorban hegyet jelölő név..., amelyen szőlő terem”), míg mások a som és a jó (mint folyó) szavakat vélik felfedezni benne.

Kiss Lajos (1922–2003) szerint a somlyó „»megcsuszamló, suvadó oldalú hegy«, vagy – kevéssé valószínűen – »a zöld erdőövezetből kiemelkedő kopasz, sziklás hegytető« lehetett.” Csakhogy a IV. Béla 1249. évi oklevelében szereplő, a Villányi-hegység legmagasabb pontját jelző Szársomlyó („montem... Saarsumlu”) nevét akkor

miként fejtenénk meg, tudva azt, hogy régi nyelvünkben a szár melléknév „tar, kopasz” értelemmel bírt? Miért nevezték volna tar kopasz hegynek, amikor a két jelzőnek ugyanaz a jelentése?

Kopár hegyet mond Széna Béla is (Őshazakeresés másképpen, 2011), de ő a mongol semteger (= kopár) és yolo (= hegy) szavakból fejti meg.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Maga Murádin László viszont Pais Dezső nyelvésszel (1886–1973) értett egyet, és

Somlyót a som jelentésű ótörök sum szó származékának (somos hely) tartotta.

Ezzel némileg összecseng dr. Zákonyi Ferenc megállapítása Somlói útikalauzában (1989):

Idézet
Somló neve ősi magyar név. Abból az időből származik, amikor még somfa borította a hegy tetejét, lankáit. Ekkor még som (Cornus mas) és nem szőlő termett rajta. Az egész hegy somos volt a rajta nőtt temérdek somfától”.

Az akadémiai körökben kevésbé szalonképesnek tartott ősnyelvkutató, Tomory Zsuzsa (1930–2016) azonban már egészen más utakon járt: „Somlyó – miután már az 1200-as években is hagyományos istentiszteleti helynek számított – Szemere földanya tiszteletének szent helye volt. Erősíti e feltevést az 1333-ban Sumbov-nak, 1334-ben Sumlov-nak írt neve...

Idézet
Somlyó hegyünk neve tehát kapcsolatban van a szem, szemlél, szemere szavakkal, s a hegy ősi fény- és naptiszteleti szerepére figyelmeztet bennünket”

– írta. És máris ott tartanánk a feltételezett magyar ősvallásnál, amelyből – Daczó Árpád szerint – Babba Máriát, mint Boldogasszonyt, akinek tisztelete manapság egészen egyedi módon nyilvánul meg a csíksomlyói búcsúban, „átmentettük” a Szent István utáni katolikus vallásba.

Aztán olyan vélekedéseket is olvasni, miszerint – szanszkrit analógiákból kiindulva –

Somlyó nevét piros almaként, oroszlánként, netán oroszlánnal harcolóként kellene értelmezni,

de ezektől most enyhe mosoly kíséretében eltekintünk, és ezúttal a Somlyó és Magura nevek közti kapcsolatot sem boncolgatjuk, amire szintén több kutató utal. Talán egy másik alkalommal...

Kérdések sokasága

A különféle hipotézisek koránt sem teljes igényű számba vételével azt szerettük volna érzékeltetni, hogy az Orbán Balázs-i feladat még nincs minden kétséget kizáróan letudva, ráadásul Csíksomlyónak nemcsak a néveredetében nem tudtak zöldágra vergődni a kutatók, hanem a hozzá kapcsolódó megannyi kérdésben sem:

  • Miért és mitől vált a székelység legfontosabb kultikus helyévé?

  • Mióta élnek itt szerzetesek, mióta tölti be a spirituális központ szerepét?

  • Mióta búcsújáróhely?

  • Mikor épült itt először templom?

  • Mikor épült a Salvator-kápolna (elődje), lehetett-e eredetileg Csíksomlyó spirituális központja, mire utalhatnak a szentély különleges kialakítású ablakai?

  • Mit ábrázolnak a ferencesek kolostorában látható (naptár)kövek jelei?

  • Hová nyúlnak vissza az itt sajátos formában megnyilvánuló Mária-tisztelet gyökerei?

Pedig lehet, hogy Csíksomlyó titkának megfejtése egyben valós múltunk megismerésének kulcsát is kínálná.

„Lágeréveim alatt (1952–57) többször különös álmot láttam. A Kis-Somlyó oldalán egy nagy bástya volt, amit a hegyen lakó remete őrzött. Minden este körüljárta, nincs-e omladék rajta. Mert a bástya őrizte Csíksomlyó titkát. Az álom csattanója szerint nekem kell felnyitnom a Bástya, azaz Csíksomlyó titkát!”
Daczó Árpád (rendi nevén P. Lukács): Csíksomlyó titka

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 03., szombat

Rekordévet zárt a Székelyföldet is kiszolgáló repülőtér

Az előző évhez képest 2025-ben 48 százalékkal növelte utasforgalmát a Brassó-Vidombák Nemzetközi Repülőtér – jelentette be Adrian Veștea Brassó megyei tanácselnök.

Rekordévet zárt a Székelyföldet is kiszolgáló repülőtér
Hirdetés
2026. január 03., szombat

Így festenek a székelyföldi országutak a havazást követően – videóval

A hóval borított útszakaszokról tett közzé helyzetjelentést a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP). A legtöbb szakaszon három centiméternél nem vastagabb a hóréteg.

Így festenek a székelyföldi országutak a havazást követően – videóval
2026. január 03., szombat

Végzetes nap a hegyekben: egy halott, több tucat sérült

Az elmúlt 24 órában 83 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 85 embernek nyújtottak segítséget -– tájékoztatott szombaton a Salvamont.

Végzetes nap a hegyekben: egy halott, több tucat sérült
2026. január 03., szombat

A román légierő is segít a svájci tűzvész sérültjeinek szállításában

A román légierő egyik C-27J Spartan típusú repülőgépe szállítja Svájcból Párizsba a Crans-Montanában történt újévi tűzeset hat sérültjét.

A román légierő is segít a svájci tűzvész sérültjeinek szállításában
Hirdetés
2026. január 03., szombat

Kifehéredett Székelyföld szombat reggelre

Az új év első napjai meghozták a rég várt havazást Romániában, Székelyföld legnagyobb részét is hótakaró borította be szombat reggelre. A legjelentősebb hóréteg Gyergyó- és Marosszéken rakódott le.

Kifehéredett Székelyföld szombat reggelre
2026. január 03., szombat

Megérkezett a tél: a hegyekben akár félméternyi hó is hullhat

A következő napokra érvényes, csapadékra, havazásra, erős szélre és hóviharokra figyelmeztető előrejelzést adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Megérkezett a tél: a hegyekben akár félméternyi hó is hullhat
2026. január 03., szombat

Több ezer háztartás maradt villanyáram nélkül Szováta és Korond környékén – frissítve

A kedvezőtlen időjárás miatt megszakadt az áramszolgáltatás Szováta és Korond környékén szombat reggel. Több mint 7 ezer háztartás maradt villany nélkül.

Több ezer háztartás maradt villanyáram nélkül Szováta és Korond környékén – frissítve
Hirdetés
2026. január 02., péntek

Háromnapos havazás következik

A következő három napban az ország teljes hegyvidékén jelentős havazás várható, amely nyomán jelentősen megnövekszik a hóréteg és nő a lavinák kialakulásának veszélye – közölte pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Háromnapos havazás következik
Háromnapos havazás következik
2026. január 02., péntek

Háromnapos havazás következik

2026. január 02., péntek

Akik autóval indultak az év utolsó napján, de már jogosítvány nélkül érkeztek az új évbe

Szerdán, az óév utolsó napján 267 sofőr jogosítványát és 161 gépjármű forgalmi engedélyét vonták be a rendőrök.

Akik autóval indultak az év utolsó napján, de már jogosítvány nélkül érkeztek az új évbe
2026. január 02., péntek

Lavinát indított el a Bîlea-tónál két síelő, a hógörgeteg túljutott a bódékon is – videóval

Nagyméretű lavina következett be pénteken a Fogarasi-havasokban a Bîlea-tó környékén, a természeti jelenséget kiváltó két síelőnek sikerült épségben megmenekülni – tájékoztattak a Szeben megyei Salvamont képviselői.

Lavinát indított el a Bîlea-tónál két síelő, a hógörgeteg túljutott a bódékon is – videóval
Hirdetés