
Fotó: Pinti Attila
„A Somlyó névnek Csíkban s egyáltalán hazánk más vidékein való gyakori ismétlése, s főleg itt hegyekre való alkalmazása arra mutat, hogy a Somlyó névnek valami jelentése volt, mely most feledésbe ment. Hogy e jelentés mi lehetett, annak kutatását nyelvészeinkre bízom.” Ezt a feladatot több mint másfél évszázada osztotta ki Orbán Balázs, és azóta sem sikerült maradéktalanul teljesíteni. Elméletek ugyan születtek, de egyik sem alkalmas arra, hogy minden kételyünket eloszlassa.
2024. május 17., 23:592024. május 17., 23:59
Természetesen maga a feladat sem egyszerű, bonyolultságát elég lehet egyetlen példával szemléltetni: míg Kniezsa István, a Kossuth-díjas nyelvész, nyelvtörténész 1943-ban még azt állapította meg, hogy
Szász Lőrinc gyergyócsomafalvi születésű nyelvtudományi és szótáríró szerint
Másik jeles nyelvészünk, a 2022 februárjában, 92 éves korában elhunyt Murádin László is azzal kezdte egyik dolgozatát (Nyelv- és irodalomtudományi közlemények, 1996/2), hogy
Persze, ez a helynév még sok helyen előfordul a Kárpát-medencében (csak hegynévként legalább tizennégyet, településnévként legalább tizenhatot ismerünk belőle), de lehet, nem véletlenül éppen ott, ahol.
Gondoljunk csak bele: mindjárt Csíksomlyó szomszédságában találjuk az egyházilag valamikor hozzá tartozó Csíktaploca falut (ma Csíkszereda része), a magyarországi, remek juhfarkjáról is közismert Somló-hegytől pedig légvonalban alig több mint húsz kilométerre Tapolca települést!
Igaz, olvastunk már olyat is, hogy a Tapolca magyar eredetű, és magas pontot jelentene.
Tovább fűzve a gondolatébresztőnek szánt morfondírozást: a Somló- hegytől nem messze esik a tihanyi apátság, amelynek az első magyar nyelvemléket is magába foglaló, 1055-ös alapítólevelében Daczó Árpád ferences szerzetes, azaz Lukács atya (1921–2018) kiolvasni vélte a Babba helynevet („Ad Babu Humca”), amit természetesen
De térjünk vissza Murádin tanulmányához, ahol számba veszi a somlyó név jó néhány értelmezését is. Így például megtudjuk, hogy P. Szathmáry Károly 1884-ben még úgy látta,
Ehhez teszi hozzá később a többek között Szilágy vármegye monográfiáját is megíró Petri Mór (1863–1945), hogy az „erdő” jelentésű szláv suma szóból ered. A szláv eredet mellett kardoskodik kezdetben – mások mellett – Melich János (1872–1963) nyelvész is, de ő később ezt feladta, és
Kiss Lajos (1922–2003) szerint a somlyó „»megcsuszamló, suvadó oldalú hegy«, vagy – kevéssé valószínűen – »a zöld erdőövezetből kiemelkedő kopasz, sziklás hegytető« lehetett.” Csakhogy a IV. Béla 1249. évi oklevelében szereplő, a Villányi-hegység legmagasabb pontját jelző Szársomlyó („montem... Saarsumlu”) nevét akkor
Kopár hegyet mond Széna Béla is (Őshazakeresés másképpen, 2011), de ő a mongol semteger (= kopár) és yolo (= hegy) szavakból fejti meg.
Fotó: Pinti Attila
Maga Murádin László viszont Pais Dezső nyelvésszel (1886–1973) értett egyet, és
Ezzel némileg összecseng dr. Zákonyi Ferenc megállapítása Somlói útikalauzában (1989):
Az akadémiai körökben kevésbé szalonképesnek tartott ősnyelvkutató, Tomory Zsuzsa (1930–2016) azonban már egészen más utakon járt: „Somlyó – miután már az 1200-as években is hagyományos istentiszteleti helynek számított – Szemere földanya tiszteletének szent helye volt. Erősíti e feltevést az 1333-ban Sumbov-nak, 1334-ben Sumlov-nak írt neve...
– írta. És máris ott tartanánk a feltételezett magyar ősvallásnál, amelyből – Daczó Árpád szerint – Babba Máriát, mint Boldogasszonyt, akinek tisztelete manapság egészen egyedi módon nyilvánul meg a csíksomlyói búcsúban, „átmentettük” a Szent István utáni katolikus vallásba.
Aztán olyan vélekedéseket is olvasni, miszerint – szanszkrit analógiákból kiindulva –
de ezektől most enyhe mosoly kíséretében eltekintünk, és ezúttal a Somlyó és Magura nevek közti kapcsolatot sem boncolgatjuk, amire szintén több kutató utal. Talán egy másik alkalommal...
A különféle hipotézisek koránt sem teljes igényű számba vételével azt szerettük volna érzékeltetni, hogy az Orbán Balázs-i feladat még nincs minden kétséget kizáróan letudva, ráadásul Csíksomlyónak nemcsak a néveredetében nem tudtak zöldágra vergődni a kutatók, hanem a hozzá kapcsolódó megannyi kérdésben sem:
Miért és mitől vált a székelység legfontosabb kultikus helyévé?
Mióta élnek itt szerzetesek, mióta tölti be a spirituális központ szerepét?
Mióta búcsújáróhely?
Mikor épült itt először templom?
Mikor épült a Salvator-kápolna (elődje), lehetett-e eredetileg Csíksomlyó spirituális központja, mire utalhatnak a szentély különleges kialakítású ablakai?
Mit ábrázolnak a ferencesek kolostorában látható (naptár)kövek jelei?
Hová nyúlnak vissza az itt sajátos formában megnyilvánuló Mária-tisztelet gyökerei?
Pedig lehet, hogy Csíksomlyó titkának megfejtése egyben valós múltunk megismerésének kulcsát is kínálná.
„Lágeréveim alatt (1952–57) többször különös álmot láttam. A Kis-Somlyó oldalán egy nagy bástya volt, amit a hegyen lakó remete őrzött. Minden este körüljárta, nincs-e omladék rajta. Mert a bástya őrizte Csíksomlyó titkát. Az álom csattanója szerint nekem kell felnyitnom a Bástya, azaz Csíksomlyó titkát!”
Daczó Árpád (rendi nevén P. Lukács): Csíksomlyó titka
Székelyudvarhelyen, Székelykeresztúron, illetve Csíkszentdomokos, Bögöz és Zetelaka községekben is kaptak el ittas, illetve jogosítvány nélkül vezető embereket a rendőrök az elmúlt hétvégén.
Megállt a szíve és leállt a légzése a 74 éves férfinak, aki hétfőn délután egy kútba esett Nagycsergeden. A férfit a kiérkező mentőegységek újraélesztették.
Székelyudvarhelyen és a Csíkszentimrei Büdösfürdő közelében is történt egy-egy baleset szombaton. Az egyik sofőr alkohol hatása alatt volt a történtek idején – derül ki a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság hétfői közleményéből.
Elutasította hétfői együttes ülésén a képviselőház és a szenátus az ellenzéki pártok Románia nem eladó – progresszisták nélküli kormányt című bizalmatlansági indítványát. Az ülésen 420 képviselő és szenátor vett részt.
Törtkővel megrakott teherautó borult fel hétfőn délután Sepsiszentgyörgy Csíkszereda felőli bejáratánál, ahol rendőrök irányítják a forgalmat – tudtuk meg a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányságtól.
Fél éve fennálló áldatlan helyzetet zár le a Gyulakután üzembe helyezett sótalanító berendezés, így ismét iható a csapvíz. Hétfőn Maros megye politikai elöljárói és szakemberek mutatták be a sajtónak a rendszer működését a gyulakutai vízüzemnél.
Közzétette friss időjárás-előrejelzését az Országos Meteorológiai Szolgálat a következő két hétre. A leghidegebb éjszakákon úgy tűnik, hamar túlleszünk.
A PSD támogatni fogja a szenátusban a környezetvédelmi miniszter elleni egyszerű indítványt, mert Diana Buzoianunak vállalnia kell a politikai felelősséget a katasztrofálisan rossz döntések miatt – közölte hétfőn a Facebook-oldalán Mihai Fifor képviselő.
A kivágás időpontjától és a tárolás módjától is függ a természetes fenyő „élettartama”, ugyanakkor néhány egyszerű módszer már vásárlás előtt segíthet megállapítani, hogy mennyire friss a fa, ami lakásunkat fogja ékesíteni az ünnepek alatt.
Rodica Stănoiu volt igazságügyi miniszter holttestét hétfőn exhumálták és az igazságügyi orvostani intézetbe szállítják boncolásra, miután az ügyészek gyanús haláleset ügyében eljárást indítottak – nyilatkozták az Agerpresnek ügyészségi források.
szóljon hozzá!