Hirdetés
Hirdetés

Mindmáig nem egyértelműen tisztázott a Somlyó név eredete

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

„A Somlyó névnek Csíkban s egyáltalán hazánk más vidékein való gyakori ismétlése, s főleg itt hegyekre való alkalmazása arra mutat, hogy a Somlyó névnek valami jelentése volt, mely most feledésbe ment. Hogy e jelentés mi lehetett, annak kutatását nyelvészeinkre bízom.” Ezt a feladatot több mint másfél évszázada osztotta ki Orbán Balázs, és azóta sem sikerült maradéktalanul teljesíteni. Elméletek ugyan születtek, de egyik sem alkalmas arra, hogy minden kételyünket eloszlassa.

Kocsis Károly

2024. május 17., 23:592024. május 17., 23:59

Természetesen maga a feladat sem egyszerű, bonyolultságát elég lehet egyetlen példával szemléltetni: míg Kniezsa István, a Kossuth-díjas nyelvész, nyelvtörténész 1943-ban még azt állapította meg, hogy

Idézet
a Somlyó nevek különben is mindig hegyekre vonatkoznak, patakokra soha”,

Szász Lőrinc gyergyócsomafalvi születésű nyelvtudományi és szótáríró szerint

elsősorban pataknévként használták a Somlyót, és 1971-ben ezt számos székelyföldi példával támasztotta alá.

Másik jeles nyelvészünk, a 2022 februárjában, 92 éves korában elhunyt Murádin László is azzal kezdte egyik dolgozatát (Nyelv- és irodalomtudományi közlemények, 1996/2), hogy

Idézet
a Somlyó helynév megfejtése, eredetének megoldása egyik legvitatottabb esete a magyar nyelv- és névtudománynak.”

Persze, ez a helynév még sok helyen előfordul a Kárpát-medencében (csak hegynévként legalább tizennégyet, településnévként legalább tizenhatot ismerünk belőle), de lehet, nem véletlenül éppen ott, ahol.

Hirdetés

Gondoljunk csak bele: mindjárt Csíksomlyó szomszédságában találjuk az egyházilag valamikor hozzá tartozó Csíktaploca falut (ma Csíkszereda része), a magyarországi, remek juhfarkjáról is közismert Somló-hegytől pedig légvonalban alig több mint húsz kilométerre Tapolca települést!

Az általánosan elfogadott nézet szerint ez szláv eredetű szó, és meleg vizű forrást jelent, amiből van elég a Balaton környékén, és a csíktaplocai asszonyok még fél évszázada is egy olyan forrás vízében tisztálták a mosott ruhát, amely télen sem fagyott be soha.

Igaz, olvastunk már olyat is, hogy a Tapolca magyar eredetű, és magas pontot jelentene.

Tovább fűzve a gondolatébresztőnek szánt morfondírozást: a Somló- hegytől nem messze esik a tihanyi apátság, amelynek az első magyar nyelvemléket is magába foglaló, 1055-ös alapítólevelében Daczó Árpád ferences szerzetes, azaz Lukács atya (1921–2018) kiolvasni vélte a Babba helynevet („Ad Babu Humca”), amit természetesen

a csíki Kis–Somlyó-hegy mögül minden pünkösd hajnalán Napba öltözve előbúvó Boldogasszonnyal, azaz Babba Máriával hozott összefüggésbe.

„Lassan omladozó hegy”

De térjünk vissza Murádin tanulmányához, ahol számba veszi a somlyó név jó néhány értelmezését is. Így például megtudjuk, hogy P. Szathmáry Károly 1884-ben még úgy látta,

Idézet
lassan omladozó hegyet jelent hazánkban mindenütt”.

Ehhez teszi hozzá később a többek között Szilágy vármegye monográfiáját is megíró Petri Mór (1863–1945), hogy az „erdő” jelentésű szláv suma szóból ered. A szláv eredet mellett kardoskodik kezdetben – mások mellett – Melich János (1872–1963) nyelvész is, de ő később ezt feladta, és

a „som” szó származékának tartotta („elsősorban hegyet jelölő név..., amelyen szőlő terem”), míg mások a som és a jó (mint folyó) szavakat vélik felfedezni benne.

Kiss Lajos (1922–2003) szerint a somlyó „»megcsuszamló, suvadó oldalú hegy«, vagy – kevéssé valószínűen – »a zöld erdőövezetből kiemelkedő kopasz, sziklás hegytető« lehetett.” Csakhogy a IV. Béla 1249. évi oklevelében szereplő, a Villányi-hegység legmagasabb pontját jelző Szársomlyó („montem... Saarsumlu”) nevét akkor

miként fejtenénk meg, tudva azt, hogy régi nyelvünkben a szár melléknév „tar, kopasz” értelemmel bírt? Miért nevezték volna tar kopasz hegynek, amikor a két jelzőnek ugyanaz a jelentése?

Kopár hegyet mond Széna Béla is (Őshazakeresés másképpen, 2011), de ő a mongol semteger (= kopár) és yolo (= hegy) szavakból fejti meg.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Maga Murádin László viszont Pais Dezső nyelvésszel (1886–1973) értett egyet, és

Somlyót a som jelentésű ótörök sum szó származékának (somos hely) tartotta.

Ezzel némileg összecseng dr. Zákonyi Ferenc megállapítása Somlói útikalauzában (1989):

Idézet
Somló neve ősi magyar név. Abból az időből származik, amikor még somfa borította a hegy tetejét, lankáit. Ekkor még som (Cornus mas) és nem szőlő termett rajta. Az egész hegy somos volt a rajta nőtt temérdek somfától”.

Az akadémiai körökben kevésbé szalonképesnek tartott ősnyelvkutató, Tomory Zsuzsa (1930–2016) azonban már egészen más utakon járt: „Somlyó – miután már az 1200-as években is hagyományos istentiszteleti helynek számított – Szemere földanya tiszteletének szent helye volt. Erősíti e feltevést az 1333-ban Sumbov-nak, 1334-ben Sumlov-nak írt neve...

Idézet
Somlyó hegyünk neve tehát kapcsolatban van a szem, szemlél, szemere szavakkal, s a hegy ősi fény- és naptiszteleti szerepére figyelmeztet bennünket”

– írta. És máris ott tartanánk a feltételezett magyar ősvallásnál, amelyből – Daczó Árpád szerint – Babba Máriát, mint Boldogasszonyt, akinek tisztelete manapság egészen egyedi módon nyilvánul meg a csíksomlyói búcsúban, „átmentettük” a Szent István utáni katolikus vallásba.

Aztán olyan vélekedéseket is olvasni, miszerint – szanszkrit analógiákból kiindulva –

Somlyó nevét piros almaként, oroszlánként, netán oroszlánnal harcolóként kellene értelmezni,

de ezektől most enyhe mosoly kíséretében eltekintünk, és ezúttal a Somlyó és Magura nevek közti kapcsolatot sem boncolgatjuk, amire szintén több kutató utal. Talán egy másik alkalommal...

Kérdések sokasága

A különféle hipotézisek koránt sem teljes igényű számba vételével azt szerettük volna érzékeltetni, hogy az Orbán Balázs-i feladat még nincs minden kétséget kizáróan letudva, ráadásul Csíksomlyónak nemcsak a néveredetében nem tudtak zöldágra vergődni a kutatók, hanem a hozzá kapcsolódó megannyi kérdésben sem:

  • Miért és mitől vált a székelység legfontosabb kultikus helyévé?

  • Mióta élnek itt szerzetesek, mióta tölti be a spirituális központ szerepét?

  • Mióta búcsújáróhely?

  • Mikor épült itt először templom?

  • Mikor épült a Salvator-kápolna (elődje), lehetett-e eredetileg Csíksomlyó spirituális központja, mire utalhatnak a szentély különleges kialakítású ablakai?

  • Mit ábrázolnak a ferencesek kolostorában látható (naptár)kövek jelei?

  • Hová nyúlnak vissza az itt sajátos formában megnyilvánuló Mária-tisztelet gyökerei?

Pedig lehet, hogy Csíksomlyó titkának megfejtése egyben valós múltunk megismerésének kulcsát is kínálná.

„Lágeréveim alatt (1952–57) többször különös álmot láttam. A Kis-Somlyó oldalán egy nagy bástya volt, amit a hegyen lakó remete őrzött. Minden este körüljárta, nincs-e omladék rajta. Mert a bástya őrizte Csíksomlyó titkát. Az álom csattanója szerint nekem kell felnyitnom a Bástya, azaz Csíksomlyó titkát!”
Daczó Árpád (rendi nevén P. Lukács): Csíksomlyó titka

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 14., szombat

Népviseletbe, maskarába, ördögjelmezbe bújva űzték el a telet, búcsúztatták a farsangot Alsósófalván

Alsósófalva utcái zeneszótól és tánctól voltak hangosak szombaton. Csattogtak az ostorok, perdültek a szoknyák, idősek és fiatalok maskarába bújva űzték el a telet a 34. Hargita Megyei Farsangbúcsúztatón. Idén a szentegyházi csoportot kísértük el.

Népviseletbe, maskarába, ördögjelmezbe bújva űzték el a telet, búcsúztatták a farsangot Alsósófalván
Hirdetés
2026. február 14., szombat

Ezen az útszakaszon számíthatunk rendőri ellenőrzésre vasárnap

Öt megyében, közöttük Maros és Hargita megyében is közúti ellenőrzést tartanak a rendőrök vasárnap a 15-ös országúton.

Ezen az útszakaszon számíthatunk rendőri ellenőrzésre vasárnap
2026. február 14., szombat

Tárkony: nemcsak pityókalevesbe való, és a húst is feledteti

Nyersen felvágva vagy árnyékos helyen szárítva, továbbá olajként vagy ecetként egyaránt használják, mifelénk főként pityóka- és bárány(fej)levesek készítésekor. A tárkonyról lesz szó, ha már azt tartjuk a legautentikusabb zöldfűszerünknek. De az is!

Tárkony: nemcsak pityókalevesbe való, és a húst is feledteti
2026. február 14., szombat

Marosvásárhelyről riasztottak helikoptert a hétéves gyermekhez, akire szénabála esett

Több mentőegységet riasztottak, köztük egy mentőhelikoptert is Marosvásárhelyről, miután szénabála zuhant egy hétéves gyermekre a Szeben megyei Szászivánfalván.

Marosvásárhelyről riasztottak helikoptert a hétéves gyermekhez, akire szénabála esett
Hirdetés
2026. február 14., szombat

Nyilvánosságra hozta a sajtó azt a típusú elektromos négykerekűt, amelyben bennégett egy nő Bukarestben

Egy nő életét vesztette, miután kigyúlt az autójuk, amelyben férjével együtt tartózkodtak Bukarestben. A kisautó egy kétszemélyes elektromos jármű volt, egy üléssel elöl, egy másikkal hátul – írja a román sajtó.

Nyilvánosságra hozta a sajtó azt a típusú elektromos négykerekűt, amelyben bennégett egy nő Bukarestben
2026. február 14., szombat

Egyikük hamis iratot használt, a másik ittasan vezetett

Bűnügyi eljárás indult két férfi ellen, miután a közúti ellenőrzéskor egyikük hamis iratot mutatott fel, a másikuk ittasnak bizonyult.

Egyikük hamis iratot használt, a másik ittasan vezetett
2026. február 14., szombat

Szabálytalan előzés a sztrádán – tucatnyian lebuktak

A február 2. és 8. közötti héten végzett ellenőrzések során 2651 bírságot rótt ki az autópálya-rendőrség.

Szabálytalan előzés a sztrádán – tucatnyian lebuktak
Hirdetés
2026. február 14., szombat

Tavaszias februári napon is nyitva vannak a sípályák

Tavaszi időjárás van még szombaton a legtöbb székelyföldi településen, de jó tudni, hogy a Hargita megyei sípályák ennek ellenére is működnek.

Tavaszias februári napon is nyitva vannak a sípályák
2026. február 14., szombat

Belerondít a hétvégébe a rossz idő

Hétfőig az ország legnagyobb részén csapadék várható, a hegyekben havas eső és havazás formájában. Emellett az időjárás vasárnaptól jelentősen lehűl, elsősorban az ország északi felében, majd a többi térségben is.

Belerondít a hétvégébe a rossz idő
Belerondít a hétvégébe a rossz idő
2026. február 14., szombat

Belerondít a hétvégébe a rossz idő

2026. február 13., péntek

Még ki sem tavaszodott, de már tarlótüzet is oltottak a Maros megyei tűzoltók

Két tűzesethez is ki kellett vonulniuk pénteken a Maros megyei tűzoltóknak: Abosfalván háztartási hulladék gyúlt ki, Dédabisztrán száraz növényzet.

Még ki sem tavaszodott, de már tarlótüzet is oltottak a Maros megyei tűzoltók
Hirdetés