Hirdetés
Hirdetés

Erdély Spártája – székelyek a szabadságharcban

Tisztelgés a hősök előtt a Nyerges-tetőn •  Fotó: Veres Nándor

Tisztelgés a hősök előtt a Nyerges-tetőn

Fotó: Veres Nándor

Százhetvenöt év telt el a magyar történelem legszebb fejezetének kezdete óta, és nem kis büszkeséggel tölt el bennünket, hogy eme fejezet megírásában szűkebb hazánk, Székelyföld, azon belül pedig különösen Háromszék teljes erőbedobással kivette a részét. Ennyi esztendő távlatából is aura övezi a sok ezernyi hős alakját, és bár sokuknak a nevét sem ismerjük, tetteik, áldozatvállalásuk, szabadságszeretetük révén egytől egyig ott szerepelnek a nemzet aranykönyvében.

Kocsis Károly

2023. március 15., 08:032023. március 15., 08:03

2023. március 15., 11:142023. március 15., 11:14

A székelység java része már az első perctől kezdve felsorakozott az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc társadalmi és nemzeti programja mögé, a kiáltó szó jó irányába mozdította a tömegeket. Eme rövid eszmefuttatásban nincs mód az egész Székelyföld 1848–49-es szerepvállalásának taglalására: bár majdnem minden település meghozta a maga áldozatát, ez alkalommal főként a fegyveres küzdelemben oroszlánrészt vállaló háromszékiek túlzás nélkül hősi eposza előtt hajtunk fejet áldozatvállalásuk dióhéjnyi felidézésével.

A történelemben ugyanis szinte példa nélküli, ahogyan ez a kis közösség – Erdély Spártájának mindenre elszánt lakói – egyöntetűen, közös akarattal, szinte kivétel nélkül sorakoztak fel a szabadság zászlaja alá, s ajánlották fel érte életüket. Öregek és fiatalok, asszonyok és gyerekek egyaránt.

Már jó két héttel a márciusi tizenkét pont kihirdetése után, 1848. április 2-án a forradalmi átalakulás módozatairól tárgyaltak az alsócsernátoni gyűlésen, és ugyanitt

mondták ki május 30-án a jobbágyság megszűntét is

– egy héttel azt megelőzően, hogy a kolozsvári országgyűlés meghozta volna az erre vonatkozó határozatát.

Gábor Áron szobra Kézdivásárhelyen •  Fotó: Pinti Attila Galéria

Gábor Áron szobra Kézdivásárhelyen

Fotó: Pinti Attila

Közben, április 25-én a 2. székely gyalogezred Uzonban összegyűlt négy százada megtagadta a szék elhagyására vonatkozó parancsot, sőt lefoglalt tizennégy társzekérnyi fegyvert. Ez már tényleges katonai akciónak, a később kibontakozó önvédelmi harc első számottevő mozzanatának számított – Háromszék népe így jelezte, hogy a forradalom és a szabadság védelme érdekében, mint annyiszor a történelem folyamán, kész fegyvert ragadni, ha kell.

Az utolsó nemzetgyűlés

Ez csakhamar szükségessé is vált. A magyarországi nemzetiségek egymás után lázadtak fel a törvényes magyar kormány ellen, a haza és a szabadság ügye veszélybe került.

Előbb Batthyány miniszterelnök, majd maga Kossuth szólította fegyverbe a székelyeket

(a két székely határőrezred első zászlóaljai már 1848 nyarán a délvidéki hadszíntérre kerültek), és az október 16–17-i agyagfalvi gyűlés több mint 60 ezer – köztük 15 ezernyi háromszéki – résztvevője egyhangúlag a szabadságharcban való részvétel mellett döntött. Ekkor Puchner császári altábornagy már teljhatalommal bírt Erdélyben, a románokat és a szászokat nyíltan a magyarság ellen uszította, a székelyeket pedig megadásra és fegyvereik beszolgáltatására szólította fel.

Hirdetés

Az udvarhelyszéki Agyagfalváról kiindult, négy részre osztott, mintegy 35 ezer fős székely haderő a kezdeti, jelentéktelen sikerek után – nem kis mértékben saját, Habsburg-érzelmű tisztjei árulásának következtében – vereséget szenvedett, felbomlott, és így a legkritikusabb pillanatban Székelyföld teljesen védtelenül állt a támadó császári csapatokkal szemben.

Marosszéket Gedeon tábornok foglalta el, Udvarhelyszéket Heydte százados dragonyosai szállták meg, Csík-, Gyergyó- és Kászonszék a kezdeti harci hevület után, árulás következtében behódolt Puchnernek; egyedül Háromszék vállalta a harcot annak minden dicsőségével és kockázatával együtt. „A maroknyi Háromszék az összes Erdély General Commandója ellen…” Hangsúlyozzuk azonban, hogy a többi székről is számos tiszt, altiszt és katona vett részt az itteni küzdelemben.

Szétszaggatott áruló

Bár Háromszék határait minden oldalról ellenség fenyegette, a november 1-jére Sepsiszentgyörgyre összehívott közgyűlés – főként a politikai párt szerepét is betöltő Kiskomité tevékenysége hatására – a fegyveres önvédelem mellett döntött. Azonnal hozzáfogtak a szervezkedéshez, pár nappal később elhangzott Gábor Áron híres kijelentése, a „Lészen ágyú!”, és a hónap végén már megszólalt a székely ezermester első két hatfontos lövege.

Gábor Áron ágyúja •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Gábor Áron ágyúja

Fotó: Veres Nándor

Ezekből a szabadságharc végéig összesen mintegy hetvenet sikerült önteni. Nem képviseltek föltétlenül csúcsminőséget, mert a réz és ón 10:1 arányú ötvözését nem mindig tudták tartani, de ahhoz elég jók voltak, hogy Puchner tábornok a következőket írja a naplójába:

Idézet
A beérkezett jelentések szerint francia tüzérség tartózkodik Háromszéken.

Megalakították a Központi Kormányt, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely és Barót központtal katonai térparancsnokságokat hoztak létre. Ősi szokás szerint minden fegyverfogható férfi hadba vonult – csak az akkoriban alig több mint három és fél ezer lakossal bíró Kézdivásárhelyről mintegy négyszáz ’48-asról tudunk, 14 éves korúaktól 60 év felettiekig, így 3 alezredesről, 4 őrnagyról, 18 századosról, 28 főhadnagyról, 43 hadnagyról, 27 őrmesterről, 37 tizedesről, 203 közvitézről, továbbá tábori lelkészekről, orvosokról, ismeretlen rangú személyekről. És ősi szokás szerint bántak el az árulókkal is: az Erdővidék elvesztéséért is hibáztatott, az ellenséggel való egyezkedésen rajtakapott Balázs Emánuel zászlóaljparancsnokot szabályszerűen szétszaggatták.

Baj volt Köpecen

A székely csapatok hősiesen helytálltak Hidvégnél, a Bodzai-szorosban, és bár Erdővidék egy időre kicsúszott a kezük közül, december elejéig Földvárig szorították vissza az ellenséget. Az elkeseredett császári csapatok a prédára leső ágostonfalvi román „felkelőkkel” vállvetve Köpec felgyújtásával és több mint ötven védtelen helyi lakos lemészárlásával álltak bosszút, de a székelyek – soraikban csíki huszárok – ellentámadása következtében csaknem az egész szék területe ismét felszabadult. Karácsony nagyszombatján aztán a számbeli és technikai fölény a császáriak javára billentette a mérleg nyelvét: az ezúttal

vesztes hídvégi csata után a háromszékiek kénytelenek voltak béketárgyalásokba bocsátkozni.

Bár a megkötött árapataki szerződés egy talpalatnyi földet sem engedett át az ellenségnek, a háromszéki közvélemény-formálók (főként a Kiskomité tagjai) elégedetlenek voltak a békefeltételekkel, megtagadták a hűségesküt, illetve a fegyverek beszolgáltatását, és Bem győzelmeitől fellelkesedve a kézdimartonfalvi tanácskozáson a küzdelem újrakezdése mellett határoztak.

Gábor Áron temetésének 170 éves évfordulóján, 2019-ben az eresztevényi síremléknél. Három új kopjafát avattak •  Fotó: Kocsis B. János Galéria

Gábor Áron temetésének 170 éves évfordulóján, 2019-ben az eresztevényi síremléknél. Három új kopjafát avattak

Fotó: Kocsis B. János

Újból beindult az ágyúöntés, a lőpor- és tölténygyártás, februárban a székely csapatok már a lengyel tábornok oldalán harcoltak az erdélyi hadszíntereken.

Székelyföldről 313 harangot ajánlottak fel Gábor Áronnak ágyúöntéshez, csak a háromszéki falvakból 125-öt!

Gál Sándor irányítása alatt újjászervezték a katonai egységeket, a védelmi rendszert – a székelység most teljes egészében kivette részét a haza védelméből.

Székely Thermopüla

Csakhogy időközben I. Miklós orosz cár I. Ferenc József osztrák császár megmentése mellett döntött, a június 18-án több irányból támadó, hatalmas számbeli és hadtechnikai fölényt élvező orosz és osztrák csapatokat nem lehetett megállítani. A Szabó Nándor irányította háromszékiek hiába verték vissza többször is az ötszörös túlerőt, háromszáznál is többen áldozva fel életüket, a tömösi és törcsvári szorosok védelmét vezényelő

Kiss Sándor ezredes hiába köttette magát sebesülten is székéhez és emeltette magát magasba emberei bátorításául,

az ellenség elfoglalta Brassót, majd miután Kökösnél szétszórta az elkeseredett ellenállók maroknyi csapatát, megszállta Sepsiszentgyörgyöt és Kézdivásárhelyt is.

Helyünkön vagyunk itt, a Kárpát-haza legkeletibb bástyáján •  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Helyünkön vagyunk itt, a Kárpát-haza legkeletibb bástyáján

Fotó: Erdély Bálint Előd

Ekkorra már világossá vált, hogy minden elveszett. Két birodalommal szemben nem vehette fel eséllyel a küzdelmet a magára hagyott, immár egy éve háborútól sújtott, kimerült ország. Gál Sándor még megpróbálta a lehetetlent, a Nyerges-tető alatt újjászervezett csapataival megkísérelte visszafoglalni Háromszéket, de aztán következett a tragikus emlékű újabb kökösi ütközet, ahol felülkerekedni ugyan egyik fél sem tudott, ám

a székely tüzérség parancsnoka, Gábor Áron holtan esett le lováról.

Bem tábornok háromszéki útja még reménnyel tudta eltölteni a székelyeket, akik ismételten késznek mutatkoztak felvenni a harcot. Az ősz tábornok moldvai beütésében is részt vettek, sőt az innen visszavonuló Tuzson Jánosék a Nyerges-tetőn még megvívták a maguk thermopülai csatáját, de orosz-osztrák csapatok újabb támadása minden álmot szertefoszlatott.

A szabadságharc elbukott, de az áldozatvállalás nem bizonyult hiábavalónak.

Ma, 175 évvel a székely leonidászok emberfeletti küzdelme után is a helyünkön vagyunk itt, a Kárpát-haza legkeletibb bástyáján, új idők viszontagságai közepette is töretlenül. Az elődök nemzet- és szülőföldszeretetéből, összefogásból, kitartásból ma is példát meríthetünk.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 21., szombat

Felerősödik a szél, és havazásra is számíthatunk

Felerősödik a cél, havazhat a hegyekben és a látótávolság is csökkenhet az utakon szombaton és vasárnap – figyelmeztet a Hargita megyei katasztrófavédelem.

Felerősödik a szél, és havazásra is számíthatunk
Hirdetés
2026. november 20., péntek

Közel háromszor annyi pénzt kapott Románia az EU-tól, mint amennyit befizetett

Románia 2007 és 2026 szeptembere között 117,66 milliárd eurót kapott az Európai Unió költségvetéséből, miközben 38,81 milliárd eurót fizetett be, közel 79 milliárd euróval több uniós forráshoz jutott, mint amennyivel hozzájárult a közös büdzséhez.

Közel háromszor annyi pénzt kapott Románia az EU-tól, mint amennyit befizetett
2026. november 20., péntek

Egyelőre nem döntöttek Călin Georgescu házi őrizetéről

Hétfőre halasztotta a bukaresti ítélőtábla a döntést a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) fellebbezéséről, amelyet a Călin Georgescu házi őrizetét elrendelő határozat ellen nyújtott be a vádhatóság.

Egyelőre nem döntöttek Călin Georgescu házi őrizetéről
2026. november 20., péntek

Még idén a parlament elé kerülhet Románia 2027-es költségvetése

A kormány még az év vége előtt a parlament elé terjeszti a 2027-es állami költségvetést – jelentette be pénteken Dan Cărbunaru.

Még idén a parlament elé kerülhet Románia 2027-es költségvetése
Hirdetés
2026. november 20., péntek

Bekérették Románia moszkvai nagykövetét, mert nem kaptak vízumot az orosz sportolók

Bekérette pénteken az orosz külügyminisztérium Románia moszkvai nagykövetét, Cristian Istratét, és tiltakozó jegyzéket adott át neki amiatt, hogy Bukarest nem adott vízumot a taekwondo Európa-bajnokságra készülő kiskorú orosz sportolóknak.

Bekérették Románia moszkvai nagykövetét, mert nem kaptak vízumot az orosz sportolók
2026. november 20., péntek

„Több száz hang, egy közös karácsony” – 600 gyermek énekel együtt a Marosvásárhelyi Karácsonyi Vásár megnyitóján

Idén a Marosvásárhelyi Karácsonyi Vásár egy igazán különleges pillanattal veszi kezdetét: több száz gyermek hangja csendül fel egyszerre, négy nyelven, ugyanazon a színpadon.

„Több száz hang, egy közös karácsony” – 600 gyermek énekel együtt a Marosvásárhelyi Karácsonyi Vásár megnyitóján
2026. november 20., péntek

Hamis szerelmi ígéretekkel csaltak külföldre nőket, majd prostitúcióra kényszerítették őket

Felszámoltak egy családi bűnszervezetet, amelynek tagjai a gyanú szerint romániai nőket hamis szerelmi ígéretekkel csábítottak el, majd szállítottak kilenc európai országba szexuális kizsákmányolás céljából.

Hamis szerelmi ígéretekkel csaltak külföldre nőket, majd prostitúcióra kényszerítették őket
Hirdetés
2026. november 20., péntek

Költségvetésről és beruházásokról dönthet a megyei tanács

November 26-án, 13 órától tartja soros ülését a Maros Megyei Tanács. A 18 határozattervezet között költségvetés-kiigazítás, útfejlesztés, közszállítás és a marosvásárhelyi repülőtér működését érintő kérdések is szerepelnek.

Költségvetésről és beruházásokról dönthet a megyei tanács
2026. november 20., péntek

Közvitán az önkéntes település-összevonás: adókedvezményt és fejlesztési támogatást ígér a kormány

Közvitára bocsátotta pénteken a fejlesztési minisztérium az önkormányzatok önkéntes összevonását szabályozó sürgősségirendelet-tervezetet – jelentette be Marcel-Alexandru Stoica tárcavezető.

Közvitán az önkéntes település-összevonás: adókedvezményt és fejlesztési támogatást ígér a kormány
2026. november 20., péntek

Rendkívüli ülés a kórház energetikai beruházása miatt

Rendkívüli ülést tart november 20-án, 14.30 órától a Maros Megyei Tanács. A testület a megyei kórház napelemes és energiatároló beruházásának finanszírozási pályázatáról dönthet. Az ülést élőben közvetítik a Facebookon.

Rendkívüli ülés a kórház energetikai beruházása miatt
Hirdetés