Erdély Spártája – székelyek a szabadságharcban
Tisztelgés a hősök előtt a Nyerges-tetőn
Fotó: Veres Nándor
Százhetvenöt év telt el a magyar történelem legszebb fejezetének kezdete óta, és nem kis büszkeséggel tölt el bennünket, hogy eme fejezet megírásában szűkebb hazánk, Székelyföld, azon belül pedig különösen Háromszék teljes erőbedobással kivette a részét. Ennyi esztendő távlatából is aura övezi a sok ezernyi hős alakját, és bár sokuknak a nevét sem ismerjük, tetteik, áldozatvállalásuk, szabadságszeretetük révén egytől egyig ott szerepelnek a nemzet aranykönyvében.
Kocsis Károly
2023. március 15., 08:032023. március 15., 08:03
2023. március 15., 11:142023. március 15., 11:14
A székelység java része már az első perctől kezdve felsorakozott az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc társadalmi és nemzeti programja mögé, a kiáltó szó jó irányába mozdította a tömegeket. Eme rövid eszmefuttatásban nincs mód az egész Székelyföld 1848–49-es szerepvállalásának taglalására: bár majdnem minden település meghozta a maga áldozatát, ez alkalommal főként a fegyveres küzdelemben oroszlánrészt vállaló háromszékiek túlzás nélkül hősi eposza előtt hajtunk fejet áldozatvállalásuk dióhéjnyi felidézésével.
A történelemben ugyanis szinte példa nélküli, ahogyan ez a kis közösség – Erdély Spártájának mindenre elszánt lakói – egyöntetűen, közös akarattal, szinte kivétel nélkül sorakoztak fel a szabadság zászlaja alá, s ajánlották fel érte életüket. Öregek és fiatalok, asszonyok és gyerekek egyaránt.
Már jó két héttel a márciusi tizenkét pont kihirdetése után, 1848. április 2-án a forradalmi átalakulás módozatairól tárgyaltak az alsócsernátoni gyűlésen, és ugyanitt
– egy héttel azt megelőzően, hogy a kolozsvári országgyűlés meghozta volna az erre vonatkozó határozatát.
Gábor Áron szobra Kézdivásárhelyen
Fotó: Pinti Attila
Közben, április 25-én a 2. székely gyalogezred Uzonban összegyűlt négy százada megtagadta a szék elhagyására vonatkozó parancsot, sőt lefoglalt tizennégy társzekérnyi fegyvert. Ez már tényleges katonai akciónak, a később kibontakozó önvédelmi harc első számottevő mozzanatának számított – Háromszék népe így jelezte, hogy a forradalom és a szabadság védelme érdekében, mint annyiszor a történelem folyamán, kész fegyvert ragadni, ha kell.
Az utolsó nemzetgyűlés
Ez csakhamar szükségessé is vált. A magyarországi nemzetiségek egymás után lázadtak fel a törvényes magyar kormány ellen, a haza és a szabadság ügye veszélybe került.
(a két székely határőrezred első zászlóaljai már 1848 nyarán a délvidéki hadszíntérre kerültek), és az október 16–17-i agyagfalvi gyűlés több mint 60 ezer – köztük 15 ezernyi háromszéki – résztvevője egyhangúlag a szabadságharcban való részvétel mellett döntött. Ekkor Puchner császári altábornagy már teljhatalommal bírt Erdélyben, a románokat és a szászokat nyíltan a magyarság ellen uszította, a székelyeket pedig megadásra és fegyvereik beszolgáltatására szólította fel.
Az udvarhelyszéki Agyagfalváról kiindult, négy részre osztott, mintegy 35 ezer fős székely haderő a kezdeti, jelentéktelen sikerek után – nem kis mértékben saját, Habsburg-érzelmű tisztjei árulásának következtében – vereséget szenvedett, felbomlott, és így a legkritikusabb pillanatban Székelyföld teljesen védtelenül állt a támadó császári csapatokkal szemben.
Marosszéket Gedeon tábornok foglalta el, Udvarhelyszéket Heydte százados dragonyosai szállták meg, Csík-, Gyergyó- és Kászonszék a kezdeti harci hevület után, árulás következtében behódolt Puchnernek; egyedül Háromszék vállalta a harcot annak minden dicsőségével és kockázatával együtt. „A maroknyi Háromszék az összes Erdély General Commandója ellen…” Hangsúlyozzuk azonban, hogy a többi székről is számos tiszt, altiszt és katona vett részt az itteni küzdelemben.
Szétszaggatott áruló
Bár Háromszék határait minden oldalról ellenség fenyegette, a november 1-jére Sepsiszentgyörgyre összehívott közgyűlés – főként a politikai párt szerepét is betöltő Kiskomité tevékenysége hatására – a fegyveres önvédelem mellett döntött. Azonnal hozzáfogtak a szervezkedéshez, pár nappal később elhangzott Gábor Áron híres kijelentése, a „Lészen ágyú!”, és a hónap végén már megszólalt a székely ezermester első két hatfontos lövege.
Gábor Áron ágyúja
Fotó: Veres Nándor
Ezekből a szabadságharc végéig összesen mintegy hetvenet sikerült önteni. Nem képviseltek föltétlenül csúcsminőséget, mert a réz és ón 10:1 arányú ötvözését nem mindig tudták tartani, de ahhoz elég jók voltak, hogy Puchner tábornok a következőket írja a naplójába:
Megalakították a Központi Kormányt, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely és Barót központtal katonai térparancsnokságokat hoztak létre. Ősi szokás szerint minden fegyverfogható férfi hadba vonult – csak az akkoriban alig több mint három és fél ezer lakossal bíró Kézdivásárhelyről mintegy négyszáz ’48-asról tudunk, 14 éves korúaktól 60 év felettiekig, így 3 alezredesről, 4 őrnagyról, 18 századosról, 28 főhadnagyról, 43 hadnagyról, 27 őrmesterről, 37 tizedesről, 203 közvitézről, továbbá tábori lelkészekről, orvosokról, ismeretlen rangú személyekről. És ősi szokás szerint bántak el az árulókkal is: az Erdővidék elvesztéséért is hibáztatott, az ellenséggel való egyezkedésen rajtakapott Balázs Emánuel zászlóaljparancsnokot szabályszerűen szétszaggatták.
Baj volt Köpecen
A székely csapatok hősiesen helytálltak Hidvégnél, a Bodzai-szorosban, és bár Erdővidék egy időre kicsúszott a kezük közül, december elejéig Földvárig szorították vissza az ellenséget. Az elkeseredett császári csapatok a prédára leső ágostonfalvi román „felkelőkkel” vállvetve Köpec felgyújtásával és több mint ötven védtelen helyi lakos lemészárlásával álltak bosszút, de a székelyek – soraikban csíki huszárok – ellentámadása következtében csaknem az egész szék területe ismét felszabadult. Karácsony nagyszombatján aztán a számbeli és technikai fölény a császáriak javára billentette a mérleg nyelvét: az ezúttal
Bár a megkötött árapataki szerződés egy talpalatnyi földet sem engedett át az ellenségnek, a háromszéki közvélemény-formálók (főként a Kiskomité tagjai) elégedetlenek voltak a békefeltételekkel, megtagadták a hűségesküt, illetve a fegyverek beszolgáltatását, és Bem győzelmeitől fellelkesedve a kézdimartonfalvi tanácskozáson a küzdelem újrakezdése mellett határoztak.
Gábor Áron temetésének 170 éves évfordulóján, 2019-ben az eresztevényi síremléknél. Három új kopjafát avattak
Fotó: Kocsis B. János
Újból beindult az ágyúöntés, a lőpor- és tölténygyártás, februárban a székely csapatok már a lengyel tábornok oldalán harcoltak az erdélyi hadszíntereken.
Gál Sándor irányítása alatt újjászervezték a katonai egységeket, a védelmi rendszert – a székelység most teljes egészében kivette részét a haza védelméből.
Székely Thermopüla
Csakhogy időközben I. Miklós orosz cár I. Ferenc József osztrák császár megmentése mellett döntött, a június 18-án több irányból támadó, hatalmas számbeli és hadtechnikai fölényt élvező orosz és osztrák csapatokat nem lehetett megállítani. A Szabó Nándor irányította háromszékiek hiába verték vissza többször is az ötszörös túlerőt, háromszáznál is többen áldozva fel életüket, a tömösi és törcsvári szorosok védelmét vezényelő
az ellenség elfoglalta Brassót, majd miután Kökösnél szétszórta az elkeseredett ellenállók maroknyi csapatát, megszállta Sepsiszentgyörgyöt és Kézdivásárhelyt is.
Helyünkön vagyunk itt, a Kárpát-haza legkeletibb bástyáján
Fotó: Erdély Bálint Előd
Ekkorra már világossá vált, hogy minden elveszett. Két birodalommal szemben nem vehette fel eséllyel a küzdelmet a magára hagyott, immár egy éve háborútól sújtott, kimerült ország. Gál Sándor még megpróbálta a lehetetlent, a Nyerges-tető alatt újjászervezett csapataival megkísérelte visszafoglalni Háromszéket, de aztán következett a tragikus emlékű újabb kökösi ütközet, ahol felülkerekedni ugyan egyik fél sem tudott, ám
Bem tábornok háromszéki útja még reménnyel tudta eltölteni a székelyeket, akik ismételten késznek mutatkoztak felvenni a harcot. Az ősz tábornok moldvai beütésében is részt vettek, sőt az innen visszavonuló Tuzson Jánosék a Nyerges-tetőn még megvívták a maguk thermopülai csatáját, de orosz-osztrák csapatok újabb támadása minden álmot szertefoszlatott.
Ma, 175 évvel a székely leonidászok emberfeletti küzdelme után is a helyünkön vagyunk itt, a Kárpát-haza legkeletibb bástyáján, új idők viszontagságai közepette is töretlenül. Az elődök nemzet- és szülőföldszeretetéből, összefogásból, kitartásból ma is példát meríthetünk.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Rendhagyó történelemóra Székelyudvarhelyen: Forradalom.ma
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményeit járja körül a Forradalom.ma című produkció szerdán este a Márton Áron téren. A rendhagyó történelmóraként jellemzett előadásban Petőfi szemszögéből mutatják be a 175 évvel ezelőtti történéseket.
Rendhagyó történelemóra Székelyudvarhelyen: Forradalom.ma
Fáklyás felvonulás, ünnepi beszédek, huszárok Udvarhelyszéken
Nagyszabású ünnepségekkel készülnek az udvarhelyszéki települések március 15-re, de van, ahol már 14-én is hangolódnak az eseményre. A székelyudvarhelyi, szentegyházi, székelykeresztúri, agyagfalvi és farkaslaki programokat gyűjtöttük össze.
Fáklyás felvonulás, ünnepi beszédek, huszárok Udvarhelyszéken
MaStart: felkarolni a fiatal vállalkozókat
A MaStart nevű, fiatal vállalkozóknak szóló verseny többről szól, mint az anyagi támogatásról. A vetélkedő célja felkarolni a fiatalokat és lehetőséget teremteni a tapasztalt és kezdő vezetők kommunikációjára.
MaStart: felkarolni a fiatal vállalkozókat
Székelyföld legnagyobb szárazáru-lerakata épült meg Székelyudvarhelyen
A Merkúr Áruházlánc új beruházása pályázati támogatással jött létre, és élelmiszerkapuként működik majd. Székelyföldön a legnagyobbként, míg erdélyi viszonylatban a második legnagyobb szárazáru-lerakatként tartjuk számon az új raktárt.
Székelyföld legnagyobb szárazáru-lerakata épült meg Székelyudvarhelyen
Egy Ferrari miatt nyomoznak
Megerősítette a Maros megyei ügyészség, hogy egy Ferrari márkájú gépkocsi miatt tartottak házkutatást hétfőn Maroskeresztúron.
Egy Ferrari miatt nyomoznak
„A haza örök” – Csíkszék is ünnepel
Csíkszék minden településén megemlékeznek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseiről. Az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének segítségével összesítettük a rendezvényeket.
„A haza örök” – Csíkszék is ünnepel
Háromszék fejet hajt a hősök előtt
Háromszék-szerte idén is ünnepi megemlékezéssel adóznak az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tiszteletének: Sepsiszék, Orbaiszék, Felső-Háromszék és Erdővidék is fejet hajt a hősök emléke előtt.
Háromszék fejet hajt a hősök előtt
Hivatalosan messze a még a beiratkozás, de…
Bár messze még a hivatalos iratkozási időpont, vannak napközik Csíkszeredában, ahol gyakorlatilag „beteltek a helyek”. Egyes tanintézetek szerint ugyanis fontos időben tudniuk, hogy hány gyermekkel kezdik ősszel a tanévet.
Hivatalosan messze a még a beiratkozás, de…
Górcső alá kerülnek a közétkeztetésben felhasznált alapanyagok
Szerdától az összetevők mellett az adalékanyagok listáját és az ételek tápértékére vonatkozó információkat is kötelesek lesznek feltüntetni az étlapon a közétkeztetési egységek, illetve az allergének nevét is átláthatóbban kell megjelenítsék, mint eddig.
Górcső alá kerülnek a közétkeztetésben felhasznált alapanyagok
A turisták bevonzása mellett új kihívás előtt állnak a megyei turisztikai egyesületek
A korábbi előrejelzések dacára Kovászna megye már a tavaly szintet lépett a turisták számát illetően a koronavírus előtti, rendkívül jó eredménynek tartott, 2019-es adatokhoz mérten.
A turisták bevonzása mellett új kihívás előtt állnak a megyei turisztikai egyesületek
Látogatottsági adatokMédiatér
- Médiatér
- Székely Sport
- Liget
- Krónika Online
- Erdélyi Napló
- Főtér
- Nőileg
- Rádió GaGa
- Jóállás
- Transversum
Médiatér alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!