Erdély Spártája – székelyek a szabadságharcban
Tisztelgés a hősök előtt a Nyerges-tetőn
Fotó: Veres Nándor
Százhetvenöt év telt el a magyar történelem legszebb fejezetének kezdete óta, és nem kis büszkeséggel tölt el bennünket, hogy eme fejezet megírásában szűkebb hazánk, Székelyföld, azon belül pedig különösen Háromszék teljes erőbedobással kivette a részét. Ennyi esztendő távlatából is aura övezi a sok ezernyi hős alakját, és bár sokuknak a nevét sem ismerjük, tetteik, áldozatvállalásuk, szabadságszeretetük révén egytől egyig ott szerepelnek a nemzet aranykönyvében.
Kocsis Károly
2023. március 15., 08:032023. március 15., 08:03
2023. március 15., 11:142023. március 15., 11:14
A székelység java része már az első perctől kezdve felsorakozott az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc társadalmi és nemzeti programja mögé, a kiáltó szó jó irányába mozdította a tömegeket. Eme rövid eszmefuttatásban nincs mód az egész Székelyföld 1848–49-es szerepvállalásának taglalására: bár majdnem minden település meghozta a maga áldozatát, ez alkalommal főként a fegyveres küzdelemben oroszlánrészt vállaló háromszékiek túlzás nélkül hősi eposza előtt hajtunk fejet áldozatvállalásuk dióhéjnyi felidézésével.
A történelemben ugyanis szinte példa nélküli, ahogyan ez a kis közösség – Erdély Spártájának mindenre elszánt lakói – egyöntetűen, közös akarattal, szinte kivétel nélkül sorakoztak fel a szabadság zászlaja alá, s ajánlották fel érte életüket. Öregek és fiatalok, asszonyok és gyerekek egyaránt.
Már jó két héttel a márciusi tizenkét pont kihirdetése után, 1848. április 2-án a forradalmi átalakulás módozatairól tárgyaltak az alsócsernátoni gyűlésen, és ugyanitt
– egy héttel azt megelőzően, hogy a kolozsvári országgyűlés meghozta volna az erre vonatkozó határozatát.
Gábor Áron szobra Kézdivásárhelyen
Fotó: Pinti Attila
Közben, április 25-én a 2. székely gyalogezred Uzonban összegyűlt négy százada megtagadta a szék elhagyására vonatkozó parancsot, sőt lefoglalt tizennégy társzekérnyi fegyvert. Ez már tényleges katonai akciónak, a később kibontakozó önvédelmi harc első számottevő mozzanatának számított – Háromszék népe így jelezte, hogy a forradalom és a szabadság védelme érdekében, mint annyiszor a történelem folyamán, kész fegyvert ragadni, ha kell.
Az utolsó nemzetgyűlés
Ez csakhamar szükségessé is vált. A magyarországi nemzetiségek egymás után lázadtak fel a törvényes magyar kormány ellen, a haza és a szabadság ügye veszélybe került.
(a két székely határőrezred első zászlóaljai már 1848 nyarán a délvidéki hadszíntérre kerültek), és az október 16–17-i agyagfalvi gyűlés több mint 60 ezer – köztük 15 ezernyi háromszéki – résztvevője egyhangúlag a szabadságharcban való részvétel mellett döntött. Ekkor Puchner császári altábornagy már teljhatalommal bírt Erdélyben, a románokat és a szászokat nyíltan a magyarság ellen uszította, a székelyeket pedig megadásra és fegyvereik beszolgáltatására szólította fel.
Az udvarhelyszéki Agyagfalváról kiindult, négy részre osztott, mintegy 35 ezer fős székely haderő a kezdeti, jelentéktelen sikerek után – nem kis mértékben saját, Habsburg-érzelmű tisztjei árulásának következtében – vereséget szenvedett, felbomlott, és így a legkritikusabb pillanatban Székelyföld teljesen védtelenül állt a támadó császári csapatokkal szemben.
Marosszéket Gedeon tábornok foglalta el, Udvarhelyszéket Heydte százados dragonyosai szállták meg, Csík-, Gyergyó- és Kászonszék a kezdeti harci hevület után, árulás következtében behódolt Puchnernek; egyedül Háromszék vállalta a harcot annak minden dicsőségével és kockázatával együtt. „A maroknyi Háromszék az összes Erdély General Commandója ellen…” Hangsúlyozzuk azonban, hogy a többi székről is számos tiszt, altiszt és katona vett részt az itteni küzdelemben.
Szétszaggatott áruló
Bár Háromszék határait minden oldalról ellenség fenyegette, a november 1-jére Sepsiszentgyörgyre összehívott közgyűlés – főként a politikai párt szerepét is betöltő Kiskomité tevékenysége hatására – a fegyveres önvédelem mellett döntött. Azonnal hozzáfogtak a szervezkedéshez, pár nappal később elhangzott Gábor Áron híres kijelentése, a „Lészen ágyú!”, és a hónap végén már megszólalt a székely ezermester első két hatfontos lövege.
Gábor Áron ágyúja
Fotó: Veres Nándor
Ezekből a szabadságharc végéig összesen mintegy hetvenet sikerült önteni. Nem képviseltek föltétlenül csúcsminőséget, mert a réz és ón 10:1 arányú ötvözését nem mindig tudták tartani, de ahhoz elég jók voltak, hogy Puchner tábornok a következőket írja a naplójába:
Megalakították a Központi Kormányt, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely és Barót központtal katonai térparancsnokságokat hoztak létre. Ősi szokás szerint minden fegyverfogható férfi hadba vonult – csak az akkoriban alig több mint három és fél ezer lakossal bíró Kézdivásárhelyről mintegy négyszáz ’48-asról tudunk, 14 éves korúaktól 60 év felettiekig, így 3 alezredesről, 4 őrnagyról, 18 századosról, 28 főhadnagyról, 43 hadnagyról, 27 őrmesterről, 37 tizedesről, 203 közvitézről, továbbá tábori lelkészekről, orvosokról, ismeretlen rangú személyekről. És ősi szokás szerint bántak el az árulókkal is: az Erdővidék elvesztéséért is hibáztatott, az ellenséggel való egyezkedésen rajtakapott Balázs Emánuel zászlóaljparancsnokot szabályszerűen szétszaggatták.
Baj volt Köpecen
A székely csapatok hősiesen helytálltak Hidvégnél, a Bodzai-szorosban, és bár Erdővidék egy időre kicsúszott a kezük közül, december elejéig Földvárig szorították vissza az ellenséget. Az elkeseredett császári csapatok a prédára leső ágostonfalvi román „felkelőkkel” vállvetve Köpec felgyújtásával és több mint ötven védtelen helyi lakos lemészárlásával álltak bosszút, de a székelyek – soraikban csíki huszárok – ellentámadása következtében csaknem az egész szék területe ismét felszabadult. Karácsony nagyszombatján aztán a számbeli és technikai fölény a császáriak javára billentette a mérleg nyelvét: az ezúttal
Bár a megkötött árapataki szerződés egy talpalatnyi földet sem engedett át az ellenségnek, a háromszéki közvélemény-formálók (főként a Kiskomité tagjai) elégedetlenek voltak a békefeltételekkel, megtagadták a hűségesküt, illetve a fegyverek beszolgáltatását, és Bem győzelmeitől fellelkesedve a kézdimartonfalvi tanácskozáson a küzdelem újrakezdése mellett határoztak.
Gábor Áron temetésének 170 éves évfordulóján, 2019-ben az eresztevényi síremléknél. Három új kopjafát avattak
Fotó: Kocsis B. János
Újból beindult az ágyúöntés, a lőpor- és tölténygyártás, februárban a székely csapatok már a lengyel tábornok oldalán harcoltak az erdélyi hadszíntereken.
Gál Sándor irányítása alatt újjászervezték a katonai egységeket, a védelmi rendszert – a székelység most teljes egészében kivette részét a haza védelméből.
Székely Thermopüla
Csakhogy időközben I. Miklós orosz cár I. Ferenc József osztrák császár megmentése mellett döntött, a június 18-án több irányból támadó, hatalmas számbeli és hadtechnikai fölényt élvező orosz és osztrák csapatokat nem lehetett megállítani. A Szabó Nándor irányította háromszékiek hiába verték vissza többször is az ötszörös túlerőt, háromszáznál is többen áldozva fel életüket, a tömösi és törcsvári szorosok védelmét vezényelő
az ellenség elfoglalta Brassót, majd miután Kökösnél szétszórta az elkeseredett ellenállók maroknyi csapatát, megszállta Sepsiszentgyörgyöt és Kézdivásárhelyt is.
Helyünkön vagyunk itt, a Kárpát-haza legkeletibb bástyáján
Fotó: Erdély Bálint Előd
Ekkorra már világossá vált, hogy minden elveszett. Két birodalommal szemben nem vehette fel eséllyel a küzdelmet a magára hagyott, immár egy éve háborútól sújtott, kimerült ország. Gál Sándor még megpróbálta a lehetetlent, a Nyerges-tető alatt újjászervezett csapataival megkísérelte visszafoglalni Háromszéket, de aztán következett a tragikus emlékű újabb kökösi ütközet, ahol felülkerekedni ugyan egyik fél sem tudott, ám
Bem tábornok háromszéki útja még reménnyel tudta eltölteni a székelyeket, akik ismételten késznek mutatkoztak felvenni a harcot. Az ősz tábornok moldvai beütésében is részt vettek, sőt az innen visszavonuló Tuzson Jánosék a Nyerges-tetőn még megvívták a maguk thermopülai csatáját, de orosz-osztrák csapatok újabb támadása minden álmot szertefoszlatott.
Ma, 175 évvel a székely leonidászok emberfeletti küzdelme után is a helyünkön vagyunk itt, a Kárpát-haza legkeletibb bástyáján, új idők viszontagságai közepette is töretlenül. Az elődök nemzet- és szülőföldszeretetéből, összefogásból, kitartásból ma is példát meríthetünk.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Felkapcsolták az ünnepi fényeket, elindult a Mikulás-busz Marosvásárhelyen
A hagyományoknak megfelelően december ötödikén este kapcsolták fel a díszvilágítást Marosvásárhelyen és idén fényjátékokkal is elkápráztatták a város főterén levő kicsiket és nagyokat. A karácsonyig tartó vásár megnyílt, a Mikulás-busz is elindult.
Felkapcsolták az ünnepi fényeket, elindult a Mikulás-busz Marosvásárhelyen
Hintón érkezett Zabolára a Mikulás
A Kovászna megyei Zabolán 433 gyermek várta a Mikulást. Szánját ezúttal északon hagyta, és Mikes-ménes kényelmes hintóján érkezett.
Hintón érkezett Zabolára a Mikulás
Örömkönnyet hullatott az is, aki kapott és az is, aki adott
Zenés-verses műsorral és cipősdoboznyi ajándékkal lepték meg a Gyulafehérvári Caritas csíksomlyói védett idősotthonának lakóit a csíkszeredai Márton Áron Tehetséggondozó Központ diákjai kedden délután. Megható élmény volt mindannyiuk számára.
Örömkönnyet hullatott az is, aki kapott és az is, aki adott
Százötven méter megtétele helyett online jelentkezett be a gyergyószentmiklósi polgármester a tanácsülésre
Hiába került másodszor is a gyergyószentmiklósi képviselő-testület elé az önkormányzati tisztségjegyzék módosításáról szóló tervezet, a polgármester javaslata ezúttal sem kapott elegendő számú támogató szavazatot.
Mégsem legenda a csodaszarvas, Kommandón meg is mutatta magát
Kisebb csodának lehettek tanúi hétfőn a kommandóiak: egy gyönyörű szarvas fényes nappal sétált be a településre.
Mégsem legenda a csodaszarvas, Kommandón meg is mutatta magát
Személyautó és mikrobusz ütközött, négyen sérültek meg
Két jármű ütközött össze Nyárádmagyaróson kedden délután, a balesetben több személy is megsérült. A hatóságiak forgalomkorlátozást vezettek be az érintett útszakaszon.
Személyautó és mikrobusz ütközött, négyen sérültek meg
Soha többé ne fordulhasson elő ilyen eset
A Márton Áron Főgimnáziumhoz köthető szexuális zaklatási ügy kivizsgálása már nem a tanfelügyelőség hatásköre. Ettől függetlenül céljuk olyan szűrőket beépíteni, amelyek azonnal „sípolnak”, ha a jövőben szexuális visszaélés gyanúja merülne fel.
Soha többé ne fordulhasson elő ilyen eset
Melléképület gyulladt ki Csíkszereda határában
Tűz ütött ki egy melléképületben Csíkszereda határában kedden kora délután.
Melléképület gyulladt ki Csíkszereda határában
Rendhagyó karácsonyfa borzolja a kedélyeket
Kézzel kötött sálakból összeállított karácsonyfa díszíti keddtől Marosvásárhely főterét. A cseppet sem hagyományos fa sok reakciót váltott ki; negatívat és pozitívat egyaránt.
Rendhagyó karácsonyfa borzolja a kedélyeket
December 5. fájó emléke
A 2004. decemberi népszavazásra emlékezett Potápi Árpád János és Szili Katalin. Akkor a választójoggal rendelkezők 37 százaléka voksolt, akiknek az 51 százaléka a kettős állampolgárság mellett szavazott, de ez nem volt elég az érvényességhez.
December 5. fájó emléke
Látogatottsági adatokMédiatér
- Médiatér
- Székely Sport
- Liget
- Krónika Online
- Erdélyi Napló
- Főtér
- Nőileg
- Rádió GaGa
- Jóállás
- Transversum
Médiatér alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!