Fotó: Kinda István
Tíz székelyföldi múzeum, valamint kisebb gyűjtemények tárgyaiból nyílik minden eddiginél átfogóbb kiállítás a székely kultúráról a budapesti Néprajzi Múzeumban október 15-én. A kiállítás létrejöttéről és koncepciójáról Kinda István főkurátor mesélt.
2024. október 09., 21:022024. október 09., 21:02
Több mint háromszáz műtárgyat, gazdag archív fotóanyagot, mozgóképes és hangzó tartalmakat vonultat fel 700 négyzetméter alapfelületen a Székelyek – Örökség-mintázatok című kiállítás, amely 2025. augusztus 31-ig lesz látogatható a budapesti Néprajzi Múzeum városligeti épületében.
A kiállítási projekt fő partnere a Székely Nemzeti Múzeum (Sepsiszentgyörgy) és megyei múzeumhálózatának tagjai, a Haszmann Pál Múzeum (Alsócsernáton), az Incze László Céhtörténeti Múzeum (Kézdivásárhely), a Csángó Néprajzi Múzeum (Zabola), valamint a Csíki Székely Múzeum (Csíkszereda), a Haáz Rezső Múzeum (Székelyudvarhely), a Molnár István Múzeum (Székelykeresztúr), a Maros Megyei Múzeum (Marosvásárhely), a Havadtői Néprajzi Múzeum (Havadtő), és a Tarisznyás Márton Múzeum (Gyergyószentmiklós). Továbbá jelentős hozzájárulással vesz részt a programban a Csíksomlyói Ferences Kolostor (Csíksomlyó), az András Alapítvány (Csíkszereda), Erdőszentgyörgy Önkormányzata (Erdőszentgyörgy), a Havadtői Református Egyházközség (Havadtő), a Zsigmond Malom Panzió (Csíkmadaras), és számos, az ügyet felkaroló magánszemély.
Fotó: Kinda István
De arra is törekedtek, hogy ne csak a múltat, hanem a jelent is megmutassák, és ezáltal a folyamatosságot a különböző szokásokon, használati tárgyakon keresztül, valamint, hogy érzékeltessék a folytonos változást és átmenetiséget.
A Székelyek – Örökség-mintázatok kiállítás megvalósulásának előzményeihez hozzátartozik a 2015-ben létrehozott Anna – Asszonysors a XX. században című kiállítás – jelezte beszélgetésünkkor Kinda István néprajzkutató, a budapesti kiállítás főkurátora, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum munkatársa.
Fotó: Tuchiluș Alex
Mint mesélte, 2021-ben elkezdték a székely kiállítás tervezését, a koncepció kidolgozását. Már akkor látszott, hogy
„Fontos, hogy milyen üzenetet közvetítünk a tárgyak által, de az is fontos, hogy látványában a látogató mit kap. A kettő össze kell érjen. Láttam azt, hogy ebbe a térbe nagy tárgyak kellenek, de valami más, mint amit múzeumi környezetben megszokott a látogató. Nemzedékek nőttek fel úgy, hogy van egyfajta Székelyföld-kép a fejükben (...).
Festett bútorkultúra terén például nem a legközismertebb műhelyeket hozzuk a látogató elé, hanem a kevésbé mediatizáltakat, illetve azokat a darabokat, melyeket nem kifejezetten esztétikai értékük miatt választottunk, hanem a hozzájuk kötődő történetek miatt, vagy amelyeket különböző indíttatásból a változó igényekhez alakítottak.”
A kiállított tárgyakat és a hozzájuk fűződő történeteket hét tematikus egységbe rendezték: a székelyek identitása, a megélhetés módozatai, a tárgyi kultúra, a kisvárosok öröksége, a gasztronómia és a fogyasztás, a szokások és hagyományok az öltözködéskultúrában, valamint a hiedelmek és a vallásosság kérdéskörei.
Fotó: Kinda István
Ezeken belül több témát is érintenek, mint például a szomszédolást – a román, örmény és szász befolyást –, a migráció történelmi és aktuális vetületeit is. De a folklór is helyet kap modern balladákon keresztül – például meghallgatható lesz a Csíkmadarason keletkezett (majd gyűjtött) Horváth Jula balladája, a fűrészgépbe esett lány története is.
„A kiállítási felület egyetlen nagy tér, és nem szerettük volna szegmentálni a témáinkat, külön szobákba rendezni, hiszen itt minden mindennel összefügg: a gazdálkodás a vallásossággal, az identitás a viselettel stb. Akár egyetlen ember példáján keresztül is fel lehet sorolni a megjelenített témaköröket, különböző időmetszetekben:
– avatott be a kurátor.
Fotó: Kinda István
A kiállításon az ember van a fókuszban, ezért is nagyon sok személy név szerint szerepel – az egyéntől jutunk el a közösségeket érintő felismerésekig, összefüggésekig. Egyfajta „tárlatvezetőként” szerepel itt a havadtői Nagy Sándor, akinek emlékiratait néhány évvel ezelőtt adta ki kötetben Kinda István. A 20. század elején tíz településen szolgált tanítóként vagy papként, visszaemlékezései tehát hitelesek, ízesen megfogalmazottak, ezek vezetik fel az egyes témákat.
„A kiállításon való végigvonulásnak a dinamikáját több szintre osztottuk le. A nagy témák nevei fatörzsre emlékeztető installációkon jelennek meg, így aki csak végigmegy és összeolvassa a témacímeket, kap egy eligazítást, hogy miről szól a kiállítás. Ezek a címek és a Nagy Sándor-idézetek közelebb hozzák a kiállítás mondanivalóját. Ha valaki jobban el szeretne mélyülni, akkor ott vannak rövid főszövegeink, ezen kívül vannak az esetszövegek, résztéma szövegek, tárgyfeliratok.
Elkerülhetetlen volt, hogy néprajzosokként történészek közreműködését kérjük a kiállításhoz, hiszen el kell mondanunk, hogy kik vagyunk, hol vagyunk, és mit csináltunk azóta, amióta itt vagyunk ezen a vidéken. Legközelebbi munkatársam ebben a projektben Gyarmati Zsolt, aki maga is történész. Maguk a kiállított tárgyak sem csak kifejezetten néprajziak, hanem van benne művelődéstörténeti, ipartörténeti, történelmi, művészettörténeti jelentőségű is. Szinte mindegyik témát igyekeztünk úgy megfogni, hogy a régmúltbéli hozzá kötődő történet és tárgy mellett tegyük hozzá, hogy az adott jelenség hogyan néz ki ma. Hogy az adott téma mai leszármazása átalakult változatban hogyan él.”
Fotó: Kinda István
A kiállítás jövő év augusztusáig való nyitvatartási ideje alatt múzeumpedagógiai foglalkozásokat is tartanak egy-egy témához kapcsolódva a Néprajzi Múzeum munkatársai. Továbbá, a kiállításban közreműködő székelyföldi intézmények képviselői tartanak előadásokat, egy-egy témát mélyebben kibontva. De lesznek jeles napokhoz kapcsolódó események is. A kurátor elmondta,
A terv az, hogy a kiállítás zárására kész, felállítható lesz a csernátoni műhelyből származó alkotás, mely a Néprajzi Múzeum gyűjteményét fogja gazdagítani, s melynek felirata: „Készült a Néprajzi Múzeum Székelyek c. kiállítására az Úr 2024. esztendejében”.
Fotó: Kinda István
Kinda István hangsúlyozta, fontos a székelyföldi múzeumok részvétele mellett a kisebb gyűjtemények, egyesületek, akár magánszemélyek jelenléte is, már csak a társadalmasítás, a részvétel, a bevonás szempontjából is.
Esőzésekre és megerősödő szélre figyelmeztető, kedd reggelig érvényes előrejelzést adtak ki vasárnap a meteorológusok.
Három fotós, három helyszín, három megnyitó egyazon napon: a Face To Face Egyesület szervezésében rengeteg alkotás tárul az érdeklődők elé Székelyudvarhelyen Erdély Bálint Előd, Magyari Hunor és Balázs Attila első közös tárlatán.
Telt ház van a székelyudvarhelyi hajléktalanszállón, igaz, csak tizenegy férőhelyet tudnak biztosítani éjszakáról éjszakára a rászorulóknak. Ezzel szemben Csíkszeredában huszonnégy embert tudnak befogadni, de a téli időszakban senkit nem hagynak az utcán.
Sikertelenül zárult a szombati keresőakció, továbbra sem lehet tudni, hogy hová távozott a pénteken eltűnt Sándor Péter Katalin – közölték gyerekei a Civil Csíkszereda Facebook-csoportban. Nem adják fel, a keresés vasárnap is folytatódik.
A békéscsabai kolbászfesztivál amolyan „előszobájául” szolgál a szombaton Zabolán megszervezett 19. Székelyföldi Kolbászparádé.
Tizenegy sofőrt tiltottak el a vezetéstől szombaton Maros megyében, annyira veszélyesnek bizonyultak a forgalom többi résztvevőjére, a rendőrök ugyanakkor 171 bírságot is kiróttak.
Tizedik alkalommal szervezett gyermekorvos-találkozót az ERPE Gyermekgyógyász Szakcsoport Székelyudvarhelyen, pénteken és szombaton. A konferencia célja, hogy a szakemberek megosszák egymással tapasztalataikat és kapcsolatot építsenek.
A Román Posta szombaton bejelentette, hogy kézhez kapta az első levélben leadott szavazatokat az államelnöki és a parlamenti választásokra a külföldön élő román állampolgároktól.
A neves bécsi Musikverein koncertteremben lépett fel a marosvásárhelyi filharmónia péntek este. Ez volt az első olyan fellépése egy romániai filharmóniának a zene fővárosában, amely a Musikverein beütemezett programjában szerepelt.
Az idei év első kilenc hónapjában a Román Rendőrség szervezett bűnözés elleni osztályának munkatársai a DIICOT ügyészeivel együtt több mint 700 operatív akciót hajtottak végre a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem terén.
szóljon hozzá!