
Címervita. Meddig fog elhúzódni?
Fotó: Veres Nándor
Ellenzi Hargita megye újabb címertervét a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma, azt állítva, hogy nincs benne utalás a székelyföldi megyében élő román közösségre.
2025. február 08., 13:152025. február 08., 13:15
A civil fórum a három székelyföldi megye román közösségeinek képviselőjeként határozta meg magát, és az MTI által szemlézett pénteki közleményében aláhúzta: határozottan ellenzi, hogy a Hargita megyei önkormányzat „kapkodva” próbálja elfogadtatni a megye címerét. Szerintük ez az elmúlt tizenöt év elutasított próbálkozásainak újabb kísérlete.
A civil szervezet közleményében azt állítja, hogy a megye címerére tett jelenlegi javaslat
nem tartja tiszteletben a címertan szabályait,
„zsúfolt”, hiányolja „egy hivatalos jelkép egyszerűségét”,
és szerinte egyetlen olyan elem sincs rajta, mely a megye román közösségeire utalna.
Ez aggasztja őket, és „kérdőjeleket vet fel a kezdeményezés valódi célját illetően” – írta a magyar vezetésű székelyföldi önkormányzatokat rendszeresen bíráló civil szervezet. Kijelentették: a címertervet ebben a formában már elutasította az illetékes bizottság, amelynek szükséges a jóváhagyása.
„Határozottan elutasítjuk ezeket a kísérleteket, és úgy véljük, ez újabb diszkriminatív cselekedet és
– áll még a közleményben, amelyben találkozót kértek a megye vezetésétől, hogy párbeszéddel „méltányos és reprezentatív megoldást” találjanak a megye valamennyi lakosa számára.
A címertörténet viszont még nincs lezárva, ugyanis a szóban forgó javaslat közvitán van, véleményezni lehet, és csak az esetleges észrevételek után szavaz majd róla a Hargita megyei képviselő-testület.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
3 hozzászólás