Elítélték, megbélyegezték, merényletet kíséreltek meg ellene

Wass Albert szobra Bonyhádon •  Fotó: MTI/Kiss Dániel

Wass Albert szobra Bonyhádon

Fotó: MTI/Kiss Dániel

Wass Albert életművét 1990-ig szigorúan elzárták a nyilvánosság elől, majd azóta napjainkig rágalmakkal illetik, tehetségét becsmérlik, és fintorogva megtagadják tőle az irodalmi kanonizációt – mondta az Országgyűlés elnöke Wass Albert születésének 117. évfordulója alkalmából.

Székelyhon

2025. január 09., 20:112025. január 09., 20:11

Kövér László szerdán Bonyhádon, az író Széchenyi téri szobra előtt tartott megemlékezésen közölte, az elmúlt több mint három évtizedben magyarok milliói zárták a szívükbe, műveinek megismerése napjainkra a legolvasottabb magyar írók közé emelte. „Ennek ellenére a hazugság népe ma is megosztónak nevezi őt” – idézi az MTI az Országgyűlés elnökét, aki azt mondta,

a magyarság szereti, míg a magyarság ellenségei és árulói gyűlölik az írót.

Ez az úgynevezett megosztás, amely által Wass Albert nemcsak a kortársait segítette a tisztánlátásban, hanem halála után az utókort is segíti – fűzte hozzá.

A házelnök kiemelte, hogy 1920 után az erdélyi magyarság történelme talán legnagyobb, a megmaradását érintő kihívására készülődött, míg a megcsonkított Magyarországot mint államot életképtelenségre, a magyar nemzetet pedig szétszakítottságra ítélték az első világháború győztesei. Felidézte,

Wass Albert életútja a kolozsvári Farkas utcai református kollégiumból ívelt a párizsi Sorbonne Egyetemig,

az Erdélyi Református Egyház világi főgondnokságától több irodalmi társaság tagságáig és a Baumgarten irodalmi díjakig.

Emlékeztetett arra, hogy a román fasiszta mozgalom felemelkedése idején, 1936-ban Wass Albert szerzőtársa volt a Marosvásárhelyen megjelent, Vállvetve című, tíz román és kilenc magyar író által írt könyvnek, amelyben szolidaritást vállaltak a fasiszták által fenyegetett magyar, zsidó, román és örmény írókkal.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond Wass Albert szobránál az író születésének 117. évfordulója alkalmából Bonyhádon •  Fotó: MTI/Kiss Dániel Galéria

Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond Wass Albert szobránál az író születésének 117. évfordulója alkalmából Bonyhádon

Fotó: MTI/Kiss Dániel

Önéletrajza szerint Wass Albert 1943-ban a kolozsvári Ellenzék című irodalmi lap szerkesztőjeként a Gestapo tisztjeinek zaklatása elől először a hegyekbe húzódott, később alhadnagyként bevonult az Ukrajnába tartó 9. Magyar Királyi Lovassághoz, ahol katonai esküjét megtartva harcolt, majd

1945 húsvétján Nyugatra menekült.

Kövér László kitért arra is, hogy az író 1944 nyarán Patkányok honfoglalása címmel megírta náciellenes és kommunistaellenes tanmeséjét. 1944 karácsonyán a bombázások ürügyén a budapesti nyilas hatóságok azonnali hatállyal betiltották Tavaszi szél című színművének bemutatását a Nemzeti Színházban. 1946-ban távollétében a román kommunista hatóságok háborús bűnösként elítélték.

A román kommunista titkosszolgálátok két alkalommal is merényletet kíséreltek meg ellene az Egyesült Államokban,

a magyarországi és a romániai kommunista propaganda pedig évtizedekig antiszemitának bélyegezte.

•  Fotó: Thomas Campean Galéria

Fotó: Thomas Campean

Ötvenhárom éves emigráns létében abból a kötelességtudatból merített erőt, amely szerint az elnémított magyar igazságoknak hangot kell adnia – hangsúlyozta.

Megélhette, hogy 1990-ben Magyarország békésen és demokratikusan lezárta a kommunizmus időszakát, de azt már nem, amikor 2010-ben a magyar választópolgárok elsöprő többsége a posztkommunizmust is lezárta, és „a történelem szemétdombjára hajította a diktatúra örökségét” – mondta a politikus.

Wass Albert emlékét egy kőbe illesztett arcképes plakett őrzi a marosvécsi kastély kertjében. A kegyeleti hely az utóbbi években valóságos zarándokhelyé vált •  Fotó: Székelyhon Galéria

Wass Albert emlékét egy kőbe illesztett arcképes plakett őrzi a marosvécsi kastély kertjében. A kegyeleti hely az utóbbi években valóságos zarándokhelyé vált

Fotó: Székelyhon

Wass Albert 1908. január 8-án született Válaszúton. Pályakezdő verseskötetei az 1920-as évek végén jelentek meg, 1934-es Farkasverem című, Baumgarten-díjjal jutalmazott regénye sikerét követően több, a korabeli Erdély jelenével és regényes múltjával foglalkozó könyve jelent meg, köztük A tizenhárom almafa. Az író a második világháború végén emigrált, 1952-ig Németországban, majd haláláig, 1998. február 17-ig az Egyesült Államokban élt.

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 10., csütörtök

Befogták a motorost megölő medve egyik árván maradt bocsát, továbbra is keresik a másik kettőt

Befogták az egyik bocsát annak az anyamedvének amelyet a napokban lőttek ki, miután az megölt egy motorost a Transzfogarason – közölte Facebook-oldalán a környezetvédelmi minisztérium.

Befogták a motorost megölő medve egyik árván maradt bocsát, továbbra is keresik a másik kettőt
2025. július 10., csütörtök

Kenőpénz elfogadásán értek egy ortopéd szakorvost

Kenőpénz elfogadásán érték tetten az ügyészek csütörtökön a bukaresti Floreasca kórház egyik ortopéd szakorvosát – értesült az Agerpres ügyészségi forrásokból.

Kenőpénz elfogadásán értek egy ortopéd szakorvost
2025. július 10., csütörtök

Tizenöt éves a Csíki Jazz Fesztivál: világszínvonalú előadók, tehetségek és közösségi örömzene

Július 13. és 27. között ünnepli 15. születésnapját a Csíki Jazz Fesztivál. Idén az emlékezés és a világzene jegyében zajló eseménysorozat világszínvonalú fellépőkkel, tehetségkutatóval, gyerekprogramokkal és közösségi örömzenéléssel várja a közönséget.

Tizenöt éves a Csíki Jazz Fesztivál: világszínvonalú előadók, tehetségek és közösségi örömzene
2025. július 10., csütörtök

Csendőrség: itt legalább az emberek tisztában vannak azzal, hogy a medvék bármikor támadhatnak

Közel felére csökkent a medveriasztások száma Hargita megyében a tavalyi évhez viszonyítva – közölte a megyei csendőrség. Míg 2024 első felében 219 hívás futott be a 112-re medvék jelenléte miatt, idén mindössze 110.

Csendőrség: itt legalább az emberek tisztában vannak azzal, hogy a medvék bármikor támadhatnak
2025. július 10., csütörtök

Májusban is negatív maradt a természetes szaporulat Romániában

Idén májusban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, az élveszületések száma továbbra sem haladta meg a halálozásokét – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.

Májusban is negatív maradt a természetes szaporulat Romániában
2025. július 10., csütörtök

Legyen zöldebb a város? – a vásárhelyiek válaszait várják

Nemzetközi tervpályázatot akar kiírni a marosvásárhelyi városháza Maros-parti parkok témával, amelynek végső célja közösségi és szabadidős parkok létrehozása. Első lépésként a városlakók véleményét várják, akik egy online kérdőívet tölthetnek ki.

Legyen zöldebb a város? – a vásárhelyiek válaszait várják
2025. július 10., csütörtök

Megvannak a végleges eredmények – még 122 diáknak sikerült képességvizsgája az óvásokat követően

Az óvások elbírálása után 0,1 százalékponttal 83,2 százalékra nőtt a sikeresen képességvizsgázó nyolcadikosok aránya – derül ki a csütörtökön közzétett végleges eredményekből.

Megvannak a végleges eredmények – még 122 diáknak sikerült képességvizsgája az óvásokat követően
2025. július 10., csütörtök

Ezeket rója fel a kormánynak és az elődjeinek az AUR a bizalmatlansági indítványban

A képviselőház és a szenátus csütörtökön 10 órakor kezdődő együttes ülésén ismerteti a kormány elleni bizalmatlansági indítványát a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR).

Ezeket rója fel a kormánynak és az elődjeinek az AUR a bizalmatlansági indítványban
2025. július 10., csütörtök

Sztrájkőrséget tartanak a szakszervezetek a pénzügyiminisztérium székhelye előtt

A pénzügyiminisztérium székhelye előtt tüntetnek csütörtökön a Szolidaritás Pénzügyi Szakszervezeti Szövetség tagjai a deficitcsökkentő csomag ellen – közölte az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).

Sztrájkőrséget tartanak a szakszervezetek a pénzügyiminisztérium székhelye előtt
2025. július 10., csütörtök

Ellenőrizték a legtöbb betegszabadságot felíró orvosokat

Az ellenőrzéseket azt követően rendelték el országszerte, így Hargita megyében is, hogy az egészségügyi miniszter szerint több mint egymillió gyanús betegszabadságot azonosítottak a rendszerben.

Ellenőrizték a legtöbb betegszabadságot felíró orvosokat