Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

09:24

Ismét Székelyhon játék a GaGán!

08:47

Szúnyog- és kullancsirtás lesz Gyergyószentmiklóson

08:09

Autók ütköztek, egy személy súlyosan megsérült

07:55

Parajd jövője biztató, jelene azonban gondterhes

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Megrázó felvételt tettek közzé a két halálos áldozatot követelő ütközésről

Felbontaná a minisztérium azon orvosok szerződését, akik munkaidejükben a magánegészségügyben dolgoznak

Ha kiderül, hogy valaki most feltölti ivóvízzel a medencéjét...

185-tel mérték be a rendőrök a két fiatalt, akik menekülés közben a teljesen kiégett autóban vesztették életüket

Használjuk ki a napsütést, péntektől leszakad az ég

Mars helyett inkább tényeket

Simion Marosvásárhelyen: az RMDSZ azt hazudta a magyaroknak, hogy félniük kell a románoktól

A szemét kétharmada a kukák mellett landol, de a hulladékkezelő bízik az emberek civilizáltságában

Megsínyli az üdülési utalványok értékének megfelezését a turisztikai ágazat

Több földet követelnének meg a támogatást igénylő gazdáktól

Elítélték, megbélyegezték, merényletet kíséreltek meg ellene

Wass Albert szobra Bonyhádon

Fotó: MTI/Kiss Dániel

Wass Albert életművét 1990-ig szigorúan elzárták a nyilvánosság elől, majd azóta napjainkig rágalmakkal illetik, tehetségét becsmérlik, és fintorogva megtagadják tőle az irodalmi kanonizációt – mondta az Országgyűlés elnöke Wass Albert születésének 117. évfordulója alkalmából.

Székelyhon

2025. január 09., 20:112025. január 09., 20:11

Kövér László szerdán Bonyhádon, az író Széchenyi téri szobra előtt tartott megemlékezésen közölte, az elmúlt több mint három évtizedben magyarok milliói zárták a szívükbe, műveinek megismerése napjainkra a legolvasottabb magyar írók közé emelte. „Ennek ellenére a hazugság népe ma is megosztónak nevezi őt” – idézi az MTI az Országgyűlés elnökét, aki azt mondta,

a magyarság szereti, míg a magyarság ellenségei és árulói gyűlölik az írót.

Ez az úgynevezett megosztás, amely által Wass Albert nemcsak a kortársait segítette a tisztánlátásban, hanem halála után az utókort is segíti – fűzte hozzá.

A házelnök kiemelte, hogy 1920 után az erdélyi magyarság történelme talán legnagyobb, a megmaradását érintő kihívására készülődött, míg a megcsonkított Magyarországot mint államot életképtelenségre, a magyar nemzetet pedig szétszakítottságra ítélték az első világháború győztesei. Felidézte,

Wass Albert életútja a kolozsvári Farkas utcai református kollégiumból ívelt a párizsi Sorbonne Egyetemig,

az Erdélyi Református Egyház világi főgondnokságától több irodalmi társaság tagságáig és a Baumgarten irodalmi díjakig.

Emlékeztetett arra, hogy a román fasiszta mozgalom felemelkedése idején, 1936-ban Wass Albert szerzőtársa volt a Marosvásárhelyen megjelent, Vállvetve című, tíz román és kilenc magyar író által írt könyvnek, amelyben szolidaritást vállaltak a fasiszták által fenyegetett magyar, zsidó, román és örmény írókkal.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond Wass Albert szobránál az író születésének 117. évfordulója alkalmából Bonyhádon

Fotó: MTI/Kiss Dániel

Önéletrajza szerint Wass Albert 1943-ban a kolozsvári Ellenzék című irodalmi lap szerkesztőjeként a Gestapo tisztjeinek zaklatása elől először a hegyekbe húzódott, később alhadnagyként bevonult az Ukrajnába tartó 9. Magyar Királyi Lovassághoz, ahol katonai esküjét megtartva harcolt, majd

1945 húsvétján Nyugatra menekült.

Kövér László kitért arra is, hogy az író 1944 nyarán Patkányok honfoglalása címmel megírta náciellenes és kommunistaellenes tanmeséjét. 1944 karácsonyán a bombázások ürügyén a budapesti nyilas hatóságok azonnali hatállyal betiltották Tavaszi szél című színművének bemutatását a Nemzeti Színházban. 1946-ban távollétében a román kommunista hatóságok háborús bűnösként elítélték.

A román kommunista titkosszolgálátok két alkalommal is merényletet kíséreltek meg ellene az Egyesült Államokban,

a magyarországi és a romániai kommunista propaganda pedig évtizedekig antiszemitának bélyegezte.

Fotó: Thomas Campean

Ötvenhárom éves emigráns létében abból a kötelességtudatból merített erőt, amely szerint az elnémított magyar igazságoknak hangot kell adnia – hangsúlyozta.

Megélhette, hogy 1990-ben Magyarország békésen és demokratikusan lezárta a kommunizmus időszakát, de azt már nem, amikor 2010-ben a magyar választópolgárok elsöprő többsége a posztkommunizmust is lezárta, és „a történelem szemétdombjára hajította a diktatúra örökségét” – mondta a politikus.

Wass Albert emlékét egy kőbe illesztett arcképes plakett őrzi a marosvécsi kastély kertjében. A kegyeleti hely az utóbbi években valóságos zarándokhelyé vált

Fotó: Székelyhon

Wass Albert 1908. január 8-án született Válaszúton. Pályakezdő verseskötetei az 1920-as évek végén jelentek meg, 1934-es Farkasverem című, Baumgarten-díjjal jutalmazott regénye sikerét követően több, a korabeli Erdély jelenével és regényes múltjával foglalkozó könyve jelent meg, köztük A tizenhárom almafa. Az író a második világháború végén emigrált, 1952-ig Németországban, majd haláláig, 1998. február 17-ig az Egyesült Államokban élt.

Magyarország Kultúra Történelem