Két székelyföldi településnév a Kárpát-medence legszebbjei között

A bennünket közvetlenül érintő, összesen 41 nevet tartalmazó listára Székelyföldről a Gyimesbükkhöz tartozó Áldomáspataka, a háromszéki Angyalos, a csíkszéki Szépvíz (Csíkszépvíz néven) került fel; Maros megyéből még Küküllőszéplak. Szerepel rajta Istensegíts és Fogadjisten is, amelyek ugyan nem a Kárpát-medencébe, hanem Bukovinába „esnek”, de székely alapításúak, eleink adták a nevüket, tehát ezekről sem szabad megfeledkezni.

A határon túli (értsd: az anyaország határain kívüli) települések körében

– valamilyen mértékben talán annak köszönhetően is, hogy közösségi oldalán maga Porzsolt Levente polgármester is szavazásra buzdítja a község lakóit. A ma közel 650 fő lakhelyéül szolgáló, majdnem színmagyar falu 1332-ben még Agelsu néven szerepel a pápai tizedjegyzékben, de 1497-ben már Angyalosként említik. Többek között a szabadságharc vitéz ezredese, a kiváló párbajozó hírében álló Forró Elek (1813– 1893) is itt jött világra.

Ez utóbbit a hagyomány szerint Szent László alapította, aki – Orbán Balázs szavaival élve – „a hont duló pogány kunoknak egy csapatját e havasokon szétvervén és megsemmisitvén, győzelme helyén hálaimát emelt az ég urához, s egy emlék-kápolnát épitett, azután pedig táltos lovával a nyomait most is védő szikláról leugratott a völgybe, hol a lezugó tiszta patakban lovát megitatván, azt mondá követőinek: »Mily Szépviz«, miből eredt az oda épült falu neve.”

Bár állítólag a szomszédos Pogány-havasról került elő Szent László-kori érme, aminek később nyoma veszett, Botár István csíkszeredai régész elveti annak lehetőségét, hogy itt bármilyen település is létezett volna a 11. században, és „Zepwijz” csak 1567-ben tűnik fel először az írott forrásokban. De ettől még tényleg szép a neve!