Ellopott dák kincsek: a Székely Nemzeti Múzeum legfontosabb műtárgyai is a múzeumban voltak

Kiemelte, hogy a bűntény rendkívüli esetnek minősül Európában, és reményét fejezte ki, hogy a hatóságok rövid időn belül visszaszerzik az ellopott tárgyakat. Emlékeztetett továbbá, hogy a tíz évvel ezelőtt elindított vándorkiállítást Romániában elsők között mutatta be a Székely Nemzeti Múzeum, akkor Románia ókori arany- és ezüstkincsei címen. A kezdeményező Ernest Oberlander-Târnoveanu, a Román Nemzeti Történeti Múzeum igazgatója volt, aki azzal a céllal vágott bele a projektbe, hogy megmutassa ezeket a kincseket a világnak.

A terv sikeres volt, hiszen a kiállítást világszerte bemutatták, még Kínában is. Vargha Mihály szerint a sepsiszentgyörgyi múzeumnak is elismerést jelent az, hogy hozzájárulhatott az értékes kiállításhoz.

„Reméljük, hogy megtalálják a tetteseket, főleg a tárgyakat. Ez nagy munka lesz, de én bízom benne, hogy sikerül” – fogalmazott az igazgató, aki csak

Ami eddig történt

A rablást követően azonnal megkezdődött a nyomozás: a román és holland hatóságok, valamint az Interpol közös erővel keresik az elkövetőket. A felvételeken is látható, három elkövető robbantással törte át az épület külső falát, majd a kiállítás legértékesebb darabjaival távoztak. Az értesülések szerint az elkövetők lopott autóval hajtották végre a rablást, amelyet később felgyújtottak.

A De Telegraaf szerint a németországi hírhedt Remmo-klán, egy libanoni-kurd származású család érintettsége is elképzelhető, ők ugyanis az elmúlt években nagy feltűnést keltő múzeumi betöréseket hajtottak végre.

A holland rendőrség hétfő délután talált egy kalapácsot a múzeumhoz közeli csatornában, amely azon a feltételezett útvonalon fekszik, amelyen a rablás után a tolvajok elmenekültek. A De Telegraaf szerint a lopással kapcsolatban egyelőre senkit nem tartóztattak le.

Ki hibázott?

A román kulturális minisztérium vizsgálja a hollandiai kiállítás megszervezésével kapcsolatos hiányosságokat. Natalia Intotero miniszter elbocsátásokat helyezett kilátásba, mivel a védelmi intézkedések nem bizonyultak megfelelőnek. Marcel Ciolacu miniszterelnök megerősítette hétfőn, hogy nem született kormányhatározat a dák műkincsek kiállításáról a hollandiai Drents Múzeumban.

– jegyezte meg, pontosítva, hogy a kiállítás hollandiai megrendezésének jogalapja az örökségvédelmi törvény volt. Hangsúlyozta, hogy a kiállítás külföldi megszervezése megfelelt a törvényes feltételeknek. Arra a kérdésre, hogy lemond-e, azt válaszolta:

Az intézményvezető értésre adta, hogy nem tartja magát felelősnek a dák műkincsek elrablásáért, mert nem tehet arról, hogy a tettesek egy robbantással betörtek egy vasbeton épületbe. Szerinte a hollandiai múzeum a felelős történtekért, mert a szerződés szerint napi 24 órás felügyelet mellett törhetetlen, biztonságos vitrinekben kellett volna kiállítania a dák műkincseket, de

Târnoveanu azt is leszögezte: azért esett a választásuk a Drents Múzeumra, mivel ez a legrégebbi és legmodernebb holland régészeti közgyűjtemény, és számos nemzetközi hírű kiállítást szervezett kevésbé ismert kultúrák bemutatására. A kiállítást a nemzetközi előírások szerint szervezték meg, és 35 millió euróra biztosították egy holland biztosítócégnél.