
Fotó: Mihály Csaba
Németre is lefordították A székelység története című könyvet, ami ezzel már négy nyelven elérhető. A német nyelvű kötetet vasárnap mutatják be Stuttgartban, hétfőn pedig Bécsben – derül ki Hargita Megye Tanácsának közleményéből.
2024. március 16., 19:252024. március 16., 19:25
2024. március 16., 19:262024. március 16., 19:26
Magyar, angol és román nyelvek mellet immár németül is elérhető A székelység története című könyv. A legújabb, német nyelvű kötetet Stuttgartban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központban mutatják be március 17-én, vasárnap, ugyanakkor Bécsben is bemutatják egy nappal később az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesületének Házában.
A közlemény idézi Borboly Csabát, Hargita Megye Tanácsának elnökét, aki szerint a több nyelvre lefordított könyv a székelyek összetartozását hivatott megmutatni, lakóhelytől függetlenül. „Lehet, hogy nem egy helyen élünk, vagy nem ugyanazt a nyelvet beszéljük, de a történetünk ugyanaz, az összetartozásunkat bizonyítja A székelység története könyv is, ami már négy nyelven elérhető” – fogalmazott, hozzátéve, hogy különböző nyelvű kötetek által lehetőséget teremtenek arra, hogy
A kötetnek tizenegy szerzője van, akik a székelység lényeges történelmi korszakainak szakértői, a legkorábbi időktől számítva, egészen napjainkig: Ferencz S. Alpár, Forró Albert, Hermann Gusztáv Mihály, Kádár Gyula, Mihály János, Novák Csaba Zoltán, Novák Károly-István, Orbán Zsolt, Sepsiszéki Nagy Balázs, Sófalvi András és Sztáncsuj Sándor József.
Gyöngyössy János illusztrációinak egy része a terepkutatások nyomán készült el, másokat a krónikák vagy különböző kiadványok ábrái ihlettek.
A könyvet a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont szerkesztette, Hargita Megye Tanácsának megbízásából és támogatásával.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
szóljon hozzá!