Kérdés évszázadok távlatából: volt-e pünkösdi csata?
A pünkösdi búcsúban olyan szeretet uralkodik, amit sehol máshol nem lehet érezni, csak ott
Fotó: Pinti Attila
Volt-e összeütközés 1567 pünkösdjén a gyergyói és csíki székelyek, illetve János Zsigmond fejedelem serege között? Valóban ebből ered az a hagyomány, hogy az István pap vezetésével hadba szállt, hitüket őrző katolikusok unitáriusok felett aratott győzelmének köszönhetően haladhat az élen a csíksomlyói búcsúba a gyergyóalfalvi keresztalja? Erről folyt vita egy szakmai beszélgetésen.
Gergely Imre
2023. november 14., 20:592023. november 14., 20:59
A csíksomlyói búcsúba magyarok százezrei zarándokolnak el évről évre – többségben katolikusok, de más felekezetekhez tartozók is. Az utóbbi időben
Azonban létezik egy olyan „szálka” a katolikus és az unitárius egyház között, amely megosztja a két felekezet híveit. Ez az a csata, amelynek megtörténtére nincsenek minden kétséget kizáró írásos bizonyítékok, és ahol a hagyomány szerint 1567 pünkösdjén a gyergyói és csíki katolikus székelyek szálltak szembe az új hitet rájuk erőltetni akaró unitárius fejedelem, János Zsigmond seregével.
A gyergyószentmiklósi FeltöltŐ Egyesület azon a helyszínen szervezett erről vitát hétfő este, ahonnan a katolikus felkelést meghirdető István pap elindult Csíksomlyóra és a csata feltételezett helyszínére, a Tolvajos-tetőre, azaz Gyergyóalfaluban. A hétfői vitán a katolikus felet Darvas Kozma József pápai káplán, csíkszeredai plébános, míg az unitárius álláspontot Lőrinczi Alpár János gyergyószentmiklósi unitárius lelkész képviselte, az estet pedig pártatlan félként Veress Róbert görgényi református esperes moderálta.
Kérdés, amire más-más válaszok érkeztek
Amint Kántor Boglárka, a FeltöltŐ Egyesület vezetője felvezette, évről évre felmerül a kérdés, hogy miért indultak el az első zarándokok Gyergyóalfaluból Csíksomlyóra. A választ másként látják a katolikusok és az unitáriusok.
A FeltöltŐ előadása párbeszédre és hidak építésére teremt lehetőséget, hiszen egy Isten országát keresve egy irányba tartunk” – fogalmazott.
Az tény – és ezt senki nem vitatja –, hogy a csíksomlyói pünkösdi búcsújárás semmiképp nem 1567-ben kezdődött, hiszen a kegyhelynek 1444-ben meghatározott időre IV. Jenő pápa engedélyezett búcsút, majd pedig 1484-ben VIII. Ince pápától a pálosok kapták meg ezt pünkösd szombatjára és vasárnapjára, örök időkre érvényesen.
Darvas Kozma József történelmi felvezetője után került terítékre a nevezetes 1567-es csata kérdése. Lőrinczi Alpár János leszögezte, hogy unitárius szemszögből a csíksomlyói búcsú kapcsán ez az egyetlen probléma: vagyis hogy
Ez a felekezetek közötti nézeteltéréseket eredményezi, amikor párbeszédre lenne szükség, amikor a másság elfogadása mellett azt kell keressük, ami összeköt – mondta.
A csatáról az unitárius egyház úgy gondolja – érvelt Lőrinczi Alpár János –, hogy ez nem történelmi tény, hanem legendaképződés. A lelkész rámutatott, abban az időben az unitárius egyháznak nem volt még intézményi kerete sem, János Zsigmond is csak később tért át az antitrinitárius, vagyis mai nevén az unitárius hitre. Másrészt,
Azonban ilyen megtorlásról sincsen semmilyen dokumentum. Egyébként a csata létezéséről is csak jóval későbbi feljegyzések ismertek.
Lőrinczi Alpár János gyergyószentmiklósi unitárius lelkész, Veress Róbert görgényi református esperes, Darvas Kozma József pápai káplán, csíkszeredai plébános
Fotó: FeltöltŐ Keresztény Zenefesztivál
Több olyan török és tatár betörésről is lehet azonban tudni, ahol a gyergyói és csíki székelyek megpróbáltak ellenállni, és van olyan csata említés, amelynek leírása kísértetiesen hasonlít arra, amit máshol a Tolvajos-tetői összecsapásról írnak. Az unitáriusok azt gondolják, hogy ez mosódhatott össze.
Az, hogy nem maradt fenn perdöntő korabeli írásos említés, azzal magyarázható, hogy Csíksomlyót többször is támadás érte, ahol ezek az iratok megsemmisülhettek.
Melyik fél oldalán áll az igazság?
A beszélgetés, az érvelések alapján a közönség nem dönthette el, hogy akkor végül is melyik fél oldalán áll az igazság. Bizonygatni lehet, de nem ez a legfontosabb. A csíksomlyói búcsú kapcsán nem a katolikus-unitárius vitát kell látni, ami újra és újra feszültséget teremt, amikor terítékre kerül.
– hangzott el.
Karácsonykor, húsvétkor mindenki hazamegy a családjához, pünkösdkor azonban Csíksomlyóra. Ezt – ha nem történt valami – akkor nem lehet megmagyarázni – szögezte le Darvas Kozma József.
Felszólalt Balázs József is, aki már évtizedek óta az alfalvi keresztalja vezetője és a csíksomlyói búcsúk zarándokai között jellegzetes egyéniség. Kifejtette,
„Győztünk, mert megmaradtunk, megtartottuk a hitet” – fogalmazott. Annak viszont valamilyen oka kell legyen, hogy a gyergyóalfalviak elől mehetnek a búcsúba már több száz év óta – tette hozzá. „Máriához a legnagyobb szeretettel, alázattal megyünk, egyek vagyunk ebben a szeretetben, és ez a legszebb. A búcsúban olyan szeretet uralkodik, amit sehol máshol nem lehet érezni, csak ott. És ott lehet a legjobban imádkozni.
Ott könnyebb Istenhez imádkozni, mint bárhol máshol” – összegezte Balázs József.
Arra a felvetésre, hogy a búcsú már nemcsak vallási jellegű esemény, hanem kirándulási, turisztikai célnak is számít sokak számára, megjegyezte: „nem féltem a kirándulástól Csíksomlyót. Ez olyan hely, ahol a magyarok érezzék jól magukat. Ámen!”
További beszélgetések, előadások következnek
Kántor Boglárka, a Hit hegyeket mozgat címmel ezen a héten zajló előadás-sorozatot szervező FeltöltŐ Egyesület vezetője a felekezetek közötti párbeszéd fontosságát hangsúlyozta, ennek szellemében kerülnek sorra a következő események is. Csütörtökön Oláh Gergő énekes és felesége a házasság csodáiról és mélységeiről beszél, szerelmes dalokkal ötvözve. Pénteken Kammerer Zoltán olimpiai bajnok, Göd polgármestere, valamint beszélgetőpartnerei, Kercsó Zoltán, Miklós Csongor és Lokodi Mátyás osztják meg nézeteiket arról, hogy kit jelent a hit a sportban, teljesítményben. Az előadás 18 órakor kezdődik a gyergyóalfalvi Petőfi Sándor Művelődési Házban.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Az agrárium globális és lokális kihívásaira keresnek megoldásokat Sepsiszentgyörgyön
Idén is megtartották a magyar tudomány napját Erdélyben, több városban már lezajlottak az ehhez kapcsolódó rendezvények, míg Háromszéken pénteken szerveznek agrártudományi konferenciát a Sapientia EMTE Sepsiszentgyörgyi Karán.
Az agrárium globális és lokális kihívásaira keresnek megoldásokat Sepsiszentgyörgyön
Egy évvel később ugyan, de elkezdődhetett az erdőszentgyörgyi tanuszoda építése
Méretes fúró jelzi Erdőszentgyörgyön, hogy nekifogtak a tanuszoda építésének. A munkálatok egy éves késéssel kezdődtek, mert a kivitelező csak újabb fúrások és talajvizsgálat után fogott neki az építkezésnek.
Egy évvel később ugyan, de elkezdődhetett az erdőszentgyörgyi tanuszoda építése
Büntetés több mint 15 millió lejre, s úgyis megtörténik a baj: frontális ütközés a zsúfolt útszakaszon
A belügyi szervek 4113 bűncselekményt állapítottak meg a december elsejei hosszú hétvégén és több mint 36 800 bírságot róttak ki, összesen mintegy 15 millió lej értékben – közölte hétfőn a belügyminisztérium szóvivője.
Fagyos reggel köszöntött Székelyföldre
Fagypont alá süllyedt a hőmérséklet Székelyföld-szerte az elmúlt éjszaka, de országszerte is csak alig néhány helyen nem volt mínusz tartományban a hőmérők higanyszála keddre virradóan.
Fagyos reggel köszöntött Székelyföldre
Két tucat jogsit vontak be a hosszú hétvégén Háromszéken
Több mint ötszáz rendőr teljesített szolgálatot a hosszú hétvégén a közrend biztosítása, valamint a közutak biztonságának növelése érdekében Háromszéken – közölte a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Két tucat jogsit vontak be a hosszú hétvégén Háromszéken
Bár rövidebb lesz idén a gyergyószentmiklósi városnap, a búcsús szentmise és a dísztanácsülés nem maradnak el
Idén a korábbi évekhez képest szerényebben lesz Gyergyószentmiklós városünnepe. Az önkormányzat a kormány megszorító intézkedéseire hivatkozva egynaposra szűkítette a programot.
Csak Hargita megyében több mint hétezer roma él a „no-go” övezetekben és hipergettókban
Hargita megyében negyvenhárom úgynevezett „no-go”, azaz tiltott övezetet, köztük harminckét meglehetősen leromlott állapotú, leszegényedett, megbélyegzett hipergettót azonosítottak a romák társadalmi befogadására vonatkozó stratégia kidolgozása során.
Csak Hargita megyében több mint hétezer roma él a „no-go” övezetekben és hipergettókban
Iskolafelújítás Székelykeresztúron: amit idén megtehetsz, ne halaszd jövőre
Mintegy 15 millió lej értékű épület-helyreállítás van folyamatban a több mint százéves székelykeresztúri Zeyk Domokos Iskolaközpontban, ahol párhuzamosan zajlanak a kinti és benti munkálatok. A cél az, hogy év végéig felhasználják az EU-s támogatást.
Iskolafelújítás Székelykeresztúron: amit idén megtehetsz, ne halaszd jövőre
Egy doboznyi szeretet a rászorulóknak
Egy doboznyi szeretet címmel szervez karácsonyi adománygyűjtést a kézdivásárhelyi Benedek Elek óvoda és az RMDSZ helyi szervezete. A kezdeményezők a rászoruló családok ünnepét szeretnék szebbé varázsolni.
Egy doboznyi szeretet a rászorulóknak
Nagyobb a félsz, mint a mersz – Háromszéken egyetlen gasztropont működik
Az Országos Hegyvidéki Ügynökség és az Agrosic Közösségek Közötti Társulás szervezésében március óta zajlanak a gasztropontok létrehozásában érdekelt személyeket célzó ingyenes képzések Háromszéken, többnyire reménykeltő érdeklődés mellett.
Nagyobb a félsz, mint a mersz – Háromszéken egyetlen gasztropont működik
Látogatottsági adatokMédiatér
- Médiatér
- Székely Sport
- Liget
- Krónika Online
- Erdélyi Napló
- Főtér
- Nőileg
- Rádió GaGa
- Jóállás
- Transversum
Médiatér alkalmazás
Minden jog fenntartva!
7 hozzászólás