A pünkösdi búcsúban olyan szeretet uralkodik, amit sehol máshol nem lehet érezni, csak ott
Fotó: Pinti Attila
Volt-e összeütközés 1567 pünkösdjén a gyergyói és csíki székelyek, illetve János Zsigmond fejedelem serege között? Valóban ebből ered az a hagyomány, hogy az István pap vezetésével hadba szállt, hitüket őrző katolikusok unitáriusok felett aratott győzelmének köszönhetően haladhat az élen a csíksomlyói búcsúba a gyergyóalfalvi keresztalja? Erről folyt vita egy szakmai beszélgetésen.
2023. november 14., 20:592023. november 14., 20:59
A csíksomlyói búcsúba magyarok százezrei zarándokolnak el évről évre – többségben katolikusok, de más felekezetekhez tartozók is. Az utóbbi időben
Azonban létezik egy olyan „szálka” a katolikus és az unitárius egyház között, amely megosztja a két felekezet híveit. Ez az a csata, amelynek megtörténtére nincsenek minden kétséget kizáró írásos bizonyítékok, és ahol a hagyomány szerint 1567 pünkösdjén a gyergyói és csíki katolikus székelyek szálltak szembe az új hitet rájuk erőltetni akaró unitárius fejedelem, János Zsigmond seregével.
A gyergyószentmiklósi FeltöltŐ Egyesület azon a helyszínen szervezett erről vitát hétfő este, ahonnan a katolikus felkelést meghirdető István pap elindult Csíksomlyóra és a csata feltételezett helyszínére, a Tolvajos-tetőre, azaz Gyergyóalfaluban. A hétfői vitán a katolikus felet Darvas Kozma József pápai káplán, csíkszeredai plébános, míg az unitárius álláspontot Lőrinczi Alpár János gyergyószentmiklósi unitárius lelkész képviselte, az estet pedig pártatlan félként Veress Róbert görgényi református esperes moderálta.
Amint Kántor Boglárka, a FeltöltŐ Egyesület vezetője felvezette, évről évre felmerül a kérdés, hogy miért indultak el az első zarándokok Gyergyóalfaluból Csíksomlyóra. A választ másként látják a katolikusok és az unitáriusok.
A FeltöltŐ előadása párbeszédre és hidak építésére teremt lehetőséget, hiszen egy Isten országát keresve egy irányba tartunk” – fogalmazott.
Az tény – és ezt senki nem vitatja –, hogy a csíksomlyói pünkösdi búcsújárás semmiképp nem 1567-ben kezdődött, hiszen a kegyhelynek 1444-ben meghatározott időre IV. Jenő pápa engedélyezett búcsút, majd pedig 1484-ben VIII. Ince pápától a pálosok kapták meg ezt pünkösd szombatjára és vasárnapjára, örök időkre érvényesen.
Darvas Kozma József történelmi felvezetője után került terítékre a nevezetes 1567-es csata kérdése. Lőrinczi Alpár János leszögezte, hogy unitárius szemszögből a csíksomlyói búcsú kapcsán ez az egyetlen probléma: vagyis hogy
Ez a felekezetek közötti nézeteltéréseket eredményezi, amikor párbeszédre lenne szükség, amikor a másság elfogadása mellett azt kell keressük, ami összeköt – mondta.
A csatáról az unitárius egyház úgy gondolja – érvelt Lőrinczi Alpár János –, hogy ez nem történelmi tény, hanem legendaképződés. A lelkész rámutatott, abban az időben az unitárius egyháznak nem volt még intézményi kerete sem, János Zsigmond is csak később tért át az antitrinitárius, vagyis mai nevén az unitárius hitre. Másrészt,
Azonban ilyen megtorlásról sincsen semmilyen dokumentum. Egyébként a csata létezéséről is csak jóval későbbi feljegyzések ismertek.
Lőrinczi Alpár János gyergyószentmiklósi unitárius lelkész, Veress Róbert görgényi református esperes, Darvas Kozma József pápai káplán, csíkszeredai plébános
Fotó: FeltöltŐ Keresztény Zenefesztivál
Több olyan török és tatár betörésről is lehet azonban tudni, ahol a gyergyói és csíki székelyek megpróbáltak ellenállni, és van olyan csata említés, amelynek leírása kísértetiesen hasonlít arra, amit máshol a Tolvajos-tetői összecsapásról írnak. Az unitáriusok azt gondolják, hogy ez mosódhatott össze.
Az, hogy nem maradt fenn perdöntő korabeli írásos említés, azzal magyarázható, hogy Csíksomlyót többször is támadás érte, ahol ezek az iratok megsemmisülhettek.
A beszélgetés, az érvelések alapján a közönség nem dönthette el, hogy akkor végül is melyik fél oldalán áll az igazság. Bizonygatni lehet, de nem ez a legfontosabb. A csíksomlyói búcsú kapcsán nem a katolikus-unitárius vitát kell látni, ami újra és újra feszültséget teremt, amikor terítékre kerül.
– hangzott el.
Karácsonykor, húsvétkor mindenki hazamegy a családjához, pünkösdkor azonban Csíksomlyóra. Ezt – ha nem történt valami – akkor nem lehet megmagyarázni – szögezte le Darvas Kozma József.
Felszólalt Balázs József is, aki már évtizedek óta az alfalvi keresztalja vezetője és a csíksomlyói búcsúk zarándokai között jellegzetes egyéniség. Kifejtette,
„Győztünk, mert megmaradtunk, megtartottuk a hitet” – fogalmazott. Annak viszont valamilyen oka kell legyen, hogy a gyergyóalfalviak elől mehetnek a búcsúba már több száz év óta – tette hozzá. „Máriához a legnagyobb szeretettel, alázattal megyünk, egyek vagyunk ebben a szeretetben, és ez a legszebb. A búcsúban olyan szeretet uralkodik, amit sehol máshol nem lehet érezni, csak ott. És ott lehet a legjobban imádkozni.
Ott könnyebb Istenhez imádkozni, mint bárhol máshol” – összegezte Balázs József.
Arra a felvetésre, hogy a búcsú már nemcsak vallási jellegű esemény, hanem kirándulási, turisztikai célnak is számít sokak számára, megjegyezte: „nem féltem a kirándulástól Csíksomlyót. Ez olyan hely, ahol a magyarok érezzék jól magukat. Ámen!”
További beszélgetések, előadások következnek
Kántor Boglárka, a Hit hegyeket mozgat címmel ezen a héten zajló előadás-sorozatot szervező FeltöltŐ Egyesület vezetője a felekezetek közötti párbeszéd fontosságát hangsúlyozta, ennek szellemében kerülnek sorra a következő események is. Csütörtökön Oláh Gergő énekes és felesége a házasság csodáiról és mélységeiről beszél, szerelmes dalokkal ötvözve. Pénteken Kammerer Zoltán olimpiai bajnok, Göd polgármestere, valamint beszélgetőpartnerei, Kercsó Zoltán, Miklós Csongor és Lokodi Mátyás osztják meg nézeteiket arról, hogy kit jelent a hit a sportban, teljesítményben. Az előadás 18 órakor kezdődik a gyergyóalfalvi Petőfi Sándor Művelődési Házban.
Akár több ezer lejes bírságra is számíthatnak azok az állattartók, akik közterületen hagyják magukra állataikat, vagy elmulasztják kedvenceik ivartalanítását és chipezését.
Az Európai Unióban és az euróövezetben egyaránt enyhén csökkent az építőipari termelés volumene júliusban az előző hónaphoz képest, és a tagállamok közül Románia építőipara teljesített a legjobban.
Négyszáz rögzített sebességmérő kamera telepítését irányozta elő a romániai utakon a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR), de a projekt pénzhiány miatt késik. Eredetileg idén nyárra kellett volna felszerelni.
A magánszemélyek szeptember 30-tól igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlásra a roncsautóprogram keretében – jelentette be csütörtökön a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A vidéki szállításnak múltja van, de sem jelene, sem jövője – így vélekedik az egyik fuvarozó cég vezetője. Ő azért nem jelentkezett a Hargita Megye Tanácsa által meghirdetett közbeszerzésre, mert szerinte a kiírt járatok nem lennének fenntarthatók.
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 12,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 10,7 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
A kormánynak két javaslata van a helyi önkormányzatok kiadásainak lefaragására: az egyik a bérköltségek 10 százalékos csökkentése, a másik az álláskeret „fékezett módú” 40 százalékos csökkentése.
Háromnapos tudományos és kulturális konferenciát rendeznek Apáczai Csere János születésének 400. évfordulója alkalmából születési helyén, a Brassó megyei Apácán szeptember 26–28. között.
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, valamint Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán a Victoria-palotában a polgármesterek és megyei tanácsok képviselőivel együtt elemezték a helyi közigazgatási reformról szóló törvénytervezet több előírását.
Jövő tavasszal Magyarországon országgyűlési választásokat tartanak, amelyen a romániai magyar állampolgárok is szavazhatnak levélben. Ehhez előzetes regisztráció szükséges, amelyben az Eurotrans Alapítvány nyújt segítséget.
7 hozzászólás