
A Székely Nemzeti Múzeum épülete régen. Múltat idéznek a mára felújított intézményben
Fotó: Székely Nemzeti Múzeum plakátja
A sepsiszengyörgyi Székely Nemzeti Múzeum és az erdélyi magyar régészeket tömörítő Pósta Béla Egyesület közös szervezésében, november 24–26. között tartják az Archaeologia Transylvanica harmadik konferenciájáját. Az eseménnyel László Ferenc születésének 150. évfordulója előtt tisztelegnek a szervezők.
2023. november 21., 14:132023. november 21., 14:13
Idén az erdélyi régészeti kutatások áttekintésén túl László Ferencről, a Székely Nemzeti Múzeumnak nemzetközi hírt szerző tudósról is megemlékeznek. A november 24-ei megnyitó ünnepséget követően
A kötet a tudós életét és munkásságát mutatja be.
László Ferenc 1873-ban született Sepsiszentgyörgyön. Növénytanból doktorált Kolozsváron, két évig az egyetem botanikai tanszékén dolgozott. Az egyetemi karrier helyett azonban szülőföldjét választotta, hazatért és 1897-ben a Székely Mikó Kollégium tanárává vált. 1901-től a Székely Nemzeti Múzeum őre, 1918-tól igazgatója is. Előbb természetrajzi, majd néprajzi anyaggyűjtéssel is foglalkozott, 1907-től pedig régészeti ásatásokat is végzett.
Kicsivel több mint két évtized alatt feltárta Háromszék vármegye őskori telepeit, ezek közül a legismertebbek az Oltszemen és Erősdön előkerült leletek.
Számos kutatást és feltárást hátrahagyva László Ferenc 1925. szeptember 16-án hunyt el Kolozsváron. Kéziratait, jegyzeteit a sepsiszentgyörgyi múzeum őrzi.
Az Archaeologia Transylvanica tavalyi, második kiadását a Maros Megyei Múzeumban szervezték meg, szintén gazdag előadáskínálattal. Sztáncsuj Sándor József, Bajusz Mátyás és Hőgyes Mihály Huba például a Székely Nemzeti Múzeum pandémia idején végzett régészeti kutatásairól mesélt a hallgatóságnak.
Az Erdély különböző pontjain tevékenykedő archeológusokat összefogó tavalyi rendezvényre érkeztek tudósok Budapestről, Szegedről, Nyíregyházáról és Debrencenből is.
Az ország régióinak többsége szombat reggelig légköri instabilitásra, jelentős mennyiségű csapadékra és megerősödő szélre vonatkozó figyelmeztetés alatt áll, amelyet kedden adott ki a Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Idén is tartanak búcsús szentmisét pünkösdvasárnap, május 24-én a Madarasi Hargitán.
Többnyire a sokéves átlagnak megfelelő hőmérsékletekre számíthatunk az előttünk álló egy hónapban, nagyobb mennyiségű csapadék az első héten várható – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat négyhetes előrejelzéséből.
Nyilvánosságra hozták a kormany.hu oldalon kedden a kegyelmi ügy azon dossziéját, amely az Igazságügyi Minisztériumban található.
A csíksomlyói búcsú előtt néhány nappal idén is hagyományos eseménynek adott otthont Harasztkerék: hétfő este a Maros megyei magyar közösségek képviselői átadták az imaszalagokat a lovas zarándoklatnak, hogy elvigyék az imákat Csíksomlyóra.
Ludwig van Beethoven hegedű és zongoraszonátáit játszák kedden délután Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatalának Szent István Termében.
Elfogadta hétfőn a szenátus a Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) azt a törvénytervezetét, amely szerint az egyesületeknek, alapítványoknak és szövetségeknek évente nyilatkozniuk kell a finanszírozási forrásaikról az Országos Adóhatóságnak.
Elfogadták a pénzügyminisztérium módosító indítványát, amely mentesíti az e-Factura rendszer kötelező használata alól a szerzői jogdíjból és mezőgazdasági tevékenységből jövedelmet szerző magánszemélyeket.
Május 1. és 18. között 60 lakossági bejelentés érkezett a Hargita megyei csendőr-felügyelőséghez lakott területek közelében megjelent medvékről, ami jelentős növekedést jelent az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest.
Kiengedték hétfőn a kórházból azt az ötéves Szeben megyei gyermeket, aki csaknem két napot töltött egyedül az erdőben, mielőtt megtalálták a keresésére indult hatóságok.
szóljon hozzá!