
A Székely Nemzeti Múzeum épülete régen. Múltat idéznek a mára felújított intézményben
Fotó: Székely Nemzeti Múzeum plakátja
A sepsiszengyörgyi Székely Nemzeti Múzeum és az erdélyi magyar régészeket tömörítő Pósta Béla Egyesület közös szervezésében, november 24–26. között tartják az Archaeologia Transylvanica harmadik konferenciájáját. Az eseménnyel László Ferenc születésének 150. évfordulója előtt tisztelegnek a szervezők.
2023. november 21., 14:132023. november 21., 14:13
Idén az erdélyi régészeti kutatások áttekintésén túl László Ferencről, a Székely Nemzeti Múzeumnak nemzetközi hírt szerző tudósról is megemlékeznek. A november 24-ei megnyitó ünnepséget követően
A kötet a tudós életét és munkásságát mutatja be.
László Ferenc 1873-ban született Sepsiszentgyörgyön. Növénytanból doktorált Kolozsváron, két évig az egyetem botanikai tanszékén dolgozott. Az egyetemi karrier helyett azonban szülőföldjét választotta, hazatért és 1897-ben a Székely Mikó Kollégium tanárává vált. 1901-től a Székely Nemzeti Múzeum őre, 1918-tól igazgatója is. Előbb természetrajzi, majd néprajzi anyaggyűjtéssel is foglalkozott, 1907-től pedig régészeti ásatásokat is végzett.
Kicsivel több mint két évtized alatt feltárta Háromszék vármegye őskori telepeit, ezek közül a legismertebbek az Oltszemen és Erősdön előkerült leletek.
Számos kutatást és feltárást hátrahagyva László Ferenc 1925. szeptember 16-án hunyt el Kolozsváron. Kéziratait, jegyzeteit a sepsiszentgyörgyi múzeum őrzi.
Az Archaeologia Transylvanica tavalyi, második kiadását a Maros Megyei Múzeumban szervezték meg, szintén gazdag előadáskínálattal. Sztáncsuj Sándor József, Bajusz Mátyás és Hőgyes Mihály Huba például a Székely Nemzeti Múzeum pandémia idején végzett régészeti kutatásairól mesélt a hallgatóságnak.
Az Erdély különböző pontjain tevékenykedő archeológusokat összefogó tavalyi rendezvényre érkeztek tudósok Budapestről, Szegedről, Nyíregyházáról és Debrencenből is.
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 9 százalék.
A kerékpárosok szabályszegései jelentik továbbra is a legsúlyosabb közúti balesetek fő okát Hargita megyében. Ez a jelenség már öt éve tart, azóta a gyorshajtás a második helyre szorult a baleseti okok között.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Elkezdődött Marosvásárhelyen a Bolyai nevet viselő Kárpát-medencei iskolák 22. találkozója. Kilenc intézmény tanárai és diákjai gyűltek össze, hogy közösen idézzék fel a Bolyaiak örökségét, megismerjék egymás kultúráját.
Közzétette a levélszavazatok legfrissebb adatait a Nemzeti Választási Iroda: eddig több mint 355 ezer levélszavazat érkezett be, ezek döntő többségét már fel is dolgozták.
Szerdán és csütörtökön is csökkent az üzemanyag ára a romániai töltőállomásokon a kőolaj világpiaci árának csökkenése következtében. Csütörtöktől a Petrom és az OMV kutakon is olcsóbban lehet tankolni az előző napokhoz képest.
Nem kényszerül elbocsátásokra Hargita Megye Tanácsa, miután az intézményt már tavaly nyáron átszervezték. Így az új közigazgatási reform nem érinti a működésüket: a sürgősségi kormányrendelet által előírt keretszámba „kényelmesen” beleférnek.
Huszonöt kutyát találtak a hatóságok egy bukaresti, negyedik kerületi tömbházlakásban – tájékoztatott szerdán a kóbor kutyákkal foglalkozó állatvédelmi felügyelet (ASPA).
Megérkeztek a próbaérettségi eredményei: Maros megyében a vizsgázók valamivel több mint fele átment, míg Háromszéken a részvétel hiányosságai torzítják az összképet. Hargita megyében nem készült nyilvános összesítés.
Telefonon tárgyalt szerdán Ilie Bolojan kormányfő Magyarország megválasztott miniszterelnökével, Magyar Péterrel.
szóljon hozzá!