
A Székely Nemzeti Múzeum épülete régen. Múltat idéznek a mára felújított intézményben
Fotó: Székely Nemzeti Múzeum plakátja
A sepsiszengyörgyi Székely Nemzeti Múzeum és az erdélyi magyar régészeket tömörítő Pósta Béla Egyesület közös szervezésében, november 24–26. között tartják az Archaeologia Transylvanica harmadik konferenciájáját. Az eseménnyel László Ferenc születésének 150. évfordulója előtt tisztelegnek a szervezők.
2023. november 21., 14:132023. november 21., 14:13
Idén az erdélyi régészeti kutatások áttekintésén túl László Ferencről, a Székely Nemzeti Múzeumnak nemzetközi hírt szerző tudósról is megemlékeznek. A november 24-ei megnyitó ünnepséget követően
A kötet a tudós életét és munkásságát mutatja be.
László Ferenc 1873-ban született Sepsiszentgyörgyön. Növénytanból doktorált Kolozsváron, két évig az egyetem botanikai tanszékén dolgozott. Az egyetemi karrier helyett azonban szülőföldjét választotta, hazatért és 1897-ben a Székely Mikó Kollégium tanárává vált. 1901-től a Székely Nemzeti Múzeum őre, 1918-tól igazgatója is. Előbb természetrajzi, majd néprajzi anyaggyűjtéssel is foglalkozott, 1907-től pedig régészeti ásatásokat is végzett.
Kicsivel több mint két évtized alatt feltárta Háromszék vármegye őskori telepeit, ezek közül a legismertebbek az Oltszemen és Erősdön előkerült leletek.
Számos kutatást és feltárást hátrahagyva László Ferenc 1925. szeptember 16-án hunyt el Kolozsváron. Kéziratait, jegyzeteit a sepsiszentgyörgyi múzeum őrzi.
Az Archaeologia Transylvanica tavalyi, második kiadását a Maros Megyei Múzeumban szervezték meg, szintén gazdag előadáskínálattal. Sztáncsuj Sándor József, Bajusz Mátyás és Hőgyes Mihály Huba például a Székely Nemzeti Múzeum pandémia idején végzett régészeti kutatásairól mesélt a hallgatóságnak.
Az Erdély különböző pontjain tevékenykedő archeológusokat összefogó tavalyi rendezvényre érkeztek tudósok Budapestről, Szegedről, Nyíregyházáról és Debrencenből is.
Átvette nyereményét a Mit tartogat 2026? elnevezésű Székelyhon-játék nyertese csütörtökön. A szerencsés Bartalis Ilona udvarhelyszéki olvasónk, akit több mint ötezer hozzászóló közül sorsoltunk ki január 19-én, hétfőn.
Marosvásárhelyen hajtották végre 2026 első szervkivételét: egy 72 éves, intenzív osztályon kezelt, agyhalott férfi máját és veséit távolítottak el. Az életmentő szervek Kolozsvárra és Bukarestbe kerültek.
A két ágazat dolgozói dönthetik el, hogy milyen formában demonstráljon a Sanitas a kormány által tervezett 10 százalékos költségcsökkentés ellen. Ezúttal nem csak a szakszervezeti tagoktól várnak visszajelzést a tervezett tiltakozással kapcsolatban.
Nicușor Dan államfő szerint „valamivel rosszabb a helyzet a koalícióban, mint hat-hét hónappal ezelőtt”, de bízik benne, hogy egyben marad és folytatja a munkát.
Az elkövetkező napokban enyhe felmelegedés várható, így vékonyodhatnak a tavakon, folyókon a jégrétegek. A hatóságok figyelmeztetnek: ne menjünk rá a jégre.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében. Az első munkaszerződéseket márciusban bontják fel.
Májusban vélhetően általános sztrájkba lépnek a közoktatásban dolgozók – nyilatkozta a Társadalmi Párbeszéd Bizottság csütörtöki ülésén a Tanügyi Szakszervezetek Ligájának Botoșani megyei elnöke.
Marcel Ciolacu volt miniszterelnök szerint nem igaz, hogy a Bolojan-kormány reformjainak köszönhetően csökkent a költségvetési hiány.
A földgázárak liberalizálása a korábbi ütemtervnek megfelelően áprilisban várható, ezen a téren nem történt változás – jelentette ki a kormányszóvivő.
Első olvasatban tárgyalta a kormány csütörtöki ülésén azt a törvénytervezetet, amely szerint a nem járulékalapú nyugdíjjal rendelkező személyek elesnek a nyugdíjuk 85 százalékától, ha azt állami fizetéssel halmozzák.
szóljon hozzá!