A régész, aki feltárta Háromszék kincseit – archeológiai konferencián emlékeznek László Ferencre

A Székely Nemzeti Múzeum épülete régen. Múltat idéznek a mára felújított intézményben

Fotó: Székely Nemzeti Múzeum plakátja

A sepsiszengyörgyi Székely Nemzeti Múzeum és az erdélyi magyar régészeket tömörítő Pósta Béla Egyesület közös szervezésében, november 24–26. között tartják az Archaeologia Transylvanica harmadik konferenciájáját. Az eseménnyel László Ferenc születésének 150. évfordulója előtt tisztelegnek a szervezők.

Farkas Orsolya

2023. november 21., 14:132023. november 21., 14:13

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Idén az erdélyi régészeti kutatások áttekintésén túl László Ferencről, a Székely Nemzeti Múzeumnak nemzetközi hírt szerző tudósról is megemlékeznek. A november 24-ei megnyitó ünnepséget követően

bemutatják a jeles régész életének és munkásságának emléket állító, Táj és tudomány című kötet második, bővített kiadását, amely László Ferenc unokája, László Attila régészprofesszor gondozásában és előszavával, a kolozsvári Mega Kiadónál jelent meg, 2022-ben.

A kötet a tudós életét és munkásságát mutatja be.

László Ferenc 1873-ban született Sepsiszentgyörgyön. Növénytanból doktorált Kolozsváron, két évig az egyetem botanikai tanszékén dolgozott. Az egyetemi karrier helyett azonban szülőföldjét választotta, hazatért és 1897-ben a Székely Mikó Kollégium tanárává vált. 1901-től a Székely Nemzeti Múzeum őre, 1918-tól igazgatója is. Előbb természetrajzi, majd néprajzi anyaggyűjtéssel is foglalkozott, 1907-től pedig régészeti ásatásokat is végzett.

Azonosította Kézdivásárhelyen az egyetlen előkerült 1848-49-es Gábor Áron-ágyút.

Kicsivel több mint két évtized alatt feltárta Háromszék vármegye őskori telepeit, ezek közül a legismertebbek az Oltszemen és Erősdön előkerült leletek.

Számos kutatást és feltárást hátrahagyva László Ferenc 1925. szeptember 16-án hunyt el Kolozsváron. Kéziratait, jegyzeteit a sepsiszentgyörgyi múzeum őrzi.

Az Archaeologia Transylvanica tavalyi, második kiadását a Maros Megyei Múzeumban szervezték meg, szintén gazdag előadáskínálattal. Sztáncsuj Sándor József, Bajusz Mátyás és Hőgyes Mihály Huba például a Székely Nemzeti Múzeum pandémia idején végzett régészeti kutatásairól mesélt a hallgatóságnak.

Az Erdély különböző pontjain tevékenykedő archeológusokat összefogó tavalyi rendezvényre érkeztek tudósok Budapestről, Szegedről, Nyíregyházáról és Debrencenből is.

Háromszék Történelem