
A Székely Nemzeti Múzeum épülete régen. Múltat idéznek a mára felújított intézményben
Fotó: Székely Nemzeti Múzeum plakátja
A sepsiszengyörgyi Székely Nemzeti Múzeum és az erdélyi magyar régészeket tömörítő Pósta Béla Egyesület közös szervezésében, november 24–26. között tartják az Archaeologia Transylvanica harmadik konferenciájáját. Az eseménnyel László Ferenc születésének 150. évfordulója előtt tisztelegnek a szervezők.
2023. november 21., 14:132023. november 21., 14:13
Idén az erdélyi régészeti kutatások áttekintésén túl László Ferencről, a Székely Nemzeti Múzeumnak nemzetközi hírt szerző tudósról is megemlékeznek. A november 24-ei megnyitó ünnepséget követően
A kötet a tudós életét és munkásságát mutatja be.
László Ferenc 1873-ban született Sepsiszentgyörgyön. Növénytanból doktorált Kolozsváron, két évig az egyetem botanikai tanszékén dolgozott. Az egyetemi karrier helyett azonban szülőföldjét választotta, hazatért és 1897-ben a Székely Mikó Kollégium tanárává vált. 1901-től a Székely Nemzeti Múzeum őre, 1918-tól igazgatója is. Előbb természetrajzi, majd néprajzi anyaggyűjtéssel is foglalkozott, 1907-től pedig régészeti ásatásokat is végzett.
Kicsivel több mint két évtized alatt feltárta Háromszék vármegye őskori telepeit, ezek közül a legismertebbek az Oltszemen és Erősdön előkerült leletek.
Számos kutatást és feltárást hátrahagyva László Ferenc 1925. szeptember 16-án hunyt el Kolozsváron. Kéziratait, jegyzeteit a sepsiszentgyörgyi múzeum őrzi.
Az Archaeologia Transylvanica tavalyi, második kiadását a Maros Megyei Múzeumban szervezték meg, szintén gazdag előadáskínálattal. Sztáncsuj Sándor József, Bajusz Mátyás és Hőgyes Mihály Huba például a Székely Nemzeti Múzeum pandémia idején végzett régészeti kutatásairól mesélt a hallgatóságnak.
Az Erdély különböző pontjain tevékenykedő archeológusokat összefogó tavalyi rendezvényre érkeztek tudósok Budapestről, Szegedről, Nyíregyházáról és Debrencenből is.
Címlapon hozzák a 2026-os magyar országgyűlési választással kapcsolatos információkat a vezető román hírportálok.
A korábbiaknál magasabb részvételi aránnyal zárul a nap a 2026-os magyarországi országgyűlési választáson, hiszen már a délután öt órai (romániai idő szerint hat órai) részvétel felülmúlta az előző választások egész napi jelenlétét.
A szavazólapok feldolgozottságának függvényében, várhatóan vasárnap este 8 órától (helyi idő szerint, romániai idő szerint 9 órától) kezdi meg a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az országgyűlési választás eredményeinek közlését.
Helyi idő szerint délután három (romániai idő szerint négy) óráig a választópolgárok 66,01 százaléka voksolt a vasárnapi magyarországi országgyűlési választáson. Ez minden eddiginél nagyobb arány, az időszakot tekintve.
Helyi idő szerint kora délután egy óráig a választásra jogosultak 54,14 százaléka szavazott a magyarországi országgyűlési választáson. Ehhez képest a 2024-es romániai parlamenti választáson 52,33 százalékos volt a részvétel a teljes nap folyamán.
Új csengettyűre cserélték a régit Szentegyházán, a felszegi falurészen. Az ottlakók kezdeményezésére és az önkormányzat támogatásával megvalósult csengettyűt szombaton, ünnepélyesen adták át.
Tűz ütött ki vasárnap reggel a Vâlcea megyei Costești község területén lévő ortodox Beszterce-kolostorban, az apácák szállásául szolgáló épületben.
Harmadjára tett közzé részvételi adatokat a magyarországi országgyűlési választásról vasárnap a Nemzeti Választási Iroda helyi idő szerint tizenegy után, romániai idő szerint délben.
Leadta szavazatát vasárnap reggel a magyarországi országgyűlési választások alkalmával Orbán Viktor miniszterelnök és Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, miniszterelnök-jelöltje is.
Másodjára tettek közzé részvételi adatokat a vasárnapi magyarországi országgyűlési választások alkalmával, és ezek is azt mutatják, hogy korábban nem látott magasságokban a szavazási kedv.
szóljon hozzá!