
A Pósta Béla Egyesület elnöke, Molnár Kovács Zoltán
Fotó: Bodor Tünde
Tartalmas és színvonalas rendezvényt zártak le vasárnap a Székely Nemzeti Múzeumban megrendezett Archeologia Transylvanica 3. régészeti konferencia szervezői, illetve résztvevői. A megújult múzeum hosszabb kihagyás, 14 év után látta újra vendégül a magyar régészeket, akiknek sorában örvendetes módon több nemzedék képviselteti magát.
2023. november 26., 18:282023. november 26., 18:28
A rendezvény ünnepélyes megnyitóján Sztáncsuj Sándor József, a Székely Nemzeti Múzeum régész munkatársa üdvözölte a jelenlevőket. Mint mondta,
de akkori egyetemi hallgatók is visszatértek, illetve sajnálatos módon sokakat el is veszített már a kutatók társadalma.
Fotó: Bodor Tünde
Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója elmagyarázta, több ok játszott közre abban, hogy 14 év telt el a legutóbbi régészeti konferencia óta. Korábban az anyagiak hiánya, majd a világjárvány és az épület felújításának munkálatai is késleltették a rendezvény befogadását, idén viszont több, az intézményhez kötődő neves személyiség születési évfordulója alapos indokot nyújtott ahhoz, hogy ezt is belefoglalják a költségvetésbe:
idén van a múzeum egyik legnagyobb igazgatója, László Ferenc születésének 150.,
a Kós Károlyénak 140. évfordulója,
a múzeum épülete pedig idén lett 110 éves.
Molnár Kovács Zsolt, az erdélyi magyar régészeket tömörítő Pósta Béla Egyesület elnöke elmondta, a rendezvény célja az volt, hogy egy magyar–magyar fórumot hozzon létre. Annak különösképpen örvendett, hogy az ő pályakezdésének idejéhez képest, amikor összesen öt régész szakember volt pályán, és teljesen más hátszélben dolgoztak, most meg tudnak tölteni egy termet. Sok fiatal is ül a padokban, akikkel termékeny párbeszédet lehet folytatni.
A plenáris megnyitó következő mozzanataként László Attila professzor beszélt László Ferenc egykori múzeumőr életéről és munkásságáról. A névrokonság nem véletlen, hiszen az előadó nagyapjáról van szó, aki ugyan természetrajz-földrajz szakot végzett, de 1901-től múzeumőri tisztégének elhivatottsággal való gyakorlása a régészet tanulmányozása és művelése felé terelte.
Wosinszki Mór, a régiségtárak országos felügyelője írta László Ferencről abban az évben, a Székely Nemzeti Múzeumban tett látogatása után: „ugyan még sohasem foglalkozott régészettel, de volna kedve e szakhoz, s nem sok rábeszélés kellett, hogy őt a múzeumnak teljesen megnyertem”. Megjegyzi továbbá, hogy részletes tanácsokkal látta el a fiatal múzeumőrt, kezdve az ásatástól a leletek preparálásáig, lajstromozásáig és kiállításáig, sőt, ásatást is rendezett a város határában fekvő három lelőhelyen, hogy az ásatások körüli gyakorlati útmutatásokat is megadhassa.
Sztáncsuj Sándor József régész
Fotó: Bodor Tünde
László Ferenc és Pósta Béla munkája az erősdi ásatások kapcsán ér össze. Utóbbi a kolozsvári egyetemen 1899-ben alapított új archeológiai iskolát, illetve attól fogva irányította a régészképzést, és 1907-ben lépett Wosinszki Mór helyébe és munkakörébe; abban az évben kezdte meg az erősdi ásatásokat László Ferenc is. Ebben őt Pósta Béla teljes mellszélességgel támogatta, és minden fórumon igyekezett anyagi támogatást is nyerni a Székely Nemzeti Múzeum, illetve a régészeti ásatások számára.
– írta 1926-ban Roska Márton, Pósta Béla egykori kollégája.
A megnyitóünnepség utolsó mozzanataként Sztáncsuj Sándor a László Ferenc életét és munkásságát bemutató Táj és tudomány című kötet tavaly megjelent második, bővített kiadását ajánlotta a hallgatóság figyelmébe.
László Attila professzor mutatta be neves elődje életét és munkásságát
Fotó: Bodor Tünde
Az egykori igazgató 100. születésnapjához kapcsolódó első kiadás megjelenésekor ugyanis még sok politikai iránymutatás korlátozta a szókimondást, a századelő politikájáról ezért nem eshetett szó a kötetben, képanyaga is szűkebb, illetve azóta sok új információ is napvilágot látott László Ferenc magánéletével és munkásságával kapcsolatban. Az újraközölt bővített kötet második része a szakember munkájának utóéletét összegzi.
A régészeti konferencia második napja az újabb kutatások eredményeinek bemutatására adott alkalmat hazai és magyarországi szakembereknek.
során taglalták külön-külön az őskorhoz, a római korhoz, illetve a népvándorláskorhoz és középkorhoz kapcsolódó újdonságokat, vetettek fel kérdéseket.
Székelyföld viszonylatában többek között a nagyajtai unitárius templom, a Kálnoky család miklósvári kastélya, a kora bronzkor abszolút kronológiája, a kadicsfalvi régészeti lelőhely bronzkori anyagi kultúrája, egy alsórákosi bronzkori kultikus komplexum, a mikházai principia és a pixelek, a római légiós pajzsok, a Lapádi-plató régészeti kutatásai, egy Csíkszentkirályon feltárt temetkezés, valamint a Hargita környéki vaskohászat került terítékre a húszperces kisexpozékban.
A régészeket a rendezvény harmadnapján Tóth Bartos András történész kurátorként kalauzolta végig a felújított múzeum új, Géniuszok a hősök mögött című tárlatán. Ezzel a momentummal vasárnap le is zárult az Archaelogia Transylvanica harmadik konferenciája, amely Sztáncsuj Sándor József szerint összességében – és nem mellékesen a kollégák munkájának köszönhetően is – jól sikerült. Mint mondta, sok érdekes és színvonalas kutatási eredményt bemutató esemény volt, amely jó alkalmat adott a szakemberek kötetlen eszmecseréjére is, ez ugyanis legalább olyan fontos, mint a kutatási eredmények bemutatása.
A NATO célja továbbra is az, hogy Ukrajna a lehető legerősebb legyen mind a harcmezőn, mind a béketárgyalásokon – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár Brüsszelben az ukrajnai védelmi kontaktcsoport ülését megelőzően kedden.
A romániaiak mintegy 73 százaléka nem tudna fedezni egy hathavi fizetésének megfelelő váratlan kiadást, és mindössze 31,1 százalékuk rendelkezik annyi megtakarítással, amennyi legalább hat hónapig elegendő lenne a megélhetési költségekre.
Első- és másodfokú (sárga és narancssárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több erdélyi, bánsági, körösvidéki és olténiai folyó vízgyűjtő területére.
„Ne várd meg az első havazást!” mottóval indított tájékoztató kampányt kedden a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU), hogy felhívja a lakosság figyelmét a téli veszélyhelyzetek megelőzésének fontosságára.
Csapást mért az ukrán hadsereg a Krími hídra hétfőn és kedden. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden elmondta: helyre fogják állítani az ukrán dróntámadás által megrongált Krími hidat.
Naponta öt nő veszíti el az életét méhnyakrákban Romániában, és ezt a számot szeretnék csökkenteni a Klára programmal, amely során Maros, Hargita és Kovászna megyei vidéki településeken is nőgyógyászati szűrést tartanak.
87 éves korában elhunyt Pál Antal Sándor erdélyi magyar történész, levéltáros, az MTA külső tagja.
Akut alkoholmérgezést állapítottak meg a romani Petru Poni Szakközépiskola három kilencedik osztályos tanulójánál – közölte a Neamț megyei mentőszolgálat.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) keddi előrejelzése szerint az ország több régiójában szeles, esős időre lehet számítani péntek reggelig.
Dumitru Chisăliță energiaügyi miniszter szerint a sérülékeny fogyasztóknak idén télen is támogatást nyújt a kormány.
szóljon hozzá!