Hirdetés
Hirdetés

Három napig a magyar régészek Mekkája volt a Székely Nemzeti Múzeum

A Pósta Béla Egyesület elnöke, Molnár Kovács Zoltán •  Fotó: Bodor Tünde

A Pósta Béla Egyesület elnöke, Molnár Kovács Zoltán

Fotó: Bodor Tünde

Tartalmas és színvonalas rendezvényt zártak le vasárnap a Székely Nemzeti Múzeumban megrendezett Archeologia Transylvanica 3. régészeti konferencia szervezői, illetve résztvevői. A megújult múzeum hosszabb kihagyás, 14 év után látta újra vendégül a magyar régészeket, akiknek sorában örvendetes módon több nemzedék képviselteti magát.

Bodor Tünde

2023. november 26., 18:282023. november 26., 18:28

A rendezvény ünnepélyes megnyitóján Sztáncsuj Sándor József, a Székely Nemzeti Múzeum régész munkatársa üdvözölte a jelenlevőket. Mint mondta,

sok olyan személyt lát a hallgatóságban, aki 2009-ben, mikor a múzeum utoljára volt helyszíne régészek konferenciájának, még gyermekként futkározott a kertben,

de akkori egyetemi hallgatók is visszatértek, illetve sajnálatos módon sokakat el is veszített már a kutatók társadalma.

•  Fotó: Bodor Tünde Galéria

Fotó: Bodor Tünde

Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója elmagyarázta, több ok játszott közre abban, hogy 14 év telt el a legutóbbi régészeti konferencia óta. Korábban az anyagiak hiánya, majd a világjárvány és az épület felújításának munkálatai is késleltették a rendezvény befogadását, idén viszont több, az intézményhez kötődő neves személyiség születési évfordulója alapos indokot nyújtott ahhoz, hogy ezt is belefoglalják a költségvetésbe:

  • idén van a múzeum egyik legnagyobb igazgatója, László Ferenc születésének 150.,

  • a Kós Károlyénak 140. évfordulója,

  • a múzeum épülete pedig idén lett 110 éves.

Molnár Kovács Zsolt, az erdélyi magyar régészeket tömörítő Pósta Béla Egyesület elnöke elmondta, a rendezvény célja az volt, hogy egy magyar–magyar fórumot hozzon létre. Annak különösképpen örvendett, hogy az ő pályakezdésének idejéhez képest, amikor összesen öt régész szakember volt pályán, és teljesen más hátszélben dolgoztak, most meg tudnak tölteni egy termet. Sok fiatal is ül a padokban, akikkel termékeny párbeszédet lehet folytatni.

László Ferenc méltatása

A plenáris megnyitó következő mozzanataként László Attila professzor beszélt László Ferenc egykori múzeumőr életéről és munkásságáról. A névrokonság nem véletlen, hiszen az előadó nagyapjáról van szó, aki ugyan természetrajz-földrajz szakot végzett, de 1901-től múzeumőri tisztégének elhivatottsággal való gyakorlása a régészet tanulmányozása és művelése felé terelte.

Hirdetés

Wosinszki Mór, a régiségtárak országos felügyelője írta László Ferencről abban az évben, a Székely Nemzeti Múzeumban tett látogatása után: „ugyan még sohasem foglalkozott régészettel, de volna kedve e szakhoz, s nem sok rábeszélés kellett, hogy őt a múzeumnak teljesen megnyertem”. Megjegyzi továbbá, hogy részletes tanácsokkal látta el a fiatal múzeumőrt, kezdve az ásatástól a leletek preparálásáig, lajstromozásáig és kiállításáig, sőt, ásatást is rendezett a város határában fekvő három lelőhelyen, hogy az ásatások körüli gyakorlati útmutatásokat is megadhassa.

Sztáncsuj Sándor József régész •  Fotó: Bodor Tünde Galéria

Sztáncsuj Sándor József régész

Fotó: Bodor Tünde

László Ferenc és Pósta Béla munkája az erősdi ásatások kapcsán ér össze. Utóbbi a kolozsvári egyetemen 1899-ben alapított új archeológiai iskolát, illetve attól fogva irányította a régészképzést, és 1907-ben lépett Wosinszki Mór helyébe és munkakörébe; abban az évben kezdte meg az erősdi ásatásokat László Ferenc is. Ebben őt Pósta Béla teljes mellszélességgel támogatta, és minden fórumon igyekezett anyagi támogatást is nyerni a Székely Nemzeti Múzeum, illetve a régészeti ásatások számára.

Idézet
László Ferenc szűkebb hazájában, Háromszék megyében állandóan négy ember munkáját végezte szeretettel, becsülettel és önzetlenül. Ennek eredménye, hogy a világ ősrégészeinek egyik Mekkája ma a tőle naggyá fejlesztett sepsiszentgyörgyi múzeum

– írta 1926-ban Roska Márton, Pósta Béla egykori kollégája.

A megnyitóünnepség utolsó mozzanataként Sztáncsuj Sándor a László Ferenc életét és munkásságát bemutató Táj és tudomány című kötet tavaly megjelent második, bővített kiadását ajánlotta a hallgatóság figyelmébe.

László Attila professzor mutatta be neves elődje életét és munkásságát •  Fotó: Bodor Tünde Galéria

László Attila professzor mutatta be neves elődje életét és munkásságát

Fotó: Bodor Tünde

Az egykori igazgató 100. születésnapjához kapcsolódó első kiadás megjelenésekor ugyanis még sok politikai iránymutatás korlátozta a szókimondást, a századelő politikájáról ezért nem eshetett szó a kötetben, képanyaga is szűkebb, illetve azóta sok új információ is napvilágot látott László Ferenc magánéletével és munkásságával kapcsolatban. Az újraközölt bővített kötet második része a szakember munkájának utóéletét összegzi.

Székelyföld is terítéken

A régészeti konferencia második napja az újabb kutatások eredményeinek bemutatására adott alkalmat hazai és magyarországi szakembereknek.

Három teremben összesen több mint ötven előadás

során taglalták külön-külön az őskorhoz, a római korhoz, illetve a népvándorláskorhoz és középkorhoz kapcsolódó újdonságokat, vetettek fel kérdéseket.

Székelyföld viszonylatában többek között a nagyajtai unitárius templom, a Kálnoky család miklósvári kastélya, a kora bronzkor abszolút kronológiája, a kadicsfalvi régészeti lelőhely bronzkori anyagi kultúrája, egy alsórákosi bronzkori kultikus komplexum, a mikházai principia és a pixelek, a római légiós pajzsok, a Lapádi-plató régészeti kutatásai, egy Csíkszentkirályon feltárt temetkezés, valamint a Hargita környéki vaskohászat került terítékre a húszperces kisexpozékban.

A régészeket a rendezvény harmadnapján Tóth Bartos András történész kurátorként kalauzolta végig a felújított múzeum új, Géniuszok a hősök mögött című tárlatán. Ezzel a momentummal vasárnap le is zárult az Archaelogia Transylvanica harmadik konferenciája, amely Sztáncsuj Sándor József szerint összességében – és nem mellékesen a kollégák munkájának köszönhetően is – jól sikerült. Mint mondta, sok érdekes és színvonalas kutatási eredményt bemutató esemény volt, amely jó alkalmat adott a szakemberek kötetlen eszmecseréjére is, ez ugyanis legalább olyan fontos, mint a kutatási eredmények bemutatása.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 12., szombat

Nem lesz pénz üzemanyagra? – veszélybe kerülhet a mentőszolgálatok működése

Súlyos gondok jelentkeztek a kórházak, különösen a sürgősségi betegellátó egységek finanszírozásában, és fennáll a veszélye annak, hogy október 1-jétől a mentőszolgálatoknak nem lesz pénzük üzemanyagra – figyelmeztetett Alexandru Rogobete.

Nem lesz pénz üzemanyagra? – veszélybe kerülhet a mentőszolgálatok működése
Hirdetés
2026. szeptember 12., szombat

Orbán Viktor: ha az országnak szüksége van ránk, akkor ránk lehet számítani

Az a dolgunk, hogy készen álljunk, ha az országnak szüksége van ránk, akkor ránk lehet számítani – mondta Orbán Viktor a Somogy vármegyei Kötcsén szombaton.

Orbán Viktor: ha az országnak szüksége van ránk, akkor ránk lehet számítani
2026. szeptember 12., szombat

Halálos gázolás: a kórházban vesztette életét az idős nő

Halálos gázolás történt a Maros megyei Erdőlibánfalva községben péntek este: egy 63 éves sofőr elütött egy 82 éves nőt, aki szabálytalan helyen próbált átkelni az úttesten.

Halálos gázolás: a kórházban vesztette életét az idős nő
2026. szeptember 12., szombat

Őszies fordulat: van, ahol megfeleződött a hőmérséklet

Jelentős lehűlést hozott az országot hétvégén elérő hideg légtömeg: míg pénteken még nyárias, 30 Celsius-fok fölötti meleget mértek Székelyföldön, szombatra 8–10 fokot hűlt a levegő, de olyan település is van, ahol megfeleződött a hőmérséklet.

Őszies fordulat: van, ahol megfeleződött a hőmérséklet
Hirdetés
2026. szeptember 12., szombat

Több mint 25 ezer lejnyi bírságot szabtak ki Hargita megyében egy nagyszabású ellenőrzés során

Nagyszabású rendőrségi és csendőrségi akciót hajtottak végre Hargita megyében a hatóságok pénteken. 117 személyt igazoltattak és 17 gépjárművet vizsgáltak át, a feltárt szabálysértésekért pedig 13 bírságot szabtak ki több mint 25 600 lej értékben.

Több mint 25 ezer lejnyi bírságot szabtak ki Hargita megyében egy nagyszabású ellenőrzés során
2026. szeptember 12., szombat

Bukovina, mit vétettem... A zene és tánc nyelvén meséltek egy hányatott sorsú népről

Húsz néptánccsoport, több mint négyszáz táncos, és egy olyan előadás, amelyhez méltó színpadot is kellett építeni: 30. kiadásához érkezett a Botorka Néptáncfesztivál. Az eseménysorozat pénteki gálaműsora minden korábbi produkciót felülmúlt.

Bukovina, mit vétettem... A zene és tánc nyelvén meséltek egy hányatott sorsú népről
2026. szeptember 12., szombat

Költségrobbanás és súlyos szabálytalanságok a Romániába tervezett mini atomerőmű körül

A Doicești-re tervezett kisméretű moduláris atomreaktorok (SMR) erőmű költségbecslése 2025 decemberében 6,5 milliárd dollár volt, mintegy 3,8 milliárd dollárral több az eredeti becslésnél – derül ki a miniszterelnök ellenőrző testületének jelentéséből.

Költségrobbanás és súlyos szabálytalanságok a Romániába tervezett mini atomerőmű körül
Hirdetés
2026. szeptember 12., szombat

Viharos idő váltja a nyári meleget a hétvégén, helyenként jégeső is lehet

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzése szerint viharos időjárás várható a hét végén: a zivatarok szombaton Románia keleti felét érintik, majd vasárnap estig délkeletre, helyenként pedig a középső és déli térségekre is kiterjednek.

Viharos idő váltja a nyári meleget a hétvégén, helyenként jégeső is lehet
2026. szeptember 12., szombat

Hiány van a magyarul beszélő bírókból és ügyészekből, ösztöndíjjal segítik a fiatal jogászokat

Ösztöndíjprogram indul bírónak és ügyésznek jelentkező fiatal magyar jogászok számára Romániában, hogy elősegítsék a romániai igazságszolgáltatásban dolgozó, magyarul is beszélő szakemberek számának növekedését – jelentették be a kezdeményezők.

Hiány van a magyarul beszélő bírókból és ügyészekből, ösztöndíjjal segítik a fiatal jogászokat
2026. szeptember 12., szombat

PISA-felmérés: a magyarul tanuló diákok jobban teljesítettek román társaiknál

Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet gyorsjelentéséből.

PISA-felmérés: a magyarul tanuló diákok jobban teljesítettek román társaiknál
Hirdetés