
A Pósta Béla Egyesület elnöke, Molnár Kovács Zoltán
Fotó: Bodor Tünde
Tartalmas és színvonalas rendezvényt zártak le vasárnap a Székely Nemzeti Múzeumban megrendezett Archeologia Transylvanica 3. régészeti konferencia szervezői, illetve résztvevői. A megújult múzeum hosszabb kihagyás, 14 év után látta újra vendégül a magyar régészeket, akiknek sorában örvendetes módon több nemzedék képviselteti magát.
2023. november 26., 18:282023. november 26., 18:28
A rendezvény ünnepélyes megnyitóján Sztáncsuj Sándor József, a Székely Nemzeti Múzeum régész munkatársa üdvözölte a jelenlevőket. Mint mondta,
de akkori egyetemi hallgatók is visszatértek, illetve sajnálatos módon sokakat el is veszített már a kutatók társadalma.
Fotó: Bodor Tünde
Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója elmagyarázta, több ok játszott közre abban, hogy 14 év telt el a legutóbbi régészeti konferencia óta. Korábban az anyagiak hiánya, majd a világjárvány és az épület felújításának munkálatai is késleltették a rendezvény befogadását, idén viszont több, az intézményhez kötődő neves személyiség születési évfordulója alapos indokot nyújtott ahhoz, hogy ezt is belefoglalják a költségvetésbe:
idén van a múzeum egyik legnagyobb igazgatója, László Ferenc születésének 150.,
a Kós Károlyénak 140. évfordulója,
a múzeum épülete pedig idén lett 110 éves.
Molnár Kovács Zsolt, az erdélyi magyar régészeket tömörítő Pósta Béla Egyesület elnöke elmondta, a rendezvény célja az volt, hogy egy magyar–magyar fórumot hozzon létre. Annak különösképpen örvendett, hogy az ő pályakezdésének idejéhez képest, amikor összesen öt régész szakember volt pályán, és teljesen más hátszélben dolgoztak, most meg tudnak tölteni egy termet. Sok fiatal is ül a padokban, akikkel termékeny párbeszédet lehet folytatni.
A plenáris megnyitó következő mozzanataként László Attila professzor beszélt László Ferenc egykori múzeumőr életéről és munkásságáról. A névrokonság nem véletlen, hiszen az előadó nagyapjáról van szó, aki ugyan természetrajz-földrajz szakot végzett, de 1901-től múzeumőri tisztégének elhivatottsággal való gyakorlása a régészet tanulmányozása és művelése felé terelte.
Wosinszki Mór, a régiségtárak országos felügyelője írta László Ferencről abban az évben, a Székely Nemzeti Múzeumban tett látogatása után: „ugyan még sohasem foglalkozott régészettel, de volna kedve e szakhoz, s nem sok rábeszélés kellett, hogy őt a múzeumnak teljesen megnyertem”. Megjegyzi továbbá, hogy részletes tanácsokkal látta el a fiatal múzeumőrt, kezdve az ásatástól a leletek preparálásáig, lajstromozásáig és kiállításáig, sőt, ásatást is rendezett a város határában fekvő három lelőhelyen, hogy az ásatások körüli gyakorlati útmutatásokat is megadhassa.
Sztáncsuj Sándor József régész
Fotó: Bodor Tünde
László Ferenc és Pósta Béla munkája az erősdi ásatások kapcsán ér össze. Utóbbi a kolozsvári egyetemen 1899-ben alapított új archeológiai iskolát, illetve attól fogva irányította a régészképzést, és 1907-ben lépett Wosinszki Mór helyébe és munkakörébe; abban az évben kezdte meg az erősdi ásatásokat László Ferenc is. Ebben őt Pósta Béla teljes mellszélességgel támogatta, és minden fórumon igyekezett anyagi támogatást is nyerni a Székely Nemzeti Múzeum, illetve a régészeti ásatások számára.
– írta 1926-ban Roska Márton, Pósta Béla egykori kollégája.
A megnyitóünnepség utolsó mozzanataként Sztáncsuj Sándor a László Ferenc életét és munkásságát bemutató Táj és tudomány című kötet tavaly megjelent második, bővített kiadását ajánlotta a hallgatóság figyelmébe.
László Attila professzor mutatta be neves elődje életét és munkásságát
Fotó: Bodor Tünde
Az egykori igazgató 100. születésnapjához kapcsolódó első kiadás megjelenésekor ugyanis még sok politikai iránymutatás korlátozta a szókimondást, a századelő politikájáról ezért nem eshetett szó a kötetben, képanyaga is szűkebb, illetve azóta sok új információ is napvilágot látott László Ferenc magánéletével és munkásságával kapcsolatban. Az újraközölt bővített kötet második része a szakember munkájának utóéletét összegzi.
A régészeti konferencia második napja az újabb kutatások eredményeinek bemutatására adott alkalmat hazai és magyarországi szakembereknek.
során taglalták külön-külön az őskorhoz, a római korhoz, illetve a népvándorláskorhoz és középkorhoz kapcsolódó újdonságokat, vetettek fel kérdéseket.
Székelyföld viszonylatában többek között a nagyajtai unitárius templom, a Kálnoky család miklósvári kastélya, a kora bronzkor abszolút kronológiája, a kadicsfalvi régészeti lelőhely bronzkori anyagi kultúrája, egy alsórákosi bronzkori kultikus komplexum, a mikházai principia és a pixelek, a római légiós pajzsok, a Lapádi-plató régészeti kutatásai, egy Csíkszentkirályon feltárt temetkezés, valamint a Hargita környéki vaskohászat került terítékre a húszperces kisexpozékban.
A régészeket a rendezvény harmadnapján Tóth Bartos András történész kurátorként kalauzolta végig a felújított múzeum új, Géniuszok a hősök mögött című tárlatán. Ezzel a momentummal vasárnap le is zárult az Archaelogia Transylvanica harmadik konferenciája, amely Sztáncsuj Sándor József szerint összességében – és nem mellékesen a kollégák munkájának köszönhetően is – jól sikerült. Mint mondta, sok érdekes és színvonalas kutatási eredményt bemutató esemény volt, amely jó alkalmat adott a szakemberek kötetlen eszmecseréjére is, ez ugyanis legalább olyan fontos, mint a kutatási eredmények bemutatása.
Holtan találtak vasárnap egy 18 éves földrai (Feldru) fiút egy besztercei vendéglő padlásterében – tájékoztatott a Beszterce-Naszód megyei rendőrség.
Négy székelyföldi városban lesz premier előtti vetítése a Káel Csaba filmügyi kormánybiztos által rendezett Magyar mennyegző című filmnek, amelyet kalotaszegi és más erdélyi helyszíneken is forgattak.
A január 1. és 8. közötti héten a SIRENE irodák közötti információcserének köszönhetően 453 olyan személyt azonosítottak Európában, akik figyelmeztető jelzéssel szerepeltek a Schengeni Információs Rendszerben (SIS), közülük 313-at Románia területén.
A kormány vasárnap egy sor pontosítást közölt az ingatlanokra (épületek, telkek) és járművekre megszabott adók és illetékek emeléséről szóló döntéssel kapcsolatban.
A Maros és Hargita megyéket is átszelő 15-ös országúton átfogó megelőző rendőrségi akció zajlott vasárnap. Az akció célja a közúti biztonság növelése és a közlekedési balesetek fő kiváltó okainak megelőzése volt.
Közel 550 sofőr gépkocsivezetői jogosítványát vonták be szombaton a rendőrök, ezek közül 129-et gyorshajtás, 58-at alkohol hatása alatti vezetés miatt – közölte vasárnap az Országos Rendőr-főkapitányság (IGPR).
Az elmúlt 24 órában 121 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 123 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott szombaton a Salvamont.
Értesítsék a helyi rendőrséget vagy az éjjeli menedékhelyet, ha hajléktalan embereket észlelnek az utcán – hívja fel a marosvásárhelyiek figyelmét a polgármesteri hivatal, tekintettel a következő napok rendkívül alacsony hőmérsékletére.
A központi költségvetési intézmények tartozása tavaly novemberben 28,05 százalékkal 859,4 millió lejre nőtt az októberi 671,1 millió lejről – derül ki a pénzügyminisztérium szombaton közzétett adataiból.
Többnapos havazás után vastag hóréteg borítja Csíkszék minden szegletét. A fehér tájak minden bizonnyal még egy ideig velünk maradnak, hiszen a bőséges szilárd csapadék után még napokig kitartó dermesztő hideg érkezett a térségbe.
szóljon hozzá!