A Csíkkozmás és Kászonújfalu közötti hágót nemcsak a tájainkra jellemző, gazdag színekben pompázó erdő teszi különlegessé. A Nyergestető a székelyek helytállását, a nemzeti összetartozást szimbolizálja.
2025. január 14., 17:432025. január 14., 17:43
2025. január 15., 00:132025. január 15., 00:13
A Csíki-havasok déli vonulatán, csaknem 900 méter magasan fekszik a Nyergestető. A Csíki- és Kászoni-medencét összekötő, 11B jelzésű országút mentén áll az ottani emlékmű, vele szemben pedig a kopjafaerdő, amelyek közösen emlékeztetnek 1849 nyarára.
A nyergestetői csata 1849. július 31. – augusztus 1. között zajlott – a mieink részéről – Tuzson János honvéd őrnagy vezetésével, a szabadságharc egyik utolsó ütközeteként. Bár a csata kimenetele vitatott – sokan részleges győzelemként, mások vereségként értékelik –, a székely honvédek példásan helytálltak. A több száz fős védősereg sokszoros orosz-osztrák túlerővel szemben tartotta magát közel fél napon át.
A szabadságharc székely hőseinek tiszteletére készült emlékművet 1897. augusztus 8-án avatták fel, ahol mintegy ötezer emlékező mellett Tuzson János is jelen volt. A tömegsír, ahol az elesett vitézek nyugszanak, mára sokak által látogatott kegyhellyé vált.
A honvédemlékművet tehát 128 évvel ezelőtt, jóval a nyergestetői csata után állították.
A kőből készült, több mint öt méter magas obeliszk Ábrahám István csíktusnádi születésű kovácsmester nevéhez fűződik, aki
Így jórészt a román a fővárosban lakó székely embereknek köszönhető az emlékmű létrejötte. Legutóbb 2005-ben újította fel a csíkkozmási önkormányzat.
Vele szemben, az út túloldalán lépcsők vezetnek a kopjafás temetőhöz, ahol eleinte ágakból összekötözött kereszteket állítottak a Nyergestetőre látogatók. Az első, Lelkiismeret feliratot viselő kopjafa 1988-ban jelent meg.
1989 előtt titokban gondozták a helyet, a rendszerváltás óta viszont évről évre gyarapodik az emlékjelek száma: 2018-ban 342 kopjafát, 20 keresztet és 19 más sírjelt tartottak számon. A Nyergestetőn minden évben március 15-én emlékeznek a szabadságharc hőseire.
Szombaton elment otthonról, és nem tért vissza az a 16 éves marosvásárhelyi fiú, akit vasárnap már a rendőrséggel kerestetnek.
Amit tudtunk megmutattunk: közvetítettük élőben, beszámoltunk róla, képtörténetben meséltük el, most pedig videóban foglaljuk össze. Idén ilyen volt a szabadtéri ételszentelés Csíkszeredában. Jövőre ugyanitt, ugyanennyien?
Virágvasárnapi olajágszenteléssel és Szent Péter téri pápai áldással kísérve beszélgettünk a római Német–Magyar Kollégium spirituálisával, a csíkdánfalvi születésű Vízi Elemér atyával.
Sepsiszentgyörgyön is szabadtéren szentelték meg a húsvéti eledeleket vasárnap reggel. Az ünnepi pillanatokon több mint ezren vettek részt, köztük román ajkú hívek is.
A már jól bevált forgatókönyv szerint, békésen, fegyelmezetten zajlott le a magyar nyelvterület legnagyobb létszámú húsvéti eledelszentelése Csíkszeredában.
Ezrek részvételével tartották meg idén is a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda főterén. Tamás József, nyugalmazott segédpüspök kiemelte: úgy üljünk asztalhoz, hogy ott magával Jézus Krisztussal találkozunk.
Csíkszeredaiak és más településekről érkezők ezrei népesítik be évek óta a Szabadság teret és környékét húsvétvasárnap reggel. Ünneplőben, katonás rendben sorakoznak fel egymás mellé, a húsvéti ételekkel megrakott kosaraikkal, hordozóikkal.
A kutatók abban többnyire egyetértenek, hogy a tojás a Kr. u. 4. századtól már biztosan kapcsolódik a húsvéthoz, miután bekerült a szentelmények közé. De már jóval a kereszténység előtt díszítették azokat, és az ősi motívumok még ma is használatosak.
Hargita megyei tűzszerészek szálltak ki szombaton Madéfalvára, ahonnan egy fel nem robbant, feltételezhetően második világháborús lövedéket szállítottak el egy mezőgazdasági területről.
Mintegy húsz hektáron szétterjedt tarlótűz megfékezéséhez riasztották a Hargita megyei tűzoltóság maroshévízi egységét és a környékbeli önkénteseket nagyszombat délután.
szóljon hozzá!