Tizenkét faragott kapu, tizenkét viharos évszázadnak állít emléket dombtető, amelyet kupolás lármafa koronáz. A Háromszék szívében található Óriáspince-tető nem csak zarándokhely, de Székelyföld legnagyobb lovasünnepének otthona is.
2025. február 18., 18:012025. február 18., 18:01
2025. július 22., 10:452025. július 22., 10:45
A domb, amelyen a legenda szerint valamikor óriás lakott, a Maksa községi Eresztevényhez fölött magasodik.
Az Óriáspince-tetőn található emlékműegyüttest nemrégiben újították fel.
A legenda szerint a dombtetőn valamikor óriás élt, aki pár lépéssel a torjai Bálványsora, s a borosnyói várhoz ért.
Innen ered az Óriáspince-tető neve is. A terület nem csak a mesétől válik különlegessé, hiszen két bronzkori halomsírt találtak itt, később évszázadokig az ősi székelyek lármafa-hegye lehetett.
A tetőn található monumentális emlékművet távolról is látni. A tetőre tizenkét faragott kapu vezet, amelyeknek küszöbkövén a székelyek történelmének egy-egy fontos eseménye olvasható, például a letelepedés, a szabadságharcok, a trianoni döntés dátuma.
Körülötte lángnyelvek alakját felvevő ösvényrendszer kanyarog, amelynek végeinél egy-egy szikladarab áll.
A dombot beterítő kőoszlopokat sem véletlenszerűen szórták szét:
Az emlékműegyüttest Zakariás Attila műépítész és Damokos Csaba képzőművész-formatervező álmodta meg és készítette el a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának alkalmából. Az időjárási viszontagságok miatt azóta többször is felújításon esett át, legutóbb 2024-ben, a Bethlen Gábor Alap támogatásának köszönhetően. A Vadon Egyesület beszámolója szerint a munkálatok keretében
A projekt utolsó részeként telefonos alkalmazást is létrehoztak, amely három nyelven biztosít hangos idegenvezetést. A fejlesztések hivatalos átadása a turisztikai szezon kezdetén várható, amikor a nagyközönség is birtokba veheti az új elemeket.
Az Óriáspince-tetőn rendezik meg a Székely Vágtát, a Nemzeti Vágta hivatalos előfutamát.
Az Óriáspince-tető több útvonalon is megközelíthető, attól függően, honnan indulunk. Eresztevényből két lehetőség is adódik, mindkettő a Brassót és Kézdivásárhelyt összekötő, E574-es főútról ágazik le.
Az egyik út közvetlenül a község Brassó felőli bejáratánál kezdődik, és egy viszonylag meredek, kavicsos emelkedőn vezet fel. A másik út valamivel könnyebben járható, és egy rövidebb kerülővel éri el a csúcsot; erre néhány száz méterrel később térhetünk rá, szintén a főútról. A Sepsibesenyő felől érkezők a 121A jelzésű megyei útról is nekivághatnak a kapaszkodónak, inkább gyalogosan, mert autóval nehezen járható.
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.
Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.
Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.
Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.
A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.
Románia határozottan elítéli az Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata által irányított csoportok által végrehajtott ellenséges kibertevékenységeket – jelentette ki hétfőn Nicușor Dan államelnök.
Megváltozik a Szent Anna-tó látogatási rendje: a látogatóknak napijegyet kell váltaniuk, amely magában foglalja a látogatóközpont belépőjét és három óra ingyenes parkolást, míg a Mohos-tőzegláp ezentúl kötelező idegenvezető nélkül is látogatható lesz.
szóljon hozzá!