Erdély kincsei: az Óriáspince-tető

Az Óriáspince-tetőn található emlékműegyüttest nemrégiben újították fel.

Üzenet az utókornak

A legenda szerint a dombtetőn valamikor óriás élt, aki pár lépéssel a torjai Bálványsora, s a borosnyói várhoz ért.

Innen ered az Óriáspince-tető neve is. A terület nem csak a mesétől válik különlegessé, hiszen két bronzkori halomsírt találtak itt, később évszázadokig az ősi székelyek lármafa-hegye lehetett.

A tetőn található monumentális emlékművet távolról is látni. A tetőre tizenkét faragott kapu vezet, amelyeknek küszöbkövén a székelyek történelmének egy-egy fontos eseménye olvasható, például a letelepedés, a szabadságharcok, a trianoni döntés dátuma.

Körülötte lángnyelvek alakját felvevő ösvényrendszer kanyarog, amelynek végeinél egy-egy szikladarab áll.

A dombot beterítő kőoszlopokat sem véletlenszerűen szórták szét:

Új pompában az emlékműegyüttes

Az emlékműegyüttest Zakariás Attila műépítész és Damokos Csaba képzőművész-formatervező álmodta meg és készítette el a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának alkalmából. Az időjárási viszontagságok miatt azóta többször is felújításon esett át, legutóbb 2024-ben, a Bethlen Gábor Alap támogatásának köszönhetően. A Vadon Egyesület beszámolója szerint a munkálatok keretében

A projekt utolsó részeként telefonos alkalmazást is létrehoztak, amely három nyelven biztosít hangos idegenvezetést. A fejlesztések hivatalos átadása a turisztikai szezon kezdetén várható, amikor a nagyközönség is birtokba veheti az új elemeket.

Székelyföld lovasünnepének otthona

Az Óriáspince-tetőn rendezik meg a Székely Vágtát, a Nemzeti Vágta hivatalos előfutamát.

Az Óriáspince-tető több útvonalon is megközelíthető, attól függően, honnan indulunk. Eresztevényből két lehetőség is adódik, mindkettő a Brassót és Kézdivásárhelyt összekötő, E574-es főútról ágazik le.

Az egyik út közvetlenül a község Brassó felőli bejáratánál kezdődik, és egy viszonylag meredek, kavicsos emelkedőn vezet fel. A másik út valamivel könnyebben járható, és egy rövidebb kerülővel éri el a csúcsot; erre néhány száz méterrel később térhetünk rá, szintén a főútról. A Sepsibesenyő felől érkezők a 121A jelzésű megyei útról is nekivághatnak a kapaszkodónak, inkább gyalogosan, mert autóval nehezen járható.