Tizenkét faragott kapu, tizenkét viharos évszázadnak állít emléket dombtető, amelyet kupolás lármafa koronáz. A Háromszék szívében található Óriáspince-tető nem csak zarándokhely, de Székelyföld legnagyobb lovasünnepének otthona is.
2025. február 18., 18:012025. február 18., 18:01
2025. július 22., 10:452025. július 22., 10:45
A domb, amelyen a legenda szerint valamikor óriás lakott, a Maksa községi Eresztevényhez fölött magasodik.
Az Óriáspince-tetőn található emlékműegyüttest nemrégiben újították fel.
A legenda szerint a dombtetőn valamikor óriás élt, aki pár lépéssel a torjai Bálványsora, s a borosnyói várhoz ért.
Innen ered az Óriáspince-tető neve is. A terület nem csak a mesétől válik különlegessé, hiszen két bronzkori halomsírt találtak itt, később évszázadokig az ősi székelyek lármafa-hegye lehetett.
A tetőn található monumentális emlékművet távolról is látni. A tetőre tizenkét faragott kapu vezet, amelyeknek küszöbkövén a székelyek történelmének egy-egy fontos eseménye olvasható, például a letelepedés, a szabadságharcok, a trianoni döntés dátuma.
Körülötte lángnyelvek alakját felvevő ösvényrendszer kanyarog, amelynek végeinél egy-egy szikladarab áll.
A dombot beterítő kőoszlopokat sem véletlenszerűen szórták szét:
Az emlékműegyüttest Zakariás Attila műépítész és Damokos Csaba képzőművész-formatervező álmodta meg és készítette el a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának alkalmából. Az időjárási viszontagságok miatt azóta többször is felújításon esett át, legutóbb 2024-ben, a Bethlen Gábor Alap támogatásának köszönhetően. A Vadon Egyesület beszámolója szerint a munkálatok keretében
A projekt utolsó részeként telefonos alkalmazást is létrehoztak, amely három nyelven biztosít hangos idegenvezetést. A fejlesztések hivatalos átadása a turisztikai szezon kezdetén várható, amikor a nagyközönség is birtokba veheti az új elemeket.
Az Óriáspince-tetőn rendezik meg a Székely Vágtát, a Nemzeti Vágta hivatalos előfutamát.
Az Óriáspince-tető több útvonalon is megközelíthető, attól függően, honnan indulunk. Eresztevényből két lehetőség is adódik, mindkettő a Brassót és Kézdivásárhelyt összekötő, E574-es főútról ágazik le.
Az egyik út közvetlenül a község Brassó felőli bejáratánál kezdődik, és egy viszonylag meredek, kavicsos emelkedőn vezet fel. A másik út valamivel könnyebben járható, és egy rövidebb kerülővel éri el a csúcsot; erre néhány száz méterrel később térhetünk rá, szintén a főútról. A Sepsibesenyő felől érkezők a 121A jelzésű megyei útról is nekivághatnak a kapaszkodónak, inkább gyalogosan, mert autóval nehezen járható.
Csatlakozva az országos szintű energiatakarékossági mozgalomhoz – amelyre az energiaügyi minisztérium kérte fel a lakosságot és a nagyfogyasztókat –, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is visszafogja energiafogyasztását.
Magyar Menyasszony címmel nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, ahol nem csak az elmúlt 500 év menyasszonyi ruháit, levelezéseket tekinthetik meg az érdeklődők, hanem történetekkel is gazdagodnak.
Elkezdődött a pótérettségi írásbeli szakasza: Székelyföldön majdnem kétezer diák vizsgázik. Hétfőn a román írásbelivel kezdik. Egy romántanár tanácsokat is ad a román nyelv gyakorlásához, amelyhez elengedhetetlen az élő román beszéd gyakorlása.
Nicușor Dan államfő pénteken visszaküldte a parlamentnek újratárgyalásra a 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövését lehetővé tevő törvényt.
A kormány pénteken megteremtette a jogalapot arra, hogy a Transelectrica az országos villamosenergia-diszpécserszolgálaton keresztül augusztus 31-éig biztonsági intézkedéseket rendeljen el, ha ezt a villamosenergia-rendszer helyzete indokolja.
Medvebiztos hulladéktárolókat helyezett ki Gyergyószentmiklós önkormányzata a 4-es kilométerként ismert üdülőövezetben. Ezzel már jól bevált példát követnek, és a medvék mellett az illegális hulladéklerakást is visszaszorítanák.
A helyreállítási forrásokból elkülönített összeg kimerüléséig ingyenes marad az első elektronikus személyi igazolvány kiállítása. Az erről szóló határozatot pénteki ülésén fogadta el a kormány.
A Richter-skála szerint 3,2-as erősségű földrengés történt pénteken 14 óra 23 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi katasztrófavédelmi bizottság.
A Duna vízhozama Báziásnál, ahol a folyam belép Romániába, pénteken továbbra is 1400 köbméter másodpercenként, amely az 1985-ben jegyzett történelmi mélypontnak felel meg – közölte pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
szóljon hozzá!