Szent Anna-tó – egy vulkánból született mesevilág
Fotó: Pinti Attila
Vannak nagyszerűbb, pompásabb, elragadóbb látványok Erdély tájai közt, de oly magasztos alig lehet több, mint a Szent Anna tava – Jókai Mór ilyennek látta az egyik legértékesebb természeti kincsünket, amelyet mára a pusztulás fenyeget.
2024. december 10., 16:592024. december 10., 16:59
2025. július 22., 10:072025. július 22., 10:07
Vulkánból született mesevilág, legendákkal tarkított természeti látványosság a Szent Anna-tó, amely Közép-Kelet-Európa egyetlen épen maradt vulkáni kráterének alján képződött.
A természetvédőket új kihívások elé állította az emberi tevékenységgel, turizmussal járó szennyeződések, félő, hogy évek múltán a tó elalgásodik.
A Szent Anna-tó Európa egyik legkülönlegesebb vulkanikus képződménye, amely a Hargita-hegységvonulata déli részén, a Csomád-hegység ikerkráterében található.
A tó ősszel mutatja a legszebb arcát
Fotó: Pinti Attila
Nagyjából 950 méteres magasságban terül el, és szomszédjával, a Mohos-tőzegláppal közösen alkotják a Mohos Természetvédelmi Területet. Egyes kutatók szerint a Csomád vulkán utolsó kitörése 10 700 évvel, mások szerint 35 ezerrel ezelőtt történt.
A tavat csak az eső és a kráterperemből beszivárgó víz táplálja, emiatt különleges, ezzel együtt törékeny is, hiszen alig-alig képes az öntisztulásra.
2018 óta a tóban úszni tilos
Fotó: Pinti Attila
Korábban vize a desztillált vízhez hasonlítható mennyiségű oldott ásványi anyagot tartalmazott, de felhalmozódtak benne a szennyező anyagok, például az autók kipufogógázából származó ólom, sőt nyári szezon után napozóolaj nyomait is kimutattak benne. Emiatt
A terület a Pro Szent Anna Egyesület gondozásában áll.
A Szent Anna-tó Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely irányából is könnyedén megközelíthető. A kirándulást érdemes hosszabbra tervezni, hiszen ezen a környéken található többek között a Mohos-tőzegláp, a Mikes-fürdők és a Büdös-barlang, de közel van Bálványosvár is.
Hammas, Vallató és Bükki – a csodatevő fürdőmedencék nevei, amelyeket már Orbán Balázs idején ismertek, és amelyeket a Mikes grófok építtették újjá a 19–20. században. Erdély kincsei sorozatunk első részében a Mikes-gyógyfürdőkhöz látogattunk.
A célhoz közeledve, a Szent Anna-kilátón gyönyörű tájat csodálhatunk meg, majd rövidesen elérünk a fizetős parkolóhoz, ahonnan – körülbelül 15-20 perc – alatt gyalog lehet lesétálni a tóig.
Csónakázni, falatozni is van lehetőség
Fotó: Pinti Attila
A mozgássérültek, idősek számára kisbuszos szállítás biztosított. A tó minden évszakban látványos, de ősszel mutatja legszebb arcát.
Itt található ugyanakkor a Szent Anna-kápolna is, amelyet a tó névadó szentjének tiszteletére építettek. Szemetet, élelmiszert tilos eldobni, ugyanakkor piknikezni sem szabad a kijelölt helyeken kívül, egyrészt a környezet kímélése miatt, másrészt azért, mert a környéken gyakori a medvék jelenléte.
A tó mélysége, területe és kerülete is csökkent az évek során, főként a feltöltődés miatt, ugyanakkor a vízben elszaporodott invazív halfaj, az ezüstkárász is sok gondot okoz.
Ez annak tudható be, hogy a rákok, amelyek korábban az algákat is elfogyasztották, a halak táplálékává váltak. Az ezüstkárászt vélhetően horgászok telepítették a tóba.
A tó „bezöldült”, a kárászokat viszont azóta sem távolították el
Fotó: Pinti Attila
Több olyan tanulmány is készült, amelyek a tó megmentését célozzák. Tervezték a klasszikus merítőhálós lehalászást, valamint halcsapdahálók felszerelésével is próbálkoztak, sikertelenül, az ezüstkárászoktól nem sikerült megszabadulni. A Szent Anna-tó állapotát részletező, a megmentésére vonatkozó kezdeményezések kronológiáját is tartalmazó jelentés Hargita Megye Tanácsának honlapján olvasható.
A Szent Anna-tó partján fekvő kápolna egyes források szerint a 18. század második felében, mások szerint ennél is korábban épült A búcsúk, amelyeket Szent Anna és Kisasszony napján tartottak, hatalmas tömegeket vonzottak, egyes krónikák szerint 20–30 ezer embert. Az idők során a kápolna többször felújításra szorult.
A kommunizmus idején a román titkosrendőrség fokozott figyelmet szentelt a magyar tömegek itteni gyülekezésére. Különösen emlékezetes az 1981. évi Szent Anna-tói búcsú, amelyet sokan a Ceaușescu-rezsim elleni első, a tömegekben elfojtott magyar nemzeti öntudat felszínre törése által generált lázadásnak tekintenek. A rendszerváltás után, 1990-től a búcsúk újra rendszeressé váltak, napjainkban is megtartják, minden évben július 26-án, vagy a hozzá közel eső hétvégén.
A kápolnánál Szent Anna napján, július 26-án tartanak búcsút
Fotó: Pinti Attila
A Szent Anna-tó keletkezéséhez kapcsolódó legenda szerint régen két zsarnok gróf uralta a vidéket, akik kegyetlenségükről és vetélkedésükről voltak hírhedtek. Egy fogadást követően az idősebb testvér, hogy öccsét legyőzze, nyolc szűzlányt fogott a kocsija elé, köztük a legszebbet, Annát. Mikor Annát ostorral sújtotta, ő átkot mondott rá és várára. Az ártatlanok védelmében Isten közbelépett: mennydörgés és vihar közepette elsüllyesztette a várat, helyén tó keletkezett. A legenda szerint Anna ott maradt, kolostort épített, és halála után szentté nyilvánították. A tavat róla nevezték el.
Cikkünkben a Mohos Természetvédelmi Terület hivatalos honlapján szereplő adatokat használtuk fel.
Állami kitüntetéseket és művészeti díjakat adtak át kedden Magyarország nemzeti ünnepe alkalmából a Pesti Vigadóban, ahol több székelyföldi is rangos elismerésben részesült.
A rétyi autómosónál kihelyezett adománydoboz tartalmát vitte el a népes családjával odaérkező kliens – pechükre egy bekamerázott területen. A lopással állatokat segítő civilszervezetet károsítottak meg.
Elsőfokú (sárga jelzésű) hőségriasztást rendelt el csütörtökre az ország nyugati és déli régiójára az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A vádhatóság újabb hatvan nappal hosszabbította meg Barti Tihamér, a Hargita megyei tanács tisztségéből felfüggesztett, és korrupciós bűncselekményekkel gyanúsított alelnöke hatósági felügyeletét. Barti fellebbezett, erről még nincs döntés.
Időszakos útlezárásra kell számítani a Farcád és Székelyudvarhely közötti útszakaszon szerdán 12 és 14 óra között – közölte a felsőboldogfalvi polgármesteri hivatal Facebook-oldalán.
Egy építkezés, bontás, de még egy lakásfelújítás során is jelentős mennyiségű anyagtörmelék keletkezik, és sokan nem tudják, miként lehet ettől megszabadulni. Elöljáróban csak annyit, hogy nagyon nem éri meg a település határában kidobni.
Két harci repülőgép szállt fel keddről szerdára virradóra az 57-es légi bázisról, miután a légtérmegfigyelő rendszerek több légi célpontot észleltek az ukrán légtérben, a Romániával közös határ közelében.
Árokba sodródott egy mikrobusz a Maros megyei Csobotány település határában szerda reggel, a balesetben négy személy – három felnőtt és egy gyermek – sérüléseket szenvedett.
2-3 medvével is lehet „találkozni” napi szinten a 13B jelzésű országút mentén, Parajd és Borzont között, az első forrás közelében – hívta fel a figyelmet olvasónk.
szóljon hozzá!