Amikor a fiatalok egymásra találhatnak – Szent Anna ünnepe

Szent Anna-napi búcsújárás Csíkszenttamás határában, 2014-ben •  Fotó: Balázs Ödön/Székely Kalendárium

Szent Anna-napi búcsújárás Csíkszenttamás határában, 2014-ben

Fotó: Balázs Ödön/Székely Kalendárium

Ha Illés napján főleg a mezőn és a legelőn nem volt ajánlatos munkálkodni, Szent Anna ünnepét inkább az asszonyok tartották dologtiltó napnak, különösen a kenyérsütés és a mosás tekintetében. A bukovinai székelyek az egész hónapot róla nevezték el, amikor is teljesül a hozzá fordulók kérése. A magtalanok, áldott állapotban lévők, női betegségekben szenvedők nagylelkű pártfogójukként imádkoztak hozzá.

Kocsis Károly

2023. július 26., 08:002023. július 26., 08:00

2023. július 26., 08:282023. július 26., 08:28

Emellett azok is tisztelték, akiknek foglalkozása valamiképpen összefüggött a gazdasszonysággal, asszonyi gondoskodással: a szövőmunkások, csipkeverők, seprűkötők.

A kádárok azért fordultak hozzá, mert az evangélium szerint Jessze törzséből, Anna és Mária méhéből sarjadt a szőlőtő, belőle termett a megváltás bora (feltehetőleg ide vezethető vissza a becsípett asszonyra vonatkozó mondás: „föltette Szent Anna kontyát”), míg a bányászok azért, mert a szántóföldön elrejtett kincsről, a drágagyöngyöt kereső kalmárról szóló történetet Szent Annára vonatkoztatták. De ugyanígy a haldoklók pártfogójának is tekintették.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Szentannakedd

Bár egy 2. századi apokrif szerint ő volt Mária anyja, és a Bethesda-tó közelében álló háza helyére már a 4–6. században bazilikát építettek (ezt július 26-án szentelték fel), névnapját a szentszék csak a 16. században tette kötelező ünneppé.

Mivel keddi napon született, kedden lett isteni rendelésre szülője Szűz Máriának, és „kedden szabadult meg a test börtönéből”, ismert volt a „szentannakedd” néven emlegetett böjtölés is.

„Akkor a menyecske böjtöt tartott kilenc kedden Szent Anna tiszteletére, hogy könyörögjön érte, hogy legyen neki es gyermeke. Aztán Szent Anna közbenjárására csakugyan gyermeket szült. És nemcsak az az egy, hanem utána még hat gyermeke született egymás után” – mesélte Bosnyák Sándornak egyik bukovinai székely adatközlője.

A csíki székelyek körében a Szent Anna-tisztelet a Szent István előtti korba nyúlik vissza, amikor őseink a jóságos, de ugyanakkor haragudni is tudó istenasszonyhoz, Kedd asszonyához fohászkodtak, és sokan a bálványimádást legtovább őrző Bálványosvár közelében fekvő Szent Anna-tó környékét tartják eme istenasszony-imádás kultikus helyének, ahol évente nagy tömegek fordultak meg és mutattak be áldozatokat. A tó partja később ennek folyamodványaként vált búcsújáróhellyé, egyes leírások szerint már a 12. században Szent Anna tiszteletére emelt fakápolna várta itt a híveket. A tó partján később két kápolna is épült, a ma állót 1764-ben emelték, 1927-ben újjáépítették, 1972-ben (más források szerint 1977-ben) felújították. A búcsúk még a 17-18. században is nagy tömegeket vonzottak, ahol a résztvevők száma a 30-40 ezret is meghaladta – írja Ördög Enikő-Melinda muzeológus-etnográfus. „A több napig tartó búcsú alkalom volt az ünneplésre, pihenésre, ismerkedésre. Ez volt a találkozóhelye Csík, Kászon és Háromszék fiataljainak, akik hagyományosan itt – Szent Anna oltalma alatt – választottak párt maguknak. Hitük szerint ő gondoskodott arról, hogy a fiatalok egymásra találjanak”. 1786-ban Batthány Ignác erdélyi püspök a véres verekedések miatt betiltotta a búcsúkat, amiket 1830-ban Kovács Miklós püspök újra engedélyezett, de 1844-ben kénytelen volt ő is véget vetni a folytatódó botrányos esetek miatt. Eltörölni, a szokást kiirtani azonban sosem sikerült, 1990 óta ismét „hivatalos” búcsújáróhelynek” számít.

A gyergyószentmiklósi Szent Anna-kápolna •  Fotó: Csíki Ákos/Székely Kalendárium Galéria

A gyergyószentmiklósi Szent Anna-kápolna

Fotó: Csíki Ákos/Székely Kalendárium

A pünkösdöt követő kilenc kedden nemcsak böjtöltek gyermekáldásért, könnyű szülésért, hanem gyóntak, áldoztak, illetve templomlátogatási, offerálási fogadalmat is tettek. Ez utóbbi leginkább gyertya vagy virág adományozását jelentette, de egyéb, jelentősebb adományt is lehetett tenni, misét mondatni.

A régiek arról is meg voltak győződve, hogy a Szent Annához fohászkodó nők biztosan kedden fognak szülni, és első gyermekük lány lesz.

Sok helyen az aratás kezdőnapja

Munkatilalom ide vagy oda, a Sóvidéken ez volt az aratás kezdőnapja, leszámítva Parajdot, ahol már csak azért sem dolgoztak, mert nagy kirakóvásárt szerveztek, tehát nem mentek a mezőre.

Idézet
Ezen a napon még a pásztorokat is mentesíteni kellett a nyáj őrzése alól, hogy azok a hagyományos Anna-napi vásárban meg mulatságban részt vehessenek”

– írja Barabás László.

A háromszéki Zabolán is ezt a napot találták alkalmasnak a búza aratásának megkezdésére, míg a zabba és a rozsba rendszerint két héttel később álltak bele. Persze ez elsősorban az időjárástól függött, és koronként, illetve vidékenként változott. Az innen nem mesze eső Ozsdolán például 1787-ben augusztus 13-án rendelte el a falu, hogy takarítsák be a gabonát – igaz, egy évvel később éppen július 26-án döntöttek úgy, hogy eljött az aratás és a kepézés ideje.

Jenőfalván 1790. augusztus 9-én „az aratás békövetkezett”, Szentkatolnán 1844. augusztus 11-én „a kalongyák bé sincsenek hordva”

– olvassuk Imreh István A törvényhozó székely falujában.

A Szent Anna-tó madártávlatból •  Fotó: Pinti Attila Galéria

A Szent Anna-tó madártávlatból

Fotó: Pinti Attila

Orbán Balázs idejében „Alcsíkon egy héttel aratnak előbb, mint Felcsíkon; itt ismét egy héttel korábban, mint Gyergyóban”, míg a gyergyóiak Margit-nap körül, „nem sokkal későbben, mint Udvarhelyszéken” – írja az 1813-ban Nyárádgálfaván született, 29 éves korában elhunyt Szentiváni Mihály. Két és fél évszázaddal korábban,

1590-ben „mind Lengyelfalván, mind Zetelakán július 13-a táján, Szent Margit asszony nap körül került kézbe a sarló, de Bethlenfalván 1602-ben augusztus 15-én gyűjtötték be a búzát és a zabot is.

Bethlen Miklós 1673-ban augusztus első napjaira minden búzáját betakarította volna, ha családi gondok nem gyötrik, foglalkoztatják. Apor Péter csíkszentgyörgyi jószágán augusztus 24-én járt vége felé az aratás.”

Megszentelődnek a gyógyfüvek

Érthető, ha az eget kémlelték ezen a napon, hiszen a rossz időjárás keresztbe tehetett a betakarításnak, másrészt a tél rámutatójának tekintették. A hangyabolyokat is számolták, mert ha sokat találtak belőle, az negyven napig is eltartó esőt ígért.

Anna a kötényében hordja a bogarakat, és ha nyitva talál ajtót vagy ablakot, bedobja rajta – mondogatták, és ezért e napon gondosan bezárták az ajtókat, ablakokat.

Egyes helyeken úgy tartották, lehet szedni a babot, sőt, zsenge kukoricát is főzni a gyerekeknek. A kender töve is ekkor szakad meg, ezért ilyenkor kezdték a kender nyüvését, és ekkor ásták ki a földből a vöröshagymát, hogy jobban elálljon. De akiknek nincs gabonájuk, kenderük, hagymájuk, azok is legyenek éberek, mert Szent Anna-nap hajnalán a gyógyfüvek megszentelődnek. Tehát ha nem zuhog az eső, irány a rét!

Székelyföldön, illetve közvetlen környezetében a következő helységekben szenteltek templomot vagy kápolnát Szent Anna tiszteletére: Búzaháza, Csíkszentgyörgy (Kálvária-kápolna), Csíkszenttamás (kápolna), Ditró (barlangi kápolna), Gyergyószentmiklós (Csobot-hegy), Hollósarka, Lázárfalva (a Szent Anna-tó melletti kápolna), Kadicsfalva, Kézdimartonos, Kőhalom, Madéfalva (állomás), Nyárádszentanna, Miklósvár (kápolna), Székelybós, Tófalva, Zsögödfürdő.

A Szent Anna-tói kápolna •  Fotó: Pinti Attila Galéria

A Szent Anna-tói kápolna

Fotó: Pinti Attila

Különösen emlékezetes az 1981-es Szent Anna-tói búcsú, amelyet sokan a Ceaușescu-rezsim elleni első, a tömegekben elfojtott magyar nemzeti öntudat felszínre törése által generált lázadásnak tekintenek: július 25-én, az Anna-nap előtti délután óriási magyar zászlót tűztek ki a tó fölötti sátortábornál, a Tusnádfürdő felőli oldalba. Utána több száz személyt meghurcoltak, sokakat elbocsátottak munkahelyükről, egyetemről, a megtorlás emberi áldozatokat is követelt.

korábban írtuk

A nap, amikor a Szeku begyűjtötte a népeket
A nap, amikor a Szeku begyűjtötte a népeket

Három éve Anna-napon egy kis társaság találkozik a Szent Anna-tó mellett, hogy felidézze, mi is történt 1981. július 26-án, azon az Anna-napon, amikor a Szekuritáté begyűjtötte az embereket.  

2010 óta a hatalomellenes megmozdulás akkori részvevői ezen a napon találkozót tartanak a tó partján.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 05., szombat

Lehet metszeni a fákat, elszállítják a zöld hulladékot

Nem fog az udvarokon maradni a tavaszi fametszések, kertek takarítása után keletkező zöld hulladék Gyergyószentmiklóson. Az önkormányzat ismét biztosítja ezek elszállítását.

Lehet metszeni a fákat, elszállítják a zöld hulladékot
2025. április 04., péntek

A székelyföldiek véleményét is kikérik a brassói repülőtérről

Átfogó kutatást indított a brassói Transilvania Egyetem a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér kapcsán. A felmérés Kovászna és Hargita megye lakóinak véleményét is feltérképezi.

A székelyföldiek véleményét is kikérik a brassói repülőtérről
2025. április 04., péntek

Erőszakra uszító és félretájékoztó tartalmakat töröltetett a CNA

Március 29. és április 4. között tíz esetben szólított fel az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) közösségimédia-platformokon megjelent illegális tartalmak eltávolítására.

Erőszakra uszító és félretájékoztó tartalmakat töröltetett a CNA
2025. április 04., péntek

Rengett a föld péntek délután

A Richter-skálán 3,2-es erősségű földrengés volt pénteken 14 óra 50 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Rengett a föld péntek délután
Rengett a föld péntek délután
2025. április 04., péntek

Rengett a föld péntek délután

2025. április 04., péntek

Nacsa Lőrinc: kiállunk mindenki mellett, akit magyarsága miatt ér agresszió vagy joghátrány

A magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára arra kéri a román hatóságokat, határozottan lépjenek fel a magyarellenes megnyilvánulásokkal szemben.

Nacsa Lőrinc: kiállunk mindenki mellett, akit magyarsága miatt ér agresszió vagy joghátrány
2025. április 04., péntek

Megvan a friss átlagnyugdíj

Idén márciusban 4 664 642 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, számuk megegyezett az egy hónappal korábbival; az átlagnyugdíj 2758 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) pénteken közzétett adataiból.

Megvan a friss átlagnyugdíj
Megvan a friss átlagnyugdíj
2025. április 04., péntek

Megvan a friss átlagnyugdíj

2025. április 04., péntek

Elévült a büntethetőség, de kártérítést kap az úzvölgyi temetőben bántalmazott csíkszeredai férfi

A Bákói Ítélőtábla elévülés miatt megszüntette a büntetőeljárást az úzvölgyi temető 2019-es elfoglalásakor bántalmazott csíkszeredai férfi ügyében. Az elkövetőket nem vonják felelősségre, de kötelesek kártérítést fizetni.

Elévült a büntethetőség, de kártérítést kap az úzvölgyi temetőben bántalmazott csíkszeredai férfi
2025. április 04., péntek

Kézdivásárhelyen a tömbházlakók közel fele tartozik a vízszolgáltatónak

A Közüzemek Rt. legfrissebb statisztikái szerint a város 4975 tömbházlakásának 44,9 százaléka halmozott fel ezer lejnél nagyobb adósságot. A szolgáltató felhívja a figyelmet: amennyiben nem rendezik az elmaradásokat, sokan víz nélkül maradhatnak.

Kézdivásárhelyen a tömbházlakók közel fele tartozik a vízszolgáltatónak
2025. április 04., péntek

Egy este, három riasztás – tűzeset Madéfalván, Lövétén és Gyergyószentmiklóson

Több riasztást is kaptak a Hargita megyei tűzoltók csütörtök este: Madéfalván egy kémény gyulladt ki, Lövétén két melléképület égett le, Gyergyószentmiklóson pedig egy füstölgő elektromos kapcsolószekrény okozott riadalmat.

Egy este, három riasztás – tűzeset Madéfalván, Lövétén és Gyergyószentmiklóson
2025. április 04., péntek

A tömegközlekedést is érinti az útlezárás Marosvásárhelyen

Ideiglenesen lezárták munkálatok miatt Marosvásárhelyen a Ion Heliade Rădulescu utca, Băneasa és Szabadság utca közötti útsávot lezárták, ami a 9-es buszjárat útvonalát is befolyásolja.

A tömegközlekedést is érinti az útlezárás Marosvásárhelyen