Hirdetés
Hirdetés

Amikor a fiatalok egymásra találhatnak – Szent Anna ünnepe

Szent Anna-napi búcsújárás Csíkszenttamás határában, 2014-ben •  Fotó: Balázs Ödön/Székely Kalendárium

Szent Anna-napi búcsújárás Csíkszenttamás határában, 2014-ben

Fotó: Balázs Ödön/Székely Kalendárium

Ha Illés napján főleg a mezőn és a legelőn nem volt ajánlatos munkálkodni, Szent Anna ünnepét inkább az asszonyok tartották dologtiltó napnak, különösen a kenyérsütés és a mosás tekintetében. A bukovinai székelyek az egész hónapot róla nevezték el, amikor is teljesül a hozzá fordulók kérése. A magtalanok, áldott állapotban lévők, női betegségekben szenvedők nagylelkű pártfogójukként imádkoztak hozzá.

Kocsis Károly

2023. július 26., 08:002023. július 26., 08:00

2023. július 26., 08:282023. július 26., 08:28

Emellett azok is tisztelték, akiknek foglalkozása valamiképpen összefüggött a gazdasszonysággal, asszonyi gondoskodással: a szövőmunkások, csipkeverők, seprűkötők.

Hirdetés

A kádárok azért fordultak hozzá, mert az evangélium szerint Jessze törzséből, Anna és Mária méhéből sarjadt a szőlőtő, belőle termett a megváltás bora (feltehetőleg ide vezethető vissza a becsípett asszonyra vonatkozó mondás: „föltette Szent Anna kontyát”), míg a bányászok azért, mert a szántóföldön elrejtett kincsről, a drágagyöngyöt kereső kalmárról szóló történetet Szent Annára vonatkoztatták. De ugyanígy a haldoklók pártfogójának is tekintették.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Szentannakedd

Bár egy 2. századi apokrif szerint ő volt Mária anyja, és a Bethesda-tó közelében álló háza helyére már a 4–6. században bazilikát építettek (ezt július 26-án szentelték fel), névnapját a szentszék csak a 16. században tette kötelező ünneppé.

Mivel keddi napon született, kedden lett isteni rendelésre szülője Szűz Máriának, és „kedden szabadult meg a test börtönéből”, ismert volt a „szentannakedd” néven emlegetett böjtölés is.

„Akkor a menyecske böjtöt tartott kilenc kedden Szent Anna tiszteletére, hogy könyörögjön érte, hogy legyen neki es gyermeke. Aztán Szent Anna közbenjárására csakugyan gyermeket szült. És nemcsak az az egy, hanem utána még hat gyermeke született egymás után” – mesélte Bosnyák Sándornak egyik bukovinai székely adatközlője.

A csíki székelyek körében a Szent Anna-tisztelet a Szent István előtti korba nyúlik vissza, amikor őseink a jóságos, de ugyanakkor haragudni is tudó istenasszonyhoz, Kedd asszonyához fohászkodtak, és sokan a bálványimádást legtovább őrző Bálványosvár közelében fekvő Szent Anna-tó környékét tartják eme istenasszony-imádás kultikus helyének, ahol évente nagy tömegek fordultak meg és mutattak be áldozatokat. A tó partja később ennek folyamodványaként vált búcsújáróhellyé, egyes leírások szerint már a 12. században Szent Anna tiszteletére emelt fakápolna várta itt a híveket. A tó partján később két kápolna is épült, a ma állót 1764-ben emelték, 1927-ben újjáépítették, 1972-ben (más források szerint 1977-ben) felújították. A búcsúk még a 17-18. században is nagy tömegeket vonzottak, ahol a résztvevők száma a 30-40 ezret is meghaladta – írja Ördög Enikő-Melinda muzeológus-etnográfus. „A több napig tartó búcsú alkalom volt az ünneplésre, pihenésre, ismerkedésre. Ez volt a találkozóhelye Csík, Kászon és Háromszék fiataljainak, akik hagyományosan itt – Szent Anna oltalma alatt – választottak párt maguknak. Hitük szerint ő gondoskodott arról, hogy a fiatalok egymásra találjanak”. 1786-ban Batthány Ignác erdélyi püspök a véres verekedések miatt betiltotta a búcsúkat, amiket 1830-ban Kovács Miklós püspök újra engedélyezett, de 1844-ben kénytelen volt ő is véget vetni a folytatódó botrányos esetek miatt. Eltörölni, a szokást kiirtani azonban sosem sikerült, 1990 óta ismét „hivatalos” búcsújáróhelynek” számít.

A gyergyószentmiklósi Szent Anna-kápolna •  Fotó: Csíki Ákos/Székely Kalendárium Galéria

A gyergyószentmiklósi Szent Anna-kápolna

Fotó: Csíki Ákos/Székely Kalendárium

A pünkösdöt követő kilenc kedden nemcsak böjtöltek gyermekáldásért, könnyű szülésért, hanem gyóntak, áldoztak, illetve templomlátogatási, offerálási fogadalmat is tettek. Ez utóbbi leginkább gyertya vagy virág adományozását jelentette, de egyéb, jelentősebb adományt is lehetett tenni, misét mondatni.

A régiek arról is meg voltak győződve, hogy a Szent Annához fohászkodó nők biztosan kedden fognak szülni, és első gyermekük lány lesz.

Sok helyen az aratás kezdőnapja

Munkatilalom ide vagy oda, a Sóvidéken ez volt az aratás kezdőnapja, leszámítva Parajdot, ahol már csak azért sem dolgoztak, mert nagy kirakóvásárt szerveztek, tehát nem mentek a mezőre.

Idézet
Ezen a napon még a pásztorokat is mentesíteni kellett a nyáj őrzése alól, hogy azok a hagyományos Anna-napi vásárban meg mulatságban részt vehessenek”

– írja Barabás László.

A háromszéki Zabolán is ezt a napot találták alkalmasnak a búza aratásának megkezdésére, míg a zabba és a rozsba rendszerint két héttel később álltak bele. Persze ez elsősorban az időjárástól függött, és koronként, illetve vidékenként változott. Az innen nem mesze eső Ozsdolán például 1787-ben augusztus 13-án rendelte el a falu, hogy takarítsák be a gabonát – igaz, egy évvel később éppen július 26-án döntöttek úgy, hogy eljött az aratás és a kepézés ideje.

Jenőfalván 1790. augusztus 9-én „az aratás békövetkezett”, Szentkatolnán 1844. augusztus 11-én „a kalongyák bé sincsenek hordva”

– olvassuk Imreh István A törvényhozó székely falujában.

A Szent Anna-tó madártávlatból •  Fotó: Pinti Attila Galéria

A Szent Anna-tó madártávlatból

Fotó: Pinti Attila

Orbán Balázs idejében „Alcsíkon egy héttel aratnak előbb, mint Felcsíkon; itt ismét egy héttel korábban, mint Gyergyóban”, míg a gyergyóiak Margit-nap körül, „nem sokkal későbben, mint Udvarhelyszéken” – írja az 1813-ban Nyárádgálfaván született, 29 éves korában elhunyt Szentiváni Mihály. Két és fél évszázaddal korábban,

1590-ben „mind Lengyelfalván, mind Zetelakán július 13-a táján, Szent Margit asszony nap körül került kézbe a sarló, de Bethlenfalván 1602-ben augusztus 15-én gyűjtötték be a búzát és a zabot is.

Bethlen Miklós 1673-ban augusztus első napjaira minden búzáját betakarította volna, ha családi gondok nem gyötrik, foglalkoztatják. Apor Péter csíkszentgyörgyi jószágán augusztus 24-én járt vége felé az aratás.”

Megszentelődnek a gyógyfüvek

Érthető, ha az eget kémlelték ezen a napon, hiszen a rossz időjárás keresztbe tehetett a betakarításnak, másrészt a tél rámutatójának tekintették. A hangyabolyokat is számolták, mert ha sokat találtak belőle, az negyven napig is eltartó esőt ígért.

Anna a kötényében hordja a bogarakat, és ha nyitva talál ajtót vagy ablakot, bedobja rajta – mondogatták, és ezért e napon gondosan bezárták az ajtókat, ablakokat.

Egyes helyeken úgy tartották, lehet szedni a babot, sőt, zsenge kukoricát is főzni a gyerekeknek. A kender töve is ekkor szakad meg, ezért ilyenkor kezdték a kender nyüvését, és ekkor ásták ki a földből a vöröshagymát, hogy jobban elálljon. De akiknek nincs gabonájuk, kenderük, hagymájuk, azok is legyenek éberek, mert Szent Anna-nap hajnalán a gyógyfüvek megszentelődnek. Tehát ha nem zuhog az eső, irány a rét!

Székelyföldön, illetve közvetlen környezetében a következő helységekben szenteltek templomot vagy kápolnát Szent Anna tiszteletére: Búzaháza, Csíkszentgyörgy (Kálvária-kápolna), Csíkszenttamás (kápolna), Ditró (barlangi kápolna), Gyergyószentmiklós (Csobot-hegy), Hollósarka, Lázárfalva (a Szent Anna-tó melletti kápolna), Kadicsfalva, Kézdimartonos, Kőhalom, Madéfalva (állomás), Nyárádszentanna, Miklósvár (kápolna), Székelybós, Tófalva, Zsögödfürdő.

A Szent Anna-tói kápolna •  Fotó: Pinti Attila Galéria

A Szent Anna-tói kápolna

Fotó: Pinti Attila

Különösen emlékezetes az 1981-es Szent Anna-tói búcsú, amelyet sokan a Ceaușescu-rezsim elleni első, a tömegekben elfojtott magyar nemzeti öntudat felszínre törése által generált lázadásnak tekintenek: július 25-én, az Anna-nap előtti délután óriási magyar zászlót tűztek ki a tó fölötti sátortábornál, a Tusnádfürdő felőli oldalba. Utána több száz személyt meghurcoltak, sokakat elbocsátottak munkahelyükről, egyetemről, a megtorlás emberi áldozatokat is követelt.

korábban írtuk

A nap, amikor a Szeku begyűjtötte a népeket
A nap, amikor a Szeku begyűjtötte a népeket

Három éve Anna-napon egy kis társaság találkozik a Szent Anna-tó mellett, hogy felidézze, mi is történt 1981. július 26-án, azon az Anna-napon, amikor a Szekuritáté begyűjtötte az embereket.  

2010 óta a hatalomellenes megmozdulás akkori részvevői ezen a napon találkozót tartanak a tó partján.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 14., szombat

Népviseletbe, maskarába, ördögjelmezbe bújva űzték el a telet, búcsúztatták a farsangot Alsósófalván

Alsósófalva utcái zeneszótól és tánctól voltak hangosak szombaton. Csattogtak az ostorok, perdültek a szoknyák, idősek és fiatalok maskarába bújva űzték el a telet a 34. Hargita Megyei Farsangbúcsúztatón. Idén a szentegyházi csoportot kísértük el.

Népviseletbe, maskarába, ördögjelmezbe bújva űzték el a telet, búcsúztatták a farsangot Alsósófalván
Hirdetés
2026. február 14., szombat

Ezen az útszakaszon számíthatunk rendőri ellenőrzésre vasárnap

Öt megyében, közöttük Maros és Hargita megyében is közúti ellenőrzést tartanak a rendőrök vasárnap a 15-ös országúton.

Ezen az útszakaszon számíthatunk rendőri ellenőrzésre vasárnap
2026. február 14., szombat

Tárkony: nemcsak pityókalevesbe való, és a húst is feledteti

Nyersen felvágva vagy árnyékos helyen szárítva, továbbá olajként vagy ecetként egyaránt használják, mifelénk főként pityóka- és bárány(fej)levesek készítésekor. A tárkonyról lesz szó, ha már azt tartjuk a legautentikusabb zöldfűszerünknek. De az is!

Tárkony: nemcsak pityókalevesbe való, és a húst is feledteti
2026. február 14., szombat

Marosvásárhelyről riasztottak helikoptert a hétéves gyermekhez, akire szénabála esett

Több mentőegységet riasztottak, köztük egy mentőhelikoptert is Marosvásárhelyről, miután szénabála zuhant egy hétéves gyermekre a Szeben megyei Szászivánfalván.

Marosvásárhelyről riasztottak helikoptert a hétéves gyermekhez, akire szénabála esett
Hirdetés
2026. február 14., szombat

Nyilvánosságra hozta a sajtó azt a típusú elektromos négykerekűt, amelyben bennégett egy nő Bukarestben

Egy nő életét vesztette, miután kigyúlt az autójuk, amelyben férjével együtt tartózkodtak Bukarestben. A kisautó egy kétszemélyes elektromos jármű volt, egy üléssel elöl, egy másikkal hátul – írja a román sajtó.

Nyilvánosságra hozta a sajtó azt a típusú elektromos négykerekűt, amelyben bennégett egy nő Bukarestben
2026. február 14., szombat

Egyikük hamis iratot használt, a másik ittasan vezetett

Bűnügyi eljárás indult két férfi ellen, miután a közúti ellenőrzéskor egyikük hamis iratot mutatott fel, a másikuk ittasnak bizonyult.

Egyikük hamis iratot használt, a másik ittasan vezetett
2026. február 14., szombat

Szabálytalan előzés a sztrádán – tucatnyian lebuktak

A február 2. és 8. közötti héten végzett ellenőrzések során 2651 bírságot rótt ki az autópálya-rendőrség.

Szabálytalan előzés a sztrádán – tucatnyian lebuktak
Hirdetés
2026. február 14., szombat

Tavaszias februári napon is nyitva vannak a sípályák

Tavaszi időjárás van még szombaton a legtöbb székelyföldi településen, de jó tudni, hogy a Hargita megyei sípályák ennek ellenére is működnek.

Tavaszias februári napon is nyitva vannak a sípályák
2026. február 14., szombat

Belerondít a hétvégébe a rossz idő

Hétfőig az ország legnagyobb részén csapadék várható, a hegyekben havas eső és havazás formájában. Emellett az időjárás vasárnaptól jelentősen lehűl, elsősorban az ország északi felében, majd a többi térségben is.

Belerondít a hétvégébe a rossz idő
Belerondít a hétvégébe a rossz idő
2026. február 14., szombat

Belerondít a hétvégébe a rossz idő

2026. február 13., péntek

Még ki sem tavaszodott, de már tarlótüzet is oltottak a Maros megyei tűzoltók

Két tűzesethez is ki kellett vonulniuk pénteken a Maros megyei tűzoltóknak: Abosfalván háztartási hulladék gyúlt ki, Dédabisztrán száraz növényzet.

Még ki sem tavaszodott, de már tarlótüzet is oltottak a Maros megyei tűzoltók
Hirdetés