Amikor a fiatalok egymásra találhatnak – Szent Anna ünnepe
Szent Anna-napi búcsújárás Csíkszenttamás határában, 2014-ben
Fotó: Balázs Ödön/Székely Kalendárium
Ha Illés napján főleg a mezőn és a legelőn nem volt ajánlatos munkálkodni, Szent Anna ünnepét inkább az asszonyok tartották dologtiltó napnak, különösen a kenyérsütés és a mosás tekintetében. A bukovinai székelyek az egész hónapot róla nevezték el, amikor is teljesül a hozzá fordulók kérése. A magtalanok, áldott állapotban lévők, női betegségekben szenvedők nagylelkű pártfogójukként imádkoztak hozzá.
Kocsis Károly
2023. július 26., 08:002023. július 26., 08:00
2023. július 26., 08:282023. július 26., 08:28
Emellett azok is tisztelték, akiknek foglalkozása valamiképpen összefüggött a gazdasszonysággal, asszonyi gondoskodással: a szövőmunkások, csipkeverők, seprűkötők.
A kádárok azért fordultak hozzá, mert az evangélium szerint Jessze törzséből, Anna és Mária méhéből sarjadt a szőlőtő, belőle termett a megváltás bora (feltehetőleg ide vezethető vissza a becsípett asszonyra vonatkozó mondás: „föltette Szent Anna kontyát”), míg a bányászok azért, mert a szántóföldön elrejtett kincsről, a drágagyöngyöt kereső kalmárról szóló történetet Szent Annára vonatkoztatták. De ugyanígy a haldoklók pártfogójának is tekintették.
Fotó: Pinti Attila
Szentannakedd
Bár egy 2. századi apokrif szerint ő volt Mária anyja, és a Bethesda-tó közelében álló háza helyére már a 4–6. században bazilikát építettek (ezt július 26-án szentelték fel), névnapját a szentszék csak a 16. században tette kötelező ünneppé.
„Akkor a menyecske böjtöt tartott kilenc kedden Szent Anna tiszteletére, hogy könyörögjön érte, hogy legyen neki es gyermeke. Aztán Szent Anna közbenjárására csakugyan gyermeket szült. És nemcsak az az egy, hanem utána még hat gyermeke született egymás után” – mesélte Bosnyák Sándornak egyik bukovinai székely adatközlője.
A csíki székelyek körében a Szent Anna-tisztelet a Szent István előtti korba nyúlik vissza, amikor őseink a jóságos, de ugyanakkor haragudni is tudó istenasszonyhoz, Kedd asszonyához fohászkodtak, és sokan a bálványimádást legtovább őrző Bálványosvár közelében fekvő Szent Anna-tó környékét tartják eme istenasszony-imádás kultikus helyének, ahol évente nagy tömegek fordultak meg és mutattak be áldozatokat. A tó partja később ennek folyamodványaként vált búcsújáróhellyé, egyes leírások szerint már a 12. században Szent Anna tiszteletére emelt fakápolna várta itt a híveket. A tó partján később két kápolna is épült, a ma állót 1764-ben emelték, 1927-ben újjáépítették, 1972-ben (más források szerint 1977-ben) felújították. A búcsúk még a 17-18. században is nagy tömegeket vonzottak, ahol a résztvevők száma a 30-40 ezret is meghaladta – írja Ördög Enikő-Melinda muzeológus-etnográfus. „A több napig tartó búcsú alkalom volt az ünneplésre, pihenésre, ismerkedésre. Ez volt a találkozóhelye Csík, Kászon és Háromszék fiataljainak, akik hagyományosan itt – Szent Anna oltalma alatt – választottak párt maguknak. Hitük szerint ő gondoskodott arról, hogy a fiatalok egymásra találjanak”. 1786-ban Batthány Ignác erdélyi püspök a véres verekedések miatt betiltotta a búcsúkat, amiket 1830-ban Kovács Miklós püspök újra engedélyezett, de 1844-ben kénytelen volt ő is véget vetni a folytatódó botrányos esetek miatt. Eltörölni, a szokást kiirtani azonban sosem sikerült, 1990 óta ismét „hivatalos” búcsújáróhelynek” számít.
A gyergyószentmiklósi Szent Anna-kápolna
Fotó: Csíki Ákos/Székely Kalendárium
A pünkösdöt követő kilenc kedden nemcsak böjtöltek gyermekáldásért, könnyű szülésért, hanem gyóntak, áldoztak, illetve templomlátogatási, offerálási fogadalmat is tettek. Ez utóbbi leginkább gyertya vagy virág adományozását jelentette, de egyéb, jelentősebb adományt is lehetett tenni, misét mondatni.
Sok helyen az aratás kezdőnapja
Munkatilalom ide vagy oda, a Sóvidéken ez volt az aratás kezdőnapja, leszámítva Parajdot, ahol már csak azért sem dolgoztak, mert nagy kirakóvásárt szerveztek, tehát nem mentek a mezőre.
– írja Barabás László.
A háromszéki Zabolán is ezt a napot találták alkalmasnak a búza aratásának megkezdésére, míg a zabba és a rozsba rendszerint két héttel később álltak bele. Persze ez elsősorban az időjárástól függött, és koronként, illetve vidékenként változott. Az innen nem mesze eső Ozsdolán például 1787-ben augusztus 13-án rendelte el a falu, hogy takarítsák be a gabonát – igaz, egy évvel később éppen július 26-án döntöttek úgy, hogy eljött az aratás és a kepézés ideje.
– olvassuk Imreh István A törvényhozó székely falujában.
A Szent Anna-tó madártávlatból
Fotó: Pinti Attila
Orbán Balázs idejében „Alcsíkon egy héttel aratnak előbb, mint Felcsíkon; itt ismét egy héttel korábban, mint Gyergyóban”, míg a gyergyóiak Margit-nap körül, „nem sokkal későbben, mint Udvarhelyszéken” – írja az 1813-ban Nyárádgálfaván született, 29 éves korában elhunyt Szentiváni Mihály. Két és fél évszázaddal korábban,
Bethlen Miklós 1673-ban augusztus első napjaira minden búzáját betakarította volna, ha családi gondok nem gyötrik, foglalkoztatják. Apor Péter csíkszentgyörgyi jószágán augusztus 24-én járt vége felé az aratás.”
Megszentelődnek a gyógyfüvek
Érthető, ha az eget kémlelték ezen a napon, hiszen a rossz időjárás keresztbe tehetett a betakarításnak, másrészt a tél rámutatójának tekintették. A hangyabolyokat is számolták, mert ha sokat találtak belőle, az negyven napig is eltartó esőt ígért.
Egyes helyeken úgy tartották, lehet szedni a babot, sőt, zsenge kukoricát is főzni a gyerekeknek. A kender töve is ekkor szakad meg, ezért ilyenkor kezdték a kender nyüvését, és ekkor ásták ki a földből a vöröshagymát, hogy jobban elálljon. De akiknek nincs gabonájuk, kenderük, hagymájuk, azok is legyenek éberek, mert Szent Anna-nap hajnalán a gyógyfüvek megszentelődnek. Tehát ha nem zuhog az eső, irány a rét!
Székelyföldön, illetve közvetlen környezetében a következő helységekben szenteltek templomot vagy kápolnát Szent Anna tiszteletére: Búzaháza, Csíkszentgyörgy (Kálvária-kápolna), Csíkszenttamás (kápolna), Ditró (barlangi kápolna), Gyergyószentmiklós (Csobot-hegy), Hollósarka, Lázárfalva (a Szent Anna-tó melletti kápolna), Kadicsfalva, Kézdimartonos, Kőhalom, Madéfalva (állomás), Nyárádszentanna, Miklósvár (kápolna), Székelybós, Tófalva, Zsögödfürdő.
A Szent Anna-tói kápolna
Fotó: Pinti Attila
Különösen emlékezetes az 1981-es Szent Anna-tói búcsú, amelyet sokan a Ceaușescu-rezsim elleni első, a tömegekben elfojtott magyar nemzeti öntudat felszínre törése által generált lázadásnak tekintenek: július 25-én, az Anna-nap előtti délután óriási magyar zászlót tűztek ki a tó fölötti sátortábornál, a Tusnádfürdő felőli oldalba. Utána több száz személyt meghurcoltak, sokakat elbocsátottak munkahelyükről, egyetemről, a megtorlás emberi áldozatokat is követelt.
korábban írtuk
A nap, amikor a Szeku begyűjtötte a népeket
Három éve Anna-napon egy kis társaság találkozik a Szent Anna-tó mellett, hogy felidézze, mi is történt 1981. július 26-án, azon az Anna-napon, amikor a Szekuritáté begyűjtötte az embereket.
2010 óta a hatalomellenes megmozdulás akkori részvevői ezen a napon találkozót tartanak a tó partján.
Csíkszék
A rovat további cikkei
Esküjéhez hűen hozta meg a legfőbb áldozatot a katrosai harcok hőse
Nyolcvan évvel ezelőtt, 1944. szeptember 3-án Mező Ferenc, a Kézdivásárhelyen állomásozó 24-es honvéd határvadász-zászlóalj tartalékos zászlósa hősi halált halt a Kászonokat Kézdiszékkel összekötő Katrosa-szoros fölött emelkedő Gombás-bérc közelében.
Esküjéhez hűen hozta meg a legfőbb áldozatot a katrosai harcok hőse
Nem tudja tartani az ütemet a kóbor kutyák számának növekedésével a szépmezői kutyamenhely
Ismét a sepsiszentgyörgyi, szépmezői kutyamenhelyre várják a kutyabarátokat és leendő kutyatulajdonosokat szombaton. Aki megteheti, fogadjon örökbe egy kutyát, mert a menhely nem az az élettér, amire egy négylábúnak szüksége van.
Nem tudja tartani az ütemet a kóbor kutyák számának növekedésével a szépmezői kutyamenhely
Egy nap alatt az 5 fokról a 30 fokos hőérzetig: szélsőséges hőmérsékleti végletek Csíkszeredában
Nagyon mélyről indult kedden a hőmérő higanyszála a hargitai megyeszékhelyen, ám egészen magasra jutott. Csíkszereda a szélsőséges végletek között.
Egy nap alatt az 5 fokról a 30 fokos hőérzetig: szélsőséges hőmérsékleti végletek Csíkszeredában
Elektromos iskolabuszokat vásárolnak Hargita megyében
Főként az elszigetelt településeken élő tanulók számára jelenthet nagy segítséget, hogy Hargita Megye Tanácsa 54 elektromos iskolabuszt vásárol az Országos Helyreállítási Terv részeként. Több mint 1600 tanuló számára biztosítják így majd a közlekedést.
Elektromos iskolabuszokat vásárolnak Hargita megyében
Fellebbezés a nyugdíj újraszámolása után: rendkívül alacsony azoknak az aránya, akiknek a kérését megalapozottnak találták
Eddig összesen 62 600 személy kérte a területi nyugdíjpénztáraktól az újraszámolt nyugdíjáról szóló határozat felülvizsgálatát, és 2853 személynek – az összes nyugdíjas 0,062 százalékának – fogadták el a kérelmét.
Nem állnak meg a járóbeteg-rendelő korszerűsítésénél Kézdivásárhelyen
Az építkezés 99 százalékban kész van, már a berendezés folyamata zajlik Kézdivásárhely új járóbeteg-rendelőjében. Bokor Tibor polgármester a beruházás kapcsán elmondta: néhány hét múlva birtokba vehető lesz az épület.
Nem állnak meg a járóbeteg-rendelő korszerűsítésénél Kézdivásárhelyen
Helyszínt vált a TEDxUdvarhely
A túlterhelés miatt a jegyvásárlás meghirdetésekor összeomlott a TEDxUdvarhely honlapja, lényegében ez vezetett oda, hogy teljesen újraszervezték a szeptember 14-i rendezvényt. Ezzel egyszersmind szintlépést is terveznek.
Helyszínt vált a TEDxUdvarhely
Akinek volt hite, aki tudott élni: Kolumbán Juliska néni 106 év után végleg elbúcsúzott
Mindig szeretetet, békét kívánt, hosszú életének titkára és jótanácsaira pedig több ezren voltak kíváncsiak. Az erdőfülei születésű Kolumbán Juliska nénit már korábban, 102 éves korában megismerték az emberek az Emlékgyár egyik portréfilmjéből.
Akinek volt hite, aki tudott élni: Kolumbán Juliska néni 106 év után végleg elbúcsúzott
Nem csak Borboly Csaba udvarára ment be a medve, de csak az a példány került puskavégre
Nem csak Hargita megye tanácsának elnöke udvarán járt medve az elmúlt héten, ugyanis a csendőrség összesítése alapján összesen tizenhat alkalommal riasztották őket lakott területen ólálkodó medvék miatt egy hét leforgása alatt.
Nem csak Borboly Csaba udvarára ment be a medve, de csak az a példány került puskavégre
Három autó ütközött Csíkszereda határában
Három személygépkocsi ütközött össze a 13A jelzésű országúton, Csíkszereda Székelyudvarhely felőli kijáratánál, az Olt-híd és az új körforgalom közötti részen kedden délelőtt.
Három autó ütközött Csíkszereda határában
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!