Amikor a fiatalok egymásra találhatnak – Szent Anna ünnepe
Szent Anna-napi búcsújárás Csíkszenttamás határában, 2014-ben
Fotó: Balázs Ödön/Székely Kalendárium
Ha Illés napján főleg a mezőn és a legelőn nem volt ajánlatos munkálkodni, Szent Anna ünnepét inkább az asszonyok tartották dologtiltó napnak, különösen a kenyérsütés és a mosás tekintetében. A bukovinai székelyek az egész hónapot róla nevezték el, amikor is teljesül a hozzá fordulók kérése. A magtalanok, áldott állapotban lévők, női betegségekben szenvedők nagylelkű pártfogójukként imádkoztak hozzá.
Kocsis Károly
2023. július 26., 08:002023. július 26., 08:00
2023. július 26., 08:282023. július 26., 08:28
Emellett azok is tisztelték, akiknek foglalkozása valamiképpen összefüggött a gazdasszonysággal, asszonyi gondoskodással: a szövőmunkások, csipkeverők, seprűkötők.
A kádárok azért fordultak hozzá, mert az evangélium szerint Jessze törzséből, Anna és Mária méhéből sarjadt a szőlőtő, belőle termett a megváltás bora (feltehetőleg ide vezethető vissza a becsípett asszonyra vonatkozó mondás: „föltette Szent Anna kontyát”), míg a bányászok azért, mert a szántóföldön elrejtett kincsről, a drágagyöngyöt kereső kalmárról szóló történetet Szent Annára vonatkoztatták. De ugyanígy a haldoklók pártfogójának is tekintették.
Fotó: Pinti Attila
Szentannakedd
Bár egy 2. századi apokrif szerint ő volt Mária anyja, és a Bethesda-tó közelében álló háza helyére már a 4–6. században bazilikát építettek (ezt július 26-án szentelték fel), névnapját a szentszék csak a 16. században tette kötelező ünneppé.
„Akkor a menyecske böjtöt tartott kilenc kedden Szent Anna tiszteletére, hogy könyörögjön érte, hogy legyen neki es gyermeke. Aztán Szent Anna közbenjárására csakugyan gyermeket szült. És nemcsak az az egy, hanem utána még hat gyermeke született egymás után” – mesélte Bosnyák Sándornak egyik bukovinai székely adatközlője.
A csíki székelyek körében a Szent Anna-tisztelet a Szent István előtti korba nyúlik vissza, amikor őseink a jóságos, de ugyanakkor haragudni is tudó istenasszonyhoz, Kedd asszonyához fohászkodtak, és sokan a bálványimádást legtovább őrző Bálványosvár közelében fekvő Szent Anna-tó környékét tartják eme istenasszony-imádás kultikus helyének, ahol évente nagy tömegek fordultak meg és mutattak be áldozatokat. A tó partja később ennek folyamodványaként vált búcsújáróhellyé, egyes leírások szerint már a 12. században Szent Anna tiszteletére emelt fakápolna várta itt a híveket. A tó partján később két kápolna is épült, a ma állót 1764-ben emelték, 1927-ben újjáépítették, 1972-ben (más források szerint 1977-ben) felújították. A búcsúk még a 17-18. században is nagy tömegeket vonzottak, ahol a résztvevők száma a 30-40 ezret is meghaladta – írja Ördög Enikő-Melinda muzeológus-etnográfus. „A több napig tartó búcsú alkalom volt az ünneplésre, pihenésre, ismerkedésre. Ez volt a találkozóhelye Csík, Kászon és Háromszék fiataljainak, akik hagyományosan itt – Szent Anna oltalma alatt – választottak párt maguknak. Hitük szerint ő gondoskodott arról, hogy a fiatalok egymásra találjanak”. 1786-ban Batthány Ignác erdélyi püspök a véres verekedések miatt betiltotta a búcsúkat, amiket 1830-ban Kovács Miklós püspök újra engedélyezett, de 1844-ben kénytelen volt ő is véget vetni a folytatódó botrányos esetek miatt. Eltörölni, a szokást kiirtani azonban sosem sikerült, 1990 óta ismét „hivatalos” búcsújáróhelynek” számít.
A gyergyószentmiklósi Szent Anna-kápolna
Fotó: Csíki Ákos/Székely Kalendárium
A pünkösdöt követő kilenc kedden nemcsak böjtöltek gyermekáldásért, könnyű szülésért, hanem gyóntak, áldoztak, illetve templomlátogatási, offerálási fogadalmat is tettek. Ez utóbbi leginkább gyertya vagy virág adományozását jelentette, de egyéb, jelentősebb adományt is lehetett tenni, misét mondatni.
Sok helyen az aratás kezdőnapja
Munkatilalom ide vagy oda, a Sóvidéken ez volt az aratás kezdőnapja, leszámítva Parajdot, ahol már csak azért sem dolgoztak, mert nagy kirakóvásárt szerveztek, tehát nem mentek a mezőre.
– írja Barabás László.
A háromszéki Zabolán is ezt a napot találták alkalmasnak a búza aratásának megkezdésére, míg a zabba és a rozsba rendszerint két héttel később álltak bele. Persze ez elsősorban az időjárástól függött, és koronként, illetve vidékenként változott. Az innen nem mesze eső Ozsdolán például 1787-ben augusztus 13-án rendelte el a falu, hogy takarítsák be a gabonát – igaz, egy évvel később éppen július 26-án döntöttek úgy, hogy eljött az aratás és a kepézés ideje.
– olvassuk Imreh István A törvényhozó székely falujában.
A Szent Anna-tó madártávlatból
Fotó: Pinti Attila
Orbán Balázs idejében „Alcsíkon egy héttel aratnak előbb, mint Felcsíkon; itt ismét egy héttel korábban, mint Gyergyóban”, míg a gyergyóiak Margit-nap körül, „nem sokkal későbben, mint Udvarhelyszéken” – írja az 1813-ban Nyárádgálfaván született, 29 éves korában elhunyt Szentiváni Mihály. Két és fél évszázaddal korábban,
Bethlen Miklós 1673-ban augusztus első napjaira minden búzáját betakarította volna, ha családi gondok nem gyötrik, foglalkoztatják. Apor Péter csíkszentgyörgyi jószágán augusztus 24-én járt vége felé az aratás.”
Megszentelődnek a gyógyfüvek
Érthető, ha az eget kémlelték ezen a napon, hiszen a rossz időjárás keresztbe tehetett a betakarításnak, másrészt a tél rámutatójának tekintették. A hangyabolyokat is számolták, mert ha sokat találtak belőle, az negyven napig is eltartó esőt ígért.
Egyes helyeken úgy tartották, lehet szedni a babot, sőt, zsenge kukoricát is főzni a gyerekeknek. A kender töve is ekkor szakad meg, ezért ilyenkor kezdték a kender nyüvését, és ekkor ásták ki a földből a vöröshagymát, hogy jobban elálljon. De akiknek nincs gabonájuk, kenderük, hagymájuk, azok is legyenek éberek, mert Szent Anna-nap hajnalán a gyógyfüvek megszentelődnek. Tehát ha nem zuhog az eső, irány a rét!
Székelyföldön, illetve közvetlen környezetében a következő helységekben szenteltek templomot vagy kápolnát Szent Anna tiszteletére: Búzaháza, Csíkszentgyörgy (Kálvária-kápolna), Csíkszenttamás (kápolna), Ditró (barlangi kápolna), Gyergyószentmiklós (Csobot-hegy), Hollósarka, Lázárfalva (a Szent Anna-tó melletti kápolna), Kadicsfalva, Kézdimartonos, Kőhalom, Madéfalva (állomás), Nyárádszentanna, Miklósvár (kápolna), Székelybós, Tófalva, Zsögödfürdő.
A Szent Anna-tói kápolna
Fotó: Pinti Attila
Különösen emlékezetes az 1981-es Szent Anna-tói búcsú, amelyet sokan a Ceaușescu-rezsim elleni első, a tömegekben elfojtott magyar nemzeti öntudat felszínre törése által generált lázadásnak tekintenek: július 25-én, az Anna-nap előtti délután óriási magyar zászlót tűztek ki a tó fölötti sátortábornál, a Tusnádfürdő felőli oldalba. Utána több száz személyt meghurcoltak, sokakat elbocsátottak munkahelyükről, egyetemről, a megtorlás emberi áldozatokat is követelt.
korábban írtuk
A nap, amikor a Szeku begyűjtötte a népeket
Három éve Anna-napon egy kis társaság találkozik a Szent Anna-tó mellett, hogy felidézze, mi is történt 1981. július 26-án, azon az Anna-napon, amikor a Szekuritáté begyűjtötte az embereket.
2010 óta a hatalomellenes megmozdulás akkori részvevői ezen a napon találkozót tartanak a tó partján.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
Székelyhon
Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld
A rovat további cikkei
Nehéz ügy: mit állítsanak ki a kétezerháromszáz műtárgy közül?
Évfordulós emlékévet ünnepel az idén ötven éves gyergyószárhegyi művésztelep, az évforduló kapcsán számos rendezvényt tartanak. Szombaton kiállítás nyílik Gyergyószentmiklóson, továbbá a művésztelep enciklopédiájának harmadik kiadását is bemutatják.
Nehéz ügy: mit állítsanak ki a kétezerháromszáz műtárgy közül?
Hónapok óta új buszok róják Székelyudvarhely utcáit, az utasok száma azonban lehetne több
A teljes képet nézve nem érdemes ugyan panaszkodni a vadonatúj városi buszok kihasználatlanságára Székelyudvarhelyen, néhány járatot viszont többen is használhatnának – ezt a következtetést vontuk le, miután a székelyudvarhelyi városházánál érdeklődtünk.
Hónapok óta új buszok róják Székelyudvarhely utcáit, az utasok száma azonban lehetne több
Huszonöt ökoszigetet telepítenek Kézdivásárhelyre
Kézdivásárhely önkormányzata megkezdte ama 25 ökosziget telepítését hulladékgyűjtéshez, amelyekre az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) keretében pályáztak 1,43 millió lej értékben. Ezzel egy újabb lépést sikerült tenni a zöldebb város felé.
Huszonöt ökoszigetet telepítenek Kézdivásárhelyre
Pénzt osztogatott a sepsiszentgyörgyi önkormányzat
Megkésett munkálatok átütemezése, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat és a hozzá tartozó cégek költségvetésének módosítása, különböző rendezvények szervezése szerepelt a helyi képviselő-testület keddi ülésének napirendjén.
Pénzt osztogatott a sepsiszentgyörgyi önkormányzat
Elektronikai hulladékgyűjtés Gyergyószentmiklóson
Elromlott vagy használaton kívüli elektromos készülékeket gyűjtenek Gyergyószentmiklóson november 16-án, szombaton.
Elektronikai hulladékgyűjtés Gyergyószentmiklóson
Túlélt egy fagyos éjszakát a hegyekben a fiatal ukrán menekült, apjával találkozhat a megmentése után
Megtalálták a román határrendészek és hegyimentők azt az ukrán fiatalembert, aki hétfőn érkezett Romániába a Máramarosi-havasokon keresztül – közölte kedden délután a Máramaros megyei Salvamont igazgatója.
Holtan találták meg az eltűnt marosvécsi férfit
Holtan találták meg a 63 éves marosvécsi férfit, akit november 6-án, szerdán hagyta el otthonát és napokig nem jelentkezett családjánál, végül a rendőrség is kereste.
Holtan találták meg az eltűnt marosvécsi férfit
Mentőövet dobott a kormány Maroshévíznek
Jelentős támogatást kapott Maroshévíz a kormánytól, amelynek segítségével a nehéz pénzügyi helyzetbe került város meg tudja oldani a sürgősebb problémáit. Lesz fűtés az iskolákban, és a téli útkarbantartásra is jut pénz.
Mentőövet dobott a kormány Maroshévíznek
Összefogott az RMDSZ az egyik román párttal, egy alpolgármester a jutalom
Megannyi találgatás előzte meg, hogy kik lesznek Marosvásárhely alpolgármesterei az új mandátumban. Az RMDSZ-nek csak tíz tanácsosa lett a huszonhárom tagú testületben, így szüksége volt egy erős szövetségesre. Egyezség született.
Összefogott az RMDSZ az egyik román párttal, egy alpolgármester a jutalom
Számít a csíkszeredai olvasók véleménye
Számít olvasói visszajelzése a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárnak, ennek érdekében kérik őket, kérdőív kitöltésével segítsék munkájukat.
Számít a csíkszeredai olvasók véleménye
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!