Amikor a fiatalok egymásra találhatnak – Szent Anna ünnepe
Szent Anna-napi búcsújárás Csíkszenttamás határában, 2014-ben
Fotó: Balázs Ödön/Székely Kalendárium
Ha Illés napján főleg a mezőn és a legelőn nem volt ajánlatos munkálkodni, Szent Anna ünnepét inkább az asszonyok tartották dologtiltó napnak, különösen a kenyérsütés és a mosás tekintetében. A bukovinai székelyek az egész hónapot róla nevezték el, amikor is teljesül a hozzá fordulók kérése. A magtalanok, áldott állapotban lévők, női betegségekben szenvedők nagylelkű pártfogójukként imádkoztak hozzá.
Kocsis Károly
2023. július 26., 08:002023. július 26., 08:00
2023. július 26., 08:282023. július 26., 08:28
Emellett azok is tisztelték, akiknek foglalkozása valamiképpen összefüggött a gazdasszonysággal, asszonyi gondoskodással: a szövőmunkások, csipkeverők, seprűkötők.
A kádárok azért fordultak hozzá, mert az evangélium szerint Jessze törzséből, Anna és Mária méhéből sarjadt a szőlőtő, belőle termett a megváltás bora (feltehetőleg ide vezethető vissza a becsípett asszonyra vonatkozó mondás: „föltette Szent Anna kontyát”), míg a bányászok azért, mert a szántóföldön elrejtett kincsről, a drágagyöngyöt kereső kalmárról szóló történetet Szent Annára vonatkoztatták. De ugyanígy a haldoklók pártfogójának is tekintették.
Fotó: Pinti Attila
Szentannakedd
Bár egy 2. századi apokrif szerint ő volt Mária anyja, és a Bethesda-tó közelében álló háza helyére már a 4–6. században bazilikát építettek (ezt július 26-án szentelték fel), névnapját a szentszék csak a 16. században tette kötelező ünneppé.
„Akkor a menyecske böjtöt tartott kilenc kedden Szent Anna tiszteletére, hogy könyörögjön érte, hogy legyen neki es gyermeke. Aztán Szent Anna közbenjárására csakugyan gyermeket szült. És nemcsak az az egy, hanem utána még hat gyermeke született egymás után” – mesélte Bosnyák Sándornak egyik bukovinai székely adatközlője.
A csíki székelyek körében a Szent Anna-tisztelet a Szent István előtti korba nyúlik vissza, amikor őseink a jóságos, de ugyanakkor haragudni is tudó istenasszonyhoz, Kedd asszonyához fohászkodtak, és sokan a bálványimádást legtovább őrző Bálványosvár közelében fekvő Szent Anna-tó környékét tartják eme istenasszony-imádás kultikus helyének, ahol évente nagy tömegek fordultak meg és mutattak be áldozatokat. A tó partja később ennek folyamodványaként vált búcsújáróhellyé, egyes leírások szerint már a 12. században Szent Anna tiszteletére emelt fakápolna várta itt a híveket. A tó partján később két kápolna is épült, a ma állót 1764-ben emelték, 1927-ben újjáépítették, 1972-ben (más források szerint 1977-ben) felújították. A búcsúk még a 17-18. században is nagy tömegeket vonzottak, ahol a résztvevők száma a 30-40 ezret is meghaladta – írja Ördög Enikő-Melinda muzeológus-etnográfus. „A több napig tartó búcsú alkalom volt az ünneplésre, pihenésre, ismerkedésre. Ez volt a találkozóhelye Csík, Kászon és Háromszék fiataljainak, akik hagyományosan itt – Szent Anna oltalma alatt – választottak párt maguknak. Hitük szerint ő gondoskodott arról, hogy a fiatalok egymásra találjanak”. 1786-ban Batthány Ignác erdélyi püspök a véres verekedések miatt betiltotta a búcsúkat, amiket 1830-ban Kovács Miklós püspök újra engedélyezett, de 1844-ben kénytelen volt ő is véget vetni a folytatódó botrányos esetek miatt. Eltörölni, a szokást kiirtani azonban sosem sikerült, 1990 óta ismét „hivatalos” búcsújáróhelynek” számít.
A gyergyószentmiklósi Szent Anna-kápolna
Fotó: Csíki Ákos/Székely Kalendárium
A pünkösdöt követő kilenc kedden nemcsak böjtöltek gyermekáldásért, könnyű szülésért, hanem gyóntak, áldoztak, illetve templomlátogatási, offerálási fogadalmat is tettek. Ez utóbbi leginkább gyertya vagy virág adományozását jelentette, de egyéb, jelentősebb adományt is lehetett tenni, misét mondatni.
Sok helyen az aratás kezdőnapja
Munkatilalom ide vagy oda, a Sóvidéken ez volt az aratás kezdőnapja, leszámítva Parajdot, ahol már csak azért sem dolgoztak, mert nagy kirakóvásárt szerveztek, tehát nem mentek a mezőre.
– írja Barabás László.
A háromszéki Zabolán is ezt a napot találták alkalmasnak a búza aratásának megkezdésére, míg a zabba és a rozsba rendszerint két héttel később álltak bele. Persze ez elsősorban az időjárástól függött, és koronként, illetve vidékenként változott. Az innen nem mesze eső Ozsdolán például 1787-ben augusztus 13-án rendelte el a falu, hogy takarítsák be a gabonát – igaz, egy évvel később éppen július 26-án döntöttek úgy, hogy eljött az aratás és a kepézés ideje.
– olvassuk Imreh István A törvényhozó székely falujában.
A Szent Anna-tó madártávlatból
Fotó: Pinti Attila
Orbán Balázs idejében „Alcsíkon egy héttel aratnak előbb, mint Felcsíkon; itt ismét egy héttel korábban, mint Gyergyóban”, míg a gyergyóiak Margit-nap körül, „nem sokkal későbben, mint Udvarhelyszéken” – írja az 1813-ban Nyárádgálfaván született, 29 éves korában elhunyt Szentiváni Mihály. Két és fél évszázaddal korábban,
Bethlen Miklós 1673-ban augusztus első napjaira minden búzáját betakarította volna, ha családi gondok nem gyötrik, foglalkoztatják. Apor Péter csíkszentgyörgyi jószágán augusztus 24-én járt vége felé az aratás.”
Megszentelődnek a gyógyfüvek
Érthető, ha az eget kémlelték ezen a napon, hiszen a rossz időjárás keresztbe tehetett a betakarításnak, másrészt a tél rámutatójának tekintették. A hangyabolyokat is számolták, mert ha sokat találtak belőle, az negyven napig is eltartó esőt ígért.
Egyes helyeken úgy tartották, lehet szedni a babot, sőt, zsenge kukoricát is főzni a gyerekeknek. A kender töve is ekkor szakad meg, ezért ilyenkor kezdték a kender nyüvését, és ekkor ásták ki a földből a vöröshagymát, hogy jobban elálljon. De akiknek nincs gabonájuk, kenderük, hagymájuk, azok is legyenek éberek, mert Szent Anna-nap hajnalán a gyógyfüvek megszentelődnek. Tehát ha nem zuhog az eső, irány a rét!
Székelyföldön, illetve közvetlen környezetében a következő helységekben szenteltek templomot vagy kápolnát Szent Anna tiszteletére: Búzaháza, Csíkszentgyörgy (Kálvária-kápolna), Csíkszenttamás (kápolna), Ditró (barlangi kápolna), Gyergyószentmiklós (Csobot-hegy), Hollósarka, Lázárfalva (a Szent Anna-tó melletti kápolna), Kadicsfalva, Kézdimartonos, Kőhalom, Madéfalva (állomás), Nyárádszentanna, Miklósvár (kápolna), Székelybós, Tófalva, Zsögödfürdő.
A Szent Anna-tói kápolna
Fotó: Pinti Attila
Különösen emlékezetes az 1981-es Szent Anna-tói búcsú, amelyet sokan a Ceaușescu-rezsim elleni első, a tömegekben elfojtott magyar nemzeti öntudat felszínre törése által generált lázadásnak tekintenek: július 25-én, az Anna-nap előtti délután óriási magyar zászlót tűztek ki a tó fölötti sátortábornál, a Tusnádfürdő felőli oldalba. Utána több száz személyt meghurcoltak, sokakat elbocsátottak munkahelyükről, egyetemről, a megtorlás emberi áldozatokat is követelt.
korábban írtuk
A nap, amikor a Szeku begyűjtötte a népeket
Három éve Anna-napon egy kis társaság találkozik a Szent Anna-tó mellett, hogy felidézze, mi is történt 1981. július 26-án, azon az Anna-napon, amikor a Szekuritáté begyűjtötte az embereket.
2010 óta a hatalomellenes megmozdulás akkori részvevői ezen a napon találkozót tartanak a tó partján.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
Székelyhon
Fokozott hatósági jelenlét Tusványoson
Székelyhon
Fokozott hatósági jelenlét Tusványoson
A rovat további cikkei
Kataszteri leállás: meghosszabbíthatják a kedvezményes áfára jogosító határidőt
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy jövő héten újraindulhat az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) kibertámadás miatt leállt tevékenysége.
Kataszteri leállás: meghosszabbíthatják a kedvezményes áfára jogosító határidőt
Egyre többen kérnek segítséget családon belüli erőszak miatt
Nőtt a bejelentett családon belüli erőszakos esetek száma Hargita megyében: az év első felében 261 bűncselekményt jegyeztek, szemben a tavalyi azonos időszak 199 esetével. A rendőrség szerint az áldozatok nagyobb bizalommal fordulnak a hatóságokhoz.
Egyre többen kérnek segítséget családon belüli erőszak miatt
Új bölcsődéket adtak át Siménfalván és Csíkbánkfalván
Újabb két korszerű és környezetbarát bölcsődét adtak csütörtökön át Hargita megyében. Az új intézmények Siménfalván, valamint Csíkszentgyörgy községben, Csíkbánkfalván épültek.
Új bölcsődéket adtak át Siménfalván és Csíkbánkfalván
Ennyi kellett a bejutáshoz: közzétették a kilencedik osztályos felvételi eredményeit
A természettudományok és a matematika-informatika szakokra volt a legnehezebb idén bejutni a nyolcadik osztályt végzetteknek Székelyföldön. A magyar tagozaton 8,80 volt a legmagasabb utolsó bejutási átlag az egyik székelyföldi líceumban.
Ennyi kellett a bejutáshoz: közzétették a kilencedik osztályos felvételi eredményeit
Megvan a rangsor, a belügyminiszter szerint soha nem állt ilyen jól a román útlevél
A Henley Passport Index júliusi adatai szerint a román útlevél a 11. helyen áll a világon, ami Románia eddigi legjobb helyezése ebben a rangsorban – közölte csütörtökön a Facebook-oldalán Cătălin Predoiu ügyvivő belügyminiszter.
Megvan a rangsor, a belügyminiszter szerint soha nem állt ilyen jól a román útlevél
Új járdák, kerékpárutak és zöldfelületek épülnek Gyergyószentmiklóson
Aláírták a gyergyószentmiklósi Mobilitás 2 projekt kivitelezési szerződését, így augusztusban kezdődhetnek a munkálatok. A közel 15 millió lejes beruházás többek között útfelújítást, új járdákat, parkolókat és zöldfelületek rendezését is magában foglalja.
Új járdák, kerékpárutak és zöldfelületek épülnek Gyergyószentmiklóson
Nem tudták igazolni több mint 23 köbméter faanyag eredetét, elkobozták a készletet
Több mint 23 köbméter, eredetét igazoló okmányok nélküli faanyagot találtak a rendőrök egy Hargita megyei erdészeti vállalkozásnál végzett ellenőrzés során. Az érintett cégre 10 ezer lejes bírságot szabtak ki, a faanyagot pedig elkobozták.
Nem tudták igazolni több mint 23 köbméter faanyag eredetét, elkobozták a készletet
Feloldanák a létszámstopot az egészségügyben
Alexandru Rogobete szociáldemokrata (PSD) képviselő csütörtökön a Facebook-oldalán bejelentette, hogy módosító javaslatot nyújtott be, amellyel mentesítené az egészségügyet a létszámstop alól.
Feloldanák a létszámstopot az egészségügyben
Fokozott hatósági jelenlét Tusványoson
Több mint száz alkohol és drogtesztet végzett a közúti rendőrség Tusványos első két napján, azonban mindegyik eredménye negatív lett. Műszaki meghibásodások miatt azonban kilenc sofőrt büntettek összesen valamivel több mint 5 ezer lejes bírsággal.
Fokozott hatósági jelenlét Tusványoson
Hosszú küzdelemként írták le az autonómia ügyét
A magyar autonómiatörekvések jelenéről és jövőjéről vitáztak Tusványos második napján politikusok, jogászok és nemzetpolitikai szereplők. A beszélgetés középpontjában Székelyföld, Vajdaság és az európai kisebbségvédelem állt.
Hosszú küzdelemként írták le az autonómia ügyét
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!