
A Lex Novák kapcsán több első osztályú fociklub is megkereste Szondy Zoltánt, hogy lépjenek fel ellene közösen
Fotó: Borbély Fanni
Az ország alapproblémája, hogy büntetni mindenki tud, motiválni senki. Bírálni mindenki tud, irányt mutatni senki – nyilatkozta a Székelyhonnak a Lex Novák törvény kapcsán Szondy Zoltán klubelnök.
2025. november 25., 12:382025. november 25., 12:38
2025. november 25., 12:562025. november 25., 12:56
„Tipikus romániai történet. Túl azon, hogy egy volt RMDSZ-es miniszter nevéhez kötődik, de azt is tudni kell, hogy
Tételesen az AUR egyik csúcspolitikusa, parlamenti képviselője, Ciprian Paraschiv nyomja előre ezt a törvényt. Kezdjem mindjárt ott, hogy Novák Károly, akit én egyébiránt tisztelek, de túl az én tiszteletemen,
– adja meg a beszélgetésünk alaphangulatát Szondy Zoltán, az FK Csíkszereda első osztályú labdarúgóklub elnöke, amikor arra kérjük, hogy véleményezze a Lex Novákként ismertté vált rendeletet, ami már csak az államelnök kihirdetésére vár.

Bár a szezon mutatói alapján az FK Csíkszereda épp a küszöb alatt áll, a Dinamo ellen már megfelelt a frissen elfogadott sporttörvény-módosításnak, amely szerint a csapatsportágak pályán lévő játékosainak legalább 40%-a román állampolgár legyen.
A törvény lényege egyetlen mondatban:
Ellenkező esetben pénzbírság jár.
„Az ember azért elhúzza a száját, hogyha hoznak egy olyan törvényt, ami a te működésedet alapjaiban érinti, de arról még meg sem kérdeznek. De mivel Romániáról beszélünk, ez itt fel sem merült. Amúgy a Román Labdarúgó-szövetségről is pont ezt tudom elmondani:
És a »minket« alatt én nem Csíkszeredát értem, hanem az összes romániai első osztályú klubot” – fogalmaz az klubelnök.
Az ország alapproblémája, hogy büntetni mindenki tud, motiválni senki - állítja Szondy Zoltán
Fotó: Borbély Fanni
De túl ezen, mi a törvénnyel a problémája a focikluboknak? – kérdezzük. „Többen már megkerestek engem, hogy lépjünk fel közösen. Nem akarok bennfenteskedni, nem akarom a klubok nevét elmondani, de annyit mondhatok, nemcsak erdélyi klubokról van szó. Tehát először is a törvény már hazugsággal indít, hiszen
Amikor kérdeztem a szövetségtől, hogy ez mit jelent, azt a választ kaptam, hogy
És amikor egy törvény már hazugsággal indul, hát engedtessék meg nekem, hogy rögtön kezdjek gyanakodni, hogy mennyire voltak komolyak, akik ezt a történetet kitalálták. Tehát eleve látszik, hogy
– jelentette ki Szondy, majd egy másik szempontot is felvillant.
A Bossman-szabály
A Bossman-szabály az európai labdarúgás egyik legfontosabb jogi döntése, amely alapjaiban változtatta meg a játékospiacot. A szabály a 1995-ös Európai Bírósági Bosman-ítéletből ered, amely kimondta:
– szerződésük lejárta után a játékosok szabadon igazolhatnak egyik klubtól a másikhoz, átigazolási díj nélkül
– az EU-tagállamok játékosaival szemben nem lehet külföldi kvótát alkalmazni az EU-n belül – vagyis egy klub nem korlátozhatja az uniós játékosok számát „külföldi” játékosként.
„A Bossman-ügyet mindenki ismeri. Az Európai Uniónak a lényegét valószínűleg kevesebben tudják, ezért hadd mondjam el, hogy az Európai Uniónak az alapja nem az LMBTQ jogok és nem is a migránstörténet – ezek mind bejöttek –, hanem az, hogy az Európai Unió határain belül a munkaerő és az áru szabadon mozog. Épp ezért teljesen egyértelmű, hogy
Ezért őszintén nem hiszem, hogy a törvényt az államelnök kihirdeti. Ámbár még egyszer mondom, Romániában élünk, ezért akár ez is megtörténhet” – reménykedik Szondy.
A Lex Novák törvény lényege egyetlen mondatban: a romániai első osztályú bajnokságokban pályára lépő sportolók negyven százaléka román állampolgársággal kell rendelkezzen
Fotó: Borbély Fanni
A sportvezető szerint populizmus szintjén a kezdeményezés jól hangzik, de nem éri el a célját. „Attól, hogy téged a törvény kötelez, hogy a pályán legyél, semmivel se leszel jobb játékos. És itt van az én problémám lényege.
Tehát Magyarországon van ifi rendszabály és van a magyar játékosok szerepeltetésére vonatkozó rendszabály is. De ott nem arról beszélnek, hogy te kikapsz 3-0-ra, hogyha nincs egy 18 évesed a pályán. És nem is arról beszélnek, hogy megbüntetnek egymillió lejre, hogyha nincsen neked öt magyar állampolgárságú játékosod a pályán. Ott arról beszélnek, hogy
És mivel nem kis pénzről van szó (egy akadémiával is rendelkező első osztályú klub esetében akár több millió euróról évente), akkor nyilvánvaló, hogy az asztal alá bebújva zseblámpával is keresik a magyar játékosokat. Nagyon halkan tegyem hozzá, hogy nemzetközi szinten ettől a magyar futball semmivel sem lett jobb, hiszen Magyarországra is érvényes az, amit mondok Romániára:
– von párhuzamot Magyarország és Románia között a Székelyföld Labdarúgó Akadémiát is vezető Szondy.

A romániai kluboknak bő egy évük lesz felkészülni az új szabályra: 2026-tól minden csapatnak kötelező lesz legalább 40 százalékban hazai játékost szerepeltetni. A szakma megosztott, hogy ez jól jön, avagy rosszul sül el.
Romániában egyébként a szövetség évek óta kötelezi a klubokat, hogy bizonyos számú gyerekcsapatuk legyen, hogyha első-, másod- vagy harmadosztályban akarnak szerepelni – ezeket nevezik licenckötelezettségeknek.
„Ez rendben van, mondanám én. De támogatja a szövetség vagy az állam az utánpótlás-nevelést anyagilag? Nem. Onnantól kezdve ők milyen alapon köteleznek?
Azt azért hadd tegyem hozzá, hogy az egyetlen akadémiai támogatást, amit az első húsz akadémia kap Romániában, nos azt a pénzt az Európai Labdarúgó-szövetségtől kapja, és a Román Labdarúgó-szövetségi csak annyit segít, hogy elveszi a pénz egy részét.
Pontosabban az elmúlt kormányzat kihozott egy törvényt, miszerint kap évi egymillió eurót az első 20 akadémia és »fog folyni a tej a csapból«, és milyen jó lesz. Azóta azt az 1 millió eurót várom. A helyében megkaptuk ezt a 40 százalékos törvényt.”
Szondy szerint ott van az alapprobléma ezzel az országgal, hogy büntetni mindenki tud, motiválni senki. Bírálni mindenki tud, irányt mutatni senki. „Tehát ebben a törvényben világosan el van mondva a román állam véleménye a sportról.”
Fotó: Borbély Fanni
Az elnök a beszélgetésünk alatt arra is kitért, hogy miért van kevés jó romániai játékos. „Azért, mert gyerek- és utánpótlásszinten semmiféle elképzelés és központi anyagi támogatás nincs. Én itt most nem is elsősorban pénzre gondolok. Mondok egy konkrét példát:
Beszélgetésünk során még egy érdekes szempontra rávilágított Szondy.
„Az FK Csíkszereda, amelynek utánpótlás szintjén az ország egyik legjobb bázisa van – nyilván nem a romániai törvényeknek és támogatásnak köszönhetően – szinte ambíciót csinál abból, hogy az utánpótláscsapataink idegenbeli meccseiről a szülőknek és a szurkolóknak videó-összefoglalókat közöl. Na most, aki megnézi ezeket az anyagokat, és nem az eredményre fókuszál, hanem arra, hogy milyen körülmények között játszanak a gyermekeink, és értelemszerűen az ellenfél, ott már megvan a magyarázat arra, hogy miért nincs elég román játékos: azért, mert nincsenek feltételek.
Tehát a problémára a megoldás rendkívül egyszerű: teremtse meg a feltételeket. Most megint Magyarországgal példálózom, mert egyrészt az van a legközelebb hozzánk – másrészt tudom, hogy ez a román barátaimat idegesíti –, tehát
Addig azonban hagyjuk a törvényeket és fogjuk be a szánkat” – húzza alá.
„Mivel az FK Csíkszeredának akadémiája van, ezért ezt a törvényt be tudjuk tartani, az viszont nagyon idegesít és nagyon rosszul esik, hogy a megkérdezésük nélkül hoztak törvényt, másrészt pedig köteleznek. Tehát ez az, ami miatt egyetértek én a többi román klubbal, és azt gondolom, hogy ebben a formában ezt nem kéne kihirdetni. Utolsó utáni megjegyzés, mert ez is azért mindent elmond:
A törvény egyetlen komoly elemét sem láttam. Ez gyakorlatilag egy bohócparádé” – zárja a beszélgetésünket Szondy Zoltán.
Az idei év első kilenc hónapjában a nyers adatok szerint 4,4 százalékkal nőtt a gépjármű-kereskedelem forgalma 2024 azonos időszakához képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
A román légierő vezérkara (SMFA) továbbra is figyelemmel kíséri a román légtérbe behatoló orosz drónokat, és a pilóták engedélyt kaptak a megsemmisítésükre – nyilatkozta kedden a védelmi minisztérium szóvivője.
Két orosz drón hatolt be keddre virradóra a román légtérbe Tulcea és Galați megyékben. Román és német vadászgépeket is a levegőbe küldtek, hogy felmérjék a helyzetet.
„Beköltöztek” a reggeli mínuszok a hegyközi medencékbe, így Csík- és Gyergyó-térségében hidegebben indult a reggel, mint máshol.
A Kovászna megyei vízszolgáltató, a Hydrokov főként az alacsony- és a magasnyomású vízvezetékek cseréjén dolgozik Sepsiszentgyörgyön. A Sajtó utcában le is zárultak ezek a munkálatok, a jövő évre csupán egy régi vezeték cseréje maradt.
Eddig a kereskedők jóindulatán múlt, hogy kicserélik-e a 30 napon belül meghibásodott termékeket, vagy hosszú útra indítják, vissza a gyártóhoz. Ám ezentúl már a vevő dönthet, a bolt pedig borsos bírságot kaphat, ha nem cseréli ki a hibás terméket.
Minél távolabb van egy település az orvosi egyetemi központoktól, annál jobban érezhető a szakemberhiány Romániában. A stabil finanszírozás ígérete segíthet a szakorvoshiányon, de egy jól működő digitális adattérre is égető szükség van.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) hétfői ülésén jóváhagyta azt a kérelmet, amelyet Románia az Európai Bizottsághoz készül benyújtani a SAFE védelmi hitelprogram keretében rendelkezésére álló uniós források lehívásához.
Õrizetbe vették hétfőn a rendőrök a Beszterce-Naszód megyei Jád (Livezile) község polgármesterét.
A kormány „nagytakarítási”, vagyis átfogó cselekvési tervet dolgoz ki a veszteséges állami vállalatok hatékonyságának növelése, a menthetetlen cégek felszámolása érdekében, oly módon, hogy a közpénzekből működő vállalatok valóban a közérdeket szolgálják.
szóljon hozzá!